Somogyi Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-12 / 264. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1997. november 12., szerda Francz Rezső a társadalombiztosítási költségvetésről Barkóczy süldőket kért VIDEÓAJÁNLÓ Csillagok Háborúja trilógia A népszerű trilógia felújított változata, most díszcsoma­golásban jelent meg, 3 ka­zetta gyönyörű doboz­ban. Intercom, 7400 Ft) Herkules A görög mitológia „erőmű­vésze”, Herkules volt az egyetlen halandó, akinek megadatott, hogy fölköltöz­hessen az Olymposra, az is­tenek és istennők mellé. Eb­ben a lenyűgöző rajzfilmben végig ámuljuk hőstet­teit. (Premier, 1490 Ft) Pamacs, a bátor kutya A kis Hayley-t gonosz nagynénje, Judith néni ne­veli. A kislány sivár élete hirtelen megváltozik, ami­kor feltűnik a színen Pa­macs, a kóbor kutya. (Pre­mier, 1490 Ft) Az okavango vadkutyái A National Geographic Botswanában, az okavangó vadkutyáinak otthonába ka­lauzol el bennünket. Láthat­juk, miként tesz szert több kölyökre a rangidős nős­tény, a falka tagjai hogyan űzik árkon-bokron át zsák­mányukat és milyen bátran szállnak szembe a szemte­len foltos hiénákkal. (Natio­nal Geographic, 1740 Ft) Gulliver utazásai Gulliver hajótörést szenved és egy feltérképezetlen szi­geten találja magát. Mikor magához tér megdöbbenve látja, hogy fogságban van. Fogvatartóiról kiderül: nem nagyobbak egy hüvelykujj­nál és Lilliput királyság polgárai .(Baby Best, 999 Ft) A fenti videokazetták megvá­sárolhatók a Fókusz Könyves­boltban, Kaposvár, Fő u. 13. Francz Rezső országgyűlési képviselő (MSZP) azt mondta: az ASZ írásos véleménye nem állt rendelkezésükre, de a bi­zottság egy tartózkodás mellett támogatta, hogy az ASZ-jelen- tés szóbeli ismertetése figye­lembe vételével alakítsák ki vé­leményüket az általános vitára való alkalmasságról. A törvényjavaslat bizottsági véleményezésének késedelme jelentősen hátráltatta volna a törvényjavaslat általános vitá­jának elkezdését, nagy valószí­nűséggel lehetetlenné tette volna ezen fontos törvény ez évi elfogadását — mondta Francz Rezső. — A társada­lombiztosítási alapok 1998. évi költségvetése a kormány által elfogadott költségvetési irány­elven alapul, ennek megfele­lően a kiadások közül elsőbb­séget élvez az 1998. évi nyug­díjemelés fedezetének biztosí­tása 21,6 százalékos nyugdíjki­adás-növeléssel számol a költ­ségvetés. Hasonló mértékű elő­irányzat növekedésre van lehe­tőség a pénzbeli ellátások többségénél, hiszen ezek az előző évi jövedelem arányában kerülnek megállapításra. A tör­vényjavaslat kisebb mértékű reálértékben is megjelenő kia­dásnövekedésre ad módot. A törvényjavaslat 11 százalékkal tervezi növelni a gyógyszertá­mogatásokat és a gyógyászati segédeszközök kiadását. A törvényjavaslat nem tar­talmaz jelentős járulékrend­szerbeli változásokat, az egész­ségügyi járulék volumenének 16,6 százalékos növekedésével számol, ami a járulékköteles keresetek növekedéséből adó­dik. A költségvetési javaslat 17 milliárd forint hiánnyal számol. A nyugdíj törvény ból adódó és vállalt garanciáknak megfele­lően 20 milliárd forint állami költségvetési támogatás jelenik meg a társadalombiztosítás be­vételi oldalán és 8 milliárd fo­rint a gyed után fizetendő nyugdíjjárulék előirányzata. A már elhangzott figyelemre méltó kiadási előirányzatok növekedése mellett, a vérellá­tás, a mentés és egyes nagy ki­adással járó beavatkozások az állami költségvetésből kerülné­nek finanszírozásra. Ennek el­lenére hangzottak el aggályos vélemények a törvényjavaslat tervezett megvalósulására vo­natkozóan. A kiadási oldalon kevésbé inkább a bevételek, ezen belül a tervezett 52 milli­árd forintos hátralék behajtha­tóságát illetően hangzottak el kételyek. A képviselő hangsúlyozta: kétség kívül nehéz korrekt mó­don megítélni, hogy kellő erő­feszítéseket tesz-e a társada­lombiztosítás a hátralékok kö­vetkezetes beszedésében, hogy ne legyen folyamatosan hát­rányban a lehetőségeihez ké­pest. Mennyire teszi kényel­messé őket az a biztonságtudat, hogy az elmaradt bevételeket majd pótolja, pótolni köteles az állam költségvetése. Átalakuló társadalmunkban a társadalombiztosításnak ugyan önkormányzata már van, de nem tudta magát teljesen füg­getleníteni az állami költségve­téstől a helyzet mindnyájunk számára érthető, de ugyanakkor elvárható, hogy a hátralékok halmazából lehessen elkülöní­teni megbízható módon a tőke tartozásokat és a tartozások kamatait. A jövő év végére le kellene tisztázni a számon tar­tott követelések közül, hogy melyek a behajthatok a 230 milliárdból 52 milliárd? Stabilizálódó gazdaságunk­ban nem szabad megtűrni, hogy az ügyeskedők a járulékok ké­sedelmes fizetéséből húzzanak hasznot, majd kedvező alkupo­zícióba kerüljenek a becsülete­sen fizető munkaadókkal szemben. A csődtörvény módo­sításakor a tb a korábbinál ked­vezőbb pozícióba került, kon­zekvensen érvényesítenie is kell a hátralékok beszedésére kapott lehetőségeit. Ellenkező esetben arra ösztönzi a járulék- fizetésre kötelezetteket, hogy húzzák az időt, majd csak újabb és újabb fizetési időpontok ki­alkudozásával, tartozásuk a le­hető legkisebb szankcióval megúszható legyen. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázására természetesen a törvényjavaslat részletes vitá­jában lesz mód. A vita halasz­tása nem oldaná meg a problé­mákat. Mint mondta: a bizott­ság 15 igen, 3 nem szavazattal a törvényjavaslatot általános vi­tára alkalmasnak tartotta. Barkóczy Gellért országgyű­lési képviselő (FKGP) a föld­művelésügyi miniszterhez in­terpellált. Mint mondta: a so­mogyi gazdák véleménye sze­rint is csődhelyzet fenyeget a kukoricapiacon. Nem ritka az a termelő, akinek 70-80 tonna jó mjnőségű kukoricája áll még a földeken, mert nincs elegendő szárító és tárolókapacitás. A termelők futhatnak a pénzük után. A gazdáknak jelenleg egyetlen lehetőségük maradna, hogy külkereskedő cégeken ke­resztül külföldre adják el a megtermelt tengerit, de erre megfelelő szervezés hiányában nem kerülhet sor, így a gazdák magukra maradnak. Mivel ter­mékeiket nem tudják eladni, a jövő évi termelést sem tudják előkészíteni. A minisztertől azt kérdezte: mit szándékozik tenni? A képviselő a takarmánybő­ség megoldására pedig azt ja­vasolta, hogy a pályázati kiírás mellőzésével vemhes kocasül­dők kihelyezésével segítsenek a gazdákon, a termelőknek ne kelljen kifizetniük a tenyészál­latot, azt csak a szaporulat érté­kesítése után tehessék meg. Vé­leménye szerint sok gazdának jelentene megoldást. HÍREK RÖVIDEN Kisebbségi képviselet A Kisebbségi Egyeztető Tanács tegnap elfogadta a kisebbségek kedvezményes parlamenti képvisele­téről szóló kormányjavaslat főbb pontjait. Egyetér­tett a testület azzal is, hogy a kisebbségi választás az országgyűlési képviselőválasztásokkal egy idő­ben, a 1998 májusában legyen. Illetéktelen beleszólás? A Népjóléti Minisztérium panaszt tett a Fővárosi Ügyészségnél, mert a KBI megszüntette a tárcának Simsa Péter volt egészségbiztosítási alelnök ellen kezdeményezett eljárását. A tárca illetékese kö­zölte azt is: a kormány egyetértett a minisztérium­mal abban, hogy az egészségbiztosító nem emelheti meg a tulajdonában lévő Club Aliga Rt alaptőkéjét, amíg le nem zárul az ügy számvevő- széki vizsgálata. Kovács Pál, az egészségbiztosító elnöke ugyanakkor úgy nyilatkozott: sem a kor­mány, sem a minisztérium nem avatkozhat be abba, hogy az Egészségbiztosítási Önkormányzat miként rendelkezik saját tulajdona felett. Négypárti szövetség Elvi megállapodás született a Fidesz, az FKGP, a KDNP és az MDF között a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei választási együttműködésről. Eszerint a választókörzetekben közös jelöltet in­dítanak, illetve a második fordulóban a négy párt legjobban szereplő jelöltje javára a többi jelölt visszalép. Elfogadták az adótörvényeket Kávásy Sándor az Országgyűlés alelnöke Az Országgyűlés tegnap döntött a jövő évi adótörvé­nyekről. Az elfogadott jog­szabályok szerint az adózás rendjében nem lesznek alapvető változások. A nem túl nagy számú módosítást az indokolta, hogy a jogal­kotók figyelembe vették az idén elfogadott nyugdíjre­form, a gyermekvédelmi törvény és a jövedéki tör­vény, valamint a közhasznú szervezetekről már benyúj­tott törvényjavaslat rendel­kezéseit. Ami a személyi jövedelem- adót illeti: az adósávok ’98- ban nem változnak. A nyug­díjreformmal összhangban a számított adóból le lehet vonni a befizetett nyugdíjjáru­lék, illetve a magánnyugdíj­pénztári tagdíj 25 százalékát, a saját tagdíjat kiegészítő be­fizetések 50 százalékát. Nem számít jövedelemnek, tehát adómentes a munkáltató által a dolgozó tagdíjának kiegé­szítéseként a nyugdíjpénz­tárba fizetett összeg. Szemé­lyenként akár évi 100 ezer fo­rint adókedvezményhez is juthatunk az önkéntes kölcsö­nös biztosító pénztárakba a saját magunk vagy a munkál­tatónk által befizetett össze­gek után. A bér adóját az eddigi 3600 forint helyett 4200 forinttal lehet havonta csökkenteni, legfeljebb azonban a bér 20 százalékával. A természetben nyújtott étkezés adómentes­ségi határa 2000-ről 2200 fo­rintra, az étkezési utalványé 1200-ról 1400 forintra emel­kedett. A pedagógusokat segíti, hogy nem kell beszámítani jövedelmükbe - tehát adó­mentes - a szakvizsgájukhoz, továbbképzésükhöz, átképzé­sükhöz adott költségvetési támogatás és a szakkönyvek vásárlására juttatott összeg. Az egyéni vállalkozók le­vonhatják személyi jövede­lemadójukból a kamarai tag­díj 50 százalékát, de legfel­jebb 10 ezer forintot. A termőföld bérbeadásából származó jövedelem után vál­tozatlanul 20 százalékos az adó, ezt azonban 1998-tól a föld fekvése szerinti önkor­mányzatnak kell fizetni - első alkalommal 1999 elején. Mentesül ezen adó alól az, akinek az adóév egészében nem volt tulajdonában vagy haszonélvezetében 3 hektár­nál több termőföld. A falusi vendégfogadásból származó bevétel adómentességének felső határa 300 ezerről 400 ezer forintra emelkedik. Nő az önkormányzatnak fi­zetett iparűzési adó mértéké­nek felső határa; ez 1998-ban az adóalapnak 1,4, 1999-ben 1,7, 2000-től pedig 2 száza­léka lehet. A terheket csök­kenti viszont, hogy a nettó ár­bevétel - aminek alapján ki kell számítani az adót - ezen­túl fokozatosan csökkenthető az anyagköltséggel. 1998-ban annak 33 százalékával, 1999- ben 66 százalékával, 2000-től pedig a teljes anyagköltség­gel. Elfogadták a képviselők az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvényt, amely rögzíti: a Háznak a mezőgazdaság közvetlen céljaira minden év­ben olyan összegű támogatást kell biztosítania, amely az 1998. évi bázishoz viszonyí­tottan reálértékben legalább a bruttó hazai termék évenkénti növekedési ütemével arányo­san nő. A parlament megüresedett alelnöki posztjára megválasz­tották a kisgazda Kávásy Sándort, aki 217 érvényes voks közül 164 igen szavaza­tot kapott, 53 nem ellené­ben. (Simonffy) Természetvédelmi út Természetvédelmi bemutató útvonalat alakítottak ki a Holt-Rába mentén, Győr tér­ségében. A tanösvényen a ke­rékpárosok és a gyalogosok számára két különböző út­irányt jelöltek meg. A kirán­dulókat, természetbarátokat információs táblákkal, útjel­zőkkel igazítják el, s tájékoz­tatást adnak a vidék gazdag élővilágáról. A város szom­szédságában lévő háromszáz­harminc hektáros terület arcu­latának meghatározója a Holt- Rába, amelyet a múlt század végi vízrendezések során zár­tak el a folyótól. Csekély mér­tékű vízutánpótlását a Marcal biztosítja. Á Rába egykori medre ma a holtágak sorsa szerint töltődik, tökleveles- tündérrózsás vízfelszíne szép látványt nyújt. Trónkövetelő a borok birodalmában. Új nedű­vel, az 1997-es évjáratú Szent Márton Bora nevet viselő vil­lányi kékoportóval és sült libával köszöntötték tegnap Szent Márton napját a Néprajzi Múzeumban. A hagyomány * szerint ugyanis „aki Márton napján libát nem eszik és a jó­féle sültre az akkorra kiforrt új bort nem iszik, egész éven át éhezik”. Napjaink borászai ezt a napot az újbor ünnepeként szeretnék emlékezetessé tenni. fotó: feb/diósi imre A jövőben alaposan átvizsgálják a behozott használt autókat Januártól „kezdők” az új vezetők Autóvizsgálat, gépjárműtörzskönyv és kísérőlap, kezdő vezetői engedély... Számos közlekedési újdonságot tartalmaz az a na­pokban megjelent belügyminiszteri rendelet, amely részben januárban, részben augusztusban lép életbe. A közlekedésigazgatási jogsza­bály több intézkedést vezet be azzal a céllal, hogy visszaszo­rítsa az autólopásokat és az egyéb manipulációkat. Mint dr. Keres László rendőr ezredes, az Országos Rendőr­főkapitányság közlekedésren­dészeti főosztályának vezetője elmondta: évente több mint százezer használt autót hoznak be az országba, és soknak kétes az eredete. Január 1-jétől a rendőrhatóság forgalomba állí­tás előtt ezeket járműazonosí­tási vizsgálatra küldheti. Ennek keretében ellenőrzik az okmányok eredetiségét, majd speciális műszerrel „szemrevételezik” a gépkocsi alvázát és környékét. Ez azon­nal kimutatja, ha korábban megbontották azt, vagy ha „hozzányúltak” a motor-, il­letve az alvázszámhoz. Tartalmaz újdonságot a ren­delet az itthon ellopott autók külföldre szállítása ellen is. Autó az ország területét január­tól például csak a tulajdonosá­val hagyhatja el. Ha nem a gaz­dája ül a volán mögött, a veze­tőnek fel kell mutatni a tulajdo­nos névre szóló írásos engedé­lyét, hogy átvihesse a járművet a határon. A jövő év augusztus 1-jétől vezetik be a gépjárműtörzs­könyvet, valamint a gépjármű­kísérőlapot. Az előbbi a tulaj­don igazolására szolgál, az utóbbi a gépkocsi összes adatát tartalmazza, az előéletével együtt. Ez vall például arról, ha motort vagy más fődarabot cse­réltek, ha karambolból eredő kárt hoztak helyre, ha átfestet­ték a járművet. Dr. Keres László elmondta: ez a két okmány nem helyette­síti a forgalmi engedélyt, oly­annyira, hogy ezeket az okmá­nyokat nem is célszerű ma­gunknál tartani. Őrizzük ott­hon, és csak akkor vegyük elő, ha szükség lesz rájuk. A frissen vizsgázott új veze­tők január 1-jétől két évig kezdő vezetői engedéllyel köz­lekedhetnek majd. Ez a jogosít­vány bizonyos korlátokat szab a tulajdonosának. A gyakran emlegetett pont- rendszer jövőre még nem, csak később kerül bevezetésre. Esze­rint a vezetők adott pontszám­mal, a gyakorlottak 15, a kez­dők 10 ponttal „indulnának”, és a szabálytalanság súlyától, va- lariiint a veszélyeztetettség fo­kától függően veszítenék el azokat. Nulla pontnál vonná be a rendőrhatóság a jogosítványt. Koós Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom