Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-23 / 19. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1998. január 23., péntek Külföldi piacra juthatnak a somogyi cégek Vállalkozások célközeiben Egyre több külföldi befektető érdeklődik Somogy iránt. A külföldiek ugyanis nem talál­nak megfelelő szakképzett munkaerőt beruházásaikhoz a nyugati és az észak-magyaror­szági régióban — mondta teg­nap Kaposváron dr. Melega Ti­bor, az ITDH Magyar Befekte­tési és Kereskedelemfejlesztési Részvénytársaság vezérigazga­tója. Hozzátette: a déli és a ke­leti megyékben néznek új be­fektetési lehetőségek után. Az ITDH vezetői tegnap a somogyi kamarák vezetőivel és Jákli Péterrel, a Magyar Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnökével tár­gyaltak az együttműködés lehe­tőségeiről. Mint dr. Melega Ti­bor elmondta, az ITDH rész­vénytársasági formában mű­ködő állami szervezet. Célja a közepes vállalkozások külföldi piacra jutásának elősegítése és a külföldi befektetők hazánkba vonzása. Új lehetőséget nyit a vállalkozók számára, hogy a részvénytársasághoz csatolták a nagykövetségek kereskedelmi szolgálatának külföldi irodáit. A szervezet a gazdasági kama­rákkal együttműködve kíván szorosabb kapcsolatot kialakí­tani a somogyi vállalatokkal. Felkérték a kamarákat, mérjék fel a vállalkozók igényeit; mi­lyen országokkal szeretnék fel­venni a kapcsolatot, melyik külföldi kiállításon szeretnének részt venni. Az igények alapján állítják össze programjaikat, amelyeket az állam is támogat, s így olcsóbb lesz a vállalko­zóknak a külföldi piacra jutni. Az ITDH a megyei kamarák segítségével biztosítja, hogy a piaci információk és szolgáltatá­sok eljussanak a vállalkozókhoz. Egy-két hónapon belül a kama­rai ügyfélszolgálaton keresztül fordulhatnak információkért az ITDH 30 külföldi irodájához a somogyiak. Mivel a kamarák is támogatják a részvénytársasá­got, a szolgáltatások egy részét ingyen kapják. S. P. G. A Dráva somogyi szakasza a legcsendesebb Rend a déli határszélen Rend volt tavaly a pécsi határőr igazgatósághoz tartozó ha­társzakaszon. Kevés volt a jogsértés, és azt a keveset is nagy­részt sikerült felderíteniük a határőröknek. Az igazgatóság munkája eredményesnek mondható - jelentette ki tegnap Lovász József dandártábornok, a pécsi határőr igazgatóság vezetője az elmúlt évet értékelve. Elmondta: a jogsértések ala­csony számának többek között az az oka, hogy Horvátország szlavón és szerémségi terüle­tei ENSZ-felügyelet alatt áll­tak. Ezen felül ez a határsza­kasz kiesik a kelet-nyugat irá­nyú migrációs útvonalból. Az is visszatartó erő a határsértők számára, hogy nem tudhatják, a Duna-Dráva szakaszán hol tévednek aknára. Azért tavaly is zajlott az élet a déli határ- szakaszon; gépkocsicsempész bandát sikerült elfogni, Bere- mendnél fegyveres területsér­tés történt, s a határ túl oldalá­ról rálőttek a magyar járőrre. Az elmúlt évben összesen négymillió utas és 1,3 millió jármű lépte át a határt az igaz­gatósághoz tartozó átkelőkön. Számottevő várakozás sehol nem volt. Az idei évre a csem­pészet megerősödésével szá­molnak a határőrök, és nem tartják kizártnak új csempé­szútvonalak kialakulását sem. Rövid időszaktól eltekintve a pécsi igazgatóságnak likviditási gondjai nem voltak, ezt az álla­potot azonban csak a kiadásaik radikális csökkentésével sike­rült az év során fenntartani. Lovász József a Somogyi .Hírlapnak elmondta: a Dráva somogyi szakasza az átlagos­nál csendesebb, a vízi járőrök beállításával tovább javult itt a helyzet. A barcsi határfejlesz­tési elképzeléseket üdvözli a határőrség, megvalósulásuk­kal az ő munkájuk is köny- nyebbé válhat. A tájékoztatón részt vett Bakondi György vezérőrnagy, a határőrség szervezési vezér- igazgatója, aki elmondta: 1997 a nagy döntések és nagy vál­tozások éve volt a határőrség számára. Életbe lépett a határ­őrizeti törvény, amely erőtel­jes eltolódást jelent a határ­rendészet irányába. Elkezdő­dött a szervezeti átalakítás, és áprilisban sor kerül a sorállo­mány ünnepélyes leszerelé­sére. Ezután csak hivatásos ha­tárőrök kerülhetnek állo­mányba. A jövő a professzio­nális határőrzésé, ami egyúttal munkaalkalmat is jelenthet a határ menti települések lakói számára. Nagy László Betörések Bedegkéren Az utóbbi napokban megszapo­rodtak a lopások, betörések Be­degkéren. Élsőként „természete­sen” az italboltba törtek be. Ki­feszítették az ablakrácsot az is­meretlen tettesek és dohányárut, szeszesitalt és édességet loptak el mintegy ötvenezer forint ér­tékben. Két budapesti lakos is feljelentést tett a hétvégi házába történt betörés miatt. A Petőfi közből pb-gázpalackot, evőesz­közöket, kerti szerszámokat tu­lajdonítottak el ugyancsak öt­venezer forint kárt okozva. A Csaba utcai hétvégi házban az ajtókat feszítették ki; három gázpalackot, televíziót, rádió­smagnót, ruhaneműt, konyhai edényeket loptak el 65 ezer fo­rint értékben. Andocson a köz­temető egyik sírjáról két már­ványvázát vittek el, míg Zalán egy lezárt Wartburg személy- gépkocsiból - a motorház felfe­szítésével - az akkumulátort lop­ták ki. Tabon kerékpártolvajt ke­resnek. Valamennyi ügyben a tabi rendőrőrs folytatja a nyo­mozást. K. J. Budapest Nyugdíjpénztárak A lehető „ legnagyobb láb ” eléréséhez Önnek arra a nyugdíjpénztárra van szüksége, amelyik rendszeres befizetéseit a legnagyobb biztonsággal és a leghatékonyabban képes gyarapítani. Magas nyugdíjának záloga a Budapest Nyugdíjpénztárak hatékonysága. A Budapest Önkéntes Nyugdíjpénztár vagy a Budapest Kötelező Magánnyugdíjpénztár tagjaként az alábbi előnyöket élvezheti: befizetéseit a Budapest Alapkezelő Rt., az ország egyik legsikeresebb befektetési alap­kezelője gyarapítja; belépési díj nincs és az első befizetést sem ter­heli többletlevonás; befizetéseinek 96%-a kerül jóváírásra egyéni számláján; a biztonság garanciája, hogy az alapítók a General Electric csoportnak, a világ legnagyobb tőkecsoportjának tagjai; a Budapest Bank 75 fiókjának bármelyikében beléphet és befizetéseket teljesíthet. A tényeket figyelje! Válassza azt, akitől a legtöbbet remélheti! Részletes tájékoztató füzetünket megtalálja a Buda­pest Bank fiókjaiban. Internet cím: ivww.bpalap.hu Beléphet a Budapest Bank Rt. fiókjaiban Ha öreg leszek, nagy lábon fogok élni A SOMOGYI HÍRLAP kérdésstafétája Nincsenek csodaszerek Dr. Timaffy Miklós: Segít az önmérséklet Damásdi Miklós, a Somogy Megyei Állami Közútkezelő KHT kaposvári üzemmér­nökségének vezetője kér­dezte dr. Timaffy Miklós fonyódi gerontológus főor­vostól: hogyan látja a ge­rontológia helyzetét I\Ja- gyarországon és ezen belül Somogy megyében? — A gerontológia az örege­déssel, az öregkorral kapcso­latos tudomány, amelynek három területe van: a geriát­ria, az öregkori betegségek gyógyítása, a gerobiológia és társadalmi, szociológiai ösz- szefüggésekkel foglalkozó tudományág. Az emberiséget évezredek óta foglalkoztatja az öregedés. Már a Bibliában is találunk erre vonatkozó utalásokat. Dávid király pél­dául két fiatal között aludt, hogy fiatalságuk kipárolgása hatással legyen rá. Már két­száz éve is adtak ki olyan könyvet, amelyek az emberi élet meghosszabbításának mesterségéről vagyis arról szólt, hogy a természetes életmóddal hogyan hosszab­bítható meg az emberi élet. A gerontológi mindemellett igen fiatal tudomány, amely a második világháború után kezdett kibontakozni. A hat­vanas években kezdtem a ge­riátriával foglalkozni, a nemzetközi társaság kop­penhágai és bécsi kongresz- szusain számoltunk be kol­légáimmal az eredményeink­ről. Az amerikai geriátriai társaságnak is tagja vagyok. Nem akarom szépíteni a dol­got, azért mert a társaság fo­lyóiratában publikáltam és az előfizetők tagjai a szerve­zetnek. — Mi vitte Önt a geriátria felé? — Belgyógyászként kezd­tem vele foglalkozni, mert itt csapódik le az időskori be­tegségek döntő többsége. Új szakterület volt és talán ma­gamra, a saját öregkoromra is gondoltam. — Mit tehet a geriátria az idősek egészségéért? — A geriátria az öregkor­ban gyakori betegségek gyó­gyításával foglalkozik. Tu­lajdonképpen nincs más le­hetősége mint a meglévő ál­lapot javítása. Az öregkor­ban halmozódó betegségek közül a leggyakoribb a szív­izom elfajulása és az erek elmeszesedése. Ez a folya­mat már fiatal korban meg­indul. Öt éves gyerekben is találtak elmeszesedő ereket. Az ezzel kapcsolatos kolesz­terinmese vakvágány. Nem a koleszterin okozza az érel­meszesedést, hanem for­dítva, annak következménye a koleszterin lerakódása az érfalban. Az öregedés során ugyanis az érfalban elpusz­tulnak a rostok és a szervezet ott koleszterint rak le. Tehát ez a szervezet öngyógyító fo­lyamatának része. Azokban a fő erekben fordul elő első­sorban, amelyek a legtöbb terhet viszik. Az orvos a kö­vetkezményeket tudja befo­lyásolni, az érelmeszedés okozta betegségeket mint a magas vérnyomást, a trom­bózist megelőzni. Az idős­kori idegrendszeri problé­mák megelőzését szintén a fiatal korban kell elkezdeni. Az agysejtek természetes pusztulását fokozzák a rosz- szabbító tényezők mint az alkohol vagy a kábítószer. A mozgásszervi betegségek között a leggyakoribb a csontritkulás és az ízületek kopása. Bár a csontritkulás megtévesztő elnevezés, két tényező befolyásolja: csök­ken a csont mésztartalma és a rugalmassága. Ez utóbbi a nagyobb baj, mert ez okozza a töréseket, és nincs még kel­lően hatásos gyógyszer. Ma­gánvéleményem, hogy nem sok értelme van a túlzott mészbevitelnek sem. — Ezek szerint az öregkori problémák zöme természe­tes? Mégis mit tehet az em­ber, hogy minél teljesebb és alkotó idős kora legyen? — Az önmérséklet a leg­fontosabb. Kerülni az ártó szélsőségeket. Az életvitelben és az étkezésben is a mérték­letességet, emellett a konflik­tusok kerülését tudom aján­lani. Csodaszereket nem tu­dok adni és nem hiszek az agyonreklámozott készítmé­nyekben sem. Hajlok arra, hogy az emberi élettartam ge­netikailag meghatározott. Ezt lehet javítani és rontani. — Kinek adja tovább a kérdésstafétát? — Serbán László alezre­destől kérdezem: Hogyan ítéli meg a megye ifjúságát a ka­tona? G. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom