Somogyi Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1998-02-14 / 38. szám

Bandó magát klónozná A közönség Nagy Bandó Andrást elsősorban mint humoristát Ismeri. Pedig ő szeretné, ha legalább tíz lenne belőle, akár a klónozás árán is, és ak­kor Nagy Bandó 1. írna, Nagy Bandó 2. festene, Nagy Bandó 3. olvas­gatna és anyagot gyűj­tene. És mit csinálnának a többiek? - kérdezte a Vasárnapi Somogyi Hír­lap az eredeti Nagy Bandó Andrást. Tízféle dolgot csinálok az éle­temben, így valóban nem lenne baj, ha mindenre jutna idő a hátra lévő húsz-harminc évemben, amit még saccolok magamnak. Jó ötlet lenne a klónozás, mert akkor az egyikünk otthon írna, a má­sik olvasna és anyagot gyűj­tene, a harmadik állandóan a családdal foglalkozna - egy a feleséggel, egy meg eljár­hatna a barátnőkhöz is, mert azt se hagyjuk ki -, egy raj­zolna, egy festene, egy állan­dóan sportolna. Egy meg föl­lépne.- Lenne, amelyik pártot alapít?- Legfeljebb annyira, hogy annak, amit művelek, a párt­jára állnak. Megrögzött véle­ményem, hogy aki pártot ala­pít, semmi mást nem akar, mint egy emberlépcsőn ke­resztül fölgyalogolni a maga választotta Parnasszusra. Nincs kivétel.- Miről szól ma a humor?- Az emberi hülyeségről. Minél intelligensebbek az emberek, annál kevesebb a parodizálható vonásuk. De a szuperintelligensek már át­csúsznak abba a kategóriába, hogy róluk megint lehet pa­ródiát csinálni. Legtöbbször azok a céltáblái a szatírának, akik a bugyutaságuknál, bu­taságuknál fogva nem tudnak viselkedni, nem tudják miket mondanak. Politikusoknál is lehet egy 60-70 százalékos arány, akik pöffeszkedők és önteltek, s ezek pitiáner em­berek tulajdonságai.- Az eredeti Nagy Bandó mivel foglalkozik mostaná­ban?- írok egy estet, Boldogító nem a ríme, és a házasságról szól. Ebben az örök humor­forrás, a férj-feleség viszonya a mai Magyarországon a té­mám. Rengeteg a poénlehe­tőség, sok vicc is kering a té­mában, mégis egyfajta szoci­ográfiai áttekintése lehet en­nek a műfajnak, amit intéz­ménynek mondanak. De nem csak kacagtató szeretnék lenni, tartani akarok egy mércét, hogy legyen benne intellektuális és populáris töl­tet is. Csinálok egy rendha­gyó filozófiai órát is, ez is adott ötleteket. Nem a poli­tika az egyetlen tehát, ami humorforrás lehet. Ha csak viccelődős szinten beszélünk a politikáról, az kevés, és az is kevés, ha a felszínét kapir- gáljuk. Mélyre ásni most nem nagyon lehet. Mondok egy példát: múltkor mondtak egy viccet Horn Gyuláról, de én már hallottam ezt Antallal, Kádárral, Rákosival és Sztá­linnal is. A vicc igazságtalan, mert mivel megválasztott mi­niszterelnökről van szó, nem ugyanaz az ereje, értéke, po­énja, mint egy fölénk rakott diktátorról szóló viccé. És ez­zel nem Horn Gyulát védem, csak elmagyarázom, már nem a viccel kell letarolni Rá­kosit vagy Kádárt, hanem a választással.- Változott a humorista fel­adata a rendszerváltás óta?- Régen, amikor megkér­dezték: mit tud tenni egy humorista, aki politizál, vé­leményt mond, és a fölső ve­zetés felé lövi ki a nyilait, azt mondtam, egy gumikarámba vagyunk bezárva. A mi dol­gunk az, hogy karókat ver­jünk le, és mindaddig tágít­suk, nyomkodjuk szét, amíg el nem szakad. A karók ma is megvannak, jelzik, annak idején hol tartottunk. Ma már nem kell szétszakítani gumi­kötelet, ezért van nagy sze­repe az önellenőrzésnek. Ne­künk kell tudni, meddig me­hetünk el. Egy önálló esten elmegy egy cikizős megjegy­zés Erdélyről, de tévében nem, mert diplomácia bo­nyodalmak lehetnek belőle.- Huszonöt éve van a pá­lyán. A fiatalabb generáció Nagy Bandó Andrást mégis inkább Nagy Natália apuk­ájaként ismerik. Hogy éli ezt meg?- Lehet, hogy ez nekem is használt. A fiatalok, akik job­ban szeretik a Laár pour Laár- t, lehet hogy a Natin keresz­tül figyeltek föl: és ki is az apja? Ebben az időszakban éltem meg azt a kicsit ma- gambaforduló, zárkózott éle­tet, ami nem tülekszik any- nyira a tévé felé, mert más is foglalkoztat. Nem zavar a do­log, tudok örülni a Nati sike­reinek. Régen Sándor Gyuri volt az egyetemi klubokban a sztár, aztán együtt virágoz­tunk, majd jött egy korszak, amikor túlléptem rajta siker­ben. Én még ma is tudom, hogy ki az a Little Richard, és ezt egy fiatal is tudja. De azt már nem tudom, kik a napi slágereket író rap-sztárok. Ta­lán a dalaikat sem ismerem, mert elég sokat hallgatom ugyan a rádiót, de a kereske­delmi adókat kerülöm, mert idegbajt kapok a műsorveze­téstől. A humorban is ez a fontos: föl lehet tűnni, de ez nem akkora siker, mint fönnmaradni. Fönnmaradni sokszorta nehezebb. A hosz- szú időszak, amióta pályán vagyok, nem azt jelenti, hogy kiöregedtem, hanem azt, hogy ennyi ideig fönn tudtam maradni. És lehet, hogy még tíz év bennem van. De ha egy év múlva abbahagyom, az nem azért lesz, mert nincs bennem, hanem mert már csak festeni, faragni szeret­nék. Vagy olvasni, mert mondjuk úgy akarok meg­halni, hogy legalább a köny­veim felét elolvasom. Balassa Tamás Szemezgetik a gyógyszert (Folytatás az első oldalról) A daganatos betegek komplex gyógyszeres kezelése mellett veszély fenyegeti a sugárterá­piás kezelés biztonságát is. A kórházak közötti számlázás ugyanis ellehetetleníti az in­tézményt. Az orvosigazgató elmondta: együttműködési szerződést kötöttek a Gyógyin- fok-kal a személyre szabott, differenciált betegellátás finan­szírozásának megoldásáért. Ennek lényege: pontos diagnó­zis után, a ráfordítással azonos költségtérítést várnak. Ugyan­csak külön kategória a antibio- tikus, daganatellenes szerekre és oxigénpalack használatára szoruló súlyos, tüdőrákos bete­gek gyógyszertámogatását. El­lenkező esetben tovább kell küldeni a beteget. Gond, hogy nincs hova, mert az onkológiai intézetek sem tudnak már töb­bet fogadni. — Ha kell adósság árán is biztosítjuk a gyógyszert betege­inknek — hangsúlyozta dr. Ba­logh Gábor főorvos, a kapos­vári kórház gyógyszerterápiás bizottságának vezetője. — Évente mintegy negyed milli­árd forintot költünk medici­nákra. Az áremglések ellen ugyan nem tudunk védekezni, de összeállítottunk egy olyan alternatív gyógyszerlistát, amelynek segítségével —, a szakmai követelményeket fi­gyelembe véve — a drágább készítményeket olcsóbb, de ha­tékony kombinációkkal váltjuk ki. Folyamatosan figyeljük a betegcsoportok gyógyszerföl­használásának indokoltságát. Ha 10-30 százalékkal megha­ladja a korábbit, felülvizsgáljuk a terápia jogosságát. Gyógy­szert csak az évtizedek óta azo­nos medicinát szedő, közgyó­gyellátásra jogosult betegek hoznak az intézménybe, illetve azok, akik különleges, a kór­házi készletből hiányzó készít­ményt szednek. Ezt azonban napokon belül beszerezzük. A marcali kórház gyógy­szerterápiás bizottsága, a pati­kussal kiegészülve, fiatal or­vosok bevonásával újult meg — közölte dr. Borsos Sándor orvosigazgató. Ők tesznek ajánlatot a kezelésre, s dol­gozzák ki azt a gyógyszer­alaplistát, amely hatékony, de gazdaságos. A gyógyszerkölt­ség az éves költségvetésük 13 százaléka. Tartalékaik kime­rülőben vannak, már csak a fogyasztás növekedését tudják visszaszorítani. A nagyatádi kórházban ha­vonta átlagosan 7-10 millió forintot költenek medicinákra. Ennek ellentételezése telje­sítményfüggő, változó. Dr. Frank Ferenc orvosigazgató: az ésszerű felhasználás érde­kében január elsejétől belső érdekeltségi rendszert vezetett be. Ehhez, az egy súlyszámra eső tavalyi gyógyszerfogyasz­tást vették alapul. A megtaka­rított összeg ötven százalékát negyedévenként, mint érde­keltségi pénzt az adott osztály kapja meg. A másik felével a fejlesztési alap gyarapszik. Ebből növelik az osztály mű­szerezettségét, komfortját. Úgy kalkuláltak, hogy a ma­gasabb megtakarítás kisebb haszonnal jár; 20 százalék fö­lötti takarékoskodás esetén pedig egy fillért sem kapnak. A siófoki kórházban min­den szem gyógyszerről el kell számolni ezentúl. Dr. Varga Ferenc orvosigazgató: csök­kentette az osztályos készlete­ket, kifejlesztés alatt áll az egyedi gyógyszerrendelés. Ja­nuár elsejétől, számítógépes program segítségével, közvet­lenül a kórházi gyógyszertár­tól rendelik a medicinát. Bár az egy ágyra, egy ápolási esetre és egy napra jutó gyógyszerfölhasználásuk kedvező, az áremeléseket csak más területek rovására tudják kiegyenlíteni. Várnai Agnes A Kinder-rekorder a gyümölcs-címkét és a pisztolyt is gyűjti Nézd a Fausztot, törpét vesz! Fauszt Márton tíz éve vásá­rolta az első Kinder-tojást - mivel akkor hazánkban még nem volt kapható - a bécsi Maria-Hilfer Strassén. Ki gondolta volt akkor, hogy felnőtt korára az apró figurák gyűjtése nemcsak a szenvedélye, hanem a megélhetése is lesz! Ma a világ legnagyobb gyűjte­ményével büszkélkedhet, és továbbra is megrögzött vásárló.- Amikor az első kiállí­tással bevallottam a világ­nak, hogy én bizony Kin- der-figurákat gyűjtök, lö- köttnek néztek és kiröhög­tek, nem látták benne a le­hetőséget. Ma ha kimegyek a bolhapiacra, és gumi hu­pikék törpikéket vásárolok, az árusok összesúgnak: „nézd a Fausztot!”, és azonnal felemelik az árát - mondta a Vasárnapi Somo­gyi Hírlapnak a fiatal Gui- ness Rekorder. A héten Ka­posváron nyílt tárlata Fa­uszt Mártonnak, akit egy ország ismer a Friderikusz- showból.- Azóta sem porszívózhat az édesanyja otthon, ne­hogy fölszippantsa a figura­alkatrészeket?- Már három éve nem élek otthon, csak a show kedvéért mentünk vissza az időben.- Ön egy elszánt gyűjtő. Csak a tojásra fáj a foga vagy más is áldozatául esett már gyűjtőszenvedélyének?- Gyűjtök sok mindent, déli gyümölcsök címkéit, játékpisztolyokat, Delfin­könyveket.- Hóbort ez vagy üzlet?- Idővel ezeknek a dol­goknak felmegy az ára. Ha a Kinder-tojást kibontom, rögtön kétszeresét éri, per­sze, nem mindenkinek. Nem véletlenül vannak Németországban olyan üz­letek, ahol csak a figurákat árulják jó pénzért, hiszen bármennyire is drága, még mindig olcsóbb, mintha a boltban sorra kocogtatom s vásárolom őket.- Melyik figura a legdrá­gább - no nem a szívének, hanem a pénztárcájának?- 1974-től gyártják a Kin- dert, a legborsosabb árat ezekért a régi játékokért kell adni. 1500-2000 márka is lehet egy példány. A gond viszont az, hogy a hong-kongi gyártású figu­rákon még nem volt Fer- rero-felirat, így előfordul, hogy valaki apró játékokat úgy akar eladni, mintha Kinderben lettek volna. Nehéz kideríteni, valóban így van-e. Gyűjtöm a régi Piff-magazinokat is, ami­ben Kinder-hirdetések vannak, s ezeken láthatók a figurák. Volt már, hogy így dobtam be a köztudatba, hogy egy játék Kinder-fi- gura, s azonnal elindítot­tam a gyűjtőlavinát.- Mennyien élnek ma ennek a világon?- Azt nem tudom, de Magyarországon legalább 10 ezren, Németországban pedig 1 millióan. Sokan va­gyunk tehát, kemény a ver­seny. A gyűjtés azért is ne­héz, mert Kinder 140 or­szágban van a világon, de régiónként mások és má­sok a figurák. Nálunk a szezonban, ősztől tavaszig (nyáron nincs, mert elol­vadna) 120 játék és két kézzel festett sorozat jele­nik meg. Nemrég volt a Shalibaba, most a dinók ■■ I k-------------------------a 4 „Ha bejelenteném: nagy baj van, eltűnt Pumukli m esernyője” fotó: török mennek. Ezeket egyébként tényleg kézzel festik Kíná­ban, s egyszerre legalább 8-10 ecset van a munkás kezében. Szóval, a magyar termést nem nehéz besze­rezni, szeptemberben be­megyek a boltba, és jól be­vásárolok. Más országok fi­guráit gyűjtőktől kell ven­nem vagy cserélem.- A kiállítást egy hétig négy ember építette, 4500 figura látható a terepaszta­lokon. Nem félti őket a nyüzsgő gyerekseregtől?- Megvannak a bizton­sági intézkedéseink. Bizto­sítást persze igen nehéz lenne kötni, mert körülmé­nyes lenne elmagyarázni, hogy miért kerül 5 márkába egy kígyóbűvölő cápa. És akkor is furcsán nézne rám a biztosító, ha bejelente­ném: nagy baj van, kérem, eltűnt a Pumukli esernyője!- Tényleg, az nagy baj lenne?- Viccel, az a legdrágább figurák egyike.- Mennyit keres egy Kin- der-figura gyűjtő?- Meg lehet élni belőle. Én szervezem a kiállításo­kat, bátyám az alkalmazott grafikai részével foglalko­zik. Édesanyám meg elvisel bennünket. Balassa Tamás Képviselőjelöltek bemutatása MIÉP: hatból egyelőre négyben Tegnap a Magyar Igazság és Élet Pártja mutatta be somogyi országgyűlés képvi­selő-jelöltjeit Kapos­váron, a Szent Imre utcai pártok házá­ban. Berkesi Gyula ügyvivő elmondta: a hat somogyi választókörzetből egy­előre csak négyben állítot­tak jelöltet, két körzetben az országos elnökség még nem véleményezte a helyi elképzeléseket. A 1. ka­posvári körzetben Torma Róbert huszonhat éves ka­posvári tolmács-fordító indul a kopogtatócédulá­kért. A 2. körzetben Csikós Nagy Márton ötvenkét éves somogysárdi szob­rászművész függetlenként lép a politikai porondra, és a vidéki életforma ismerő- jeként a művelődés és a oktatás helyzetét kívánja alakítani MIÉP-támogatás- sal. Marcaliban dr. Frányó Zoltán negyvenéves ügy­védet indítja a MIÉP, aki - mint mondta - az elnépte­lenedési statisztika ellen tettekkel küzd: négy gyermek édesapja, és az ötödiket várja és fenntar­tásai vannak a sajtóval. A 6., nagyatádi választókör­zet jelöltje a gyékényesi Pálffyné Hutvágner Ilona, aki a zákánytelepi iskola matematika-fizika szakos tanára. A párt márciusban Csurka István elnök jelen­létében teszi közzé a teljes megyei listáját, amin több pártonkívüli és - ígéretük szerint - meglepően érde­kes nevek szerepelnek majd. (Balassa) é \ „Nem Horn Gyulát védem, csak elmagyarázom, már nem viccel kell I letarolni Rákosit vagy Kádárt, hanem a választással" fotó: török

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom