Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-10 / 237. szám

12 SOMOGYI HÍRLAP CSURGÓI TÜKÖR 1997. október 10., péntek Csatorna a Dombó mentén Területrendező közmunkások Félidejéhez érkezett a Ri- nya-Dombómenti vízi társulat közmunkavégzése, sok jövede- lempótlósnak adott ez a prog­ram nagyobb esélyt. Csurgóról és környékéről száztizenkilenc munkanélkülit tudtak alkal­mazni; így velük oldják meg a belterületi vízrendezési felada­tokat. Régóta halasztott munkát végeznek el a Dombó-csatorna vízgyűjtő területein. A köz­munkás-brigádok augusztus óta dolgoznak, négy hónapon ke­resztül, kiássák az új csatorná­kat, s kitisztítják az eliszaposo­dott vízelvezető árkokat. A ví­zitársulat szakembereinek ta­pasztalatai szerint eredményes az akció: jó munkát végeznek a foglalkoztatottak. Alkalmazá­sukhoz a közmunkatanácstól nyertek támogatást; összesen több mint 14 millió forintot kaptak így a dolgozók bérére és járulékos költségeire. Ennek alapján az itt foglalkoztatottak­nak bruttó húszezer forintos havi fizetést tudtak biztosíta­ni, s ezt a pénzt, melyből cse­kély a levonás, majdnem teljes összegben kézhez is kapják. Engedélyújítás, határidő Három üzletre tettek lakatot Három üzletet zárattak be Csurgón amiatt, mert tulaj­donosaik nem nyújtották be időben a működésiengedély­kérelmet. A háromból kettőt egyébként is meg akart szün­tetni a tulajdonosa, s ezért nem foglalkozott az enge­délymeghosszabbítással. Kilencvennyolc üzlet működési engedélyét újították meg a vá­rosban a határidő lejártáig. En­nek elmaradása miatt hat esetben kellett elrendelni üzletbezárást - mondta dr. Kovács Tamásné al­jegyző. - Három üzlettulajdonos még a bezáratás előtt rendezte a polgármesteri hivatallal az elma­radását, ők megúszták szabály­sértési eljárással. Két tulajdonos pedig azt jelezte: egyébként is megszüntetné a kereskedelmi tevékenységét; végülis egyetlen olyan üzlet volt, ahonnét semmi­lyen értesítést nem kaptunk. A csurgói kereskedők több­sége tudott erről a kötelezettsé­géről, és annak határidejéről is. Időben beadta igénylését, s azóta valamennyi idejében beérkezett kérelmet fel is dolgozták.- Az a tulajdonos, aki elmu­lasztotta ezt, tudta, hogy először kilencven napos üzletbezárásra számíthat, majd akár véglegesen is becsukathatjuk a boltot - mondta az aljegyző. N. L. A Hegedűs Rt a termelőkkel keresi a kapcsolatot Szilvát felez a részvénytársaság A málna után a szilva, majd a gesztenye feldolgozása ad munkát Nyáron két és fél tonna gyümölcsöt fagyasztottak le egy óra alatt a csurgói Hege­dűs Részvénytársaság hűtőhá­zában. A bérbe vett gépsorral június közepén kezdték a sze­zont és azóta megállás nélkül fagyasztják a frissen szedett gyümölcsöket, amiket aztán szinte kizárólag exportra, Né­metországba küldenek. — A város határában meg­épült új hűtőházunkban idén mintegy ezer tonányi termést tudtunk feldolgozni és lefa­gyasztani — mondta Hegedűs László, a Hegedűs Rt tulajdo­nos-elnöke. — Ez a kapacitás azonban kevésnek bizonyult, így idén megvásároltuk a se- gesdi hűtőházat, amit szeret­nénk a csurgóihoz hasonlóan fejleszteni. Hegedűs László egyébként elmondta azt is: a részvénytár­saság jövője szempontjából döntő jelentőségű lehet, hogy a cég milyen kapcsolatot tud kialakítani a termelőkkel. Jö­vőre ugyanis a termés jó részét már közvetlenül a gazdáktól szeretnék megvásárolni, ezzel is költséget spórolva maguk­nak. A segesdi házat is ezért vásárolták meg, hogy köze­lebb lehessenek a gazdákhoz. — Idén csak elvétve jött va­laki, nemigen vásároltunk FOTÓ: KELEMEN TÜNDE helyben gyümölcsöt — tette hozzá az elnök. — Ugyanak­kor a málnát, szedret és a szil­vát is csak drágábban tudtuk megvásárolni, míg a német pi­acokon mindent csak nyomott áron értékesíthettünk. A Hegedűs Rt-nél úgy lát­ják, hogy idén a szilvaszezon sikerült a legjobban. Most a málnát válogatják, előtte a szedret dolgozták fel, a jövő héten pedig a szilvákat vágják félbe és fagyasztják vissza, ezt követi majd a gesztenye hűtő­házi szezonja, a Hegedűs Rt ugyanis idén saját gyártású pürével szeretné elárasztani a környékbeli boltokat. A Csurivitánál, úgy tűnik, egyenesbe került az üzem ügye Biztos tervek a sajtgyárban A csurgói sajtgyár tulajdono­sai több évi működtetési szü­net után úgy tűnik, hogy egyre közelebb kerülnek ahhoz, hogy az egykor szebb napokat látott csurgói sajtgyárból is­mét működő üzemet varázsol­janak. Az üzemet két és fél éve a baranyai befektetőkből álló Csurivita kft vette meg. A tu­lajdonosok azonban — akik eddig nagyrészt a konzervi­parban voltak érdekeltek — nem is akarták sajtgyárként tovább működtetni az üzemet, hanem új tevékenységi körök, új piacok keresésébe kezdtek. A két és fél év tehát — állítják — nem telt tétlenül, hiszen a háttérben folyamatos piacku­tató munka zajlott, csakhogy a helybéliek ebből mit sem lát­tak. Nekik csak az tűnt fel, hogy az elrozsdásodott gyár­kapun már régóta ott a lakat, amely sokak szerint azt je­lezte, hogy a sajtgyár sorsa végérvényesen megpecsételő­dött. Pár hete azonban változott a helyzet. Az üzemet ugyan még nem népesítette be tulajdo­nosa, ám a lakat lekerült, a kapu megnyílt és ismét mun­kások kezdtek tüsténkedni a csipkerózsika-álmát alvó csurgói sajtüzemben. A hírek szerint jelenleg a különböző gépek és berendezések folya­matos újabb üzembe állítása van folyamatban. Ezzel pár­huzamosan karbantartás is kezdődött, hiszen a csaknem három éve magára hagyott gyárban bőven van mit tenni. Ugyanakkor a hírek szerint a Csurivitának továbbra sin­csenek megkötött szerződései, ám a cég több területen is elő­rehaladott tárgyalásokat foly­tat. Ha pedig végre a szerző­dések végére is pont kerülhet, akkor az üzem készen áll az újabb termelésre, így a remé­nyek szerint ismét munkások tucatjainak tud majd munka- lehetőséget és megélhetést biztosítani a volt csurgói sajt­gyár. B. Zs. Az idén tovább színesedett a csurgói Nagyváthy János Ipari és Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szak­munkásképző Intézet oktatási palettája. A traktorszerelők, mezőgazdasági gépészek mel­lett államigazgatási szakon önkormányzati ügyintézőket képeznek az intézményben. A tantervet, az óratervet és a követelményrendszert, vagyis az új képzési ág szinte minden feltételét a csurgói oktatási in­tézményben állították össze, te­remtették meg. A tantestület egyik nem titkolt célja pedig az volt, hogy az iskolában tanulók — miután végeznek — ne csak ügyintézői munkakörben állják meg a helyüket különböző ön- kormányzatoknál, de akár az Államigazgatási Főiskolára is előnnyel pályázhassanak és ve­gyenek részt a felvételi vizsgá­kon. Az új szak indításában nagy segítséget nyújtottak a közigazgatásban dolgozó szak­emberek is. így például dr. Németh Jenő, a megyei köz- igazgatási hivatal vezetője, he­lyettes államtitkár is, aki a szakmai követelményrendszer segített összeállítani a csurgói kezdeményezőknek. Az iskolában egyébként úgy tűnik, határidőre át tudják adni azt az uszodát, amelyet a vá­rosban már nagyon sokan vár­nak. Ha minden a tervek szerint alakul, megnyitásra október 23- án kerülhet sor, de üzemsze­rűen csak januártól fogad ven­dégeket a város egyetlen uszo­dája, amely azonban berende­zéseinek köszönhetően igazán modemnek számít majd. Jelenleg az építkezésen az utómunkálatok folynak és a szociális helyiségek átadásán dolgoznak a szakemberek. A városnak kellene a horvát határforgalom Vállalkozó csurgóiak Berzencén is leapadt a forgalom FOTÓ: KELEMEN Nem tudtuk a városba csábítani a horvát turistákat, még akkor sem, amikor a határmenti bevá­sárlóturizmus igazán jó üzlet volt — panaszolta Farkas De­zső, Csurgó jegyzője. — Né­hány helybéli költözött csak le a határ mellé és nyitott üzletet Berzencén. Ám most ők is arra panaszkodnak, hogy a horvát szigorító intézkedések hatására minimálisra csökkent a forgal­muk. Hiába, Nagykanizsán és Nagyatádon hetente két vásárt is tartanak és ez bizony jobban vonzza a turistákat, mint a csurgói boltok kínálata. Pedig az utóbbi időben a vá­rosban is egyre több kis bolt nyílott. A legtöbbjük ugyan élelmiszert árul vagy italbolt­ként üzemel, ám akad azért iro­daszer-, virág- és ruhakereske­dés is. — Az üzletek működési en­gedélyeit nemrég kellett meg­újítani. így pontos kimutatá­sunk van arról, hogy Csurgón jelenleg kilencvennyolc bolt várja a vásárlókat — tette hozzá Kiss Lajos, az önkor­mányzat igazgatási csoportjá­nak a munkatársa. — Akik nem tettek időben eleget megújítási kötelezettségüknek — kilenc ilyen akadt —, azoknak ideig­lenesen bezárattuk a boltját. Mára azonban szinte mindenki pótolta a hiányzó iratokat, így visszaállt az eredeti rend. A kilencvennyolc üzlet mel­lett ma kétszázötvenen élnek saját vállalkozásukból Csur­gón. Ez a szám már évek óta állandó, az idén azonban — úgy tűnik — év végére mini­mális mértékben ugyan, de csökkenhet a vállalkozások száma, ugyanis eddig többen adták vissza engedélyüket, mint ahányan újat váltottak. B. Zs. A pályázatok eredményétől függ a munkák kezdete Megújulhat a Korona Több évtizednyi hányattatás után, úgy tűnik, végre megújulhat Csurgó jelképe, a Korona étteremkomplexum. Az önkormány­zat pályázatot nyújtott be a környezetvédelmi minisztérium­hoz, s az épület rekonstrukciójához kért támogatást. Régóta ráférne a felújítás a csurgói Koronára fotó: kelemen Döntés ugyan még nincs az ügyben, de úgy tűnik: a pályá­zat esélyes lehet, sőt ígéretek szerint a Korona fogadó felújí­tása akár már jövőre megkez­dődhet. — Mindkét épület a múlt század végén, kora eklektikus stílusban épült. A szállót a mil­lennium évében, 1896-ben ad­ták át, akkor kapta a nevét is: Szálloda a Magyar Koronához — mondta Kovács József, az önkormányzat műszaki elő­adója. — Akkoriban élénk ke­reskedelmi élet zajlott Csurgón és környékén, nem csoda, ha a színvonalas fogadó országos hírnévre tett szert: étterem, szálloda volt benne, az erkély- lyel szegélyezett tükörterem­ben pedig az úri kaszinó is he­lyet kapott. Később, a vendéglátóipar válságával azonban az üzemel­tetés ráfizetésessé vált. Nem jutott pénz a karbantartásra, az épület állaga folyamatosan romlott, a megkezdett felújítá­sok pedig sorra elakadtak. A ház 1994-ben került ismét a város tulajdonába. Az ön- kormányzat bérbe adta az épü­let egy részét, ahol ma presszó, étterem, az emelet egyik felén pedig szálloda, valamint sza­badidőcentrum működik. — Terveink szerint meg­újulhatna a híres tükörterem, amely ezentúl tanácskozások, konferenciák helyszíne lehetne — vette sorra az elvégzendő munkákat Kovács József. — Cserélni, egyes részeken pedig javítani kell a tetőt, a födém- szerkezetet, és teljes egészében tataroznánk a homlokzatot is. Mindez körülbelül húszmillió forintba kerül, ám minél többet várunk, az építési költségek annál többet emésztenek fel. Az önkormányzat illetékesei egy másik pályázatot is be­nyújtottak a szintén kora eklek­tikus stílusban épült városi könyvtár felújítására. — Ezen az épületen szintén a tetőt kell cserélnünk — tette hozzá a műszaki előadó. — A külső homlokzat is megújul­hatna, és a belső teret is a mos­tani igények szerint kell átala­kítanunk. A könyvtárban — azon túl, hogy az épület rossz állapotú és a felújítás szintén elenged­hetetlen lenne — kevés és nem megfelelő kialakítású a hely például a kölcsönzéshez sem. Nincs ruhatár, kutatószoba és elegendő raktár sem. Az inter­net-csatlakozási lehetőségeket is meg kell oldaniuk a szakem­bereknek. Mindez pedig mai áron számolva is több mint hétmillió forintba kerül. B. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom