Somogyi Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-20 / 297. szám

Ez kollégium, nem kupleráj! A tékozló fiú Csurgón A kaposfői fiatalok ven­dégszereplése is gazda­gított Csurgón az ad­venti rendezvények so­rát. A Somos László plé­bános és Véber Ferenc vezetésével betanított A tékozló fiú című Iván- csits Tamás-rockoperát adták elő. A nagykani­zsai származású szerző művéből Csurgón volt már egy sikeres előadás. Ezúttal is vastapsot kap­tak. A huszonnyolc, többségükben kaposvári középiskolás élő zenei kísérettel adta elő a rockoperát. Most utol­jára játszották a darabot, Maczkó Gyula csurgói esperes-plébános kéré­sére újították fel. A cso­port már új bemutatóra készül: Fülöp János Jú- dás című rockoperáját tanulják. (Folytatás az első oldalról) Információnk szerint 28 fiú és 33 lány keveredett a gya­núba, hogy időnként vagy rendszeresen megfordul a til­tott zónában, az ellenkező neműek szintjein. Hogy el le­hessen képzelni: a hétszintes épület az első emelettől fel­felé két különálló szárnyra tagolódik, az egyikben a fiúk, a másikban a lányok lakó­szintjei kaptak helyet, (a két szárny, akárcsak egy mágnes két pólusa, vonzza egymást). A házirend áthágásához - az igazgató szavával élve - le kell óvakodni az elsőre, majd következik a felóvakodás. Az igazgatót kérdeztük: hogy derült ki: 61 diák sérti a házirendet?- Nem 61, sokkal keve­sebb.- Mennyivel?- Sokkal. Szülők értesítet­tek bennünket, hogy gyere­keik nyugalmát zavarja né­hány bentlakó. Ha egy fiatal­ban nem működik az erkölcsi fék, hogy ezt nem szabad, akkor annak következménye van.- Mit lett a sorsa a diákok­nak?- Ahogy azt kell, a szülőket behívtuk. Akiket minden­képpen kizártunk volna, őket elvitték a szüleik. Egyelőre 8-9 lány kapott megrovást, a fiúk dolga nincs lezárva telje­sen.- Hány diák volt kénytelen megválni a Gyergyaitól?- Néhány fiú és lány.- Háromról tudunk.- Már több.- Tíznél is?- Annál kevesebb. Tovább barkochbáztunk.- Mi történt hát, ami za­varta a többiek nyugalmát?- Különféle dolgok történ­tek.- Mégis, mifélék?- Különféle dolgok.- így mindenki a „legrosz- szabbra” fog gondolni.- Ha erre kíváncsi, feltéte­lezhetően erről is szó van. De hangsúlyozom, az kollégium, nem kupleráj! Terényi Zoltán azt is el­mondta, valakik úgy akarják menteni magukat, hogy meg­fenyegettek másokat, „meg­verik őket, ha köpnek”. Ebből könnyen rendőrségi ügy le­het. Az igazgatót sokkolta az eset, mert miután kiderült, több szülő is jelezte, hallotta gyermekét otthon panasz­kodni, zavarják éjszaka. Az ügyről megkérdeztem Hosszú László kollégistát, aki Kaposvár diákönkormányza­tának ülésén elmondta a tör­ténteket. Azt, amit hallott, hi­szen a diáktestületet a veze­tőség hivatalosan nem tájé­koztatta. Igaz, az ifjúság vé­leményét csak a fegyelmi tár­gyalás után, az ítélethozatal előtt kell kikérni.- Az eljárást korrektnek tartom, semmi olyasmi nem történt, ami sértené a diákjo­gokat - mondta a Munkácsy gimnázium 12. G-s, babócsai diákja. - A kollégisták tudták, kizárás jár azért, amit tettek. Az éjszakai életet a kötelező 8 órás pihenés előírása fizikai­lag is lehetetlenné teszi, nem véletlenül van este tízkor vil­lanyoltás. Négy diák ül a Gyergyai kollégium aulájában. Vala­mennyien elmúltak 18 éve­sek, technikusnak tanulnak.- A lányok cigiért szoktak átmenni a fiúszintre, a fiúk meg csak nagyfiúnak akarnak látszani, lám ők már voltak a lányoknál. Erről szól a törté­net. Az meg egy más dolog, hogy van, akinek két éve eb­ben a kollégiumban van a ba­rátnője. Meg lehet vetni érte, ha átmegy hozzá? A négy fiatalember felnőtt módon, nyíltan mondta el vé­leményét. Nekik köszönheti a kollégium, hogy elmondha­tom: nem feltétlenül főben­járó bűn, ami a Gyergyaiban történt. És hogy a legtöbb kol­légiumban, ahol kamasz fiúk és lányok élnek együtt, el­zárva egymástól, megesik ez. A gyümölcs érthető módon tiltott. De ha nem beszélnek róla, ha agyonhallgatják, attól még vonzó marad. Balassa Tamás Fél év múlva ismét termel a tátompusztai szarvasmarha-telep A teheneket levágták, ugye... Szinte biztos, hogy ember vitte be a gümőkórt a tá­tompusztai szarvasmarha telepre, s ezért a teljes ál­lományát ki kellett irtani, bár két fertőzött állatot ta­láltak csak és azok is a be­tegség kezdeti, még nem fertőző stádiumában vol­tak. A szigorú egészségő­rök mind a 167 állatot kényszervágásra ítélték. Információnkra így rea­gált dr. Berta Gyula megyei pulmonológus szakfőor­vos.- A Somogyi Hírlapban olvastam az esetről, és természetesen azonnal utánajártam. A tüdőgon­dozóban elmondták, hogy a hatóságok időben jelen­tették egymásnak az esetet, így a dolgozók december eleji aktuális tüdőszűrése­kor fokozottan figyelték a tüneteket. Megbetegedést azonban nem észleltek.- Mennyire gyakori a tbc ma Somogy megyében?- Nem számít gyakori­nak. Évek óta 140 körül van azoknak a száma aki­ket emiatt a betegség miatt gyógykezelni kell. Ez azt jelenti, hogy 100 ezer em­berre 43 beteg jut, ami alig tér el az országos 41-es át­lagtól. A betegség elsősor­ban azokban a megyékben gyakoribb, ahol súlyosabb gond a munkanélküliség, több a hajléktalan, rossz körülmények közt élő em­ber. Az állatról emberre, il­letve emberről állatra ter­jedő betegségekkel kapcso­latos megfigyelő-rendszer egyébként somogyi kez­deményezés volt, s ezt ma már az egész országban al­kalmazzák. Ennek lé­nyege, hogy akár az ÁNTSZ, akár az állategész­ségügyi hatóság találkozik ilyen betegséggel, azonnal jelenti a másiknak, hogy megelőzhető legyen a to­vábbterjedés. Talán ennek is köszönhető, hogy a tá­tompusztai gümőkór nem terjedt tovább. A tátompusztai állatok húsa a kényszervágás és egy speciális hőkezelés után felhasználható, a kór­okozókat szűrő nyirok­csomókat és zsigereket kell csupán megsemmisíteni. Az állomány szanálásához ugyan állami kártérítést le­het igényelni - informáci­ónk szerint ezt a tátom­pusztai tulajdonos meg­kapja - mégis komoly a veszteség.- Ilyen minőségű állo­mányt a kártalanítási ösz- szegből nem lehet pótolni - állította a Vasárnapi Somo­gyi Hírlapnak nyilatkozva Dózsa Zoltán tulajdonos. - A veszteséget csak tovább tetézi, hogy az alkalmazot­takat addig is fizetni kell, amíg az új állomány nem kezd termelni. Az elmaradt haszon nem kevés, hiszen minden egyes szarvas- marha 5-5 és félezer liter tejet adott évente, de sok vágómarhát és bikaborjút is tudtunk értékesíteni. Azt hiszem, ha havi egymillió forint veszteséggel számo­lok, akkor nem járok messze az igazságtól.- Ennek ellenére újból betelepíti Tátompusztát?- Természetesen, hi­szen a telep teljesen fel­szerelt, többe kerülne ha nem hasznosítanánk.- Milyen visszhangja volt a hímek a dolgozók il­letve a környékben lakók közt?- Dolgozóink tudták, hogy ők nem lehetnek be­tegek, hiszen rendszere­sen részt vesznek a köte­lező szűrésen. A környék­ben persze voltak kedve­zőtlen hangok. Ez egy­részt annak tudható, hogy nem tudják, mi is ez a be­tegség tulajdonképpen, másrészt a rossz hírnek nálunk még mindig „jobb” a fogadtatása. Ezzel kap­csolatban annyit azért el kell mondani: Tátompusz- táról még állati fertőzés sem került ki soha, be azonban most is beke­rült... Varga Ottó Cigánylakodalom a Kapósban Csináld, Hu, jól áll néked a tánc! Az ifjú pár: a tizennyolc éves Valenta József és az alig tizenhét esztendős Balogh Edina. A násznagy Hor­váth Zsolt, a menyasszony nagybátyja mondta: „Én százezer forint táncpénzt adtam nekik, tudja nálunk ennyit szoktak.” fotó: török anett Férjhez ment a Balogh Dezső lánya. Kaposvár legnagyobb színesfém-felvásárlója hét határra szóló lakodalmat rendezett a lányának a Hotel Kapósban. Azért ott, mert a többi vendéglőben már nem volt hely. A számlát egyedül állta, ugyanis a násza elle­nezte a házasságot. El sem jött, s nem is fizetett egy fil­lért se. A lakodalmi menet a Ke- celhegyi dűlőről indult, s csak azért jöttek kocsikkal, mert hintóhoz már túl hideg volt. A székesegyház előtt trottyoszenészek fújták pén­teken kora délután. A nők már a bejárat előtt ropták, aztán amikor Csorba Tamás káplán összeboro­nálta a 18 éves Valenta Józse­fet és az alig 17 Balogh Edi­nát, átvonult a vendégsereg a Kapósba. Harangozó József üzletvezető fogadta a nász­népet; igaz, az ételekért előre letetette az örömszü­lőkkel a 240 ezer forintot. Az asztalokon méterenként ha­talmas művirágkosarak fo­gadták a vendégeket, s a ba­nánhegyek mögül ki sem lát­szottak a gyerekek. — A szépsége, a becsüle­tessége miatt választottam Edinát — mondta a királykék öltönyös vőlegény. — Nekem is szimpatikus volt a Jóska - vágott közbe mosolyogva az ifjú ara, s óri­ásfülbevalója majdnem az ajkát verte. — Egy éve járunk együtt, de már régóta ismer­jük egymást. Mindketten a Rákócziban tanultunk. Há­rom-négy gyereket szeret­nénk. Csupa gyöngy ruháját Pes­ten vették százötven ezer fo­rintért, s a talpig felaranyo­zott örömanya elmondása szerint külön nyolcvan- ezerbe került a tükördara- bokkal-ékkövekkel díszített korona. A lány lábán tüllbe- tétes „üvegcipő”, nyakán óriásmedál, ujjain tíz arany­gyűrű. A násznép fülébe a nagy­atádi Kondi duó húzta. Fer­geteges nótáikra ropta öreg és fiatal. Horváth Zsolt, a menyasszony nagybátyja volt a násznagy. — Én százezer forint tánc­pénzt adtam nekik. Tudja, nálunk ennyit szoktak — magyarázta. Fehér ingujja alól kivillant a vastag kar­lánc. S hogy mi volt a lakodalmi menü? Először levélbe cso­magolt töltött káposztát szolgáltak fel. Vacsorára húslevest pörkölttel, galus­kával, hajnalban meg hur­kát, kolbászt kínáltak. Har­mincöt tortát, 350 süteményt rendeltek a nyolcvan ven­dégnek. A később érkezőket is szí­vélyesen fogadta az új pár, aztán ők is elkezdtek tán­colni. Körülöttük halvány­zöld és(-kék tüllruhás koszo­rúslányok lejtettek vőfé­lyükkel; s nemcsak a video kedvéért. — Az életemnél jobban szeretem a lányomat — mondta Balogh Dezső, s közben kifújta magát. — Nyolcszázötvenezer forin­tom bánja, de legalább min­denki jól érzi magát. Engem csak ez érdekel. Igaz, a nászékkal nem beszélek, de megmutatom: egyedül is meg tudtam rendezni a la­kodalmat. Éjszaka egyre forróbb lett a hangulat. Elénekelték az újasszony nótáját is: Csi­náld, Ilu, jól áll néked a tánc, aztán a vőlegényét: a Kala­pomon piros szegfűt. Arcuk ragyogott, s hajnali négykor piros Mercedes jött értük, és felröpítette őket Pestre. On­nan indultak Hawaii-ra. Az utat már kifizette az örömapa. A fiataloknak csak a költőpénzt kellett vinni. Az kétszázezer forint volt. Lőrincz Sándor Drágul az élet A földgáz lakossági ára január 1-től át­lagosan 5 százalékkal emelkedik. A lakossági vil­lamosenergia pedig 4,9 szá­zalékkal drágul. A lakosság számára az áram kilowatt­óránként 11,40 forintról 11,96 forintra növekszik. Ez havi 200 kilowattóra át­lagos fogyasztás mellett ha­vonta 160 forint többletkia­dást jelent. A földgáz az eddigi havi 26,96 forintos köbméterdíj 28,32 forintra emelkedik. A szakember számításai szerint a fűtési szezonban egy másfélszo­bás lakás energiafogyasz­tása havi 300 forinttal drá­gul. A Matáv átlagosan 16 százalékkal emeli 1998-ban hatósági telefondíjait. A havi előfizetési díjak átla­gosan 16,6 százalékkal nő­nek, ezen belül a lakossági díjak 13,6 százalékkal emelkednek. A beszélgetési díjak a Matávnál átlagosan 16,9 százalékkal emelked­nek. Ezen belül nagyobb arányban a helyi hívások, kisebb mértékben pedig a távolsági és nemzetközi hí­vások díjai nőnek. Nem Ascher lett a Nem­zeti direktora. Ascher Ta­más, a kaposvári Csiky Gergely Színház főrendező­jének és Bálint Andrásnak, a Radnóti Színház direkto­rának a szakmai tervezetét terjesztették elő az új Nem­zeti Színház igazgatói pá­lyázatán a négy beérkezett pályamű közül. A döntés szerint 1999 nyarától Bálint András tölti be a direktori tisztet, addig pedig minisz­teri főtanácsosként látja el a teátrum építésével, társulat­szervezésével kapcsolatos teendőket, közölte tegnap Magyar Bálint művelődési miniszter sajtótájékoztatón. Nyelvhét Kaposváron A Magyar Nyelv Hetének jövő évi eseménysorozatát március 16-tól Kaposváron, a Tavaszi Fesztivállal egy- időben rendezik meg, jelen­tették be tegnap. Az időpon­tot egy héttel ezelőtt dr. Grétsy László, a szövetség társelnöke egyeztette ka­posvári látogatásakor. A rendezvény 32. a sorban, és most először kerül So­mogyba. Központi témája: „Anyanyelvűnk útja a már­ciusi forradalom óta”. i k !

Next

/
Oldalképek
Tartalom