Somogyi Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-12 / 264. szám

1997. november 12., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1 A betelepülő külföldiek is vásárolnak Bárdudvarnokon Kenyeret ad a gránit Terjeszkedik a bárdudvar- noki Grani-Mar Internatio­nale Kft: a somogyi piac mellett egyre több munkát vállalnak a fővárosban és környékén. Mint Szántó János ügyvezető elmondta, a magánépítkezők mellett gyakran dolgoznak ismert szállodában, pénzinté­zetben. Márványból, gránit­ból burkolólapot, lépcsőt, pul­tot, síremléket, valamint ab­lakkönyöklőt készítenek. A hivatalok mellett magánhá­zakban is dolgoznak. A fővá­rosban legutóbb egy kétszáz négyzetméteres családi házat burkoltak le. Bár nem olcsó az ilyen munka, viszont hosz- szú ideig kitart. — A betelepülő külföldiek is gyakran építkeznek, vagy kész családi házat vásárolnak hazánkban. Mivel Nyugat- Európában elterjedt, hogy márványt használnak a burko­láshoz, így sokan nálunk ké­szíttetik el a lépcsőfeljárót vagy a burkolólapot. Mintegy 20 millió forint árbevételt terveztek, s jövőre is ennyit várnak. (Harsányi) Nincs pénz tüzelőre, a gyereknek is kellene télikabát Csősz szeme a határon Dr. Antal László kaposfői polgármester fotó: kovács Gyakoriak a fa- és a tyúklo­pások Kaposfőn. A hívatlan vendégek a pincéket is rendre feltörik. Nem mező- gazdasági eszközök után kutatnak, inkább élelmi­szert visznek magukkal. Dr. Antal László kaposfői polgármester a falubeliekkel együtt abban bízik, hogy Csé- pai Zoltán, a novembertől szolgálatot teljesítő új csősz hatékonyan fellép majd a tol­vajok ellen, s ha megalakul a polgárőrség, akkor még keve­sebb lesz a lopás. — Azt javasoltam, hogy aki társadalmi munkában vál­lal ilyen feladatot, annak en­gedje el az önkormányzat az adóját — mondta a polgár- mester. — Ötletemmel nem arattam túl nagy sikert a testü­letben, mondván: fizetség nélkül is ellátják majd a meg­bízatást a helybeliek, ha a va­gyonuk védelméről van szó. Az élet majd igazolja, hogy lesz hatékonyabb ez a munka. A polgármestertől megtud­tuk: Kaposfőn megtorpant a kerékpárút-program, mert kií­rásukra csak egy pályázat ér­kezett, az viszont túl magas árat szabott a Kaposmérőt Kaposfővel összekötő és Kis- asszond érintésével a Petörke- völgybe vezető kerékpárút megépítésére. Ezért új pályá­zatot írnak ki a munkára, amelyhez 15 millió forintot állami támogatásból nyertek, 6 millió forintot pedig a kis­térségi keretből. A rendelő külső-belső fel­újításával viszont már elké­szültek. A jövő tavasszal az iskola-épületet teszik rendbe. Az intézmény századik szüle­tésnapját méltóképpen szeret­nék megünnepelni. A polgármesteri hivatalba leginkább szociálpolitikai tá­mogatást kopogtatnak be a kaposfőiek. „Nem tudok tüze­lőt venni, kellene a gyereknek is egy télikabát! ’’-mondják, s a bizottságtól remélnek né­hány ezer forintot. A polgár- mester szerint a nevelési tá­mogatás bevezetése az etni­kumnak némi segítséget je­lent majd, bár Kaposfőn csu­pán 10-15 százalékos a ci­gányság. Néhány hete megoldódott a hetenkénti szemétszállítás a faluban. Nyáron hetente, télen viszont kéthetente hordták csak a hulladékot. A KVG Rt- vel kötött szerződés alapján — amelyben kedvezményes kukaakciókat is szerveztek — az őszi-téli időszakban is el­szállítják a szemetet. Az ön- kormányzat a kommunális adót fordítja erre a célra, de saját forintjait is kénytelen még mellé rakni, hiszen csak így fedezhetik a számlát. Az viszont örvendetes: ezáltal kevesebben hordják ki a falu határába, az erdőbe a háztar­tási hulladékot. (Lőrincz) Számítógép-parkját szeretné bővíteni a kaposfői általános iskola Középpontban a tehetség Marjai Edit tanárnő a diákok közptt fotó: kelemen tünde Elkészült a helyi pedagógiai program a kaposfői általános iskolában. A szülők, a nevelő- testület, és az iskolaszék elfo­gadta, most a három fenntartó önkormányzat tekinti át a gon­dosan kidolgozott anyagot. Borsa József iskolaigazgató el­mondta: az oktatás, nevelés mellett a felzárkóztatásra, és a tehetséggondozásra nagy hang­súlyt helyeznek. Azt akarják, hogy korszerű tudással felvér­tezett diákok hagyják el az is­kolát. Fontosnak tartják a szá­mítógépes ismeretet: terveik között szerepel egy információs terem kiépítése. Ugyan már most is több számítógépük van, de újakkal kívánják bővíteni a gépparkot. A részleghez várha­tóan egy Internet-kapcsolattal felszerelt könyvtár is kapcsoló­dik majd. A központi támogatás mellett pályáznak is a gépekre. A kaposfői iskolába most 240 gyerek jár: a helybeliek mellett kisasszondi és kiskorpádiak is. Az intézményben 18 pedagó­gus dolgozik. (Harsányi) Az olcsóbb élelmiszerért még a szomszéd faluba is átkerekeznek Nincs napszámos minden bokorban A kis falvakban is megtalálja az ember a számítását, bár olykor nehezebb munkát ta­lálni. Aki dolgos, az a jégen is megél — mondta a kisasz- szondi Zsobrák Sándor. Korábban magánvállalkozónál dolgozott, most hónapok óta munkanélküli. Mégis szeren­csésnek tartja magát: van földje és állata, a mindennapi megél­hetéssel nincs gondja. Azt mondta: a falusi élet előnye, hogy sok mindent megtermel­hetnek, így kevesebbet költe­nek a boltban. Családos ember, s gyermekének lehetőség sze­rint mindent meg akar adni. Kora reggel elkezdi a munkát. Találkozásunkkor az MTZ trak­torát ellenőrizte. — Kisasszondot szeretem, bár a környéken nehezen lehet munkát találni. A városba uta­zást már nem fizetik, a buszbér­let, az autó rendkívül drága. Egyedül a termelés jöhet számí­tásba. Tizenkét hektár földön kukoricát és búzát termelek, s disznót, bikát tartok. Néha órá­kig könyörgök, hogy napszá­most találjak a szántóföldi munkához... Zajgár Zoltán több mint tíz éve lakik Kisasszondon, s mint elmondta, lakóival együtt meg­szerette a falut. Korábban gép­kocsivezető volt, most állásta­lan. Hónapról-hónapra él. Ke­véske pénzét beosztja, élelem­ből is a legolcsóbbat veszi. Ha a szomszéd faluban valamit ol­csón adnak, átkerekezik Kapós- főre. Gyakran ott vesz lisztet, cukrot, sót. A nehéz körülmé­nyek ellenére sem akar elköl­tözni, akárcsak özv. Detári Fe- rencné. A 69 éves nyugdíjas asszony egyedül él, férje 15 éve halt meg. Szerinte falun még mindig olcsóbb az élet, mint a városban. Ráadásul hat gyer­meke közül három a faluban lakik, már csak emiatt sem vá­gyik el. Egyszerű házát karban tartja, ideje nagy részét a házi munka tölti ki. Havonta 15 ezer forintot hoz a postás. — Békés falu ez — véli Or­Zsobrák Sándor sós István. — Manapság kevés az olyan település, mint Kisasz- szond. Az emberek összetar­tóak, jól kijönnek egymással. Ebben a furcsa világban nagy dolog ez. A csend, és a nyuga­lom megfizethetetlen. Talán ezért szeretik az itt lakók ezt a települést. (Harsányi) Lába kelt a fűnyírónak Kaposújlakon négy éve alakult a polgárőrség, s az elmúlt időben bebizonyo­sodott: szükség van a szervezetre. Torma László, a polgárőrség vezetője szerint a ki sfal vak­ban is éppúgy kell vigyázni az értékre, mint a nagyvá­rosban. Bár szerencsére rit­kán fordul elő lopás, még­sem árt vigyázni. A néhány száz fős településen szinte mindenki ismeri a másikat, s ez jócskán megkönnyíti a polgárőrök munkáját. — Elsősorban az idős, magatehetetlen emberekre leselkedik veszély — mondta Torma László. — Mindenkinek a figyelmét felhívjuk erre. Olykor csir­két, tyúkot visznek el, de disznót is elhajtottak már. Sokan nem vigyáznak a kerti gépekre, s a kínálkozó alkalmat kihasználják a tolvajok. így kelt lába több fűnyírónak és értékes kapá­lógépnek. Legutóbb egy­szerre 16 tyúkot lopott el a tettes. Éjszaka vitte el, s eddig még nem sikerült kézre keríteni az illetőt. Egyszer például malacot akartak lopni az egyik ól­ból, ám a gyanús neszre a szomszéd oda ment. A kí­váncsi ember keresztül­húzta a tolvaj szándékát. Néhány hete pedig vélhe­tően a polgárőrök ébersége miatt nem történt baj. A fa­luban ugyanis lakodalom volt, s három ismeretlen au­tós látszólag céltalanul bo­lyongott a településen. A járőrök észrevették a ko­csiban ülő gyanús alakokat, mire ők kereket oldottak. Annyi ideje még maradt a polgárőröknek, hogy felír­ják a kocsi rendszámát. Ha aznap történik valami, lett volna valamilyen fogódzó, amin elindulnak.... Torma László és csapata az őszi-téli hónapokban is rendszeresen járőrözik. Au­tóval járják a kiterjedt tele­pülést, ami — mint el­mondta — igen csak nehe­zíti a munkát. Éppen emiatt építettek ki egy hívóláncot. Ha bárhol baj történik, ak­kor a falu legtávolabbi pont­jára is tíz percen belül oda érnek. Adó-vevőt használ­nak az ellenőrzés során au­tóznak, s ebben segítséget nyújt az önkormányzat, mi­vel a benzinköltséget állja. A rendőrökkel is együttmű­ködnek, az elmúlt időszak­ban sikeres kapcsolatot épí­tettek ki. (Harsányi) A polgármester attól tart, a több órás önkormányzati ülések untatnák a lakókat Kilenc éve építették ki a kábeltelevíziós rendszert Kaposmé- rőben. Akkor még csak kétszázötvenen csatlakoztak rá, ma már ötszáz lakásban nézhető az adás. A mérőiek azonban ki­fogásolják: miért nem közvetíti a televízió élőben a testületi üléseket, hiszen akkor beláthatnának a kulisszák mögé. A kaposmérői testület — úgy tűnik —, fél a televízió nyilvá­nosságától. Papp József stúdi­óvezetőtől, a televíziós egyesü­let elnökétől megtudtuk: ők már a múlt ciklusban is többször megkísérelték az élő közvetí­tést, de az akkori és a jelenlegi testület is megtiltotta ezt. Hiába pakoltak be az ülés kezdetére, el kellett hagyniuk a termet. A * stúdióvezető nem tudja mire vélni a dolgot, hiszen az ülések nyilvánosak voltak, s az ott tör­téntekről a leghitelesebb képet az élő adás adhatná. Sokan ép­pen a helyi információk miatt csatlakoztak a hálózatra, ame­lyen 15 csatorna fogható. Saját készítésű anyagokkal hetente kétszer jelentkeznek. A mérő­iek 85 százaléka nézi adásukat és a visszajelzésekből kiderül: a fdmeken, a konzervanyagokon kívül várják a mérői híreket is. Hajszán Tibor, Kaposmérő polgármestere szerint a testület nem zárkózott el az élő közvetí­tésektől, de bevallja: ő jobban kedveli a nem cenzúrázott, ám szerkesztett anyagokat, ahol egyértelmű információk hang­zanak el. Mivel az este 6 órakor kezdődő testületi ülések gyak­ran az éjszakába nyúlnak, attól tart: a kaposmérőieket csak fá­rasztaná a maratoni közvetítés, s lehet, hogy sok mindent félre is értenének, hiszen a képvi­selő-testület tagjai előre kiadott anyagokból dolgoznak, és több­ségüket már korábban vélemé­nyeztek is. Az érvek-ellenérvek pedig nem mindig követhetők.-— Elég sok a félreértés, a fe­lesleges hangulatkeltés a médi­ában — mondta a polgármester. — Mi nem akarunk még egy lapáttal rátenni erre, de a tévé, ha szeretne, nyugodtan jöhet. S hogy miért fújtak vissza­vonulót többször is a stábnak? Hajszán Tibor úgy emlékezik: zárt ülés volt, vagy a testület sebtében, az ülés kezdetén hatá­rozott: a falu mégse tudja meg, hogy miről, s milyen áron dön­töttek. Ez elsősorban a külön­féle pályáztatásokkor volt így, s csak azért, hogy az információ miatt nehogy előnyhöz jusson némely személy. A polgármester szerint az volna a jó, ha több visszajelzés érkezne a faluból, de a hiteles tájékoztatást csak szerkesztett műsorban tudja elképzelni. Papp József úgy véli: az élő adásnál nincs hitelesebb, s ha kell - igaz, segítséggel -, akár négy kamerával is fel tudnak vonulni. Lőrincz Sándor Hamar megszokják az állandó készenlétet Buszozik a vasutas A szolgálat során egy másod­percre sem lankadhat a figye­lem. A vasutas emberéletekért és súlyos milliókért felel — mondta Büki Károly, a kapos­mérői állomás forgalmi szolgá­lattevője, aki állítja: a vasuta­sok világa kicsit más, mint a többieké — állítja. Igaza lehet, hiszen az elmúlt másfél évtizedben számos be­osztásban dolgozott. Váltóke­zelő volt, segédtiszti tanfolya­mot végzett. A kaposújlaki évek után most a mérői állomá­son dolgozik forgalmi szolgá­lattevőként. Azt mondta: a vas­utasok szabadidejükben is hiva­tásukra gondolnak, s ezen nincs csodálkozni való. Aki egyetlen napot is eltöltött a vasúton, az ettől a világtól nehezen szakad el. Fárasztó munka, de számos szépsége van. Büki Károly is emiatt maradt a vasútnál. — Olykor karácsonykor vagy húsvétkor is dolgozunk. Néhány év alatt megszokjuk az állandó készenlétet, az ember fizikailag is alkalmazkodik. A felelősségtudat is beivódik va­lamennyi vasutasba. Enélkül aligha lehet becsületesen dol­gozni. Márpedig a becsületes­ség a legfontosabb tulajdonsága a vasutasnak. Büki Károly 17 éve vasutas, bár naponta, ha csak rövid időre is, mégis „hűtlen” a vonatok­hoz. Kaposvárról Mérőbe — mesélte mosolyogva — buszon utazik. így egyszerűbb, ám alig várja, hogy megérkezzen az ál­lomásra... (Harsányi)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom