Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-11 / 59. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1998. március 11., szerda Az év rendőrét a hobbija is a testülethez köti Somogysárd kemény keze Hegedűs Tibor: A hobbim is a rendőrséghez köt fotó: LANG A lelkekben 1848 szelleme Újvárfalva emlékezete Nagyon szerettük volna a fölújított Noszlopy-kúriá- ban megünnepelni az 1848- as forradalom és szabad­ságharc 150. évfordulóját - mondta Szukics Sándorné, Újvárfalva-Nadalos jegy­zője. A nyáron megkezdett fülújítást azonban csak szeptemberre fejezik be.- Még az emlékszoba is zárva lesz a jeles napon - mondta Szukics Sándorné. - Csak egy szerény koszorú­zással adózhatunk Noszlopy Gáspár és társai emlékének. Újvárfalván nem él a ha­gyomány. Mióta megszűnt az iskola, hiányoznak a kö­zösségformáló személyisé­gek. A falu lakói zömmel munkanélküliek, idősek. A megélhetés jelenti számukra az elsődleges gondot. Amit Újvárfalván elmosott az idő, azt egy országos szervezet, a Pro Patria Szövetség igyek­szik pótolni. A budapesti székhelyű hagyományőrző szövetség azonban távol van ahhoz, hogy mélyebben for­málja a lakosság tudatát. Metzger István ‘ taszári kato­natiszt karolta föl a szövetség megyei gondjait, ő szervezi évek óta a korábban országos vonzású, mára csak a kör­nyező települések fiataljait megmozgató Noszlopy-em- léktúrákat is. Sárd, Nagyba­jom, Somogyjád, Taszár állít ki csapatokat. Felidézik a ko­rabeli várjátékokat, törté­nelmi vetélkedőket, megem­lékezést szerveznek.- Annyira készültünk az évfordulóra, hogy a település címerét és zászlaját is elké­szíttettük - mondta a jegy­zőnő. - Nem a mi hibánk, hogy nem készült el a megyei múzeum kezelésében levő épület. A tetőt már fölújítot­ták, de a belső munkákat csak tavasszal végzik el.Re­ménykedünk, hogy az ősszel már mi is csatlakozhatunk a 48-as megemlékezésekhez. Gyerekkorom óta rendőr akartam lenni. Korábban bokszoltam, cselgáncsoztam s az alkatom is megvolt hozzá, így amikor jelentkeztem, a forradalmi rendőri ezredbe osztottak. A munka sűrűjébe kerültem - mondta a Hegedűs Tivadar somogysárdi körzeti megbízott, akit Somogybán az Év rendőrének választottak.- Két évig szolgáltam az ezred­ben. Kemény kiképzést kap­tunk; államfők és magas rangú diplomaták védelme, kísérése volt a fő feladatunk. Amikor éppen nem volt kit kísérni, ak­kor a BRFK kisegítő alakulata­ként a bűnügyileg fertőzöttebb környékeken járőröztünk.- Hogyan került vissza, és éppen Somogysárdra?- Megnősültem, s emiatt kér­tem az áthelyezésemet. So­mogysárd volt akkor a megye egyik leghírhedtebb környéke; mindennaposak voltak a kocs­mai verekedések, késelések. Volt, hogy egy héten ötször kel­lett mentőt hívni. Ide osztottak be egyik kollégámmal, de nem­sokára egyedül maradtam. Ma­gamnak kellett ellátnom az ösz- szes feladatot.- Azt mondta, Sárd hírhedt volt. Ma már nem az?- Amikor ide kerültem, évente 70-80 betörést regisztrál­tunk. Ma 20-30 ilyen esetet je­lentenek, a verekedést, erősza­kos cselekményeket pedig sike­rült szinte teljesen megszüntetni. Ehhez kemény, határozott fellé­pésre volt szükség. A sók nehéz­ség ellenére erőt adott, hogy a fa­lusiak többsége kezdettől kiállt mellettem; látták, hogy nem ön­célú amit csinálok.- Szinte egyenes út vezetett ahhoz, hogy az év rendőre le­gyen.- Azért ez nem volt ilyen egy­szerű. 1993-ban bekerültem Ka­posvárra, a Kapos-komman­Nemcsak a környékbeli falvak­ból, hanem a megyeszékhelyről is vannak diákjaik. Személyi­ségközpontú, gazdag program megvalósításán dolgoznak. Sok tevékenységi kör közül választ­hatnak tanulóik; egyebek közt a zene, a tánc, a képzőművészet rejtelmeivel is megismerkednek. Az igazgató azt mondta: céljuk, hqgy minden diák megtalálja az érdeklődésének megfelelő elfog­dóba. Úgy tűnt, véget ér körzeti megbízotti pályafutásom, ám 1995-ben megkeresett a so­mogysárdi polgármester. Kérte, menjek vissza. Felszerelt kmb- irodát ajánlott és jó körülménye­ket, hogy eredményesen dolgoz­hassak. Az irodát és a felszere­lést a polgármesteri hivatal, a he­lyi vállalkozók és a szövetkezet adta össze. S visszamentem, bár távozásom óta ismét elszaporod­tak a környéken a bűncselekmé­nyek.- Ismét a kemény kéz elvét alkalmazta?- Igen, bár egyre nehezebb igazán határozottnak lenni. Ma már egy közúti igazoltatás sem „csont nélküli”, gyakori a szó­párbaj is. Volt egy ügy, amikor majdnem elhelyeztek, de aztán kollégámmal együtt sikerült bebizonyítani az igazunkat. Ak­kor is kiállt mellettünk a falu; a laltságot. Ez ugyanis elősegíti fejlődésüket, s a hozadéka fel­nőtt korukban is jól érzékelhető.- Minden gyereknek kell a si­kerélmény. Ehhez viszont nélkü­lözhetetlen a megfelelő motivá­ció. Célunk, hogy az időt hasz­nosan töltsék - mondta az igaz­gató. - A tanulók élettervet ké­szítenek, amit számon kérünk tő­lük. Azt szeretnénk, hogy mind­egyik diákunk boldoguljon. sárdiak aláírást gyűjtöttek.- Szabadidőben mi a hobbija?- A hobbim is a rendőrséghez köt. A Magyar Németjuhász­szövetség kaposvári szervezeté­nek az iskolavezetője vagyok. Két szolgálati kutyám mellett még négy másikat tartok otthon; ezeknek a kiképzésével foglal­kozom, és nagyon büszke va­gyok rájuk. A rendőrkutyák kö­zül a rothwelier a kommandós idők óta a társam. Túl önfejű volt ahhoz, hogy más vegye át. A németjuhászt pedig nyomköve­tésre is kiképeztük. Sok díjat nyert, és öt bolti betörésnél is ő vezetett el a tettesig. Minden év­ben jól szerepelnek a minősítő versenyeken, most éppen az áp­rilisi megyei megmérettetésre készülünk, de a rendőrnapon és felkérésre más rendezvényeken is szívesen tartunk bemutatót. Barna Zsolt A kötelező feladatok mellett számos, az életben is jól haszno­sítható ismeretet adnak át. Hasz­na is mérhető: a továbbtanulók­ról kedvező visszajelzést kap­nak. A legfrissebb a napokban jött, ez tanúsítja: az általános is­kolában elsajátított tudással az egykori hetesi diákok középisko­lásként is jól sáfárkodnak. Tervezik, hogy korszerűsítik a számítástechnikai hátteret. Ez fontos, mivel a Nat részletesen rögzíti az ezzel kapcsolatos kí­vánalmakat. Új gépeket is akar­nak venni. (Harsányi) Jól felkészült diákok a hetesi általános iskolában Számon kérik tőlük az élettervet Szorgalmas, az életben helytálló fiatalokat akarunk nevelni - mondta Karsai Józsefné, a hetesi Somssich Imre általános iskola igazgatója. A nyolcosztályos iskolába 140 diák jár, több faluból. Kilencvenkétmillió forintért utat építenek Hetes növeli esélyét A szűkös pénz ellenére igyek­szünk megragadni minden lehetőséget, amely segítheti a falu fejlődését. Pályázatokat, kiírást böngészünk, s ha le­het, indulunk - mondta Ádám László hetesi polgármester. Hatvanmillió forintból gazdál­kodik a hetesi önkormányzat, s eleve mintegy 12 millió forint a forráshiány. Ezért indulnak az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzat pályázatán. A polgármester azt vallja: a település tartós fejlő­dését kell nézni a rövid távú érdekek helyett.- Igyekszünk lerakni a fej­lődés alapjait - mondta Ádám László. - Egyik legfontosabb a Hetes és Kaposmérő közötti összekötő út megépítése. Az alig 3,6 kilométernyi szakasz költsége meghaladja a 92 mil­lió forintot. Az út hasznát egy­előre csak becsülni lehet, de már ez is rendkívül biztató. így bekapcsolódhatunk a zselici turisztikai programba is.- Milyen gazdasági haszna lesz az új összekötő' útnak?- A vállalkozók érdeklődé­sét is felkeltette a kistérség. Úgy vélem, több kis- és kö­zépvállalkozás települ ide, s ez kedvezően befolyásolhatja a foglalkoztatást. A térség fel­lendülését segítené a falusi tu­rizmus meghonosodása is.- Hetes közel van a megye- székhelyhez. Előny vagy hát­rány ez a falunak?- Mindegyiket érezzük. Ka­posvár fejlődése érintette a te­lepülésünket, ám viszonylag szűk a vállalkozói réteg. A megyeszékhelyen szinte min­den szakma képviselője megta­lálható, s így a kis falvakban irántuk nincs nagy kereslet. A beszállítói hálózat kiépítésében látok fantáziát, s a hetesieknek új lehetőséget teremt.- Mire számítanak?- Fejlődik a falu, most több mint 1100 lakosa van. Remé­lem, sikerül új munkahelyeket is teremteni. Ezzel nő a falu megtartó ereje. (Harsányi) A vállalkozó házaspár hosszú távra tervez Csirkefarm Jutában Három éve nevelünk csirkét Éjjel-nappal dolgozunk, kockázatos vállalkozás ez. A befektetett munka lassan té­rül meg — mondta Vaskóné Rákóczi Erzsébet Jutában. A kaposszerdahelyi család 15 ezer csirkét tart. Korábban pulykával is próbálkoztak, ám az nem jött be. A csirkét egy dunántúli rész­vénytársaság adta, s szerződé­sük van, hogy át is veszi. Ki­lónként 168 forintot fizet érte. Az állatokat hét hétig nevelik, súlyuk az átadáskor 1,9-2,1 ki­logramm. - Rengeteget dolgo­zunk, az állatok mellett szinte egy perc szabadidőnk sincs. Az elmúlt három évben elsajátítot­tuk a szakma legfontosabb alapjait, s úgy tűnik, vállalko­zásunknak van jövője. Termé­szetesen mi is megfizettük a tanulópénzt, amit azonban ké­sőbb kamatoztatunk - mondta nevetve a fiatalasszony. - A csirkenevelés talán az egyik legkockázatosabb tevékeny­ség; az állat kényes a hőmér­sékletre, a különféle betegsé­gekre. Minden előírást betar­tunk, ez az érdekünk. Ha ugyanis akár egy szállítmány­ban nagyobb az elhullás, az éves tervünk kerülhet ve­szélybe. Kisvállalkozóként ez súlyos helyzetbe sodorna. Jutában bérlik a telepet. Évekkel ezelőtt még úgy ter­vezték, hogy megveszik. De a pulykáért remélt pénzt nem kapták meg, így rövidesen to­vábbállnak. Várhatóan Zsip- pón gazdálkodnak majd. Még­sem látszott letörtnek. Az el­múlt időszakban megszokta az állandó készenlétet, amely 4 mint mondta - vállalkozókén} előnyös tulajdonság. A folyam* matos munkát megszokták. Egy idő után természetes, hogy kora reggeltől délutánig a csir­kével foglalkoznak. Tisztában vannak felelőségükkel, hiszen egy rossz döntés több millió forint kárt okozhat. A csirke tartásból az ember nem gazdagodik meg - tudtam meg tőlük; - sok munkával vi­szont tisztességes keresethez lehet jutni. Gyakran elgondol­kodnak, hogy milyen jövő vár az ágazatra.- Fontos, hogy valamennyi kisvállalkozó megtalálja a számítását. Bizakodunk, az ágazat talán tartósan megerő­södik. Nemcsak az induláshoz, hanem a folyamatos működés­hez is sok pénzre van szükség, így nagy szerep hárul az ál­lamra. Kedvező változás, hogy az eddig hihetetlenül bonyolult támogatási rendszer egyszerű­södik. Rengeteg energiát fek­tettünk vállalkozásunkba, szeL retném, ha tartósan pályán ma­radnánk. Harsányi Miklós Tőke kellene a továbblépéshez - A svájci farmerek a sárdi telivérekre büszkék Európa felé kacsingat a gazda Jól előkészítettük a talajt, elvégeztük a fejtrágyázást. Minimális a vízveszteség, nincs gond a gabona minőségével. Már csak a jó időjárás, sok csapadék hiányzik. Lukács János csombárdi gazda mondta ezt, miközben sapkáját óvta az orkánszerű széltől. Büszke a gazda a japán kistraktorra fotó: kovács tibor Száztíz hektár szántón gazdál­kodik, s harmincnyolcban már iperedik a vetés: a tritikálé, a búza és az őszi árpa. Fiával, fe­leségével és a 74 éves anyósá­val együtt gondozza a 25 hek­tár erdővel, legelővel, réttel megtoldott birtokot. Mondja: olyan munka nincs, amiből az idős asszony még ki ne venné a részét. Hatalmas házuk, udva­ruk tiszta, rendezett. A céltuda­tos fejlesztés nyomait érzéke­lem mindenütt. A piac bizony­talansága, a termelési költsé­gek emelkedése mégis felveti a kérdést: megéri-e? — A hetesi szövetkezet agro- nómusaként mentem nyugdíjba. A földet részben kárpótlás, vá­sárlás és részaránytulajdonban szereztük. Először féltem a ha­talmas birtoktól, de anyósom biztatott. Harminchét évig vol­tam agronómus. Hétéves ko­romban már arattam a maszek világban. Ebben nőttem föl, nem tudok mást csinálni. Nagyon szép termést takarí­tott be tavaly és tavalyelőtt is a 20-23 aranykoronás földekről, mindhiába. A kukorica 1200 fo­rintos fölvásárlási ára minden reményüket szertefoszlana. Idén tavaszi árpa vetőmagot és egy hektáron káposztát is tervez. Két éve óriási jég pusztított, de mint mondta, a káposztának meg sem kottyant; egy hektárról 800 mázsát takarított be, s na­gyon jó áron tudta értékesíteni. Az ólakban 50 sertés hízik, le­adásra. A továbblépéshez tőkére lenne szükség. Évente több mint négymillió forintot fizet ter­ményszárításért. Saját szárítóval lefaraghatná a kiadásokat. — Egyszer próbálkoztam pá­lyázattal. A 10-12 hektáros gazda megkapta, engem vissza­utasítottak. Többet nem adom be. 30-40 millió forint lenne egy szárító. Talán a fiamnak si­kerül a 35 év alattiaknak szánt állami támogatást elnyerni. A jövőt firtatva mondja: nem­igen van információja az uniós csatlakozás hozadékáról. Pedig gyakran megfordul német és svájci barátainál. — Bem mellett 15-20 farmot látogattunk meg. Csak ámul­tunk: a családok 4-5 hektáron gond nélkül megélnek, mi meg a 120 hektáron is alig boldogu­lunk. Igaz, ott azt is támogatják, aki nem termel. Biztonságban vannak a gazdák, s mindegyik­nek van magyar lova. Az egyik büszkén mutatta a Somogysár­don vásárolt arab telivéijét. A csodálatosan gépesített gazda­ság határában bátran ott hagy­hatják a fóliával letakart gépet. Senki sem nyúl hozzá. Lukács János büszke sze­rény gépparkjára. Az egyéves MTZ-re és a három erőgépre. S persze a kis japán traktorra, melyet — látva igyekezetét — ajándékba kapott a svájci gaz­dáktól. Várnai Ágnes i

Next

/
Oldalképek
Tartalom