Somogyi Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-23 / 19. szám
1998. január 23., péntek SOMOGYI HÍRLAP KAPOSVÁR 5 Négy nyertese van a Városgondnokság pályázatának Szigorított takarítás Négy cég fogja takarítani februártól Kaposvár parkjait, közterületeit. A városgondnokság pályázatának eredményét tegnap hirdették ki. Mint arról már beszámoltunk: a KVG Rt-vei kötött hosszú távú szerződés múlt év végén lejárt, s az önkormányzat úgy döntött, hogy nem hosszabbítja meg. A várost tíz kerületre osztották, és pályázatot írtak ki a parkfenntartási munkákra, meglehetősen szigorú feltételekkel. Hat pályázat érkezett, s a zsűrinek nem volt könnyű dolga. Végül úgy döntöttek: négy nyertest hirdetnek, mivel a legeredményesebben több cég tudná elvégezni a szükséges munkákat. A város legnagyobb részének, hét területnek a gondozását a Kaposvölgyi Vízitársulat kapta meg. A bizottságot a társaság korrekt műszaki feltételei és alacsony árai győzték meg. Két területre a budapesti Lián Kht-val kötnek szerződést, a cég szerte az országban, egyebek közt a főváros nagy részén végez hasonló munkákat. Egy területet Heisz Tamás kaposvári vállalkozó kapott. A Sétálóutca gondozásával szintén őt bízták meg. A város mintegy 2700 négyzetméternyi virágágyásának gondozását pedig a’’Siófoki Településgazdálkodási Rt kapta. A pályázat nagy vesztese kétségtelenül a KVG Rt lett, mely műszakilag ugyan megbízható lett volna, viszont túlságosan magas — a többinél mintegy 30 millió forinttal magasabb — árajánlata miatt nem is igen szállhatott versenybe. Hartner Rudolf, a Város- gondnokság vezetője elmondta: továbbra sem kerül kevesebbe a parkfenntartás, mint eddig, a szerződésekben megszabott munka viszont sokkal több, így remélhetően tisztább lesz a város. Az öt évre szóló szerződéseket várhatóan még ebben a hónapban aláírják a munkát végző cégekkel. (Jakab) Pódium a tehetségeknek A Munkácsy gimnázium és egészségügyi szakközépiskola diákjai mutatkoztak be tegnap az iskola aulájában. A hagyományos Munkácsy-esten ifjú versmondók, táncosok és zenészek színvonalas produkciójának tapsolhatott a közönség. fotó: török Megállapodtak az ingyenes utazásról Ot nagyváros nevében egyezett meg tegnap Szita Károly kaposvári polgármester Draskovics Tiborral, a Pénzügyminisztérium államtitkárával. A 65 éven felülieknek biztosított ingyenes helyi tömegközlekedés Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs és Kaposvár önkormányzatainak az eredeti tervezet szerint összesen 360 millió forint bevételkiesést okozott volna. Az öt városban az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő társaságok működtetik a helyi tömegközlekedést. Mindegyik bevezette ugyan január elsejével a kedvezményt, a 39 ezer 65 és 75 év közötti polgár ingyenes utazása azonban súlyos terheket rótt volna rájuk. Ellentételezésül a PM eredetileg 13 százalékra emelte fel a fogyasztói árkiegészítést, de még ez is évi 360 millió forintos többletkiadást jelentett volna. — Ezt elfogadhatatlannak tartottuk, már csak azért is, mert az öt nagyváros összesen 1,7 milliárd forinttal támogatta tavaly a helyi tömegközlekedést — mondta Szita Károly. — A tárgyaláson 15,5 százalékra sikerült „feltornázni” a fogyasztói árkiegészítés mértékét. Ez Kaposvár esetében azt jelenti, hogy a bevételkiesésből 32 millió forintot vállal az állam, 16 millió forint pedig az önkormányzatot és a tömegközlekedési rt-t terheli. A kaposvári polgármester megállapodását mind az öt város elfogadta. A jövővel kapcsolatosan Szita Károly leszögezte: tartós, megnyugtató megoldást kell találni, vagyis a helyi tömegközlekedés finanszírozását be kell építem az öt önkormányzatnak nyújtott központi támogatási rendszerbe. Katona József A latyakot gyalogosriasztó pocsolyák váltották föl Hómentes tél - eddig Főleg a gyalogosokat bosszantotta a latyak Az idei tél eddig nem sok gondot okozott a hóeltakarí- tóknak. A decemberi néhány napos havazás után ezen a héten esett némi hó. A KVG Rt munkatársai könnyen eltakarították ennek a latyakos égi áldásnak a nyomait. Bartos Ferenc, a Kaposvári Városgazdálkodási Rt köztisztasági részlegvezetője elmondta: a szerdára virradó éjszaka két órakor kezdték meg a síkosságmentesítést négy só- szóró-hótoló autóval. Később még három célgép állt munkába, mivel a vizes hóeséstől megvastagodott latyakréteget kora reggel már le lehetett tolni az úttestről. A megyeszékhely járdáit két gép és huszonöt hómunkás tisztította. A háromezer köbméter granulált só és kohósalak-, illetve fűrészporkeverékből eddig 300 köbmétert használtak föl, hiszen az e heti vizes hóesés előtt decemberben volt csak egy négy napos havazás. A tegnapi havas eső még nem okozott gondot a KVG Rt munkatársainak. Az ilyen vizes hó veszélye azonban, hogy ráfagy az utakra, hiszen a most kiszórt síkosságmentesítő anyag a hólével belecsordogál a vízelnyelőkbe. Aztán, mint ahogy most is ígéri a meteorológia: jön a fagy. A jéggé dermedt latyakra esett porhó pedig próbára teszi a hóeltakan- tókat is. T. R. Itt Széchenyi díszpolgár, Kossuth képviselő volt Kaposvár gyűjti a lokálpatriótákat Szita Károly: Magunkra támaszkodva léphetünk előre- A város ünnepe van ma. Kaposvár 125 éve rendezett tanácsú. Mit ünnepel a megyeszékhely 1998-ban? - kérdezte a Somogyi Hírlap Szita Károly polgármestert.- A történelemben ez a 125 év nem sok. Az eredmények azonban figyelmet érdemelnek. 1835-ben már megválasztotta Kaposvár első díszpolgárát. Úgy hívták, hogy Széchenyi István. A 19. század elején elindult a polgári fejlődés, a szabadságharc bukását követően 1855-ben azonban megszűnt a mezővárosi rang és Kaposvár községgé alakult. Ez sem akadályozta azonban abban az itt élőket, hogy Kossuth Lajost válasszák meg országgyűlési képviselőjüknek. Kaposvárra akkor is ráfért a siker, hiszen akkor még vasútja sem volt. Büszkék lehetünk elődeinkre, a háború előttiekre, éppen úgy, mint a háború utániakra. Eredmények igazolják: szolgálták a várost és annak lakosságát. Mi, akik itt élünk ma, mindenekelőtt kaposváriak vagyunk és ez összeköt bennünket. Az elmúlt három évben üzemek, gyárak, kereskedelmi létesítmények épültek, a szolgáltatások színvonala - néhány területet kivéve - emelkedett. Tavaly 6 milliárd forint értékű beruházás kezdődött el. Erre évtizedek óta nem volt példa. Több pénzintézet telepedett, telepszik le városunkban. Ez a jövő szempontjából is jó jel. A gazdasági fejlődés örömteli következménye, hogy 1994-hez képes fele annyi a munkanélküliség Kaposváron.- Ezek szép eredmények és igazak is. A város polgárát azonban a hétköznapok öröme és bosszúsága élteti. Akkor érzi jól magát a városban, ha nem bosszantják, ha pontosan jön az autóbusz, ha tiszta az utca, ha a hivatalban fogadják a köszönését és esetleg visszaköszönnek. Mit gondol, milyen a városi polgár közérzete ma?- Egyre több a lokálpatrióta, aki tenni is akar a városért, s ez nagyon jó. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ha fölfelé mutogatunk, még nem lesz több pénz. A magunk erejéből kell megteremteni a lehetőséget. Elkezdtük az utak felújítását, parkolókat építünk, többet fordítunk a köztisztaságra. De közel sem annyit, amely szemmel látható eredményeket hozna, és megfelelne a polgár jogos követelményeinek. Ezek a következő év feladatai lesznek. Arra pedig, hogy milyen ütemben tudjuk ezt megoldani, a következő két-három év fog tudni választ adni.- Mennyire biztonságos ma a polgár élete Kaposváron? Nem azt firtatom, hogy kirabolják-e az utcán, hanem azt, hogy mennyire látja biztosnak az egzisztenciáját?- Az alap a gazdaság, s Kaposvár gazdaság stabilizálódott. Ez olyan folyamatot indít el, amelynek végén a város polgára nem érzi már, hogy félteni kell a munkahelyét, s nem fél attól, hogy tudja-e óvodába, iskolába járatni a gyerekét. Tudja viszont, hogy a város végrehajtotta azokat a racionalizálásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a város működőképessége megmaradjon. Kiterjedt a szociális hálónk, de közel sem olyan mértékű még, amely minden igénynek meg tud felelni. Tavaly 280 millió forintot adtunk azoknak, akiket így tudtunk megóvni a közmű- és közüzemi díjak adósságától. Az idén 350 millió forint körüli összeg áll erre rendelkezésre. Ez nem jelenti azt, hogy szegényedik a város, hanem csak azt, hogy rajtunk is kívülálló okok miatt növekszik a megélhetés költsége. 1997-ben például a lakossági víz- és villanydíj, amit az energiaszektor állapított meg és a kormány hagyott jóvá, 37-38 százalékkal nőtt.- Igen, de közben jelentősen nó'tt - csak példának okáért mondom - a kábeltelevíziós hálózat díja, a városi közlekedés díja. Ezeket viszont a város hagyta jóvá.- A közüzemi költségek közül a kéményseprési, a tömeg- közlekedési, a távfűtési díjat, a lakbért, a víz- és csatornaszol- • gáltatás díjait a képviselő-testület hagyja jóvá. A jóváhagyást elég nagy árviták előzték meg 1997-ben is. A szolgáltatók akkor infláció fölötti árnövekedést akartak, de a város képvi- selő-testülete ultimátumot küldött a szolgáltatóknak: nem fogadja el a 18 százaléknál magasabb átlagos díjemelést. Az ultimátum hatásos volt. A szolgáltatókat ezzel arra kényszerítettük, hogy tárják fel a belső tartalékaikat. Azt egyébként tudni kell, hogy minden ilyen áremelés mögött legnagyobb mértékben az energiaköltség növekedése áll, amelyre viszont az önkormányzatnak nincs hatása. Teljesen más a kábeldíj. Az ármegállapító a kft taggyűlése. Az alapcsomagnál az ön- kormányzatnak azonban egyetértési joga van a szindikátusi szerződés élteimében. Ezért mondtuk decemberben, hogy az általuk közölt 120 forintos árat csökkentsék. Ezt a kérést teljesítette is a taggyűlés. A középcsomag, az emelet és az extra csomag esetében pedig úgy ítéltük meg, hogy az általuk közölt árak ellentétesek a szindikátusi szerződéssel. A szindikátusi szerződés ugyanis azt mondja ki, hogy a megyei jogú városok átlagára alatt kell 20 százalékkal maradni a kaposvári árnak. Információink alapján úgy ítéljük meg, hogy ez nem alacsonyabb, hanem magasabb. Ezért kértük a Kaposkábel Kft taggyűlését, hogy módosítsa, csökkentse ezeket az árakat soron kívül. Ha a taggyűlés válasza nem az önkormányzati szándéknak megfelelő lesz, akkor a bíróságon fogunk érvényt szerezni a szindikátusi szerződésben leírtaknak.- Három éve arra volt büszke a polgármester, hogy Kaposvár a szolgáltatások, a közüzemi és közszolgáltatások tekintetében a legolcsóbb városok közé tartozik. Meg van erre a büszkeségre most is az alap?- Arra van meg, hogy 1994- ben még az ország legdrágább városa volt a közüzemi szolgáltatásokat tekintve, 1998-ra pedig elértük például, hogy a lakossági víz- és csatornadíjak - a legdrágábbak itt voltak - az országban talán a legolcsóbbak. A távfűtés is itt volt a legdrágább. Most a középmezőnybe kerültünk. A helyi autóbusz viteldíjak az utolsó harmad első felében vannak. Lehet viszonyítani magunkat a környező települések áraihoz, de ennél sokkal fontosabb, hogy lakosaink teherviselő képességéhez viszonyítjuk. Ha ezt nézem, közel sem lehetünk elégedettek.- Az imént említette, hogy 6 milliárd forint értékű' beruházás kezdődött el a múlt esztendőben. Mit hoz ez a városnak?- További fejlődést, infrastruktúrát, és több helyi bevételt. Ezek a cégek ugyanis adózni fognak. A több helyi bevétel teszi lehetővé, hogy még nagyobb ütemben tudjuk útjainkat, járdáinkat felújítani, szennyvíz-csatornázni.- Milyen ma a város és a városban működő gazdálkodók kapcsolata?- Nem azon folynak már a beszélgetések, hogy jövőre melyik szűnik meg és melyik kényszerül elbocsátásokra, hanem arról, hogy a gazdálkodó szervezetek hány milliárd forintot fordítanak az adott évben a saját telepeik korszerűsítésére és fejlesztésére. Az elmúlt időszakban egyébként ötmilliárd forintot öltek be a saját telephelyük fejlesztésébe. Ismerem az 1998-as terveket, tudoih, hogy több mint hatmilliárd forint lesz ez az összeg 1998-ban. Beszélgetéseinkben központi téma a szakképzési struktúra alakítása is, hogy megtudjunk felelni a közép távú igényeknek. Néhány gazdálkodó szervezet már nem talál megfelelő munkaerőt Kaposváron, vidékről kell naponta beszállítania embereket. Ez költség. Kaposvár Megyei Jogú Város képviselő-testülete három éven keresztül nem emelt adót. Most kénytelen volt, de fenntartotta a mentességi és kedvezményességi kört. A beszélgetések nem arról szólnak, hogy hogyan oltjuk a tüzet, hanem arról, hogyan építsünk gyárat, üzemeket, hogyan létesítsünk munkahelyeket.- Mit gondol, minek örül ma a város polgára? Ennek a 6 milliárdnak?- Az gondolom, annak, ha otthon érezheti magát, s ha kilép a lakásából, akkor járdát talál a lába alatt és rendezett várost maga előtt. Ennek érdekében még sok a teendő.- Ön a város első polgára. Az öröme vagy a gondja a több?- Nem tudom. Öröm, hogy látja az ember a munkája eredményét, és gond a sok megvalósításra váró feladat.- Jósoljon nekünk: 125 év múlva milyen lesz Kaposvár?- Jós nem vagyok, de álmodozni szeretek. Azt gondolom Kaposvár nem lesz jelentősen nagyobb, mint most. Marad emberléptékű, áttekinthető, a polgáraiért működő város.- Kaposvár Somogy része. A megye és a város kapcsolata azonban öröklötten nem felhőtlen.- A megyei jogú város és a megye között a 90-es évek elején alakult ki ellentét. Ez az eltérő pozíciókból adódott. Konfliktus keletkezett több ingatlanügy kapcsán is. Az 1994-ben megválasztott megyei és a városi közgyűlés örökölte ezeket a problémákat és örömmel mondhatom, azóta megoldódtak. Dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke és én felismertük, hogy a cél közös, az érdek is az, hiszen összefogás nélkül nincs eredmény. A vitán a megye és a megyei jogú város is csak veszít. Az együttműködés pedig mind a két félnek haszonnal jár.- Köszönöm a beszélgetést. Kercza Imre
