Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-19 / 42. szám
• • • • SOMOGYI HÍRLAP 1998. február 19., csütörtök NAGYATÁDI TŰKOR MIRE KÖLTENÉ A VÁROS PÉNZÉT? A költségvetés tervezésével telnek a nagyatádi önkormányzat napjai: fórumokon, közmeghallgatáson ismertették az elképzeléseket. A végső döntést várhatóan a keddi testületi ülés mondja majd ki. Ezúttal arról kérdeztük a városlakókat: ők mire költenék Nagyatád pénzét? Ivelics János, a kereskedelmi szakközépiskola és szakmunkásképző intézet igazgató-helyettese: Sportcsarnokra. A városban régóta hiányzik egy olyan több célra hasznosítható intézmény, amely időjárástól függetlenül lehetővé teszi a különböző sport és kulturális rendezvények megtartását. Olyan intézményről van szó, amely egyaránt szolgálhatja minden városlakó érdekeit. Dr. Janzsó József állatorvos: Az idős, rászoruló nagyatádi öregek megnyugtató elhelyezésére és ellátására, majd a sportcentrumra. A városban hiányzik egy olyan szórakoztató központ, amely egyaránt szolgálhatja az egészséges életre nevelést és a szórakozást. Erre egyébként a saját költségvetésemből is áldoznék. Horváth László, a konzervgyár humánpolitikai vezetője: Úgy gondolom, hogy ebben a városban mindenki megtalálja az igényeiknek megfelelő szolgáltatásokat: az üzletektől a szórakozásáig. Vannak színházi előadások, szerveznek koncerteket, látogatható a múzeum, ott a strandfürdő. Ezekkel a lehetőségekkel kellene még jobban élni, s lehetőség szerint ezeket az adottságokat fejleszteném. Szegvári József, a nagyatádi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője: A városatyák mintha megfeledkeztek volna a fiatalokról, pedig jól tudjuk, hogy a legtöbb gond abból származik, hogy nem tudják az idejüket mivel kitölteni. Én arra költenék a város pénzéből, hogy minden fiatal értelmesen, szervezett formák között tölthesse el a szabadidejét. Szorgalmaznám a várost elkerülő út építését és az egykori laktanyák ésszerű újrahasznosításával munkahelyeket teremtenék. Fiilöp Márta, a városi televízió szerkesztő-riportere: Munkahelyteremtő beruházásokat támogatnék, mert a munkanélküliség egyre nagyobb és egyre aggasztóbb. Jó lenne, ha a fiataloknak lenne végre egy diszkója, amiről régóta szó van, de még mindig nem készült el. Ha valaki vállalkozna rá, hogy felújítja a kastélyt én minden lehető eszközzel támogatnám. S nem utolsó sorban a városi televízió technikai felszereltségét korszerűsíteném. Dán József, a József Attila Kollégium igazgatója: Az intézmények évek óta nem kapják meg a szükséges karbantartáshoz, felújításhoz elegendő pénzt. Nálunk például a nyílászárók majdnem kiesnek a falból, felújításra vár a homlokzat. Erre legkevesebb tizenötmillió forint kellene. Jogos igénynek tartom a sportcsarnokot, de azon elgondolkodnék, hogy szabad-e az idén elkezdeni. Adnék pénzt a városi televízióra, a csillagpontos hálózat kiépítésére és a városi információs hálózat kiépítésére is. Szőke József, a művelődési ház igazgatója: Két részre kell bontani a kérdést, mert ennek a városnak van egy intézményhálózata, amit működtetni kell. Elfogult vagyok, mert én is városi intézményt irányítok: arra törekednék, hogy a meglévő intézmények zavartalanul működhessenek, s ezzel normálisan szolgálhassák a várost. Ha ezek után marad pénz, akkor gondolkodnék fejlesztésekben: elsősorban az idegenforgalommal foglalkoznék, mert ez a város egyetlen kitörési pontja. Hiarosi István, a városi strandfürdő vezetője: A saját helyzetemből indulok ki, ezért természetszerűen az idegenforgalom fejlesztésére költenék: fejleszteném a kempinget, befejezném a gyógyfürdő rekonstrukcióját, s ha ezek után maradna pénzem, akkor a városgondnokság gépparkját korszerűsíteném, mert elszomorító, hogy milyen eszközeik vannak, illetve milyenek nincsenek. Tóka József, a cérnagyár humánpolitikai vezetője: Azt lenne a fontos, hogy az önkormányzat önfinanszírozóvá váljon: bevételeiből hitel nélkül tudjon gazdálkodni. S ha ez megtörtént, akkor minden döntést az általam is választott, tehát a bizalmamat élvező képviselő-testületre bíznék. A tisztiorvosi szolgálat többször adott haladékot Átadásra vár az egészségügyi központ Végleges helyre költözhetnek a rendelők fotó: simonné Hetvenmillió forintos beruházással elkészült a nagyatádi egészségügyi központ, amely az alapellátást biztosító rendelőknek ad majd helyet. A kivitelező, a kaposvári Re- nova Kft már elvonult, a műszaki átadás megtörtént, most már csak a háziorvosoknak kell költözniük, és ha a népjóléti miniszter elfogadja a meghívást, akkor következhet az ünnepélyes átadás. A nagyatádi orvosi rendelők kálváriája öt évvel ezelőtt kezdődött. Az akkor érvénybe lépett előírásoknak ugyanis az egyik gyermekorvosi rendelő kivételével a város egyetlen orvosi rendelője sem felelt meg. Dr. Hegedűs Endréné, városi tiszti főorvos azt mondja, hogy csupán ideiglenes működési engedélyt adhattak ki. Azt ezt kellett újra és újra meghosz- szabbítani, hiszen hiába voltak korszerűtlenek a rendelők, egészségügyi alapellátást biztosító intézményt nem lehet bezárni. A városban több elképzelés is született a háziorvosi szolgálat elhelyezésére. Szóba került az egykori munkásőr laktanya, a volt pártház átalakítása is, de ezeket sorra elvetették. Döntő változást egy amúgy kellemetlen határozat hozott: a kórház ágyszámcsökkentésével egy időben felszabadult az intézmény mellett lévő, különálló épület, az egykori elmepavilon. Leginkább ez felelt meg az átalakításra. A városatyák döntését segítette a Népjóléti Minisztérium pályázata. Dr. Barbalics István, a város aljegyzője el- mohdta, hogy a tárca kilencmillió forintot adott a munkákhoz. Ezzel hosszú időre megoldódott az alapellátás gondja. Az új épületbe költözik a hét felnőtt háziorvosi körzet, két gyermekorvos, a védőnői szolgálat, az anya-, a csecsemő- és gyermekvédelmi tanácsadó, a terhestanácsadó, végre saját rendelőt kap az ügyeleti szolgálat és iskolafogászatot is kialakíthatnak. Az új rendelők átalakításával, a költözéssel kiürülnek a Koch Róbert utcai rendelők. Az épületet a munkaügyi központ vásárolta meg, amely ugyancsak korszerűbb körülmények közé költözhet majd. Nagy Jenő A tavaszi idő munkát hozott a tűzoltóknak Molotov-koktél a konyhában A tavaszt’ idéző időjárás munkát hozott a nagyatádi tűzoltóknak is. Amíg januárban mindössze négy tűzhöz riasztották őket, februárban néhány nap alatt közel negyven riasztás érkezett az ügyeletükre. Volt olyan nap - mondja Szabó Vilmos őrnagy, városi parancsnok hogy megállni sem volt idejük, mert hol az avar, hol az erdő égett, ugyanakkor a szomszédos nagykanizsai tűzoltóknak is annyi riasztásuk volt, hogy innen kellett segítséget kérniük. Hétfőn az is előfordult, hogy a nagykanizsaiak azért rimánkodtak, hogy valaki mielőbb fejezze be az esedékes tűzoltást, mert az újabbhoz nem volt mit küldeni. Hétfőn Kaszó mellett, Darvaspusztán 1,5 hektáron égett a csemetés. Százötvenezer forint kár keletkezett, de megmentettek legalább kétmillió forintnyi értéket. Nagykorpádon ugyanezen a napon tizenöt hektáron égett a 10-12 éves tölgyes. A tűzben 2,2 millió forint értékű fa pusztult el, de a becsült kár ennek akár a háromszorosa is lehet. Szabó Vilmos szerint ezen a tavaszon az se segített volna, ha elrendelik a tűzgyújtási tilalmat, mert azt rendszerint soha sem tartják be az emberek. Mondja, megfordult a fejében, hogy felad egy hirdetést a zsebpénzéből. A legmeghökkentőbb eset azonban nem az erdőben, hanem a Hunyadi utcában történt. Az egyik tízemeletes lakóházban a családi konfliktus majdnem tragédiába torkollt. A szülők ugyan elváltak, de egy lakásban éltek. Az apa az egyik szobában, az anya a már felnőtt két gyermekével a másikban. A fiú, aki korábban már késsel támadt az apjára, az újabb szóváltás után Molotov-koktélt gyártott. Egy műanyag palackba egy törölköző felszabdalt csíkjait dugta, majd nitro- hígítót öntött bele, meggyújtotta és az apa után dobta a konyhába. Szerencsére azt nem tudta, hogy a klasszikus Molotov-koktél azért készül üvegből, mert az széttörik, az égő folyadék nagy területen ömlik szét. A nagyatádi koktél nem így működött, ennek ellenére nagy riadalmat okozott. A tűzoltók szerint, ha késve érkeznek, és a tűzoltást vezető szolgálatparancsnok Szrés Aladár százados történetesen nem a házban lakik, bizony bármi megtörténhetett volna. Az apára támadó fiút letartóztatták, ellene közveszély okozás miatt folyik eljárás. N. J. Kiadvány a termálfürdőről A nagyatádi termál gyógyfürdőt bemutató kiadványt jelentetett meg a Hunguest Hotel Solár és a városi tou- rinform iroda. A prospektus bemutatja a városközpontban lévő gyógyfürdő szolgáltatásait, a termálvíz gyógyászati hatását és felhívja a figyelmet a Zrínyi utcai strandra is. Fórum az áfészról A nagyatádi áfész tavalyi munkáját értékelő részközgyűlések kezdődnek hétfőn este Nagyatádon, a művelődési házban. A környéken huszonegy hasonló fórum előző meg az áprilisi küldöttgyűlést, amely nem csak az idei feladatokat határozza meg, hanem döntenek az új áfész elnök személyéről is. Találkozót tartanak a futkosó őrei Öt évvel ezelőtt, 1993-ban szűnt meg a Magyar Honvédség nagyatádi fegyelmező zászlóalja, amit a köznyelv csak futkosóként ismert. Bődi Ferenc nyugállományú alezredes, egykori parancsnok vezetésével találkozót tartanak holnap az egykori tisztek, tiszthelyettesek és polgári alkalmazottak, akik itt teljesítettek szolgálatot. A futkosó megszűnése után több katonát Budapestre helyeztek, másokat nyugdíjaztak, illetve különböző helyeken dolgoztak tovább. Ez az első találkozó. Tárlókban a Rinya mente A tervek szerint tárlókba kerül a Rinya mente élővilága. A napokban készült el annak a természettudományi állandó kiállításnak a terve, amely a városkörnyék növény és állatvilágát mutatná be a városi múzeumban. A Balátát és a délsomogyi erdőt diorámán mutatják majd be. A tárlat megrendezéséhez pályázatokon, illetve közadakozásból szeretnék előteremteni a költségeket a városi múzeum. i Vágja ki, mert szüksége lehet rá! A I SOMOGYI HÍRLAP hirdetésfelvevő helyei Nagyatádon és környékén A takarékszövetkezetek nagyatádi, lábodi, segesdi, somogyszobi, görgetegi, . háromfai fcirí irodájában Az ősz színeit kedveli a természet festője A kilencedik iksz képei Harmincöt alkotó, 50 munkája látható Nagyatádon, a városi galériában a dél-somogyi amatőr képző- és iparművészek jubileumi, huszadik kiállításán, amelyet a hétvégén nyitott meg Szabados János Munkácsy-dí- jas festőművész. A tárlatról hiányérzettel távoznánk, ha nem látnánk Mezei Mária Magdolna olajfestményeit. A nagyatádi amatőr festő munkái elválaszthatatlanul hozzátartoznak a város képzőművészeti életéhez. A családi ház egyik szobája afféle műterem. A falakon képen sorakoznak. A 84. születésnapja előtt álló Mezei Mária Magdolna sajnálkozva mutat a falakra. — Most kevés kép van itthon. A Hotel Solárban nyílt egy kiállításom, neveztem a hagyományos amatőr tárlatra, és van egy bemutatóm Pécsen is. Sok kedves festmény azonban itthon maradt. Például az unokáról készült, a megszeppent vörös kislányt megörökítő. Éa a többi: önarcképek, családi portrék, tájképek, elkapott pillanatok. Mezei Mária Magdolna soha nem tanulta a festészetet. Autodidakta módon sajátította el a vászon kezelésének, a színek keverésének titkait. Tájképei egy-egy ismerős Nagyatád környéki vidéket idéznek. — Ma is fogom a vásznat, s megyek a környékre. Keresem a különleges részeket. Előfordul, hogy fogok egy nagy fóliát, letakarom a félkész képet, s kint hagyom egy-egy rejtett zugban. Főleg ősszel barangolok, mert az ősz színei a legszebbek. A tavasz hidegebb. Nyáron virágokat szedek, csendéleteket festek. Hogy eladom-e a képeket? Néhányat kénytelen vagyok, mert az olajfesték drága, s valamiből meg kell venni. Mezei Mária Magdolna képein vitatkozhat a „hivatalos” kritika, lehet fel- és leértékelni őket. Ám ha valakinek örömet szereznek, már elérték céljukat. A nagyatádi nagymama szívből és szeretettel veszi kezébe az ecsetet. Nagy Jenő A virágcsendéletek nyáron készülnek
