Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-14 / 62. szám

Hányszor használatos az egyszer használatos? A porrogi doktor esete a fecskendőkkel Alighanem saját zsebből lesz kénytelen a betegei­nek felírt injekcióstűket finanszírozni a porrogi há­ziorvos. A tb ugyanis hamarosan benyújtja neki a számlát. Pedig Dr. Sík József csak azt tette, amit az orvosi leikiismerete diktált: komolyan vette, hogy az egyszer használatos fecskendők valóban csak egyszer használhatók. Az érvényes rendelkezések szerint azonban az egyszer használatos tűknek leg­alább három-négy alkalmat ki kell bírni, és ennek meg­felelően támogat a társada­lombiztosítás. A napokban tb-ellenőrök jártak a Csurgó környéki háziorvosoknál, és a négy település — Por- rog, Porrogszentkirály, So- mogybükkösd és Porrog- szentpál — orvosánál ezt a vétket is felfedezték. — A rendelet szerint ne­gyedévente csak hatvan egyszer használatos fecs­kendőt szabad felírni egy betegnek. Ugyanakkor pél­dául a cukorbetegeknek napi kétszer kell használ­niuk fecskendőt. Ki lehet számolni: nekik az előírt hatvan mindössze egy hó­napig elegendő. A rendel­kezés tehát azt sugallja, hogy használják fel több­ször a fecskendőket ­mondta dr. Sík József. — Aki spórolni akart, az eddig is így csinálta, most azon­ban már szinte kötelezve vannak rá a betegek, holott a fecskendő nevében is ott van: csak egyszer használa­tos. A tű hegye a többszöri használattól eltompul, és a tisztántartása kérdéses. Mennyire maradhat steril a tű napokon át egy falusi háztartásban? A tb nem büntet, csupán a többletköltséget hárítja át az azt okozó orvosra — mondták el az egészségbiz­tosítási pénztár megyei igazgatóságán. Az imént említett számok a népjóléti minisztérium rendeletében szerepelnek, s a rendeletet a társadalombiztosítás dolga betartatni. Felvilágo­sítottak: az egyszer haszná­latos fecskendők helyett a holttér nélküli tűvel egybe­épített fecskendő haszná­lata sokkal egyszerűbb és fertőzés veszélye nélkül ugyanazon beteg többször is használhatja. Igaz, hogy ezeknek a tűknek is eltom­pulhat a hegye a többszöri használattól, ez azonban azért van, mert az orvosok nem világosítják fel a bete­geket a helyes használatra. Egyébként a rendeletben szereplő mennyiségeket — így a tűk használhatóságá­nak számát is — minden esetben szakmai kollégiu­mok állapítják meg. N. L. A tb hamarosan benyújtja a számlát FOTO: TOROK ANETT Emléktábla a múzeumkertben Múltidéző relikviák Nagyatádon A 48-as forradalom 150. év­fordulójának elöestélyén a múzeumkertben gyülekez­tek a nagyatádiak, ahol em­léktáblát avatott Ormai Ist­ván polgármester, majd bent az épületben dr. Bősze Sándor főlevéltáros megnyi­totta azt a múltidéző kiállí­tást. Kora este a művelődési házban dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. — A somogyi születésű Madarász Lászlót, a Kos­suth kormány későbbi bel­ügyminiszterét idézve mondta: „Európa művelt népeinek sorába léptünk!” Ma ismét Európa részévé lett Magyarország. A törté­nelmi párhuzamok arra késztetnek bennünket, hogy elgondolkodjunk a múlt tanulságain, s azok­nak a birtokában dolgoz­zunk a megye gyarapításá­ért.- A lehetőségek nem azt jelentik - hangsúlyozta dr. Kolber István, hogy sikerre ítéltettünk, a boldogulá­sunkért keményen meg kell dolgozni. Nagy Jenő Testvérvárosok randevúja Kaposvár négy testvérvárosa - Bath, Schio, Csíkszereda, Koprovnica - képviselőit kö­szöntötték tegnap a városhá­zán. Szita Károly kaposvári polgármester köszöntőjében elmondta: a testvérvárosok között jó az együttműködés, de fontos, hogy a már meg­lévő viszonyt tovább széle­sítsék. Hasonlóan vélekedett a Csíkszeredái küldöttség képviselője, Koncsag Margit jegyző. Kaposvárig egyéb­ként Marian Hammond bathi polgármesternő tette meg a leghosszabb utat; cso­portjával több mint kétezer kilométert utazott. Ez a má­sodik látogatása, s a várost, lakóit megszerette. Örül, hogy az elmúlt időszakban gyümölcsöző kapcsolat ala­kult ki a két település között. Luciano De Zen, a schioi- és a Mladen Godek, a koprov- nicai delegáció vezetői hang­súlyozták: a szoros együtt­működés előnyös, megisme­rik egymás életét. H. M. Együtt kérlelte a börtönőr, a rendőr, az ügyész és a lelkész Fára mászott a szökött rab (Folytatás az első oldalról) Közben hangosan szidta a nyomozókat, akik szerinte ár­tatlanul tartóztatták le, az ügyészt, aki hamis tanúk se­gítségével juttatta börtönbe és úgy általában mindenkit, aki felelős a sanyarú sorsáért. Ha valaki közelebb merész­kedett a fenyőhöz, Sárközi azzal fenyegetőzött, hogy le­ugrik. Ez a közjáték az eltelt mintegy másfél óra alatt többször megismétlődött, hi­ába volt a szép szó, a kérlelés. Hiába próbáltak „tárgyalni” a rendőrök, és hiába próbálko­zott a börtönparancsnok. Ahogy telt-múlt az idő egyre többen azon a véleményen voltak, hogy be kell fejezni a komédiát, el kell indulni érte egy létrán és ha ugrik, hát legalább hamarabb megoldó­dik az ügy. Időközben a men­tősök is megérkeztek, mert mint kiderült, a börtön faláról való ugrás következtében el­tört a jobb lába. Eközben per­sze messze szállt a szélben Sárközi Sándor panaszára­data. Azt mondta: — Négy hónapja ülök a bör­tönben, azt se tudom, miért, senki ki nem hallgatott azóta. Ez megviselt testileg és főleg lelkileg, nem bírom tovább! A helyszínen lévő nyomo­zók persze pontosan tudták, miért is csukták le Sárközit, aki mellesleg már volt bün­tetve, mintegy tíz évet húzott le rács mögött. Most éppen lopás és erőszakos közösülés ellene a vád. Igaz, tárgyalás még nem volt, vagyis Sárközi még ártatlannak számít, ám a bíró alapos okot látott az elő­zetes fogva tartás elrendelé­sére. A szökésről Varga Géza a büntetésvégrehajtási intézet igazgatója elmondta: hiába minden, aki nagyon elszánt, azt sem a magas fal, sem a szögesdrót, sem a fegyveres őr nem tudja visszatartani. Igaz fegyvert nem is használ­hattak volna. Végül aztán Sárközi meg­tört. Ebben nagy szerepe le­hetett az időközben hely­színre érkezett láncfűrésznek is, amivel esetleg kivághatták volna alóla a fát. Amikor ko­molyra fordult az ügy, és el akartak indulni érte a fate­tőre, szépen learaszolt, és hagyta, hogy a mentősök sínbe tegyék a lábát. Míg a mentőautóba tolták a hord­ágyon megkérdeztük, miért csinálta? Szívesen válaszolt a Vasárnapi Somogyi Hírlap­nak: — Nem akartam meg­szökni, csak fel akartam hívni magamra a figyelmet, és arra, hogy bárkit be lehet csukni, és hagyni a börtönbe rohadni akár négy hónapig is. Én ráa­dásul ártatlan vagyok, azok a bűnözők, akik szabadon jár­kálnak, be akarnak feketíteni. Tudok neveket is, és el is mondanám a nyomozóknak, ha meghallgatnának. Arra a kérdésre, hogy el- érte-e a célját, elégedett-e az akciójával, igennel válaszolt. A börtönőrök, a nyomozók és az ügyész hűvös pillantá­sát látva ez nem teljesen biz­tos... Varga Ottó János vitéz 90 táncossal (Folytatás az első oldalról) A10 tételből álló történet a jó és rossz küzdelméről, a ne­mes érzelmek erejéről szól. A címszerepet Túri Endre, Iluskát Rajna Eszter, a mos­tohát Csíkvár Tímea, a gaz­dát Patak Norbert táncolja. A tündérkerti fináléban az Együd művészeti iskola nö­vendékeivel kiegészült kar­ban már 90 táncos ropja majd. A zenét a Happy End Band és a Somogy Népzenei Zenekar szolgáltatja Csa- nády György és Kovács Már­ton vezetésével. Az irodalmi műsorban a' múlt század klasszikusainak írásait a tár­sulat művészei adják elő Eörsi István dramaturg szerkesztésében. Bezerédi Zoltán rendező elmondta, az Iván, a rettentő főpróbahete miatt későn, de nagy erőbe­dobással kezdték próbálni a többi között Arany, Mik­száth, Petőfi, Vörösmarty, Heine, Jókai műveiből szer­kesztett műsort. Közremű­ködik Molnár Piroska, Ko­vács Zsolt, Spindler Béla, Kelemen József, Kocsis Pál, Nyári Oszkár, Dányi Krisz­tián, Szula László, Hu- nyadkürty György, Csemák Árpád, Némedi Árpád és Körösi András színművé­szek, és Antalfai Ottó zon­goraművész. B. T. A szabályember A szabályembert Kovács Bé­lának hívják és beosztása sze­rint a Pécsi Vasútigazgatóság fonyódi fővizsgálója. A vasúti ellenőröket a potyautasok le­fülelésére alkalmazzák. Van azonban, aki közülük a kol­légáját is bünteti. Kovács Béla is ezt a Balaton déli partján. Vele fordult elő a következő két eset is: Az egyik: A keszthelyi ve­zetőjegyvizsgáló Léránt Péter január 29-én a Balaton IC-vo- naton szolgált Keszthely-Bu- dapest Déli pályaudvar között. Onnan visszafelé Kelenföldig utazott a komáromi személy- lyel. Itt az érkező 202. sz. Avas vezető jegyvizsgálójánál je­lentkezett, aki közölte, hogy vannak eleget, foglaljon csak helyet. (Ez egy elfogadott szo­kás a vasúton.) Léránt Kelen- földön beült egy ismerőséhez a 2. osztályra, aki csak Siófo­kig utazott, aztán más beszél­getőtársat keresve mozdony- vezető ismerősére bukkant az első osztályúban. Néhány perccel később megjelent a fonyódi fővizsgáló és köte­lezte az osztálykülönbözet megfizetésére, mert hogy Lé­ránt Péternek csak 2. osztályra érvényes vasúti arcképes iga­zolványa volt. (A helyzetet a vasutasszokások szerint egy távozásra való felszólítással meg lehetett volna oldani.) Az ifjú Léránt nem volt haj­landó fizetni, már csak azért sem, mert mivel az ellenőr Budapest Kelenföld-Keszthely viszonylatban akarta bírsá­golni. Az ellenőr mégis utasle­adási lapot (csekket) írt. A másik: Budapest-Nagy- kanizsa fővonalon dolgozó fő- vizsgálókat három csoportba sorolom, mely szerint ember­ségesebb, szigorúbb és Kovács Béla, aki mindig produkál va­lami különöset. Például azt, hogy a fonyódi telepállomású Orsós János vezető jegyvizsgá­lónak, aki szolgálatát befe­jezve egyenruhában utazott haza - utasleadási lapot (csek­ket) töltött ki, csak azért, mert nem volt nála az arcképes iga­zolványa. Egyébként egy fél órával előtte szolgálatuk köz­ben találkoztak már egymás­sal. Bosszúról szó sincs, ez Ko­vács Béla természetes viselke­dése. Székács József Égett az avar. A ka­posvári Dombóvári úton tegnap lángra ka­pott a száraz avar és az aljnövényzet. A láng és a gomolygó füst veszé­lyeztette a közeli ker­teket, és a forgalmat. Felbukott a bicajos. Egy 14 éves fiú kerék­párjával elesett tegnap Sörnyepusztán. Agy­rázkódást szenvedett, a mentők a baleseti osztályra szállították. Igáiból egy 3,5 éves kisfiút vittek az inten­zív osztályra, aki egy padlásról esett le. Divatbemutató. Az egyik kaposvári szalon ruháit mutatták be tegnap Kadarkúton. A bemutató után bálra hívták az érdeklődő­ket, a rendezvényt a kaposvári Sárdi egyéni cég szervezte. Sportpályát építe­nek. Somodorban befe­jezték az új sportpálya talaj munkálatait, s a hét elején a füvesítést kezdik. A munkában a szentgáloskéri Agrária szövetkezet dolgozói is segítenek. Az építkezés 500 ezer forintba kerül. Atádiak az expón. A magyaratádi Barátság szövetkezet 17 dolgo­zója nézte meg a bu­dapesti Agro-Mash ex­pót. A szövetkezet csaknem 27 millió fo­rintot költ az idén gép­vásárlásra. Ezt Baksa Sándor elnök mondta tegnap. Részleges fagyás. Mernyén és a környé­kén található tíz tele­pülésen a fagy eddig csaknem három millió forint kárt okozott a korai barack-, meggy- és a cseresznye fák­ban. Ezt Csontos Fe­renc mernyei gazda­jegyző mondta tegnap. Öregszik a buszpark. Somogybán 11,75 év az autóbuszok átlagos életkora, ami enyhén magasabb az orszá­gosnál. Megyénkben 680 járművet tartott nyilván a közlekedési­felügyelet. i Börtönőr-könyörgő: Sanyi, gyere le! És Sanyi megkö­nyörült rajtuk fotó: lang

Next

/
Oldalképek
Tartalom