Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-20 / 245. szám
1997. október 20., hétfő SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Somogybán 37-en szereztek mesterlevelet Elismerten mesterek Mesterlevelet kaptak a szakemberek FOTÓ: KELEMEN TÜNDE Vissza kell szerezni a régi mesterek megbecsülését - mondta Fodor Ervin, a kézműveskamara általános alel- nöke a megyei kézműveskamara kaposvári ünnepségén. A megyei kézműveskamaránál az idén 37-en szereztek mester címet. A mesterleveleket a hétvégi ünnepségen adták át. Székelyfi József megyei kamarai elnök és Mészáros István, a vizsgabizottságok nevében köszöntötte a szakembereket, akik bizonyították felkészült- ségüket.Dr. Horváth Ferenc a megyei kézműveskamara titkára kiemelte: fontos mindenütt a folyamatos továbbképzés, és a somogyi szakmunkások zöme felismerte ezt. Az ünnepségen Rehák Imre, Erdélyi István, Hauptman János, Finszter Gábor, Gyöpös László, Molnár István kőművesek, Gergye József, Varga Gyula, Polgári Nándor, Szabó Gábor vízvezeték- és központifűtés-szerelő, Benedek Jenó', Czyik Imre, Ladányi Zoltán, Nagy Tibor, Papp László, Polgári Zoltán, Sipó'cz Zoltán, Kovács Péter és Molnár György gázvezeték- és készülékszerelő, Kró- nusz János, Pataki László, Dömötör Zoltán, Gottvald Miklós, Jángli János, Kovács Péter asztalos, Harangozó Tamás, Pers József, Nagy Ferenc szobafestő, Sári Zoltán, Nagy Gábor, Kéri Tamás autószerelő, Németh Tamás karosszérialakatos, valamint Egyed Barna, Hodorog László, Füzér Gábor, Kellár Ferenc és Mészáros Pajalics Alan villanyszerelő vette át a mesterlevelet. (Harsányi) SOMOGYI HÍRLAP Lőrincz Sándor jegyzete Székek és érvek A második ciklusban is szinte minden félévre jutott egy időközi választás a megyében, de gyakran még több. Vagy haláleset miatt kellett új első embert keresni a településen, vagy a képviselők oszlatták fel a testületet, mondván: megelégelték már a polgármester túlkapásait vagy azt, hogy elhanyagolja faluját. Az is előfordult: a polgármester egy idő után felállt, s bejelentette: betegsége miatt lemond tisztéről. Amikor kiszivárgott a hír — arra is volt példa, hogy a falu lakói lapunkból értesültek a testületi ülésen történtekről —, szárnyra keltek mendemondák is: biztos sikkasztott, azért tették lapátra, vagy: már másnap bántam, hogy rá szavaztam, hiszen nem ért semmihez, nincs is iskolája. Összefonódásokról, érdekharcokról kerengett a hír, s megesett: utcán, kocsmában vagy falugyűlésen mocskolták a polgármestert és a képviselőket. Egy új választás — legalábbis úgy tűnt — megfékezte az indulatokat; még akkor is, ha a régi első ember foglalta el a polgármesteri széket. Tovaszállt a harag, vagy csak közömbösebb lett a választópolgár. Polányban nemrég temették el a polgármestert, s várhatóan novemberben újra voksolnak a polgárok. Csornában még egy hétig fő a hat jelölt feje: vajon kinek jut a „bársonyszék”. Hírlik: olyan is jelöltette magát, akinek még négy osztálya sincs. A választópolgár most gyűjti az érveit: kire, s miért szavaz. És mondja ezt úton-útfélen, a kocsmában is, ami sok kis településen az információcsere legfőbb helyszíne. A NATO-országok másoknál nagyobb védettséget élveznek A biztonságnak ára van (Folytatás az 1. oldalról) A csatlakozás számos rövid- és hosszú távú előnnyel jár. Biztonsági- és gazdasági helyzetünk javulhat: a NATO-országok védettséget élveznek, s a tőke is a kiszámítható, stabil biztonságú régiót részesíti előnyben. A csatlakozás természetesen pénzbe kerül, de a befektetés megtérül. — A biztonságra mindenképp áldozni kell, csak nem mindegy, hogy mennyit. A semleges Ausztriában, és az észak-európai országokban a legmagasabb az egy főre jutó védelmi kiadások aránya — mondta a megyei közgyűlés elnöke. Hozzátette: a költségekről még folyik a tárgyalás, aminek mértéke számos feltételtől függ. Érdemes tudni azt is, hogy a biztonsági azonosság elve az összes NATO-országra vonatkozik: mindegyik tagállam egyforma biztonsághoz jut. Ez pedig különösen most, válságokkal terhelt régiónkban senkinek nem lehet közömbös. A délszláv válság évek óta húzódik, a térségben új államok alakultak, naponta adnak hírt etnikai feszültségről. Valamennyiünk érdeke a biztonság, amit a közelgő népszavazáson a magyar választópolgárok vok- sukkal kifejezhetnek. A megyei közgyűlés elnöke azt mondta: a bizalom számos apró jelét érzékelték. A tavalyi delegáció csak speciális kártyával mozoghatott a NATO-főhadiszál- láson, most kitűző nélkül járkáltak az épületben. (Harsányi) Nevelőszülőnek tanulnak (Folytatás az 1. oldalról) Porczióné Egyed Mária a tanfolyam szervezője elmondta, hogy ez a találkozó kiegészítő ismereteket nyújt a gycrmek- védelmi törvény megvalósításához. A dán szisztéma olyany- nyira eltér a magyar szabályozástól, hogy lehetetlen elemeinek átvételében gondolkodni. Többek között ott a nevelő szülők részt vesznek a gyermek vérszerinti családjának gondozásában. Minél nehezebb ez a munka, az állam annyival több támogatást ad. Nálunk még ismeretlen ez a differenciálás, és a nevelő szülők jobban kötődnek a gyermekhez. A szakembereket nemcsak az új szemléletmód kialakításában, hanem személyiségük megismerésében és fejlesztésében is segíti az immár tíz éves dán kapcsolat. Egyébként a törvény november 1-i életbe lépése után erősödik a nevelőszülői hálózat. Két év alatt kívánják az intézeteket 40 személyes otthonokká alakítani. Somogy e tekintetben előbbre van. Nemcsak a szakmai szövetség, a népjóléti tárca is szervez tanfolyamokat. Jövőre csak az lehet nevelőszülő, aki a hatvan órás továbbképzést elvégzi. G. M. Tizenöt mécsest gyújtottak Csornában az elesettek emlékére Harangszó a hősökért Csorna csöndes gyásza, az idő csak enyhíti, de nem mulasztja a fájdalmat fotó: török anett Tizenöt, második világháborús áldozat nevét őrzi az a márványtábla, melyet dr. Páhy János attalai esperes-plébános áldott meg tegnap Csornában. A katolikus templom falán elhelyezett emléktáblát Király Péter alpolgármester leplezte le. — Célunk az volt, hogy megadjuk a végtisztességet mindazoknak, akik soha nem tértek vissza falujukba — mondta az alpolgármester. — Az alig 500 lelkes településről nagyapák, apák és ifjak mentek a frontra, s feltehetően jeltelen sírban nyugszanak. Pásztohy András országgyűlési képviselő azt mondta a márványtábla legyen örök memento, hogy háború többé ne dúlja fel a békés polgárok életét. Mind a tizenöt áldozat neve elhangzott, és a templom elő- kertjében mindegyikük emlékére egy parányi mécset gyújtottak meg a fiatalok. (Lőrincz) Tovább szépülnek a középületek A közmunkatanács által kiírt pályázatra Somogyjáddal és Öreglakkal közösen fogalmazta meg elképzeléseit a somogyvári önkormányzat, amely az elmúlt időszakban is gesztorönkormányzatként szervezte és bonyolította a munkát. Most száztizennégy közmunkást foglalkoztathatnak. Többnyire kőműveseket, burko- lókat, vízvezeték-szerelőket, ácsokat és villanyszerelőket alkalmaznak. A három településen a középületek korszerűsítését, felújítását folytatják a közmunkások. Oszlopokról lopták a rézvezetéket Szombaton reggelre virradóra ismeretlen tettesek hat telefonoszlopról lopták el a rézvezetéket a kadarkút-mi- kei vonalon. A Matáv szakemberei kijavították a hibát, s újra visszaállt a telefonösszeköttetést. Négy faluban bérmált a püspök A hétvégén is folytatódott a bérmálás az egyházmegyében. Balás Béla megyéspüspök szombaton Vízváron és Memyén, vasárnap Gamá- son és Somogyszobon bérmálta a fiatalokat. Új információk a gyámügyről Kétnapos továbbképzést szervezett a balatonföldvári Jogar hotel a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló új, november 1-én életbe lépő törvényről, s az azzal kapcsolatos helyi önkormányzati tennivalókról. A rendezvényt, amelyen 130 szakember, s közöttük számos jegyző vett részt, dr. Vörös Tamás, a megyei köz- igazgatási hivatal helyettes vezetője nyitotta meg. Vaskos kötet Zamárdiról Friesz Kázmér nyugdíjas iskolaigazgató szerkesztésében községtörténeti tanulmányok jelentek meg Zamárdiról. A szép kiállítású kötet lektora dr. Szili Ferenc kandidátus volt, szerzői Bor Ferenc Máv-intéző, Novák András nyugalmazott osztályvezető és Pillér Dezső nyugdíjas tanár. A kiadó a nagyközség képviselő-testü- lete. A 400 oldalas könyv több évszázad dokumentumait tátja az érdeklődők elé. Templomszentelő Kutason Márkus Mihály református püspök hirdetett igét és szentelte fel tegnap Kutason az ötven év után befejezett és felújított református templomot. Szatmári Lajos esperes úrvacsoraosztáskor az új borra rendezett hálaadást. Az 1902-ben épített templomot a második világháborúban felrobbantották, majd két év alatt, 1947 szeptemberére ideiglenesen helyreállították. Az idén az egyházközség Bán Csaba református lelkésszel gyűjtést rendezett a toromy befejezésére. A hívek nyolc- százezer forintot adtak ösz- sze, a felújítás 1,4 millió forintba került. Nemcsak a város, hanem a térség sportolói is használhatják Uszodát avattak Csurgón Dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke — aki szombaton hajnalban érkezett meg Brüsszelből — is szívesen úszott volna legalább egy hosszt Csurgón a Nagyváthy János Szakközépiskola uszodájában, ám nem úgy volt öltözve. Mint ahogy Laczó János iskolaigazgató sem, aki köszöntőjében arról szólt szombaton, hogy megpróbálkoztak a lehetetlennel. Megépítették az uszodát, amelynek tervei már tíz éve elkészültek, s a munkákkal úgy haladtak, ahogy pénzhez jutottak. Az intézmény és a város most egy huszonöt méteres, vízforgatóval ellátott, feszített víztükrű medencével gazdagodott. Az épületgépészeti munkálatok kivitelezője a Rinyagáz kft és Fülöp Zoltán volt. A megyei közgyűlés elnöke is meglepődött, amikor belépett az uszodába, hiszen fél éve még nem úgy tűnt, hogy hamarosan avathatják az impozáns létesítményt, amely nemcsak a csurgói diákokat, hanem a környéken élőket is fogadja. — Örülök, ha egy iskola gyarapszik — mondta dr. Kolber István. — Ennek a városnak különben is fontos szerep jut, hiszen a térségfejlesztés szempontjából a régió motorja. Dr. Ormossi Viktor, az Országos Területfejlesztési Központ igazgatója azt hangsúlyozta: reméli, hogy a város valamennyi általános iskolás tanulója itt tanul meg majd úszni. Szászfalvi László polgármester csodának tartja az uszodát, s büszke rá. Azért is, mert az ösz- szefogásban, a munkáskezekben gyökerezik ez a csoda, és csökkenti az itt tanulók esélyegyenlőtlenségét. Már nem kell Nagykanizsára átjárni úszni. Dr. Kolber István jutalmat adott át a munkában élenjáróknak: Horváth Ferencnek, Kardos Gyulának, Horváth Elemérnek, Borovits Jánosnak, Laczó Jánosnak. Tóth Tihamér egykori iskolaigazgató és Szászfalvi László polgármester egy Somogy-albumot és -érmet kapott. (Lőrincz) Zichy emlékezete Zalán Zichy Mihályra, a 170 éve született festőművészre, a zseniális rajzolóra emlékeztek tegnap szülőfalujában, Zalán az emlékmúzeumban, majd Tabon a nevét viselő művelődési központban. A nagy festő emléke előtt hajtottak fejet tisztelői, Zala és Tab vezetői. Emlékműsorban idézték meg szellemét Zalán, a művelődési központ és a Zichy Mihály Alapítvány kuratóriuma szervezésében. Az emlékháznál, az egykori műterme falán 1927-ben Somogy vármegye közössége avatta tábla előtt - Sellei Zoltán előadó és Ujlaky Károly színművész szavalata után Király István Szabolcs, a megyei múzeumok igazgatója, majd Szarka László polgár- mester Zala önkormányzata, illetve az alapítvány nevében Petrus Magdolna helyezte el a tisztelet koszorúit. Ezt követően a vendégek megtekintették a múzeumot. Este Tabon a katolikus templomban egyházzenei hangversennyel egybekötött szentmisét tartottak. Zichy Mihály mellszobrát- a művelődési központ előtt- Farkas István polgármester, Czaba Józsefné művelődési- ház-igazgató és Petrus Magdolna koszorúzta meg. Ezt követte az emlékműsor: Csi- csery-Rónay István, a művész dédunokája mondott ünnepi beszédet, méltatva Zichy Mihály kiemelkedő tevékenységét, mellyel elismerést szerzett hazájának is. (Krutek)
