Somogyi Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-10 / 237. szám

1997. október 10., péntek SOMOGYI HÍRLAP KÖZIGAZGATÁS 13 Jogorvoslati határidők A hatósági államigazgatási ügyben hozott határozat bíró­ság előtt megtámadható; meg­szűnt azonban a fellebbezési határidőn túl előterjesztett kére­lem felülvizsgálatának lehető­sége. Ezért a jogorvoslati eljá­rás alapvető kérdése a határidő. Az államigazgatási határozat - ha elsőfokú szerv hozta - fel­lebbezéssel vagy (ha másod­fokú szerv hozta) keresettel támadható meg. A jogorvoslati kérelem benyújtási helyéről s határidejéről rendelkezik a ha­tározat. Fellebbezéshez általá­ban a kézhez vételtől számítva 15, bírósági keresetnél 30 nap. A fellebbezés, kereslet be­nyújtása az ügyfél alapvető joga. Ezt azonban a határidő lejártával elveszti. Gyakori az is, hogy a kérelmet időben, de nem a határozatban megjelölt helyen terjesztik elő. A gyakor­lat - efféle fellebbezésnél - ru­galmas, de valójában helytelen. A jogorvoslati kérelem ugyanis az időközben jogerőre emelt vagy végrehajthatóvá nyilvání­tott intézkedés felülvizsgálatát hozhatja, s az esetek többségé­ben vitára ad okot vagy a már gyakorolt jogok sérelmét okozza. Az államigazgatási el­járás során tehát az ügyfelek közreműködése, lehetősége is szabályozott. Ezt saját érde­kükben kell figyelembe venni s betartani. Boros Zoltánné A somogyi önkormányzatok tevékenysége Szállóigévé vált: azért szület­tünk a világra, hogy otthon legyünk benne. A tágabb ér­telemben vett otthont az a te­lepülés jelenti, ahol élünk. S az otthonosság érzését nagy­ban befolyásolja, hogy a tele­pülési önkormányzat jól vagy rosszul látja-e el feladatait. Nagy a felelősség a választott képviselők, tisztségviselők vál­lán. Feladatuk sokrétű; a felté­teleket kell biztosítani, hogy a polgárok otthon érezzék magu­kat a településen. Alapvető fel­tétel: az önkormányzat szerve­zeti szabályzata szerint működ­jön; a helyi rendeletek össz­hangban legyenek a magasabb szintű jogszabályokkal. A tes­tület határozathozatalkor fi­gyeljen az irányadó jogszabá­lyi rendelkezésekre! A törvé­nyességet jegyző, köijegyző felügyelje, a döntéseket jól fel­készült apparátus hajtsa végre. Somogy 245 helyi önkor­mányzata 1997. június 30-ig 1096 rendeletet alkotott. Ezek­kel kapcsolatban 36 észrevételt kellett tenni. Részben mulasz­tás miatt: egyes önkormányza­tok nem alkották meg határ­időre azokat a rendeleteket (például a szociális ellátásról, a költségvetésről), amelyekre törvény kötelezte őket. Előfor­dult, hogy rendeleteik maga­sabb jogszabállyal ütköztek. Ha az észrevételek és rende­letek számát vetjük össze: há­rom százalékuk nem felelt meg a törvényesség követelményé­nek. Az I. félévben a megyei közigazgatási hivatalnak nem kellett az Alkotmánybíróság­hoz fordulnia. Észrevételeit az önkormányzatok is megalapo­zottnak találták, és saját hatás­körükben intézkedtek a törvé­nyes állapot helyreállításáról. A határozatok száma 8693. Ezekre 32 észrevétel született; további 70 esetben tettük szóvá a működés körében jelentkező törvénysértéseket. Ilyen a ha­tásköri szabályok be nem tar­tása, a nyilvánosság elvének megsértése, a kinevezések nem szabályszerű végzése, a köz­meghallgatás elmulasztása. Ha figyelembe vesszük,hogy 9789 döntés esetében 138 észrevé­telt kellett tenni, nem túlzó a következtetés: az önkormány­zatok tevékenysége alapvetően törvényes, országos összeha­sonlításban is kiállja a próbát. A törvénysértések szóródását vizsgálva: nagyobb számban ott fordult elő, ahol nincs szak­képzettjegyző, vagy az appará­tus kisebb a szükségesnél. A jegyző szerepe kulcsfon­tosságú a testületek törvényes működésében. A jegyző a tör­vényesség „őre”, jeleznie kell a szabályszerűden döntést, ő ké­szíti elő a testületi előterjeszté­seket is. Meglehetősen nehéz a helyzet, ha hiányzik a jegyző kontrollja. Ezért a hivatal kie­melten kezeli a jegyzői állások betöltését. Fél év alatt jelentős volt a változás; az év elején csaknem 20 önkormányzat dol­gozott jegyző nélkül, mára ez a szám nem éri el a tízet. Ahol még nincs, ott ésszerű határ­időn belül jegyzőt kell alkal- mazni;önkéntes csatlakozás hí­ján a közigazgatási hivatal ve­zetője kötelezi a település ön- kormányzatát, hogy a felada­tokat körjegyzőségben lássa el. A törvények betartását jogo­san igényli minden állampol­gár, és ez az alapvető feltétele a jogállamiságnak is. Ezen jo­gok biztosítása érdekében te­vékenykedtek - összességében jól - a somogyi önkormányza­tok. Dr. Kisgyura Attila Somogyi panaszok, gondok, ombudsmani vizsgálat a megyében Segít a lakosság ügyvédje Az állampolgárok a jogállamban sokkal érzékenyebbek a társa­dalmi juttatásokra, a megélhetéssel kapcsolatos kérdésekre, mint személyiségi jogaik sérelmére. így összegezte tapasztalatait dr. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Az ombudsman és általános he­lyettese, dr. Polt Péter három napig Somogybán vizsgálta a panaszokat. A látogatás tapasz­talatairól dr. Németh Jenőt, a megyei közigazgatási hivatal vezetőjét kérdeztük.- Azért szerveztük meg a ta­lálkozást, hogy a somogyi pol­gárok is megismerkedjenek az ombudsman tevékenységével és a megye vezető tisztségviselői­vel is megbeszélhessék a legfon­tosabb dolgokat - mondta dr. Németh Jenő. - Az ombudsman és csapata találkozott azokkal az intézményvezetőkkel is, akik nehéz sorsú emberekkel foglal­koznak. Somogybán sokan meg­ismerték az ombudsman felfo­gását: az állampolgár ügyvédje akar lenni. Azt vizsgálja: adott-e minden feltétel, hogy érvénye­süljenek az állampolgárok jogai.- Milyen új jelenségekre hív­ta fel a figyelmet a látogatás?- Arra, hogy nem az egyedi ügyek okoznak nagyobb gondot, hanem azok a társadalmi jelen­ségek, melyek az átalakulásból következnek. Ezeknek a polgá­rok a szenvedő alanyai, de a tár­sadalmi problémákat kell meg­oldani, hogy megszűnjön a pa­nasz. Egyre erősebb a közszol­gáltatások bírálata. Elsősorban a díjmegállapításokkal, számlá­zással kapcsolatos kifogások száma nőtt. Többet kell foglal­koznunk az önkormányzati ren­deletekkel, melyek e díjakat megállapítják.- Mit tehet a nehéz társa­dalmi helyzetű' csoportokért?- Eltérő kezelési módokat igényel. Például nagy kérdés, hogy lehet-e együttműködési kö­telezettséget előírni a munka és jövedelem nélkül levőknek. S ezt hogy teheti meg jogállamban az önkormányzat? Az ombuds­man szerint is az lenne a kívána­tos, hogy aki munkaképes korú és tudna dolgozni, azt ösztönöz­hessék akár közmunka végzé­sére is. Ebből az is következhet, hogy szociális támogatást csak az kapjon, aki nem tud dolgozni.- Mit mutatnak a számok?- Somogyból évente 120 beje­lentés érkezik az ombudsman­hoz. Ez jóval kevesebb az orszá­gos átlagnál. Egyrészt mert nin­csenek éles társadalmi feszültsé­gek, legalábbis a többi megyé­hez képest, másrészt a polgárok egy része nem tudja, milyenek a lehetőségei. Amikor ugyanis egy kicsit „felzaklattuk” a közvéle­ményt, már többen panaszkod­tak. Meglepett, hogy a 40 tárgy­körben beérkező mintegy 100 beadvány közül 80 nem az ön- kormányzatok tevékenységét érinti. Legtöbben az életviszo­nyokkal kapcsolatos panasszal éltek s a szociális juttatások igazságosságát kifogásolták. Pa­naszkodtak a díjakra, a kárpót­lással kapcsolatban is.Különbö- ző eljárásokat bírált a panaszte­vők 30 százaléka. Az ombuds- mannal megállapodtunk: tovább is segítjük az ügyek kivizsgálá­sában, s javaslatokat teszünk a jogszabályok változtatására. Változás az építési szabályozásban Az új törvény - az épített környezet alakításáról és védelméről - 1998. január 1-jén lép hatályba. Szabályozási előírásai rendezik az évek óta tartó zavart. Több alapvető szervezeti változást, il­letve új (esetenként megújított) jogintézményt testesít meg. Az építésügyi igazgatási felada­tokat megosztotta. A kiemelt (elvi építési, építési, bontási, használatba vételi, fennmara­dási) engedélyezési ügyekben a városi önkormányzatok jegyzői járnak el első fokú hatóságként. Az egyéb építési ügyeket - mint a telekkialakítás, a panaszügyek, ingatlankarbantartás - továbbra is az érintett települések jegyzői bírálják el. A kiemelt ügyekben eljáró városi jegyzők illetékes­ségi területét jogszabály hatá­rozza Qfieg. Régi-új jogintéz­ményként a januártól hatályos törvény ismét szabályozta az építésrendészeti bírságot is: épí­tésügyi bírság megnevezéssel. Az önkormányzatok eddig kö­vetkezetes építésrendészeti munkával sem jutottak bevétel­hez, bár kiadásaik tetemesen nőttek. Emellett az építésrendé­szeti bírság eltörlésével meg­szűnt a minimális visszatartó erő. Nyilván ennek alapján ke­rült újra a jogalkotó asztalára. Az új törvényi szabályozás alapfogalmakat határoz meg, ke­retjellegű; az építésüggyel kap­csolatos szabályozás majd csak a végrehajtási jogszabályokkal együtt lehet valóban egységes és hatékony. Dr. Fehér Zoltán Eljárási és fellebbezési illeték Rohanó világunk tempóját követve az államigazgatási eljárás illetéke is évről évre változik. 1997. január 1-jétől módosult mind az első-, mind a másodfokú eljárásért fizetendő összeg. Az elsőfokú eljárásért - a kivéte­lektől eltekintve - az általános tételű, 1000 forint eljárási illeté­ket kell fizetni. Ezt a kérelem benyújtásával egyidejűleg a be­adványon illetékbélyegben kell leróni. Gyakori, hogy az eljárást kezdeményező fél nem tesz ele­get ezen kötelezettségének. A hatóság ilyenkor felhívja az eljá­rási illeték lerovására, s a speciá­lis nyomtatványra a bélyeg pót­lólag felragasztható. Ezt azon­ban akkor már a postaköltséggel növelten kell neki befizetnie. Ha az ügyfél nem tesz eleget a felhívásnak, a hatóság hivatalos leletet készít, s 100 százalékos mulasztási bírságot is kiszabhat. A fellebbezési eljárás illetéké­ről annyit kell tudni: a fellebbe­zésen lerovandó, s erről az ügy­felet az I. fokú határozat tájékoz­tatja. (Határozatnak minősül az adóív, a fizetési meghagyás stb.) A fellebbezési illeték - ha az illetéktörvény melléklete más­ként nem rendelkezik és az eljá­rás tárgyának értéke megállapít­ható -, a fellebbezéssel érintett vagy vitatott összegnek minden megkezdett 10 ezer forintja után 100 forint,legfeljebb 2000 forint. Sokan indítanak államigazgatá­si eljárást úgy, hogy nincsenek tisztában e kötelezettségükkel, s nem vagy nem teljes mértékben róják le a fizetendő illetéket. Amikor erre felszólítják őket, újabb tiltakozó leveleket külde­nek a hivatalokhoz. Ezek a leve­lek - tartalmuk szerint - újabb beadványoknak minősülnek, újra kezdődik a felhívás stb. Körülte­kintőbbnek kellene lenni: érde­mes-e pár száz forintos összege­ket vagy vélt igazunkat újabb ter­hek előidézésével szaporítani. Költségmentesség csak külön kérelemre s rászorulóknak enge­délyezhető; ez nem jár alanyi jo­gon. Dr. Szerecz Ágnes Jegyzői állások betöltetlenül Másfél éve nem neveztek ki körjegyzőt a Lakócsa székhe­lyű köijegyzőséghez tartozó önkormányzatok. Betöltetlen négy hónap óta Zimányban is a jegyzői állás. Pályázatot ír­tak ki az önkormányzatok, de megfelelő személyt még nem találtak. A zimányi testület fontolgatja a közös hivatal alakításának lehetőségét, de az önállónak a fenntartásától sem zárkózik el. A közigaz­gatási hivatal vezetője foko­zott figyelemmel kíséri ezen önkormányzatok működését. Időközi választás Csornában Csorna polgárai október 26- án választanak új polgármes­tert és képviselő-testületet. Az időközi választás kiírása azért vált szükségessé, mert a korábbi testület kimondta feloszlását, bízva abban, hogy az időközi választást követően alakuló testület működőképesebb lesz. A régi testületet az idén már nehe­zen tudták összehívni, arány­lag nagy volt a határozatkép­telenség miatt elmaradt ülé­sek száma, s ez lehetetlenné tette a törvényes működését. Fegyelemjavításra új lehetőség Sok a szabálytalan építkezés, ezért az új törvény bevezeti az építésügyi bírságot. Ezt a fennmaradási engedéllyel egyidejűleg kell kiszabni, s a bírság alapjául a szabálytala­nul létrehozott épület külön jogszabályban meghatározott értékét veszi; összege az épü­let készültségi fokának meg­felelő érték 20-100 száza­léka. A bírság abban az eset­ben engedhető el, ha építtető az építmény(rész)t az előírt határidő lejárta előtt lebontja. Törvénysértő volt a rendelkezés A közigazgatási hivatal veze­tője törvénysértőnek minősí­tette Kaposvár Megyei Jogú Város Ónkormányzata 18/ 1997. (V. 15.) számú rende­letének egyes rendelkezéseit. A közgyűlés szabálysértési tényállást állapított meg arra az esetre, ha valaki jegy nél­kül vagy érvénytelen utazási igazolvánnyal kísérli meg az utazást és a kiszabott pótdíjat határidőre nem fizeti meg. A közigazgatási hivatal állás­pontja: a polgári jogi jogvi­szonyban bekövetkezett szer­ződésszegés nem nyilvánít­ható szabálysértéssé; ezekre az esetekre a polgári jog álta­lános szabályai vonatkoznak. Fogyasztóvédelmi tapasztalatok A fogyasztói érdek- és a minő­ségvédelmet ellenőriztük a jelen­tős idegenforgalmú települése­ken. A Balaton-parton, a határ­vidéken, gyógyfürdős helyeken sehol nem tapasztaltunk olyan magatartást, amely a2 idegen- forgalom megítélésének súlyos kárt okozott volna. Voltak sza­bálytalanságok, ezek megszünte­téséről intézkedtünk!, s nem ma­radt el a felelősségrevonás sem. Ismétlődő szabálytalanságok is észlelhetők. Volt vállalkozó, akit három esetben is szabálysértési eljárásban kellett felelősségre vonni. Gyakori volt a nem meg­felelő árfeltüntetés, a tájékozta­tók hiánya. A vendéglátásban tapasztaltuk az élelmiszertárolás szabályainak megszegését. A vá­sárlók megkárosítását csak két esetben értük tetten. Dr. T. A. Kiosztott utalványok, az igénylés módja - szigorú rangsorolás Mozgáskorlátozottak támogatása A súlyos mozgáskorlátozottak gépjárművásárlási támogatásá­ról első ízben döntött a megyei közigazgatási hivatal; odaítélte az utalványokat. A rangsorolásnál a jogszabályban felsorolta­kon túl még további szempontokat is kidolgozva mérlegelt. A rangsoroláskor előnyben ré­szesítette a legrégebbi igénylők közül azokat, akik saját jogon kérték a személygépkocsit, s munkába járásra és rehabilitá­cióra használnák, továbbá ahol kiskorú gyemiek a mozgássé­rült. A bizottság - tagjai az ÁNTSZ, a Mozgáskorlátozot­tak Egyesülete és a hivatal kép­viselői - igyekezett előnyben részesíteni azokat, akiket a ren­delet valóban támogatni kíván. A költségvetési törvényben biztosított 900 millió forintnyi keretből Somogy 70 személy­gépkocsi-vásárlási és 30 átala­kítási utalványt kapott. A vásár­lási utalvány nem 300 ezer fo­rint kiutalásáról rendelkezik, hanem támogatás a gépkocsi árához. A vételár, illetve a vám és az áfa együttes költségének 60 százaléka, legfeljebb 300 ezer forint. A gépjármű-átalakí­tási támogatás egységesen 30 ezer forint. Somogybán jelen­leg 1000 jogosult (1991-től) vár a támogatásra. Az utalványok odaítéléséről és az elutasításá­ról is határozattal értesítették a kérelmezőket. Augusztus 15-ig postázták az utalványokat is. Ha pedig az év végén - a ko­rábbi gyakorlat szerint - pótke­retet állapítanak meg, annak el­osztásáról újra a bizottság dönt. Felhívjuk az érdekeltek fi­gyelmét: 1994. január 1. óta a jogszabály előíija a várakozók jogosultságának évenkénti - ké­relemre induló - jegyzői felül­vizsgálatát. E kérelem benyújtá­sának a határideje változatlan: április 30. Az illetékes jegyző évente köteles megvizsgálni a jogosultság összes feltételét, mert a jogosultak körülményei egy év alatt sokat változhatnak. Az 1993. december 31. előtti igényeket nem kell meghosz- szabbítani, azok szerzett jogként továbbélnek. Török Beatrix Alapos indokkal, halaszthatatlan ok esetén Útlevél - soron kívül Megfelelően indokolt és ha­laszthatatlan ok esetén a ma­gánútlevél öt munkanapon be­lül elkészíthető. Csak a soron kívüli útlevél elkészítése kér­hető a Somogy Megyei Köz- igazgatási Hivatalnál: hétfőtől csütörtökig 8-16 óra között és pénteken 8-13 óra között. Kérhető ugyanez a Belügymi­nisztérium Adatfeldolgozó Hiva­tala útlevélosztályán is (Bp. V. Alkotmány u. 25.) hétfő csütör­tökön 9-16,péntek 9-13 óra közt. Útlevél csak személyesen kér­hető. 18 éven aluliak esetében csak a szülők, gondnokság alatt álló személy esetén a törvényes képviselő személyes nyilatko­zata alapján nyújthatják be az út­levéligényt. Ha valamely ok folytán csak az egyik szülő jár­hat el törvényes képviselőként, ezt igazolni kell (a gyermekelhe­lyezésre vonatkozó jogerős bírói ítélettel vagy az elhunyt szülő halotti anyakönyvi kivonatával). Az útlevéligény benyújtásához kell az érvényes személyi iga­zolvány, a 14 éven aluliaknál a személyi nyilvántartó lap vagy a születési anyakönyvi kivonat. Az útlevéligényhez csatolni kell: két, egy évnél nem régebbi, szabványos igazolványképet és a kitöltött útlevéligénylő lapot; 18 év alatt és 70 év felett 1000 fo­rintos, 18-70 év közöttieknél 4000 forintos illetékbélyeget; csere esetén a régi útlevelet; Az elveszett,rongált útlevél he­lyett kért útlevél illetéke kétsze­res: 2000 forint, ill. 8000 forint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom