Somogyi Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-12 / 264. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 1997. november 12., szerda Harc az aranykoronáért Elhúzódó földügyek A múlt év végén megszűn­tek a földkiadó bizottsá­gok, ám sok helyen, mint ahogy Bárdudvarnokon is — nem kis bosszúságot okozva —, nem végezték el maradéktalanul a munká­jukat. A tulajdonosok egy része azt sem tudta, hogy hol hú­zódik a földje, s az is meg­esett: az egy darabban visz- szaigényelt területet több helyen, más-más aranyko­rona-értékben kapták vissza a gazdák. — Tovább nehezítette a helyzetet, hogy az állami gazdaság felszámolásával az Akurát kft megvásárolt bizonyos földeket — mondta dr. Horváth Zsolt jegyző. — Olyan területe­ket is, amelyek korábban községi tulajdonban voltak, így fordulhatott elő, hogy a Volán az önkormányzatot szólította fel: tegye rendbe az utakat, amelyeken autó­busz is elhalad. Némely esetben tehetetlenek va­gyunk, mert az ilyen utak között a kft tulajdonában lévő is van. Az FM-hivatal egyéb­ként a nyáron sorsolta ki a földterületeket, s ekkor fel­vetődött: a gazdáknak mód­juk van cserére is. Többen éltek ezzel a lehetőséggel. A tulajdonosok nemrég megkapták a határozatokat helyrajzi számmal és aranykorona-értékkel. így tehát a földtulajdonosok zöme tudja már, hogy hol, s milyen szomszédok mellett található saját földje, de azért még akadnak olyanok is, akik lemaradtak a listá­ról. A panaszosok a pol­gármesteri hivatalt ostro­molják — mint azt dr. Hor­váth Zsolt jegyzőtől meg­tudtuk —, ők azonban az FM-hivatalba irányítják az ügyfeleket, mivel az iratok ott vannak. (Lőrincz) Ötezer csemetét ültettek el Bányán — Fákkal tanítják a történelmet Akácos út tanösvénnyel A Bányai Panoráma Egyesület az elmúlt néhány évben több mint ötezer facsemetét ültetett el a kopasz domboldalakra, az utak mentén, a tó és az élet­módház környékén. Az erdős vidék természeti kincseinek megőrzésére, gazdagítására szegődött egyesület a közel­múltban Baja Ferenc környe­zetvédelmi minisztertől vette át a fásításért járó első díjat. Nagyné Czanka Valériától, az egyesület elnökétől tudom: vö­röstölgyet, vadcseresznyét, hár- sat, lila akácot is ültettek, mert fontosnak tartják a tájrehabilitá­ciót. Azt vallják: fűben-fában orvosság, ezért imponáló a Zse­bei patika programjuk, amely munkalehetőséggel is kecsegtet. Utcát nevezetek el a vadcseresz­nyéről, a galagonyáról, a boró­káról és a hársfáról, s van „szere­lemillatú” Akácos útjuk is, mint a dalban. A központi teret pedig nemrég Pipitérre keresztelték. — A fák túlélik az embert — tartja Nagyné Czanka Valéria. — Azt tervezzük, hogy a fákon keresztül tanítjuk majd a diá­koknak a történelmet. Mátyás is gyakran megfordult a Zselicben; alakja köré nem véletlenül fű­ződnek mondák. Kanászok is makkoltattak a betyárvilágáról is híres erdőrengetegben. Tanös­vényeket alakítunk ki, hogy megismertessük a múlt őshonos gyümölcsfáit és a jelen növé­nyeit. Egy-egy rendi ülésünkkor egyébként nem csak fát szok­tunk ültetni, hanem üzenünk a jövőnek is, hiszen palackba zárva — csak az írója által is­mert — üzeneteket helyezünk el a földben. Az erdősítés, a kisebb-na- gyobb ligetek kialakítása nem kevés pénzbe kerül. A Bányai Panoráma Egyesület — mint megtudtuk — sok támogatást kapott az Erdőfelügyelőségtől, de a szervezet kasszájából is je­lentős összeget fordítottak ilyen Nagyné Czanka Valéria célra. A tájrehabilitációs prog­ram megálmodói azonban büszkék, mert szépül Bánya és környéke, jövőre beindul egy nagyobb ütemű hétvégiház-épí- tés is, s már több telektulajdo­nos megkezdte a parkosítást. Lőrincz Sándor Kárászból készül az alapié, ehhez jön a ponty Horgászbot a szerelme Kapásra várok. Egész dél­előtt itt ültem, de csak egy pontyot és kárászt akasztot­tam — mondta a bárdud­varnok! Fekete Sándor. A Petörki-völgyi tavon pró­bált szerencsét a nyugdíjas férfi. Két hobbija van: a ker­tészkedés mellett a horgászat. Amikor csak ideje engedi, összerakja szerelését, motorra pattan, s meg sem áll a tóig. Ott barátaival elbeszélget, s ha szerencséje van, zsák­mánnyal tér haza. Fekete Sándor csak néhány éve hor­gászik, de „beleszerelmese- dett” a horgászbotba. így ta­vasztól késő őszig kijár a víz­partra. Megtudom, hogy nem csak horgászni, főzni is szeret. Minden falunapon részt vett a halászléfőző-versenyen, s mindegyik alkalommal ő nyert. Amikor a jó halászlé tit­káról faggattam, sokat sejte- tően mosolygott. Azt mondta: a fűszerezésen múlik minden. Alapiét főz kárászból, compó- ból, és ehhez ad pontyszelete­ket. A lébe paprikát, vörös­hagymát, ételízesítőt szór, s a legfontosabbat, fűszerpaprikát. Ez utóbbit a forrásban lévő lé­hez adja, ugyanis így érhető el a legfinomabb íz. Az általa ké­szített halászlével mindig biz­tos sikere van. Az étel mellett büszke eddigi legnagyobb zsákmányára is: három kilós pontyot akasztott nemrégiben. A legérdekesebb horgász ka­landja viszont nem halhoz, ha­nem zsinórszakadáshoz kap­csolódik. — Egy pillanatig nem fi­gyeltem a botra, s akkor volt kapásom — idézte fel emlékét. — A hal elhúzta a zsinórt és az úszót. A partmentén vergődő halat azonban háló segítségé­vel néhány barátom megfogta és elvitte. Kárpótlásul később visszakaptam a felszerelése­met. (Harsányi) Nemcsak téglából, fából is lehet tartós lakóházakat építeni Előregyártott otthonok Nagyüzemben készülnek a faelemek Hetvenöt embernek ad biztos megélhetést a kaposújlaki Pannon Wolf Építőipari kft. Nyolc éve működik a társa­ság, az idén 230 millió forint forgalmat terveztek. Mint Csepeli Istvánná ügyve­zető igazgató elmondta, az idén is nyereséget várnak. Készház­gyártással foglalkoznak, s az elmúlt hónapokban egyre több megrendelést kaptak. Több tu­catnyi típusterv közül választ­FOTÓ: KELEMEN TÜNDE hatnak, ezek között 60 négy­zetméteres nyaraló éppúgy ta­lálható, mint kétszintes családi ház. Az előregyártott elemek­ből készült házak nagy részét külföldre viszik. A legtöbbet Ausztriába és Németországba, de az árvíz sújtotta Lengyelor­szágba is elküldték szállít­mányt. Hazánkban is számos helyen található a kaposúj lakon készült házakból, a legtöbb a főváros környékén: Az ügyve­zető igazgató szerint az utóbbi néhány évben az új építészeti eljárásoknak köszönhetően egyre népszerűbbek az előre­gyártott elemekből készült há­zak. — Rövid idő alatt összeállít­ható, s több készültségi állapot­ban rendelhető meg. A kezdeti idegenkedés után már sokan rá­jöttek arra, hogy nem csak tég­lából lehet tartós otthont épí­teni. Úgy tűnik, hogy az ilyen típusú épületek előnyét sokan felismerték hazánkban. Nyu- gat-Európában ennek már ha­gyomány van: számos előre­gyártott elemből készített csa­ládi ház épült. A kaposújlaki kft-nél is érzik egyébként a gazdasági pezsdü- lést. Több értékes csarnokot és mezőgazdasági létesítményt készítettek. Ezek közül az egyik különleges méreteivel tűnt ki: az 1200 négyzetméteres terménytároló 28 méter széles volt. Az egyik ismert hazai áru­házlánc négy üzletének a tető- szerkezetét építették ki. Már most készülnek a jövő évre, számba veszik az üzleti lehető­ségeket. A szakember úgy látja, hogy a mostani gazdasági len­dület tovább tart. Ezt mi sem mutatja jobban, minthogy a kö­zelmúltban két jelentős megbí­zást kapott a kaposújlaki építő­ipari cég: rövid időn belül egy gépszínt illetve egy nagy alap- területű istállóépítkezésen dol­goznak majd. Harsányi Miklós Látványos showműsorban mutatkozott be Münsterben A lovasíjászat foglya Egyhetes westernlovasver- senyt rendeztek Münster­ben, amelyen showműsorok szórakoztatták a közönsé­get. Ezen bemutatkozott Kassai Lajos kaposmérői lovas-íjász is. Nemcsak produkcióját fogad­ták elismeréssel a lovasport szerelmesei, hanem a IX. szá­zadi íjakból, nyergekből, fegyverekből rendezett kiállí­tását is. Kassai Lajos — aki­nek Nyugat-Európa számos országában vannak tanítvá­nyai — hétfőn érkezett meg az észak-németországi ver­senyről, s mint mondta: újból bebizonyosodott: sok a lóte­nyésztő, és sok a kihasználat­lan ló is. Az viszont melen­gette a szívét, hogy a lapa- pusztai westemlovak szerez­ték meg az első, a második és a negyedik helyezést. Kassai . Lajost a bemutató után sokan megkeresték. Hamarosan amerikai, kanadai, német, olasz lovasíjászok érkeznek hozzá. A Kassai birodalomban most tizenegy ló van. Az íjá­szattal már gyerekkora óta foglalkozik, ám több mint egy évtizede a lovasíjászat foglya lett. S hogy mi erősíti ló és lovas kapcsolatát? — Elválaszthatatlan az éle­temtől — mondta. — Sokan kérdezték már, de még soha nem fogalmaztam meg ma­gamnak. Az a lényeg, hogy éljük az életünket. (Lőrincz) A ló és az y kaposmérői nagymestere fotó: kovács Árkot burkoltak Bőszénfán A Zselicben régóta gondot okoz a belvízelveze­tés. Bőszénfán a Fő utcán a járda és az úttest közötti, mintegy háromszáz méteres szakaszon nem tudtak új árkot ásni, ezért a meglévőt bon­tották be. Az 1,3 millió forintos munkát a Ka­pos Völgyi Víztársulás végezte. így biztonsá­gosabb lett a közlekedés a faluban, és egysze­rűbb az árok tisztántartása. Különdíj a paprikáskrumpliért Csillebércen rendezték meg a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség és az Úttörőszövet­ség versenyének döntőjét, amelyen tájjellegű étellel indultak a résztvevők. Somogyból a ma- gyaratádi általános iskola vett részt a verse­nyen. A három, ötödik osztályos diáklány Zimre Józsefné tanár irányításával paprikásk­rumplit készített. A zsűri különdíjat adott az egyszerű, ám meglehetősen ízletes és látványo­san tálalt étekért. A diákok népviseletben, furu­lyaszóval kínálták főztjüket, amelyért CD-le- mezeket és édességet kaptak jutalmul. Az is­kola egyébként a kaposvári Széchenyi István Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépis­kolával és Szakmunkásképzővel is felvette a kapcsolatot, hogy szakmai tanácsokat kérjen a versenyzéshez. Kápolnaépítésre gyűjtenek Kisasszondon katolikus kápolnát építenek, ami mintegy tíz millió forintba kerül. A munkálato­kat tavaly kezdték el. Somos László kaposfői plébános elmondta: anyagi segítséget nyújtott a kaposvári püspökség, valamint külföldről is ér­kezett támogatás. Az építkezés folytatásához azonban további segítségre van szükség. Közterületet csinosítanak Most az általános iskolai szolgálati lakás kör­nyékét teszik rendbe a hetesi közhasznúak. A munkát két hete kezdték. Emellett a buszmeg­álló környékén is csinosítják a közterületet, s az utcák szépítésével is törődnek. Adám László polgármester elmondta: a faluházban külön termet kap a nyugdíjasklub, az átalakításban - a nyugdíjasok mellett - a közhasznúak is segíte­nek. A munkát két héten belül megkezdik. A szőlő és a kert mindig ad munkát — A barátok összetartanak Hazajárnak Kaposújlakra Szinte nincs olyan hét, hogy ne jönnék vissza Kaposújlakra — mondta Fáth Gábor, aki néhány éve Kaposváron lakik, de amikor csak teheti felkeresi újlaki barátait. Kaposújlak alig négy kilomé­terre fekszik Kaposvártól, ám mégis nyugodt, békés hely. Fáth Gábor 18 éves kaposvári pék is. Újlakon nőtt fel, barátai most is itt élnek. Órákon át beszélget­nek, videóznak, néha diszkóba megy a csapat. Esetenként 10-15 fiatal is összejön. Rendszeresen felkeresik a helyi kultúrházat, ahol ugyancsak remekül érzik magukat. Barátja, a 19 éves Ko­vács Gábor szerint jó csapat ko- vácsolódott össze Újlakon. Gyakran felkeresik egymást ott­hon, s olykor még közös vacso­rát is készítenek. Rokonlátoga­tóban volt Széles Bettina, s a fia­tal lány szerint is barátságos, vendégmarasztaló Kaposújlak. Farkasné Orbán Mária las­san tősgyökeres újlakinak szá­mít, 1968 ót él ott. Mint mondta, eddig még nem akart elköltözni a faluból. Úgy tűnik, hogy ő is végérvényesen marad. — Jók az itt élő emberek, az elmúlt időszakban megszoktam ezt a kedves helyet — mondta a nyugdíjas asszony. — Amikor két éve az amerikaiak megérkez­tek, sokan úgy gondolták, hogy zajosabb lesz majd a környék miattuk. Mi szerencsére nem ér­zünk ebből semmit, az utcánkba csak ritkán vetődik erre külföldi. Baumann Sándor és felesége találkozásunkkor kertjükben szorgoskodott. A munkában se­gített a feleség édesanyja. A férfi azt mondta: az utolsó néhány enyhe napot kihasználják, a kert és a szőlő mindig ad munkát. Az 50 éves házigazda most köz­hasznú munkás, s a napokban az új helyre költözött polgármesteri hivatal körül dolgoztak. Kovács Jenó' és felesége tuját ültetett, a gondosan ápolt kert üdítő lát­vány volt november elején. — Több ház épült, a régieket felújították — mondta Balazsiné Balaskó Mária keramikus. — Kaposújlak sokat változott az utóbbi időben. A falu így is nyu­galmas hely maradt. Olyan, ahol békésen élhetünk, néhány percre a város zajától. (Harsányi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom