Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-21 / 44. szám

1998. február 21., szombat SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 23 A balatonszabadi freskó rejtélye nyomában Kóróval szignálta műveit Lopótökből gitár, az ostornyél meg furulya Hangszerkészítő ezermester Oroszlány József ezermester sokféle hangszert készített; ke­zében ezúttal egy tekerőlant fotó: ondrejovics Évtizedekig rejtőzködött ti­tokban a balatonszabadi római katolikus templom falai között egy festmény mögött az a Nepomuki Szent János ábrázolás, amely az épület restaurálá­sakor került elő. A megtalált értékes és már felújított freskó A későbbiek folyamán kide­rült - amint dr. Kiss András balatonszabadi esperes el­mondta hogy valószínűleg Franz Anton Maulbertsch al­kotása. A 18. század egyik je­lentős művésze, elsősorban mint freskófestőknt dolgo­zott; ő díszítette a sümegi plébániatemplomot is. Az 1870-es évek végétől dolgo­zott hazánkban, Pozsonyban, Pápán, Győrben, Szombathe­lyen. Kiss András elmondta: a balatonszabadi templomban látható kép - amely a folyó fe­lett ábrázolja a szentet - az igazi Nepomuki-ábrázolás.t a Habsburgokkal való szembe­szegülés miatt a folyóba öl­ték. Mórocz Sándor amatőr helytörténész elmondta: az uralkodó haragját azzal vonta magára, hogy Nepomuki Já­nos megőrizte a gyári titkot, nem árulta el, kivel csalja meg a felesége. A kép erede­tiségét még vizsgálják - mondta a helytörténész -, de ha bebizonyosodna, hogy Maulbertsch-alkotás, akkor a templomot műemlékké nyil­váníthatnák. Mórocz Sándor gyanúját alátámasztja, hogy a képen festett kórót talált, amely több Maulbertsch-freskón is szere­pel mintegy a művész szignó­jaként. Előbbre vihetné a titok megoldását egy műszeres vizsgálat. A kép jobb alsó sarkát ugyanis érthetetlen ok­ból átfestették, és szabad szemmel, de nagyítóval is ol­vashatatlan, csak sejthető ott egy írás. (Keszthelyi) Dédnagyanyám rokkája volt az első, amin kipróbálhattam a kézügyességem - mesélte Oroszlány József ezermester. Az eredetileg a kereskedő­ként dolgozó férfi saját készí­tésű esztergapaddal, gyalu- val, szalagfűrésszel szerelte föl műhelyét. Évtizedekig ké­szített Balatonszabadiban kü­lönféle zeneszerszámokat és érdekes népművészeti eszkö­zöket.- Egyedül én készítek a me­gyében kétsoros citerát - állítja a 77 éves Oroszlány József. - Nekem ez a hangszer a legked­vesebb. Fenyő-, juhar- és diófát használok hozzá, sőt kókusz­diót is. A fenyő alkalmas arra, hogy átengedje a hangokat, a keményfa pedig a hangszer sta­bilitását adja. A kókuszdió lak­kozás után olyan színű lesz, mint a csokoládé. Ezektől meg a világos juharfától lesz szép a citera. Megmunkálok minden­féle anyagot, ami a kezembe kerül. Az unokámnak lopótök­ből készítettem gitárt, az isme­rőseimnek meg érdekességkép­pen tyúktojást patkoltam. Régi hangszerek készítésére is vál­lalkozom, csináltam már teke­rőlantot is. Ennek az előzményei is ér­dekesek. Megtudta, hogy az öreg Bársony Mihály készíti Tiszaalpáron az országban a legszebb tekerőlantot és citerát.- Elmentem hozzá, és azt mondtam, hogy szeretnék alakí­tani egy citerazenekart s ehhez vennék hangszereket. Közben megkértem, mutassa meg a te­kerőlantot is. Addig nézeget­tem, amíg úgy meglestem a- Jegyzőváltás történt tavaly, és új háziorvos került Nagybe- rénybe - folytatta a polgármes­ter. - A hármak nem értettek egyet a személyi változásokkal. Tíztagú a testület, s bizony, az­óta előfordult, hogy épp csak ha­tározatképesek voltunk. Nagyon megnehezítik a munkánkat az ellenállásukkal. A legutóbbi képviselő-választáson számos tettre kész helybéli nem került be a testületbe, ők most szívesen dolgoznának a közért. Én is vol­tam olyan helyzetben, hogy úgy éreztem: nem tudom az általam vélt igazságot képviselni. Akkor szerkezetét, hogy otthon hibát­lanul megcsináltam a mását. Az egyik ilyen különlegességgel részt vettem a siófoki kulturális központ szervezte kiállításon, és nívódíjat kaptam. Sokan nem tudják, hogy a tekerőlant elődje a nyenyere. S készített karikás ostorhoz is lemondtam a helyi kárpótlási szervezetben betöltött vezető pozíciómról. Szentpéteri László az utóbbi évek legnagyobb eredményének azt tartja: maguk mögött tudhat­ják végre azt az adósságot, amelynek terheit négy évig nyögte a falu. Öt évvel ezelőtt vettek föl hitelt a gázberuhá­zásra, s az utolsó részletet no­vemberben fizették vissza. - Ebben az évben hárommillió fo­rint többlettel is számolhatunk a költségvetési tervezet szerint - mondta a polgármester, aki tisztségét január elsejétől tölti be nyelet, gőzölt bükkfából. Ezt úgy faragta ki, hogy furulyázni is lehet rajta.- Állandó tevékenység az életem; ez tart jó erőben - mondta. - Jövőre leszünk a fe­leségemmel ötvenéves háza­sok; remélem, megérjük jó egészségben. (Ondrejovics) főállásban. - Nagyszabású jár­daépítési akcióba fogunk, mert tíz éve nem költöttek erre, s van olyan utca, ahol már el is tűnt a régi járda. Szeretnénk, ha az idén kiépülne a kábeltévé Nagy- berényben is. A siófoki Supra kábeltévés társasággal közösen pályázunk központi pénzre; öt­százezer forintnyi a saját erőnk, ezt félretettünk erre a célra. A polgármester úgy véli: las­san megnyugszanak a kedélyek a faluban. Az új háziorvost be­fogadták a helybeliek, most már nem keresik föl időről időre az­zal, hogy a somi orvos is rendel­jen Nagyberényben, mert benne jobban megbíznak. S a legfonto­sabb: vége annak az időszaknak, amikor fejlesztésre nem futotta, csak karbantartásra. Fónai Imre Füstbe ment tervek Borutakra csábítanak Fiatal facsemetéket telepí­tett a balatonszabadi ön- kormányzat az úgyneve­zett Makovecz-telep északi oldalára. Itt korábban ki­irtottak egy jókora erdő- sávot, mert egy német vál­lalkozó szabadidő-cent­rumot és faházakat kívánt oda építeni. A beruházás­ból azonban már semmi sem lesz, mert a külhoni befektető csődbe ment.- Számos kudarcba fulladt próbálkozásunk volt az el­múlt időszakban - mondta Szerenka József balatonsza­badi polgármester. - A Ma­kovecz-telep szomszédsá­gába kívánkozó német úri­ember aktív szerepet vállalt a falu közösségi életében is, tehát hittünk neki. Csalód­nunk kellett, miként fuccsba ment egy másik kísérletünk is. A község határában van egy nyolchektáros belterü­leti erdőrész; vállalkozók­kal, bankokkal tárgyaltam nyaralótelep és panzió épí­téséről. Ez mintegy hetven helybélinek adott volna munkát, s nagyban emelte volna Balatonszabadi vonz­erejét. Ebből sem lett semmi. Tárgyaltam Fiat­összeszerelő üzem idecsábí- tásáról is, biztosan jó néhá- nyan visszajöttek volna dol­gozni ide azok közül is, akik a téesz gépműhelyében vál­tak munkanélkülivé s most Siófokra járnak. Ennyi ku­darc után kifejezetten jól jött, hogy a falugazdászunk közbejárására Balatonsza­badi visszakerült a magyar- országi bortermelő tájegy­ségek közé. Bizonyítható ugyanis, hogy itt már a ró­mai korban és István király idején is híres szőlőművelés folyt. Vendégcsalogatónak szánjuk a borutakat, ame­lyekkel összekötjük majd Kőröshegyet, Balatonbog- lárt és a mi településünket. F. I. NAGYBERÉNY HIÁNYA A nagyberényi vegyeskereskedésben arról kérdeztük a be­térő helybélieket: ha rajtuk állna, hogyan tennék szebbé, vonzóbbá a falujukat? Lehel József: - Valamikor volt benzinkút a faluban, de meg­szüntették. Biztos akadna olyan vállalkozó, aki haszonnal üze­meltetné. Nekem nincs autóm, ezért ha a kerti gépemhez benzin kell, meg kell kérnem az ismerősök közül valakit, hogy hozzon. Ságváron van a legközelebbi kút. Nagy Imre: - Az Ady Endre utcában lakom, s olyan fura a helyzet, hogy magasabb az úttest, mint a telek, amelyen a há­zam áll. Ha esik az eső, az udvaromat és a házat elárasztja a víz. Szeretném, ha találna valamilyen megoldást az önkormányzat. Szűcs József: - Az a kívánságom, hogy jobb legyen a közbiz­tonság. A fiam pincéjébe és még másik tíz helyre is betörtek. Volt, ahol csákánnyal törték be a pinceajtót. Tőlünk negyven li­ter pálinkát loptak el. Az emberek már nem mernek élelmiszert tartani a pincéjükben. Az egyik szőlősgazda kiírta az ajtóra, hogy nincs semmi elvihető, de hozzá is betörtek. Fenyvesi Tibor: - Több barátommal arról beszéltünk, hogy a környék domborzata alkalmas lenne egy roncsderbi-pálya ki­alakítására. Előzetes számvetés szerint másfél millió forint kel­lene hozzá. Lehetőséget látok arra is, hogy pályázati pénzekkel kialakuljon a falusi turizmus ezen a településen. Ehhez adna se­gítséget az a három forrás is, amelynek a vize jelenleg elvész. A patakok vizét összegyűjtve egy halastavat is ki lehetne alakítani a horgászoknak. Olyan lehetőségeket is keresnék, amelyek ál­láslehetőséghez juttatnák az itt élő munkanélkülieket. Nagyberény visszafizette a hitelt - Járdaépítés kezdődik Három képviselő bojkottja Három képviselő már fél éve nem látogatja a helyi önkormány­zati üléseket Nagyberényben. Szentpéteri László polgármester azt mondta: jobban tennék, ha lemondanának, s átadnák a he­lyüket olyanoknak, akik tenni is akarnak a faluért. Gyermekek helyett versei idézik a lelkét Megénekelte a somi dűlőket Verseimmel sokszor felkavartam a férjem lelkivilágát, mert mindent megírtam válogatás nélkül arról, ami velünk történt - mesélte a hetvenéves, Somban élő Mustyák Lajosné. ­Egy példa erre: „Ki guggol ott Mindent megírtam, válogatás nélkül fotó: fónai imre Kis települések nagy tervei Nagy terveket szőnek a külső-somogyi kis telepü­lések. Somban a település a harmincéves fejlesztési programját készíti éppen, miközben egyre gyarapo­dik az apró település lakos­sága. Balatonszabadi és Si­ójut eközben minden idők legnagyob szabású beruhá­zását készíti elő; szenny­vízcsatornát szeretnének minden háztartásba, még­hozzá hamarost. Nagybe­rényben a közfürdő meg­építéséről kezd tárgyaláso­kat a képviselő-testület, s elképzeléseik szerint egy felépülő üdülőfalu messze- földről is odacsalogatja majd a pihenni vágyókat. az udvaron a halvány holdsu­gárnál,/ dolgát végzi egy ősz vi­téz az öreg ecetfánál... Tréfának szántam, de nem kaptam érte dicséretet.- Itt születtem Somban. Hat elemit végeztem, és tizenhárom éves koromtól dolgozom. A mai napig ellátom a háztartást; 90 esztendős édesanyámmal élek együtt. Egy olyan ember­hez mentem férjhez, aki szív- vel-lélekkel tudott mulatni. Na­gyon sok környékbeli lakoda­lomban muzsikált. Termény­felvásárló volt, bejártuk az egész környéket, végül mi nyi­tottuk meg Siófokon a tüzép-te- lepet. Beutaztuk Európát, Er­délytől Spanyolországig. írok verseket, elbeszéléseket, dal- és nótaszöveget, megírtam az éle­tem történetét is. Mindenről írok, ami megragadja a fantá­ziám, akár esküvő az, akár far­sang vagy disznóölés. Csak úgy lesz harmónia a lelkemben, ha mindent kiírok magamból: jót és rosszat is. Volt, hogy a szőlőbe menet jutott eszébe valami, s félve at­tól, hogy elfelejti, beszaladt a legközelebbi házba s ceruzát, papírt kért. Szalvétára írta a „Háromdecis kisfröccs” című versét.- Összegyűjtöttem írásaim egy részét; „A lélek karavánút- ján” címmel legépeltettem egy példányban, és beköttettem. Verseimet M. Meszlényi Gizel­laként írtam alá. Remélem, nem vesznek el. Gyerekem, sajnos, nem született, így csak a ver­seim idézik majd, hogy milyen lélekkel éltem. Három-négy vastag, versek­kel és nótaszövegekkel teleírt füzetet is őriz az asztalfiókban.- Elhangzott egy versem a közelmúltban a „Csendül a nóta” versenyen is. A nótaolim­pián pedig második díjat nyer­tem. Éneklik a dalaimat. Ezt on­nan tudom, hogy a rádiótól egy­szer szerzői jogdíj címén négy­ezer forintot kaptam. Megjelent egy országos kiadvány is: régi és új magyamóták gyűjteménye. Ebben van több dalszövegem is. Mustyák Lajosné versbe fog­lalta szülőfaluja szőlőhegyének, összes dombjának, dűlőjének nevét; úgy, ahogy anyjától hal­lotta. A somiak közül mégis ke­vesen tudják, hogy költőnő lakik az Ady utca 21-ben. Ondre jovics László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom