Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-07 / 234. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1997. október 7., kedd Egy ország sem engedheti meg magának az értékek elherdálását Menteni, amíg tehetséges- Nem igaz, hogy a tehetség utat tör magának. A tehetség meg­felelő gondoskodás, személyiségfejlesztés és társadalmi támo­gatás híján könnyen elkallódhat. - Ezt az üzenenet dr. Kálmán András főtanácsos hozta arról a konferenciáról, melyet Tehet­ség és társadalom címmel tartottak Budapesten. A somogyi pedagógiai intézet közoktatási főtanácsosa el­mondta, hazánkban sok kívánni valót hagy maga után a tehet­séggondozás. A konferencián közkézen forgott az Európa Tanács ajánlása, melynek - nem feledve az értékes magyar hagyományokat - sok pontja megszívlelendő. Amint fogal­maz: a művelődés alapvető emberi jog, melye személyre szabottan kell biztosítani. Mert egyetlen ország sem engedheti meg magának a tehetségek el- tékozlását, emberi értékek el­herdálását. A törvénykezésnek figyelembe kell vennie és el kell fogadnia a gyerekek között meglévő individuális különb­ségeket, és a tehetségesek szá­mára biztosítani kell a megfe­lelő képzési lehetőségeket.- Abból kell kiindulnuk, hogy valamiben minden gyer­mek tehetséges lehet - mondta Kálmán András. - Az viszont számokban megfogalmazható tény, hogy a magyar diákság 12 százaléka az átlagot messze meghaladó képességekkel, mű­veltséggel rendelkezik. A főtanácsos elmondta, a rendszerváltozásig eredménye­sen - 95-100 százalékos felvé­teli mutatóval - működött a somogyi tehetséggondozási program, ami pénz híján meg­feneklett. Helyébe meg kellene teremteni egy eredményes köz­oktatás, tehetséggondozás felté­teleit, ami „megtűri a kreatív tanárt”, fogalmazott dr. Bát­hory Zoltán az MKM helyettes államtitkára a tanácskozáson.- A középkororosztályú ku­tatóink 60 százaléka dolgozik külföldön, az ösztöndíjas diá­kok zöme nem tervezi a vissza­érkezést hazánkba. Intő jelek, nincs mire vámunk, meg kell becsülnünk, mentenünk tehet­ségeinket - mondta Kálmán András. B. T. Iskolafelújítás Kaposméröben Az idén elkezdődnek a kaposmérői általános iskola felújítási munkái. Először a régi tetőzetet kell lecserélni. Az önkormányzat a felújításhoz pályázat útján már nyert harminckétmillió fo­rintot, ebből azonban nem jut hőszigetelésre, belső átalakítására is. Miovecz János iskolai­gazgató szerint, társadalmi munkával pótolva a hiányt, befejezhetnék a felújítást. Aláírást gyűjtenek a hallgatók A Hallgatói önkormányzatok országos szövet­sége felszólította az egyetemistákat, hogy alá­írásukkal is álljanak ki érdekeik mellett. A diá­kok szociális helyzete folyamatosan romlik. Az aláírandó szöveg az évek óta nem emelkedett szociális támogatások, növelését követeli. A támogatás 1992 óta változatlanul 650 000 fo­rint diákonként és évenként. Az összeg reálér­ték csökkenése így erre az évre több mint 336 százalékra növekedett. Ez az összeg sem az al­bérlet támogatást sem a szociális segélyeket nem fedezi kellőképpen. Az összegyűjtött íve­ket az önkormányzatoknak szeptember 29-ig kellett a miniszterelnöknek eljuttatnia. Nyilat­kozatukat a Somogy megyeiek is elküldték az agráregyetem a tanárképző és az egészségügyi főiskola hallgatói önkormányzata nevében. Csúcsot döntött a kereki pipás Dr. Zsákai Zsolt kereki háziorvos egyéni csú­csot ért el 2 óra 38 perc fölötti teljesítményével a Budapesten megrendezett lassúsági pipaszívó csapat-világbajnokságon. A Ludwig Múzeum­ban megrendezett füstölgésben 33 csapat — köztük két somogyi — vett részt. Az Amfora A csapat — dr. Zsákai Zsolt kereki, Kereső József kaposvári és Csontos Ferenc memyei — ver­senyző részvételével, 5 óra 23 perces ered­ménnyel a Magyar Kupát is megszerezte. Kapós Art tárlat Újpesten A Kapos Art Képző- és Iparművészeti Egyesü­letnek nyílt tárlata az Újpesti Galériában. A fő­városi kiállításon Szepesi Hédi művészettörté­nész ajánlotta a megjelentek figyelmébe a zömmel somogyi alkotókat tömörítő, kaposvári székhelyű egyesület tagjainak alkotásait. M^verték a plébánost Ismeretlen tettesek megver­ték és kirabolták tegnap Ba- latonkeresztúr apát-plébáno­sát. A 80 éves férfi kórházba került. Meg nem erősített hí­rek szerint az ügynek két gyanúsítottja van. Az apát 9 betörés után most először lett bántalmazás áldozata. * iRoaaacD ■hm Somogy legnagyobb- rj- ^ rí, irodabútor és DOMUS-LANC KFT. ÁRUHÁZ Azok között, akik ezt a szel­vényt kivágják és elkezzák a kiállításra, szombaton sorsolunk ki. Hév:-------------------------­C ím:. A nyár rendőrségi tapasztalatait értékelték Balatonvilágoson Tóparti megyék mérlegen Forgács László: Somogy, Zala és Veszprém megye nem okoz álmatlan éjszakákat Forgács László (balról) elégedett a Balaton-part idei bűn­ügyi statisztikájával fotó: kasza József (Folytatás az 1. oldalról) Forgács László kiemelte az Or­szágos Idegenforgalmi Bizott­ság jelentős anyagi támogatását és az önkormányzatok segítsé­gét. Idén nyáron mindhárom megyében emelkedett az is­mertté vált bűncselekmények száma, ám kiemelkedő bűncse­lekmény nem történt. Az évről évre nagy gondot okozó gépko­csilopások száma — az előző év hasonló időszakához viszo­nyítva — Somogybán változat­lan, Veszprém megyében jelen­tősen csökkent, míg Zalában növekedett. A három megye közül viszont csak Veszprém­ben törtek föl több autót, a má­sik két megyében kevesebbet, mint tavaly. A kábítószer és a prostitúció a Balaton-part északi és déli partján is jelen volt, annak ellenére, hogy a rendőrség több akcióval pró­bálta visszaszorítani és jelentős számban indított eljárást a bűn- cselekmény elkövetői ellen. Megyénkben Siófokon és Fo­nyódon a rendőrök összesen több mint félezer eljárást kez­deményeztek a prostituáltak el­len. A vízirendészeti kapitány­ság hatékony munkáját nagy­ban segítették a rendőrségi he­likopterek; a három hónap alatt kevesebben fulladtak vízbe, mint tavaly. Végül Forgács László a fő­város, mint a „kirakat” idegen- forgalmi szezonjáról beszélt. Többek között a jól működő idegenforgalmi rendőrség és a motoros delfin-egység munká­ját emelte ki. Valamint azt is, hogy — a zsebtolvajláson kívül — csökkent a külföldiek sérel­mére elkövetett bűncselekmé­nyek száma. A jövő évi tervek­ről hangsúlyozta: az ideihez ha­sonlóan, komplexen szervezik majd meg az 1998-as idény rendőrségi munkáját. (Tamási) Az iskolapad a munkanélküliség ellenszere - Érettségi a cél Eladható szakmák piaca Jövőre csak tizenhat éves kortól kezdődik a gyakorlati képzés (Folytatás az 1. oldalról) Amíg néhány éve például több osztály fonalgyártót adott az is­kola a város könnyűiparának, addig idén egyetlen jelentkező sem akadt, akinek álmai vágya lett volna kitanulni e szakmát. A ruhaipari szakközépiskolai képzés tartja magát, ebben fej­lesztések is várhatók. Tervezik a képzési jegyzékben megjelent divatmenedzser - ruhaipari gyártással és kereskedelemmel foglalkozó - szakma meghono­sítását. Az intézmény legnép­szerűbb képzése az iparművé­szeti: százan jelentkeznek a 30 körüli helyre.- Kevés olyan iskola létezik ma, amely nehéz szívvel ugyan, de kénytelen több mint 60 diá­kot szélnek ereszteni, holott még egy osztályt biztosan elin­díthatna velük - mondta Hausz Árpád igazgató. Az osztály in­dításának az a gátja, hogy nin­csenek meg az infrastrukturális feltételei. A siófoki Baross Gábor Szakmunkásképző és Szakkö­zépiskola is a több lábon álló képzési szerkezetben látja a prosperálás biztosítékát. Sípos Gyula műszaki igazgatóhelyet­tes elmondta: négy profillal működik az iskola. A hagyo­mányos szakmunkásképzésben az épületasztalos és fodrász szakmák változatlanul népsze­rűek, de míg a rendszerváltással „megzuhant” szocialista nagy­ipar csődje a szakmák nagy ré­szét is magával rántotta: keve­sebb géplakatosra, esztergá­lyosra van igény. A szakközép- iskolában új elem a települési környezetvédelmi technikus- képzés, melyet az országban el­sőként indítottak. A másik szak az épületgépész technikus.- Kétszeres a túljelentkezés a szakmunkásoknak indított, érettségit adó képzéseinken - mondta az igazgató helyettes. - Az idén intenzív nappali tago­zatot indítottunk, folyik a mun­kanélküliek érettségire felké­szítő képzése, valamint a ha­gyományos hároméves leve­lező tagozatos képzés. Az ugyancsak siófoki Krúdy Gyula Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolába 700 ta­nuló jár. Szász Gábor igazgató helyettes elmondta, többszörös túljelentkezés jelzi feléjük: a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő a kínálatuk. A szak­munkásképzésben szakács, cukrász, felszolgáló és élelmi­szereladó szakokon oktatnak. A kereskedelmi képzést külkeres­kedelmi, a vendéglátóiparit idegenforgalmi kitekintéssel igyekeznek oktatni. Ez utóbbit annál is inkább mert Siófok fő­iskolát honosított meg az ide­genforgalom terén. Most fog először érettségizni az első közgazdasági szakközépiskolai osztály, mely a gyors- és gépíró helyett szövegszerkesztői tu­dományokat is felvett. A szakmunkásképzés jövőre 4, a szakközépiskolai 5 vagy 6 évre tolódik ki. A szakmai gya­korlatra 16 éves kor előtt nem lesz lehetőség. Ez egyrészt ki­hat a cégekre, melyeknél gya­korlatot folytatnak a gyerekek, másrészt a szakoktatói leter­heltségre. B. T. Évi 400 millió forint kevés a szociális otthonokra Egy hónap az idősekért Évente mintegy négyszáz- millió forintot fordít a So­mogy megyei közgyűlés nyolc szociális otthon fenn­tartására, de ez a pénz nem elég - mondta dr.Gruber Attila a megyei közgyűlés alelnöke tegnap Segesden az idősek hónapja rendezvény- sorozat megnyitóján. A működtetésen kívül sokba kerül az otthonok állagának megóvása, karbantartása, ezért időnként a jogos igé­nyek kielégítése is csorbát szenved. Hangsúlyozta, hogy a folyamatos felújítások mel­lett egy-egy intézményre for­dítanak a jövőben több pénzt. Ehhez a címzett támogatá­sokból, pályázatokból igye­keznek újabb anyagi forráso­kat előteremteni. Az immár hagyományossá vált ünnepségsorozat szent­misével kezdődött majd Bár­dost László a helyi szociális otthon igazgatója nyitotta meg hivatalosan is. Az otthon lakói mellett részt vettek a rendezvényen a megyei szo­ciális intézményvezetők, képviselők, a helyi nyugdíjas klub és idősek klubjának tag­jai is. — Ilyenkor azokról az em­berekről emlékeznek meg, akik aktív életük után gon­doskodásra szorulnak - mondta Gruber Attila, aki ez­után a megyei közgyűlés el­nökének dicsérő oklevelét adta át a megyei fenntartású szociális otthonokban kie­melkedő tevékenységet végző dolgozóknak. Tizenheten kaptak ilyen elismerést: Bú­zást Lászlóné, Detelics Gyula, Domacker Ilona, Farkas Erika, Hartman Józsefné, Káplár Imréné, Kocsis Gá- borné, Nyári Józsefné, Orbán Ferenc, Sáfrán Józsefné, Se­bők Józsefné, Simon Józsefné, Szabó Jánosné, Szemán Mi- hályné, Szollár Istvánné, Varga Ferencné és Veressné Sásik Margit. A társintézmények műso­rával folytatódott a megemlér kezés, ahol felléptek többek között irodalmi műsorral a drávatamási otthon lakói, énekkel a helyi nyugdíjas klub tagjai. N. I. Exportengedélye van, ára nincs a tengerinek Vevőre vár a kukorica (Folytatás az 1. oldalról) — A korai fajták jó minősé­gűek, a szemek víztartalma 22 és 24 százalék között mozog, ami átlagosnak tekinthető — mondta Mészáros József, az Agrárkamara munkatársa. — A gazdák eddig többségében a jobb táblákról takarították be a termést, ám várhatóan később sem gyengül számottevően a termésátlag és a minőség. Szükséges lenne a mielőbbi adás-vétel, hogy ürüljenek a tárolók csakhogy amennyire jó a termés, annyira alacsony az ár. Míg tavaly 20 ezer forintot is megadtak a kereskedők a tengeri tonnájáért, addig idén 12 ezer 700 és 14 ezer forint közötti árajánlatok érkeztek. — A gazdák kivárnak, mert azt remélik, hogy pár hónapon belül magasabb lesz a kukorica ára —- tette hozzá Mészáros József. — A jelenlegi összeg még az önköltségeket sem fe­dezi, így ha nem változik az ár, akkor a termelők nehéz hely­zetbe kerülhetnek. A Földmű­velésügyi Minisztérium idén országosan egymillió tonna kukorica eladására adott ex­portengedélyt. Somogyból azonban eddig egyetlen tonná­nyi tengerit sem adtak el kül­földre, holott korábban a hor- vát és a szlovén kivitel is jelen­tős volt. Barna Zsolt Adomány a dombormű Domborművet avattak tegnap a berzencei iskolában. A ti­zenhárom aradi vértanút áb­rázoló alkotást a Budapesten élő, berzencei származású Huszics György ajánlotta föl. A domborművet az adomá­nyozó és a polgármester lep­lezte le. Az október 6-i ün­nepségen a Kavulák János ál­talános iskolában Kovács Zol­tán polgármester mondott be­szédet. Az iskola diákjai, a tantestület, az önkormányzat tagjai és a berzencei intézmé­nyek képviselői mellett részt vett a megemlékezésen Ma- rics József plébános, Varga György a Berzencéért alapít­vány elnöke. (Németh) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom