Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-19 / 42. szám

10 SOMOGYI HÍRLAP NAGYATÁDI TÜKÖR 1998. február 19., csütörtöl Permetezik a védett fákat Nagyatád környezetvédelmi programjára, a védett és ritka fák megvédésére, a rágcsálók és a szúnyogok irtására az idén várhatóan 8 millió forintot köl­tenek. Az enyhe idő' miatt meg­kezdődtek a munkák, nehogy a kártevők elszaporodhassanak. Béres Attila közterület-fel­ügyelő elmondta, hogy az idén is gondot fordítanak a veszélyes fák kivágására, egészségi állapo­tuk megőrzésére. Nagyatádon ma 189 vadgesztenyefa van. Ezeknek az aknázómoly a leg­nagyobb ellensége, amely hetek alatt akár egy egész fasort el­pusztíthat. Egy nagykanizsai cég kap megbízást a permetezésre. A platánok parakérge alatt telel át a csipkés poloska. Tavaly alpi­nista módszerrel végezték a fák kérgének kaparását. A város 207 platánfáját az idén is kezelni kell, majd jöhet a lemosó perme­tezés. Külön figyelnek az ötvös- kónyi terápiás intézet udvarán lévő ritka növényekre. Itt talál­ható egy hétszáz évesnek becsült hársfa, amelynek átmérője majdnem 2,4 méter. Az idén sem marad el a kul­lancs- és rágcsálóirtás, és a szú­nyogok pusztítása sem. Várha­tóan kétszer permeteznek a szú­nyogok ellen 110 hektáron. N. J. SEGÍTSE MUNKÁNKAT A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 1%-ÁNAK FELAJÁNLÁSÁVAL! ASZJÁ 1%-úval támogatható nagyatádi önkormányzati intézmények és tevékenységükhöz kapcsolódó alapítványok az alábbiak: Nagyatád Város Sport Közalapítványa (sportcsarnok) Adószám: 19195805-1-14 "Nagyatádi diákokért" Alapítvány Adószám: 19198516-1-14 Nagyatádi Művelődési Ház és Nemzetközi Faszobrász Alkotótelep Adószám: 15399038-2-14 Nagyatádi Városi Könyvtár Adószám: 16804425-1-14 "Prolog" Ifjúsági Alapítvány Adószám: 19193353-1-14 "Cantemus" Alapítvány Adószám: 19195733-1-14 "Paracelsus" Népegészségügyi Alapítvány Adószám: 19195207-2-14 "Pro Família" Nagyatád Alapítvány Adószám: 19201412-1-14 "Nagyatádi Zeneiskola Támogatásáért" Alapítvány Adószám: 19195197-2-14 "Fürjecske Néptánccsoportért" Alapítvány Adószám: 19200150-1-14 Támogatásukat ezúton is köszönjük! (72230) Munkahelyeket teremtett a vállalkozás Csúcstechnika a fényezőben Csúcstechnológiát telepített a Varjas vállalkozás a Hu­nyadi utcai szervizbe az el­következő napokban át­adásra kerülő karosszéria és fényező üzemébe. A beruhá­zást - ami négy dolgozónak biztosított munkát - 350 négyzetméteren a vállalkozó telephelyén saját erőből és részben támogatásból valósí­totta meg. A megrendelt munkák nagy­ságától függően az üzemet akár még újabb tíz fővel tud­ják bővíteni. — Az eddigi hagyományos technológiát újítottuk meg az­zal, hogy szétválasztottuk a fényezés előkészítését, vala­mint a fényezés és összeszere­lés műveletét — mondta Var­jas Lajos cégvezető. így az autó nem kerül vissza a poros műhelybe. Ezt egy áthajtós kamra se­gítségével oldották meg, ami­ből jelenleg még kevés műkö­dik az országban. A környe­zetkímélő berendezés kilenc­ven százalékos biztonságú légszennyeződéssel és mind­Ebből még autó lesz egyszer össze ötvennégy decibel zajjal dolgozik. A fényező kamrában óránként öt gépkocsit tudnak lefesteni. A nyugati berende­zésekkel felszerelt műhelyben minden műveletet gépesítet­tek. A festéshez szükséges színeket számítógéppel keve­rik ki, ami figyelembe veszi a FOTÓ: SIMONNÉ festék öregedését is. —- Ehhez a korszerű technológiához a személyi feltételek és a szak­tudás is adott — teszi hozzá Vaijas Lajos. Egy dolgozón­kat technológiai továbbkép­zésre is küldtünk. A próba­üzem már sikeres volt. (Németh) Hét év után hazaköltözött a Martinovics család Otthont adott Nagyatád Magyar iskolába vágyik otthon is a bosnyák kisfiú Hét év után most tért haza otthonába egy menekült csa­lád. Egy sporttáskával, benne néhány ruhaneművel és némi élelemmel menekült el 1991- ben a délszláv háború kitöré­sekor a Vukovártól tíz kilo­méterre fekvő Daljból Zlatko Martinovics, felesége Jázmin és két és fél éves fiuk Igor. Egy szép családi házat, benne egy boltot és biztos munkahe­lyet hagytak maguk mögött. A menekültek kálváriáját megjárva kerültek a nagy­atádi átmeneti szállásra.- Egy szobában laktunk másfél éven át a menekülttá­borban. Amikor lehetőségünk volt, hogy Vésére költözhes­sünk egy kisebb közösségbe, nem mentünk el. Elvállaltunk minden munkát a táborban: Zlatko kertészkedett én a konyhán dolgoztam. A fér­jem rendszeresen kijárt a vá­rosba alkalmi munkákra - mondja a feleség, Jázmin. - Egy ilyen alkalommal ismer­kedett meg Huszár Tibor fényképészmesterrel, aki az­után nagyon sokat segített to­vábbi életünk alakításában.- Nagyon dolgos embe­reknek ismertem meg őket - mondja Huszár Tibor. - Ele­inte keveset tudtak magyarul, de munkájukhoz nem kellett tolmács. Sikerült a Beregszá­szi utcában egy kis öreg házat szerezni, ahol a lakbér fejé­ben rendbe tették az épületet. Saját maguk vakoltak, festet­tek. A komfortossá tételben Huszár Tibor is segített: be­köttette a villanyt, télre fát hozatott nekik. A család két évet élt itt, majd hazautazá­sukig a Gyár utcába költöztek át albérletbe. Közben a fel­cseperedett kis Igort felvették a Rozsnyói úti óvodába. A szomszédok megszerették őket, befogadta a családot a város. A feleség bolti eladó­ként elhelyezkedett, tolmá­csolt a horvát bevásárlóknak. Azon a napon jártunk ná­luk, amikor összecsomagol­tak. A szobában színes tévé, háztartási eszközök, kerék­pár, tucatnyi ruhanemű és az a sárga sporttáska várt az au­tóra, amivel akkor megérkez­tek. Másnap reggel hazaköl­töztek. Végleg, vissza saját otthonukba. Abba a házba, ahonnan hét évvel ezelőtt menekülniük kellett. Igaz, még egy szerb asszony lakik benne, de ígéretet kaptak a polgármestertől, hogy haza­térésük zavartalan lesz. Újra kinyitják a boltot, a férj mun­kába megy. Jázmin sírt, amúgy is szótlan férje most sem beszélt, de látszott rajta, hogy fogva tartják még az emlékek. Igor az, aki kisegí­tette szüleit a szavak megér­tésében. ő mára folyéko­nyan, megtanult magyarul. Ha már így alakult, nem is szeretné ezt elfelejteni, ígérte, hogy magyar iskolá­ban folytatja a tanulást. Előtte napokban elbúcsúz­tak Nagyatádtól. Az óvodá­tól, a 2. számú iskola harma­dikos diákjaitól, a szomszé­doktól, ismerősöktől és bará­toktól. Megköszönik újra, amit értük a város, a benne élők tettek. Azt ígérik látoga­tóba gyakran visszajönnek. A Daljban kimaradt hét évet ez a város kárpótolta nekik... Németh István Kiadvány a nevelési tanácsadóról Sikeres személyiségfejlesztés Harmincegy oktatási, neve­lési intézményhez, családvé­delmi és gyermekjóléti szolgá­lathoz juttatta el kiadványát a nagyatádi nevelési tanács­adó. A nemrégiben megjelent tájékoztatóból a régióban érintettek áttekintést kaphat­nak a pedagógiai szakszolgá­latról, a nevelési tanácsadó feladatairól. — Négy hónapja költöztünk végleges helyünkre, a Szent István-parki bölcsőde épüle­tébe, ahol változatlan szakmai szolgáltatásokkal, de lényege­sen korszerűbb körülmények között dolgozunk — mondta Mándliné Naszladi Márta, a ta­nácsadó vezetője. — A koráb­binál nagyobb helyen, nyolc helységben foglalkozunk a rá­szorulókkal. Vizsgálatokra és foglalkozásokra szabott szo­bákkal valamint mozgásfejlesz­tésre is alkalmas teremmel is rendelkezünk. A tájékoztató információkká szolgál a tanácsadóban folyt szolgáltatásokról, azok igény bevételi módjáról. Az érdeklő­dők megtudhatják belőle a kon zultációs időket és bemutatko­zik a nevelőszemélyzet is. — Az intézmények és csalá dók 3-18 éves korú gyerekei magatartási, tanulási és érzelm problémáival kerestek fel ben­nünket leginkább. Fejlettségi és iskolaérettségi vizsgálatokat is kértek ezekben a hónapokban Legutóbb a teljesítményzava­rok kerültek előtérbe, főként í tanulásban képességeiktől el­maradt gyerekek esetében. Mándliné Naszladi Márti elmondta azt is, hogy a foglal­koztatásban részt vett gyere­kekről mind a családok, mind az intézmények részéről ked­vező visszajelzéseket kapnak Egyik örömük, ha a gyerekek­kel évek során nem találkoznak újra a tanácsadóban. (Németh) A felszolgálónak az ételt is ismernie kell Pincérképzés kabinetben Huszics Andrea és Balogh Balázs a terítést gyakorolja a ka­binetben FOTÓ: SIMONNÉ Az idén először végeznek fel­szolgálók a nagyatádi Szak­képző Intézetben, ahol 26 harmadéves tanuló kaphat erről szakmunkásbizonyít­ványt. A három évfolyamon közel százan tanulnak az egyre népszerűbbé vált sza­kon. Az egy hét elméleti okta­tást egy hét gyakorlat követi, ahol a diákok megismerked­nek a főzés tudományával, a terítés fortélyaival is.- A gyakorlati héten egy napon kabinet-rendszerben a cérna- gyári konyhán főznek tanulóink- mondta Peti Ferenc szakok­tató, a másodikosok osztályfő­nöke. - Ebben a csoportban öten vannak, ilyenkor három órában átvesszük a napi legfon­tosabb tudnivalókat az ételké­szítésről, megbeszéljük ki mit, miből, hogyan főz. A felszolgá­lónak ugyanis mindent tudni kell az ételről, amit a vendég elé tesz. Ma natúr- és rántott szelet, hortobágyi húsospala­csinta a menü. A kabinetben gyakorolják a terítést, a többi napokon pedig a város különböző vendéglátó egységeiben dolgoznak, ahol a felszolgálás mellett mosogat­nak is. Ez ugyanis szintén a szakmával járó. A nagyatádi Szabó Tímea az iskola elvégzése után szeretne továbbtanulni, a somogyszobi Futó Brigitta maradna szakmá­ban és egy pizzériában vagy gyorsbüfében dolgozna. Mind­ketten egyetértenek abban, hogy szeretik a gyakorlati okta­tást és az embereket. N. I. Cserkelésben esett az éjszakai disznó Vadászélmény trófeával Varga Ákos az elejtett vadkannal Nincs egy éve, hogy a nagy­atádi Varga Ákos a kutasi va­dásztársaság tagja lett. A fia­talembernek ennyi idő is elég volt ahhoz, hogy szenvedé­lyévé váljon a sportvadászat. Szereti az erdőt, s mint mondta nem mindenáron a vad elejtése a célja. Egy séta, az állatok lát­ványa is nagy élmény. Hamar megismerte a vadászterületet, hajtőként is gyakran kijárt szervezett vadászatokra. Egy társasági vadászaton igazolta is a róla szóló jól sike­rült állítást. Három elejtett vaddisznóból kettőt ő lőtt, s ezek után mosollyal fogadta a tapasztalt vadászok gratulá­cióit. Élményeire szívesen em­lékszik vissza. Különösen az első vadkan elejtésére.- Egy társammal éjszakai cserkelésre mentünk azokra a csutaföldekre, melyeket a vad­disznók a lehullott kukoricafe­jek miatt szívesen látogatnak. Kedvező, gyenge északi szél­ben érkeztünk az első mezőre, de nagy csalódásunkra vadat nem láttunk. Később egy szar­vascsapat lépett ki a kukorica­földre. Átvonulóban voltak, de sikerült őket megközelíteni nyolcvan méterre. Nem zavar­tuk őket. Már a látványuk mi­att is érdemes volt ez este ki­jönni. Már hazafelé indultunk, de még megálltunk egy másik csutaföldnél, hátha szeren­csénk lesz. Egy fekete pontot láttam a tábla közepén. A táv­cső rögtön elárulta, hogy egy magányos vadkan turkál tő­lünk kétszáz lépésre. Izgatot­tan vettem elő a már elrakott fegyvert. Nem akartam ilyen messziről lőni, ezért elindul­tunk a nyílt terepen a disznó felé. Meg-megálltunk, közben néztük figyel-e a kan. Az azonban csak a turkálással volt elfoglalva. Hatvan méternél közelebb nem mertünk menni. A puskát a barátom vállára tet­tem, a céltávcsőben megjelent a disznó alakja. Amikor a szál­kereszt a vad vállapja mögött megállt, meghúztam a ravaszt. Az éjszakai csendben vissz­hangzó lövésre a kan rögtön összeesett. Odarohantam hozzá, már nem tudott felállni. Hogy ne szenvedjen tovább, leadtam rá egy kegyelemlö­vést. Ott álltam az erdő magá­nyos ősállata, életem első vad­kanja előtt. Igazán csak akkor öntött el a vadászláz. Agyarai kicsit töredezettek voltak, de így is szép hosszon meredtek ki a szájából. Mint kiderült 16 centiméteresek. (Németh) HIRDETŐINK a NAGYATÁDI TÜKÖR következő számába is folyamatosan feladhatják hirdetéseiket a 82/313-949-es faxszámon Mindezekről érdeklődni lehet: 82/311-506-os telefonon. a NAGYATÁDI TÜKÖR legközelebb március 19-én jelenik meg a SOMOGYI HÍRLAP-ban Megrendeléseit még előző nap is várjuk

Next

/
Oldalképek
Tartalom