Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-21 / 44. szám

24 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1998. február 21., szombat Ebzárlat Szabadi két utcájában Ebzárlatot rendelt el a kör­zeti főállatorvos Balaton- szabadiban a Honvéd és az Árpád utca területén. A kö­zelmúltban ugyanis veszett macskát találtak azon a kör­nyéken. A helyi polgármes­teri hivatal két személyt bí­zott meg azzal, hogy rend­szeresen ellenőrizzék: zárva tartják-e a lakosok állatai­kat. Előzőleg írásban min­denkit felszólítottak, s azt is javasolták: ha megtehetik, oltassák be veszettség ellen házi macskáikat is. Négy közmunkás Nagyberényben Négy közmunkást foglal­koztatna a nagyberényi ön- kormányzat az idén, ennyire nyújt be pályázatot a mun­kaügyi központhoz. A köz­területek, valamint a temető és környéke tisztán tartását, illetve a zöldfelületek kaszá­lását bízzák rájuk. Nyáron a közintézmények karbantar­tásában is segédkeznek. Fákat ültetnek a siójutiak Fásítási program indul a ta­vasszal Siójuton, ha a telepü­lés önkormányzata hozzájut a megpályázott központi for­ráshoz. Á polgármesteri hi­vatal és a halastó környékére ültetnének fiatal facsemeté­ket. A siójuti képviselő-testü­let már megszavazta erre a célra mintegy ötvenezer fo­rint elkülönítését. A fatelepí­tést helybéliek végzik el tár­sadalmi munkában. Jó adófizetők a falu polgárai Legalább tizenöt százalék­kal több bevétel folyt be az adókból a balatonszabadi önkormányzat kasszájába, mint amennyit a múlt évre terveztek. Az adók harminc százalékát már az év első fe­lében befizették a helybeli vállalkozók, a határidőn túl csak egy-két adóalanynak van tartozása. Ádándiak éneke a rádióban A Magyar Rádió immár ne­gyedik alkalommal készített felvételt a negyven tagú Arany Páva-díjas ádándi népdalkörrel. Most egy so­mogyi népdalcsokrot örökí­tett meg a népzenei stúdió. Vasárnaponként hallható a Népdal örök pódiuma című műsor, a legközelebbiben négy népdalcsokor hangzik el az ádándiak előadásában. Címert tervezett Siójutnak - Nagydíj Japánból Koboldot rajzol, Torgyánt nem Agyamnak különleges állapotára van szükség ahhoz, hogy jó karikatúra szülessen. Ezt Nemes Zoltán, Siójuton élő karikatu­rista mondta, aki Torgyán Józsefet meg Horn Gyulát szinte so­hasem rajzol, mert a politikusportrék szerinte önmagukban semmit nem mondanak az olvasónak, ő pedig szereti elgondol­kodtatni rajzaival az embereket. Nemes Zoltán rajzaival gondolkodásra késztet fotó: fónaj- Egy szál cigarettára és ké­nyelmes fotelre van szükségem az alkotáshoz - folytatta Nemes Zoltán. - Sokan azt hiszik: me­gyek az utcán, meglátok vala­mit, s rohanok haza, hogy kari­katúrát rajzoljak egy-egy eset­ből. Ez nem így van. Soha nem fogtam ceruzát arra reagálva, hogy utcán vagy a televízióban megláttam valamit. A grafikus úgy mondta: húsz alatt van azon karikatúristák száma az országban, akik ebből meg is tudnak élni. Nemes Zol­tán ezek közé tartozik. Most a Világgazdaság című napilap munkatársa. Korábban dolgo­zott a Ludas Matyinál és a Hó­cipőnél is. - A pályát a Pannó­nia filmstúdióban kezdtem, egész estés rajzfilmeket készí­tettünk. Talán beugrik az olva­sónak, ha egy példát mondok: A hercegnő és a kobold. Rop­pant nagy türelmet igénylő fel­adat ez, hiszen a rajzfilmfigura mozdulatainak minden egyes filmkockájához huszonnégy különálló rajzra van szükség. Nemes Zoltán a festészethez is konyít. Amikor külföldön szerepelt egy-egy kiállításon a műveivel, mindig szöveg nél­küli munkákat kellett készíte­nie. A Nemes-grafikák - több­nyire színesben, festményként - megjárták már Iránt, Brazí­liát, Amerikát, Japánt; a felkelő nap országából magyar társával együtt egy nagydíjat is hazaho­zott. A karikatúrát egyfajta nyelvnek mondja a siójuti mű­vész. Úgy véli: egy ország kul­túrája is lemérhető a rajzolók alkotásain. A magyar karika­túra szerte a világban elismert; egyedi szemléletmódja okán, hiszen például Amerikában mindenki az éppen időszerű di­vatirányzatot követi, idehaza viszont ez nem így van. Nemes Zoltán úgy mondta: ízlésformá­lásra is alkalmas az, amit átad az olvasónak.- Fontos, hogy ne csak meg­rendelésre dolgozzon az em­ber, mint én most a Világgaz­daságnak - folytatta. - Önálló­ság is kell. Létezik egy orszá­gosan is kapható újság, a Ve­szett veréb. Fiatal pályatársa­immal közösen szerkesztjük, azt rajzolunk, amit mi szeret­nénk. Magunknak írjuk, nem keresünk egy fillért sem, mert a bevétel elmegy a nyomda­költségre. Siójuton talán nem minden helybéli tudja: ki is az, aki sé­tára indul a református lelkész­lakásból. Pedig a falucímert is ő tervezte; előtte fél évig ta­nulmányozta a heraldikával foglalkozó vaskos könyveket. Fónai Imre A számvevőszék vizsgálta a szabadi iskolaépítést - Kisbírónak falutévét Csatornára is pályáznak Balatonszabadi eddigi legnagyobb beruházásába vág bele az idén, ha elnyerik a megpályázott központi pénzeket a szenny­vízvezeték kiépítésére. Siójuttal közösen fektetik le a csöveket; mintegy félmilliárd forintba kerülne az építkezés.- Az önkormányzat megbízott egy lebonyolító céget a pályá­zat megírása s beadása körüli teendőkkel - mondta Szerenka József, Balatonszabadi polgár- mestere. - Azt szeretnénk, ha még az idén megkezdhetnénk a munkát. Terveink szerint a la­kosságnak minimális önrészt kell vállalni, tehát senkinek sem kell attól tartania, hogy nem bírja anyagiakkal. Ha va­laki mégis úgy dönt majd, hogy nem kéri a szennyvízvezetéket, lehetősége lesz később is a csat­lakozásra, hiszen minden te­lekre beállunk a csövekkel. A polgármester hozzátette: a siófoki szennyvíztisztítóra csat­lakoznak - ehhez a város képvi- selő-testülete nemrégen hozzá­járult. A szennyvízcsatorna árokrendszerében szeretnék kié­píteni a kábeltévé vezetékét is. Szerenka József úgy véli: a helyi tévé átvehetné a hajdani kisbíró szerepét; ebben is olyan megol­dást keresnek, amelyik nem ró nagy terheket a lakosságra. Áz Állami Számvevőszék a közelmúltban vizsgálta: minden szabályosan történt-e a helybéli általános iskola építése során. Szerenka József erről azt mondta: - Tizenhat tanterem és egy tornaterem épült 1992 óta, egy fillér hitel nélkül. A jegy­zőnk kezdeményezte az ÄSZ- vizsgálatot, és ennek során min­dent szabályosnak találtak. Rendkívül takarékos gazdálko­dással tudtuk csak ezt megvaló­sítani. Büszkék vagyunk a felújí­tott kultúrházra is, amit az emlé­kezetes tűz után újjávarázsol­tunk. Ezzel párhuzamosan har­mincöt taggal ifjúsági társulást alakítottak a tizenhat-húsz éves szabadi fiatalok. Úgy látjuk, a mai ifjúságnak nincs kialakult elképzelése arról, hogy milyen is a közösségi élet. Ágoston László, a helyi művelődési ház igazgatója vállalta: segítsé­gükre lesz a szabadidő értelmes eltöltésében. Én pedig szeret­ném kiválasztani közülük a jövő képviselő-testületi tagjait. Fónai Imre Száz lakóval gyarapodott a falu Som gondja és sérelmei Somban hétszáznyolcan lak­nak, az elmúlt hat év alatt százzal gyarapodott az itt élők száma. Egy részük új betele­pülő, de itt született gyerekek is igazolják a falu életképes­ségét - mondta Lenkey Tibor polgármester. - Bizakodunk a jövőben, elkészítettük már a harminc évre szóló általános fejlesztési terveinket. A gázbekötéshez fölvett 8,5 millió forint kölcsönt ta­valy kifizették. Anyagi hely­zetük szűkös; az ez évi 17 millió forintos költségvetés­ből 6,5 milliót utaltak át Ság- vámak, hozzájárulásként az ott tanulók és óvodai ellátás­ban részesülők költségeire. A településen harminc ellátásra szoruló emberről gondoskod­nak, ezeknek a gyes az egyet­len megélhetési forrásuk, il­letve a különböző segélyek.- Kedvezőtlen a falu szá­mára, hogy a Kögáz privati­zációja során nem a befizeté­sünket vették alapul, és így 9 millió forint veszteség ért bennünket - panaszolta Len­key Tibor. - Terveink szeré­nyek; arra figyelünk, hogy fenntartsuk a működőképes­séget. Somhoz tartozik Da­ránypuszta, és lakóinak vízel­látási gondja is. Tavaly négy alkalommal volt ott tartósan vízhiány, mert meghibásodott a szivattyú. Ez idő alatt Sió­fokról szállítottuk a vizet tar­tálykocsikkal, s ez csaknem százezer forint nem várt kia­dást jelentett. Keressük a megoldást a daránypusztaiak vízellátási gondjaira, egyelőre azonban nem tudtunk megál­lapodni a privatizáció során odatelepült üzem és a vizet biztosító kút tulajdonjogához jutott dr. Váradi Zoltánnal. A Somban élők sérelmezik, hogy a lábuk alatt megbúvó melegvízzel kapcsolatosan ró­luk, de a megkérdezésük nél­kül döntenek. Az elmúlt he­tekben erről a siófoki képvi­selő-testület egyik tagja nyi­latkozott olyan formában, hogy a melegvízzel kapcso­latban döntenie kell a város önkormányzatának.- Nehézséget okoz szá­munkra az - mondta Lenkey Tibor -, hogy a Somban élő munkaképes lakosság 85 szá­zaléka Siófokon dolgozik, te­remt értékeket, de otthoni gondjaikat nekünk kell meg­oldani. Ondrejovics László Nyolcvanmillió forint után fizettek adót Berényi tej betegeknek is Tejet negyven helyre szállítana fotó: Fónai IMRE Csak két helybéli gazda hordja a tejet rendszeresen a nagybe­rényi tejüzembe. Elment az emberek kedve az állattartástól- mondta Henézi Ferenc ügy­vezető. A nagy termelőket próbálják arra csábítani, hogy hozzájuk szállítsanak; legna­gyobb tejtermelőjük a nagybe­rényi szövetkezet.- A hajnalban fejt tejet ná­lunk már délelőtt csomagolják- folytatta Henézi Ferenc. - Nyolc emberrel dolgozunk je­lenleg, mindahányan nagybe- rényiek. A két és fél évvel ez­előtti üzemnyitáskor még csak hét helyre szállítottuk terméke­inket, ma már negyven partne­rünk van. Több nagyüzemi fő­zőkonyha, például a siófoki kórház is tőlünk vásárol. Ké­szítünk tejet, joghurtokat, ka­kaót, túrót, tejfölt és kefirt. Az ügyvezető beszélt arról is: magasnak tartja a helyi iparűzési adó mértékét, amely jelenleg 1,2 százalék. Tavaly nyolcvanmillió forintnyi számla után kellett befizet­niük az adót a nagyberényi önkormányzat kasszájába. Kukoricát és durumbúzát termesztenek a szakiskolások / Adánd amerikai kapcsolata Elkészítettük a NAT előírásainak megfelelő pedagógiai programunkat - mondta Gáspár Gyula, az ádándi Fekete István Szakmunkásképző Intézet igazgatója. Mezőgazdasági gépszerelőket és gépüzemeltető gépészeket képeznek itt; je­lenleg százhatvannégy tanulójuk van.- Folyamatosan csökken a fel­vételre jelentkezők száma. A végzősök a fennmaradt mező- gazdasági üzemekben, a ma­gánvállalkozásoknál és a csa­ládok által kialakított gazdasá­gokban helyezkednek el - mondta az igazgató. - Az is­kola ugyan csak egy szakmát ad, de a vontatóvezető, ív- és lánghegesztői tanfolyamainkra- ezeket a munkaügyi központ támogatásával szervezik - a tanulóink is beiratkozhatnak, akár csak a környező települé­seken élők. Kétszáz hektárnyi területen végzik a gyakorlati munkát. Gáspár Gyula igazgató hozzá­tette: ez teszi lehetővé, hogy függetlenek lehetnek a termelő üzemektől és olyan termelő te­vékenységet folytathatnak, amelynek minden fázisát saját maguk tervezik, s végül az ér­tékesítést is. - Kukoricát és du­rumbúzát termesztünk a föld­ünkön. Van húsz középkategó­riás traktorunk, három erőgé­pünk, több betakarító, rakodó-, szállító- és munkagépünk. Ezek közül a legfiatalabb 4, a legidősebb 26 éves, a legtöbb már amortizálódott, elavult.- Bevételeinkkel igyek­szünk ellensúlyozni az iskola működésének pénzügyi nehéz­ségeit. Van egy Bosch rend­szerű, modem járműdiagnosz­tikai berendezésünk és hidrau­likus próbapadunk. Ezekkel a környéken élő gazdálkodók­nak és járműtulajdonosnak tu­dunk - térítés ellenében - segí­teni. Kapcsolatban állunk egy mezőgazdasági gépeket for­galmazó amerikai céggel, amelynek eladásra szánt esz­közeit az iskola területén mu­tatjuk be. Az új tulajdonosok részére többnapos kezelői és üzemeltetési tanfolyamot szer­vezünk. A Dunántúl egész te­rületén, az Országos Mező­gazdasági Minősítő Intézettel összhangban, részt veszünk egyes fajtakísérletek kialakí­tásában, az új mezőgazdasági technológiák rendszerbe állítá­sában is. (Ondrejovics) Felújítják a régi mozit Az egykori mozi rég nem hasz­nált épületét a nagyberényi ön- kormányzat átadta a közel­múltban alakult ifjúsági klub­nak. A fiatalok összefogtak, és társadalmi munkában megkezd­ték a rendbetételét. Az épület belső átalakítása már befejező­dött, s kész a tetőszerkezet egy része is. Az idén a külső mun­kálatok következnek; az ehhez szükséges építőanyagot az ön- kormányzat megvásárolja, a klubtagok pedig - ugyancsak társadalmi munkában - vállal­ták a kivitelezést. Közmunká­sokat is alkalmaznak majd kő­műves- és festési munkála­tokra. A nagyberényi fiatalság régi óhaja válik valóra ezzel. Lesz végre hol tartani rendezvényei­ket, összejöveteleiket. Gépszerelést is oktatnak a műhelyükben FOTÓ: OLÁH GÁBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom