Somogyi Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-11 / 59. szám
1998. március 11., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1 A pékek tisztességes hasznot szeretnének Kenyérre sincs mindig vevő Nálunk a fizetéshez és a nyugdíjakhoz igazodik a kenyérfogyasztás, pedig nem emeltük az árát - mondta Vancsura Miklósné, a so- mogysárdi áfész boltvezetője. Hónap közepéig nagyon fogy, azután egy hétig győzöm lemondani a megrendelést Nyugdíjfizetéskor ismét nő a fogyasztás, a hónap végén ismét stagnál. Van választék: újabban keresett a kaposvári Sütév szelénes és kalciumos kenyere - tudtuk meg a boltvezetőtől. - Sajnos, a kapós- mérői veknik minősége gyengébb az utóbbi időben. Az ára változatlanul 106 forint, valamivel több mint a városban. Igényesebb vevőimnek rendelek naponta 40 kilót a szelé- nesből, a barnából négyet s a Szelenóból öt darabot. Ezek mindig elfogynak. Naponta átlagosan 60 kilogramm fogy. Somogysárdon több kis magánüzletben is hozzájut a vevő a friss pékáruhoz. Mindegyiknek megvan a vevőköre, s ahhoz igazítja a rendelést. A Pál Imréné vette diszkont ABC-ben például száz forintért adják a mezőcsokonyai maszek fehér kenyerét. A mérőiért itt is 106 forintot kémek, a szelénesért 110-et. A 75 dekás félbarna Szeleno és a kalciumos 145-ért kapható. A legtöbb, mint mondta, a mezőcsokonyai s mérői veknikből fogy. Csányi Imre, a mezőcsokonyai pékség tulajdonosa szerint mindössze három megyében olyan nyomott a kenyér ára, mint Somogybán. Ennek oka - mint mondta - egy olyan tisztességtelen versenyben van, amely miatt nem emelhetik az árat, mert nem fogyna a kenyerük. Az energiaár-emelések és a drága gépek amortizációja miatt csak mintegy tízszázalékos áremeléssel érhetnének el tisztességes hasznot. (Várnai) Művészetté érlelt kovácsmesterség Vasember Csombárdon Kővágószőlősön öregbíti hírnevét a szép kapu fotó: kovács A csombárdi Szűcs Sándor kovácsmester szerint mióta néhány embernek fölvitte az Isten a dolgát, neki is több a munkája. Ma már adnak arra, hogy ne a gyári szériamunka termékei, hanem a míves kézi kovácsoltvas tárgyak vegyék őket körül. Két éve alapított kft-je is eszerint dolgozik.- Most készült el egy referenciamunkám. A kővágószől- lősi temető bejáratát díszíti majd - mutatta a gyönyörűen formált kaput. Mellette elegáns lámpavasak várják, hogy szép étterem előtt vagy parkban nyerjenek elhelyezést. A 25 éve lakatosmesterként dolgozó férfi jó esztétikai érzékkel nyúl a kovácsolható orros lapos vasakhoz. Magas hőfokon ezekből hajlítja szebbnél szebb tárgyait. Munkájában a régi kézművesszerszámoknak nagy szerepük van. A jó alapanyagot is Ausztriából kénytelen beszerezni. Egyebek közt ez drágítja a munkáit. A mestermunkának nem kell cégér, bár mint mondta, sokat ront helyzetén, hogy nem a városban él. Csombárdra csak kész munkáit látva jutnak el a megrendelők. Kályhaelőtétjei, bútorai, korlátjai, kandallói önmagukért beszélnek. Egy- egy szép darabbal másfél hónapig is elbajlódik. Munkáiról a fotókat albumba gyűjti. S tűnődik: hogyan tudná ellesni a színesfotózás titkát is. V. A. Az anglikán Mary Fischert az Űr küldte a Menedék-kastélyba Hittel, zenével Bodrogon Nagyon kedvelt hangszer a zeneiskolások körében a klasszikus gitár is fotó: kovács tibor Egy kislány azért imádkozott, hogy fuvolát kapjon ajándékba. S egy napon Mary Fischer angol tanárnő, az anglikán egyház tagja fuvolával és trombitával a csomagjában Bodrogra érkezett, a Menedék Alapítvány zeneiskolájába. S mert tudta, miként lehet idegenajkúaknak angolt tanítani, úgy döntött: ott is marad. Dóra Melinda zongora- és szolfézstanár elevenítette föl a már csaknem száz gyermek zenei képzésének helyet adó iskola életének egyik mozzanatát. Az intézmény egyre népszerűbb a környéken; csak a diákok egy- harmada „menedékes”. A többiek főként Osztopánból és a környék falvaiból járnak ide, s akad köztük két kaposvári is.- Egyik szülő vetette föl: milyen jó lenne, ha a gyerekek zenét tanulhatnának - mondta Melinda. - Akkor még csak álomnak tűnt. Több, jó képességű diákunk volt, Jóföldi Szilárd zenepedagógus vezetésével rájuk alapoztuk a zenei oktatást. Egy évig állami támogatást sem kaptunk, a Menedék segített. Csak a hitünkre támaszkodhattunk. A kaposvári zeneiskola tagozataként szerettünk volna működni, de nem tudtak fölvállalni bennünket. Egy szereplés alkalmával meghallgatta kórusunkat az ercsi zeneiskola igazgatója. Annyira tetszett neki, hogy fölajánlotta a patronálást. Most az ottani zeneNyolc közhasznú munkást foglalkoztatnak Somogysárdon a hónap eleje óta. Mint Vancsura Miklós polgármester elmondta, hat hónapig tudnak nekik munkát adni. Árkot tisztítanak, a temető és a park gondozását iskola tagozataként részben állami, alapítványi s adományi támogatásból működünk. Utóbbi eléri a százezres nagyságrendet. A zeneiskola a kastélyban kapott helyet. Ott van zongora, hegedű és legalább 15-féle egyéb hangszer. A gyerekek azonban már az általános iskola első három évében is tanulnak zeneelméletet, szolfézst és furulyát. Ezt követően hetente négyszer, egyéni órákon sajátítják el a hangszeres muzsikálást. Legtöbben furulyázni és zongorázni tanulnak. Hat, különböző képesítésű zenepedagógus oktatja őket. Zömmel olyanok, akik az általános iskolában is tanítanak. A du- naharaszti Ficsór Anita például a gitár és hegedűtanítás mellett magyarra is okítja a gyerekeknek. Teszik mindezt túlóradíj nélkül, egy fizetésért. Népszerűségüket mutatja: két újabb településről jelezték, hogy gyermekeik ide szeretnének járni. A létszámbővítésnek - mint mondták - eddig csak a személyi feltételei vannak meg. Hetente négyszer végzik el; ezért személyenként havonta 19 500 forintot kapnak a közhasznúak. Hamarosan megkezdik a járdaépítést, itt szintén számítanak a közhasznúak segítségére. Közöttük több szakmunkás is van, s taOsztopánba is átjárnak zenét tanítani. Mindössze az útiköltségre tartanak igényt.- Nálunk a zeneoktatás nem a művészképzést, sokkal inkább a népművelést szolgálja, Szeretnénk, ha minden gyermek értene a zenéhez. A muzsika szeretete és művelése kitartóvá teszi őket, fejleszti a beszédkészségüket, hallásukat. Igazi értékeket közvetít - mondta Melinda.- Van olyan család, ahol öthat gyermek tanul, különböző hangszereken. Ha a tudásuk csak arra lesz elég, hogy zenekarban együtt muzsikáljanak, már elértük a célunkat. Nekünk távlatokban kell gondolkodnunk. A közös muzsikálás erősíti az összetartást - veti közbe Anita. A gyerekek félévente, telt ház előtt adnak koncertet az oszto- páni művelődési házban. Már két hangkazettájuk is megjelent: a Szüléimét szeretem és a Tudom, Jézus szeret engem... A szabad vallásgyakorlást biztosító, keresztény szellemiségű zeneiskola tematikája azonos a többiével, de szenténekeket is tanulnak a diákok. Jól megfér egymás mellett több vallás felekezet híve. Mint mondták: a hitét mindenki felnőtten, maga választja. Várnai Ágnes pasztalatukat jól hasznosíthatják. A Fő utcában készítik el a járdát, több mint egy kilométer hosszan. A munkát előreláthatóan nyár közepéig befejezik. A fejlesztéshez állami támogatást kapott a település. Vak gyermekekért a vöröskereszt Múlt héten megjelent cikkünket követően már másnap felkreste otthonában a kaposszerdahelyi Horváthné Trapp Tündét Bedegi József, a Vöröskereszt Somogy megyei szervezetének főmunkatársa és Hujber Tamás, Kaposvár és környéke vöröskeresztes területi titkára. Megismerkedtek a hét éves vak kislány élet- körülményeivel, és ígéretet tettek: mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a kislánynak és harminckilenc sorstársának támaszt találjanak Somogybán. Dudák Lajos, a megyei önkormányzat munkatársa ugyancsak ígéretet tett arra, hogy figyelemmel kíséri a gyermekek sorsát. Igyekeznek egy közös rendezvényre alkalmas termet biztosítani számukra. Horváth Nán- domé, a kaposszerdahelyi önkormányzat munkatársa a történteken felbuzdulva elhatározta, hogy helyben is létre hozzák a Vöröskereszt szervezetét. Erőgépeket vásárolnak Igáiban Az igali Aranykalász mező- gazdasági szövetkezet erőgépeket, és munkagépeket vásárol. Erre több mint 35 millió forintot költ. Emellett egy új gabonatárolót építenek, ami mintegy 2500 tonna áru befogadására alkalmas. A beruházás közel 22 millió forint, s az infrastruktúra korszerűsítésére további 5,5 millió forintot különítettek el. Ezt Nagy György, a szövetkezet elnöke mondta. Felújítják az óvoda tetőzetét Felújítják a nagybajomi 2. sz. óvoda tetőzetét. Az épület új cserepeket kap, és ahol szükséges, felújítják a faszerkezetet is. Áz óvoda belsejét is átalakítják: pihenő- és játszóhelyiséget építenek. Ács Attila pol-, gármester elmondta: a fejlesztés mintegy négy millió forintba kerül, a munkálatot rövidesen elkezdik. Új buszvárók Magyaratádon Új buszvárókat létesítenek Magyaratádon. Az idén várhatóan négyet vásárolnak, ami mintegy 1,3 millió forintba kerül. Felújításra az idén csaknem 4,7 millió forintot költenek. Korszerűsítik a Béke utca egy részét is. Járdát építenek a sárdi közhasznúak Korábban kezdték a munkát, elvetették a durumbúzát Gondot okoz a szárazság Hamarosan végeznek az erőgépek felkészítésével fotó: király Kiállítás nyűt gyerekrajzokból Noszlopy-hetet rendeznek Somogysárdon. Az ünnepségsorozat tegnap gyermekrajz kiállítással kezdődött, ahol a so- moygsárdi diákok mellett nagybajomi, hetesi, és somogy- jádi tanulók alkotását is bemutatták — tudtuk meg Csere István iskola igazgatótól. Az intézmény tavaly vette föl Nosz- lopy Gáspár nevét, s ennek alkalmából tartják most az ünnepi hetet. A programban — egyebek mellett — nyelvi és sportvetélkedő, valamint Petőfi szavalóverseny szerepel. 1848- ról is megemlékeznek, ennek kapcsán történelmi versenyt írtak ki. A rendezvénysorozat alkalmával leplezik le majd Csikós Nagy Márton szobrász- művész alkotását is. H. M. Korábban kezdték a tavaszi munkát Hetesen. A szövetkezet 130 hektáron már elvetette a durumbúzát. A munkagépek nagyjavításával idejében végeztek, az erőgépek felkészítése is végéhez közeledik. — Először vetettünk durumbúzát, mivel a hazai piacon erre egyre nagyobb a kereslet. A vártnál hamarabb végeztünk vele — mondta Ugrósdy Péter, a hetesi Vikár Béla szövetkezet elnöke. — Tanultunk a piac tavalyi visszásságaiból, ezért úgy döntöttünk: bővítjük a termesztett növények körét. Felmértük az igényeket is; remélem, lesz piaca a nagy sikértartalmú gabonának. A szövetkezet 130 hektáron vetett búzát, 180 hektáron őszi árpát. A határszemlén kiderült: a vetésben nem tett kárt a fagy. Még az utóbbi napok jelentős hőmérséklet-csökkenése sem károsította. A szárazság azonban gondot okoz; az elmúlt két-három hónapban elenyésző volt a csapadék. Amint az idő engedi, megkezdik a tavaszi árpa vetését is. Ezt 180 hektárra tervezte a szövetkezet; úgy számolnak, hogy idejében eladják majd az új termést. Az időszerű szántóföldi munkák mellett egy új kombájn megvásárlását is tervezik a hete- siek. Ez a gép 23 millió forintba kerül. — Az utóbbi évek egyik legjelentősebb beruházása ez — mondta az elnök. — Mivel gépeink egy része elöregedett, halaszthatatlanná vált a fejlesztés. Ha meglesz az új kombájn, ennek munkába állításával jelentősen fiatalodik a gépállomány, s több millió forint működtetési költséget is megtakaríthatunk. A fejlesztés a szövetkezet hosszú távú érdeke. Néhány éve még nehéz körülmények között gazdálkodtak, ám most már érezhető az agrárium fejlődése. Ezt tükrözi az idei terv, hiszen a közel 250 millió forintos bevétel mellett csaknem 20 millió forint nyereségre számítanak. — Keressük a kitörési pontokat. Nem elég megtermelni az árut; el is kell adni. Ehhez szükség van piaci információra is. S az is bebizonyosodott, hogy a rugalmasság nélkülözhetetlen a boldoguláshoz. A mezőgazdaságban ugyanis egyik napról a másikra történhet jelentős változás, s ezt csak egy felkészült csapat tudja kivédeni. Harsányi Miklós
