Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-06 / 208. szám

1997. szeptember 6., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Több helyen az érésgyorsításra sem volt szükség Gyenge napraforgó-termés Somogybán idén 18 ezer hek­táron termesztenek napra­forgót. A gazdák több helyütt mérgelődnek az idei termés miatt, mivel alacsony hoza­mot értek el. A piacon ugyan­akkor keresett termék a nap­raforgó: tonnánként 42-44 ezer forintot adnának érte. Ha lenne. A katasztrofális átlagtermésre panaszkodott Baranyai Sándor, a toponári Kapostáj szövetkezet elnöke is tegnap. A várt 2,5 tonnás hektáronkénti hozam he­lyett másfelet takarították be. A 236 hektárral a héten végeztek; ebből 22 hektár vetőmag, a többin madáreleségnek szánt áru volt. Az elnök szerint szé­pen fejlődött a napraforgó, ám a kora nyári párás, meleg idő mi­att gombabetegség tizedelte a táblákat. A szár kiszáradt, a szemek nem fejlődtek. Most hi­ába kínálnak egyes társaságok 45-50 ezer forintot a napra­forgó tonnájáért, kevés az áru. A szövetkezetnek 12-14 millió forint kiesést okozott a gyenge termés. Langmár Ferenc, a somogy- sárdi Haladás szövetkezet el­nöke is még a toponárinál is csapnivalóbb terméseredmény­ről számolt be: alig egy tonna a hozamuk. Ez épp fele a várt­nak, így a napraforgóért 24 mil­lió forint helyett alig 12 milliót kapnak. A mostani átvételi árak egyébként nem sarkallják ter­melésre a gazdákat, ezért várha­tóan a szövetkezet az idei 312 hektár helyett jövőre alig 150- 200-on termeszt a növényt. Varga Gábor, a megyei FM hivatal helyettes-vezetője tegnap elmondta: Somogybán várha­tóan 30-31 ezer tonna naprafor­gót takarítanak be. Négy és fél ezer hektáron magántermelők gazdálkodnak, a többin szövet­kezetek, társaságok. A gazdák­nak a gyomosodás okozta a leg­több gondot, emiatt egyes gaz­daságokban jóval szerényebb eredményt értek el. Igáiban csak a jövő héten kezdik a napraforgó betakarítását, a növényt nem permetezték érésgyorsítóval. Nagy György, az Aranykalász szövetkezet elnöke elmondta: a 211 hektár beszórása több mint kétmillió forintba került volna. Szigorú feltételek között gaz­dálkodnak, emiatt hagyták ki a permetézést. (Harsányi) Irány a vezérkar Szűcs Gábor és Kiss Dezső őrnagyoknak, a taszári Kapos Bázisrepülőtér tisztjeinek parancsnoki érem és oklevél átadásával mondott tegnap köszönetét James E. Wright ezredes, az amerikai helyi parancsnokság törzsfőnöke. A két magyar tiszt szeptember 1-től a Honvéd vezérkar műveletirá­nyító központjában teljesít szolgálatot fotó- lang Róbert 182 baleset a szezonban A nyáron 182 személyi sérülé- ses közúti baleset történt a so­mogyi utakon; csaknem har­mada a Balaton parton fordult elő. A tavalyihoz képest enyhén nőtt a balesetek száma június és augusztus között, ám a zsúfolt utakon nem történt súlyos tö­megszerencsétlenség. Sinkovics Ferenc alezredes, a megyei rendőrfőkapitányság közleke­désrendészeti osztályvezetője tegnap elmondta: rövidebbé vált az idegenforgalmi fősze­zon, így egyidőben a szokásos­nál több jármű vett részt a köz­lekedésben. A legtöbb turista ezúttal is a Balaton parton pi­hent, s így nem meglepő, hogy 61 baleset ott történt. Kevesebb ittas vezető idézett elő balesetet. A legtöbb kocca­nást egyébként az elsőbbségi jog megsértése, és a gyorshajtás miatt történt. A rendőrök gyak­ran ellenőrizték a forgalmat, a hétvégi kamionstop betartását is figyelték. Kedvező a tapasz­talat: a Balaton parti lakosok _ mellett a turisták egyaránt örül­tek a „teherautómentes” na­poknak. (Harsányi) Kaposváron találkoztak a civil szervezetek képviselői A társadalom hangjai Pintér Irina az EU-tagság támogatottságáról beszélt — A társadalmi átalakulás el­képzelhetetlen széles bázis nélkül. Ebben óriási szerep há­rul a civil szervezetekre. Munkájuk nélkülözhetetlen, számos fontos feladat hárul az egyesületekre, csoportokra. Érdemes korrekt viszonyt ápolni az önkormányzatokkal és a társszervekkel; az együttműködés fontos. Erről dr. Fiavas Miklós, a Társa­dalmi Egyesülések Szövetsé­gének országos ügyvezető el­nöke beszélt tegnap a kapos­vári Civil konferencián. Havas Miklós szerint a pol­gári demokráciában a civil szervezetek számos társadal­milag fontos ügyben hallatják hangjukat. Lényeges, hogy mielőtt döntést hoznak egy- egy jelentős kormányzati, ön- kormányzati kérdésben, minél több csoport véleménye váljék ismertté. Dr. Kamenicky Ist­ván főosztályvezető, a Mun­kaügyi minisztériun. munka­társa a munkaügyi központok és a civil csoportok közötti in­formáció áramlás fontosságát emelte ki. Egy-egy megyében, régióban ugyanis a szerveze­tek elősegíthetik a foglalkozta­tási gondok enyhítését. Hely­zetüknél fogva bizonyos réte­gekkel könnyen szót értenek. A civil szervezeteknek sze­repe van az érdekegyeztetés­ben is: ez különösen most idő­szerű, hiszen az emberekben egyre nagyobb az igény a civil kontroll iránt. A folytonos tár­sadalmi párbeszédre szükség van, különösen most, a kö­zelgő EU-csatlakozási tárgya­lások idején. Pintér Irina ta­nácsadó, a Külügyminiszté­rium EU-politikai és Integrá­ciós főosztályának munkatársa az Európai Uniós tagság tá­mogatottságát elemezte. Köz­vélemény kutatásokból több tucatnyi adatot idézett, amiből kitűnt: csatlakozás-ügyben négy féle csoportot lehet elkü­löníteni. A reménykedő, a pragmatikus, az esélyesek va­lamint az esélytelenek kategó­riáját. Miklóssy Endre, a Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztérium főosz­tályvezetője — egyebek mel­lett — a civil szféra és a terü­letfejlesztés kapcsolatát vette számba. Barabás Miklós, az Európa Ház elnöke néhány percnyi felszólalásában az együttműködés tapasztalatai­ról beszélt. Akárcsak külföl­dön, hazánkban sem lehet ösz- szefogás nélkül hosszú távon boldogulni, ugyanakkor a non­profit törvény számos mai problémára gyógyír lehet. A résztvevőket dr. Kolber Ist­ván, a megyei közgyűlés el­nöke köszöntötte, dr. Grúber Attila előadásában a területfej­lesztés és társadalmi támoga­tásának lehetőségeit ismer­tette. A konferencia korreferá­tumokkal folytatódott. (Harsányi) Nemzetközi gazdasági konferencia Kaposváron Határtalan európai párbeszéd (Folytatás az 1. oldalról) — Egy átalakuló világban, egy átalakuló országban élünk. Át kell gondolnunk a célokat és az eszközöket — hangsúlyozta előadásában dr. Gottfried Péter, az integrációs ügyek államtitkárságának ve­zetője. — Célunk, hogy a polgároknak olyan kiszámít­ható biztonságos környezetet alakítsunk ki, ahol megsza­badul a külső és belső fenye­getettségtől, s kibontakozhat gazdasági aktivitása. Ennek eszköze lehet az euro-atlanti integráció és a NATO-hoz való csatlakozás. A kormány az akadályok elhárításán túl igyekszik ösztönözni is a re­gionális szinten alakuló együttműködést. November­ben Magyarországon tartja ülését az Európai Regionális Önkormányzatok Szövetsége. Jövőre először lesz arra lehe­tőség, hogy Phare program keretében fejlesztésekre kap­jon pénzt a dél-dunántúli ré­gió. Ehhez már most el kell kezdeni a projectek kidolgo­zását., Eero Laine, a finnországi Rauma képviselője szerint a városoknak nem feladata a he­lyi vállalkozások gazdasági támogatása, de segíteni tud nekik a nemzetközi kapcsola­tok kialakításában informáci­ókkal, kiállítások, vásárok rendezésével. Mint mondta, eddig kevés hangsúlyt fektet­tek városi szinten a nemzet­közi kapcsolatok kialakítá­sára. Tapasztalatai szerint a kisebb vállalkozások még el­hárítják ezt a lehetőséget, ezért Raumában inkább a közepes cégeket próbálják bevonni az együttműködésbe. Bill Richardson, az angliai Bath városi közgyűlése fej­lesztési bizottságának vezetője azt hangsúlyozta: a testvérvá­rosok közti kapcsolatnak kö­szönhetően nemrég két bathi cég nyitott képviseletet Ma­gyarországon, és több vállal­kozó készül befektetni ha­zánkban. Hazatérve szeminá­riumot tart Londonban az an­gol vállalkozók számára a magyarországi lehetőségekről, a kaposvári konferencián szerzett és a gazdasági kama­rától kapott információk alap­ján. A tanácskozás résztvevői a konzultációk során konkrét gazdasági tárgyalásokat foly­tattak az üzleti lehetőségekről. Szita Károly kaposvári pol­gármester és Peljiriim Baya- raa darhani alpolgármester pedig a konferencia keretében megállapodást kötött a két vá­ros közti együttműködésről. S. P. G. Az építőiparról a szakembereknek Az Alpoktól az Adriáig kiállí­tás keretében építőipari konfe­renciát rendeztek tegnap Ka­posváron. A korszerű kémény­rendszerek előnyei mellett a fém álmennyezetek és burkola­tokról, az energiatakarékos fa­lazati rendszerekről és a termé­szetbarát tetőfedő anyagok al­kalmazásának előnyeiről hall­hattak előadást az érdeklődő szakemberek. Orvhorgászok szigorú büntetése Nem az önkormányzatok bírsá­golják ezentúl a desedai és a ba­latoni orvhorgászokat. Az au­gusztus végén hatályba lépett új halászati törvény rendelkezései szerint a jogosulatlan horgászat kikerül az önkormányzatok ha­tásköréből s a halászati hatóság szab ki a renitensekre halvé­delmi bírságot, államigazgatási eljárás keretében. Korábban tízezer forintig terjedt a bírság összege, ezután kétezer és százezer forint közötti bírságra számíthatnak az engedély nél­kül horgászok. Lemondott nágocsi képviselő Nágocson a képviselő-testület ülésén lemondott mandátumá­ról Müller Béla képviselő. A választási jogszabálynak meg­felelően, helyét a szavazólistán szereplő személyek közül a szavazatok sorrendjében kö­vetkező polgár foglalja majd el. Közös pályázat gépvásárlására A tabi önkormányzat képvi- selő-testülete Torvaj községgel együtt hét millió háromszáze­zer forint elnyerésére nyújtott be pályázatot a megyei terület- fejlesztési tanácshoz kisgépek vásárlására. A 9 milliós beru­házás az infrastrukturális fej­lesztést és környezetvédelmi célú közhasznú munkák elvég­zését szolgálja. A szükséges húsz százalékos saját erőt — több mint 1,8 millió forintot — az önkormányzat biztosítja. Megállási tilalom Tabon Három, a forgalmat szabályozó és tilalmat jelző táblát helyez­tek ki Tabon, a Kossuth Lajos utca egy szakaszán, ám a gép- járművezetők egyelőre figyel­men kívül hagyják ezt. Tegnap reggel 13 személy- és teherautó parkolt a tilos tábla ellenére az érintett útszakaszon. A közgyű­lés a májusi ülésén határozott arról, hogy a közlekedés biz­tonsága érdekében az Óvoda és a Szent István utca közötti ré­szen korlátozni kell, illetve meg kell tiltani a megállást. Több mint félezer új pedagógusjelölt kezdte meg az iskolát Zászló a tanítóképzőnek (Folytatás az 1. oldalról) — Nem elégedhetünk meg az­zal, hogy az első diplomát a fia­talok kezébe adjuk — mondta Leitner Sándor főigazgató. — Dél-Dunántúl pedagógiai kép­zésének egyik bázisaként el kell érnünk, hogy akkor is visszatér­jenek hozzánk régi hallgatóink, ha új területeken, akarnak diplo­mát szerezni. Ezért folyamato­san figyeljük az élet változásait, fejlesztjük az intézmény infra­struktúráját. De megőrizzük ha­gyományainkat is: beépítjük egy új kor új műveltségébe. A tanítóképző főiskola okta­tásban játszott szerepét egy dí­szes zászló adományozásával ismerte el a megyei közgyűlés, melyet dr. Kolber István, a köz­gyűlés elnöke adott át az intéz­mény főigazgatójának. — Egy város, egy térség fej­lődésének fokmérője az oktatás — hangsúlyozta dr. Kolber Ist­ván. — A hadseregben a becsü­let, a dicsőség jelképe a zászló, a főiskolán jelentheti a kötődést az intézményhez, a hivatáshoz. A tanévnyitón Kaposvár köz­gyűlése nevében dr. Ozsváth Ferenc alpolgármester egy szimbolikus csengőt nyújtott át az intézmény vezetőjének. Az első évesek nevében Varga Zita tett fogadalmat, majd Leitner Sándor főigazgató kézfogással főiskolai polgá­rokká fogadta a új hallgatókat. Hagyományosan az intéz­mény tanévnyitó ünnepélyen köszöntötték a jubiláns pedagó­gusokat is. Vas diplomával is­merték el Karbuczky Lajos, Tari János és Tóth Ilona mun­káját. Gyémánt oklevelet kapott: Csajághy Károlyné, Gadányi György, Gábor Dávidné, Hargi­tai Bálint, Hunyadfalvy Ká­rolyné és dr. Király Istvánná. Arany diplomával jutalmazták Balázs Károlynét, Bognár La­jost, Borbély Józsefnél, Csik Zol- tánnét, Farkas Gyulánét, Hu­szár Dezsőt, Igali Gyulánét, Jordanics Józsefiét, László Atti- lánét, Lengyel Antalnét, Marosi Vincénét, Muzslay Emőnét, dr. Pap Gábort, Pintér Ottót, Réd- ling Gézánét, dr. Schlégl Lász- lónét, Kiss Zoltánnál és Németh Gézánét. S. P. G. A lakosság több mint 20 százaléka 60 éves vagy idősebb Somogy tovább öregszik Somogy megye népessége az idén tovább csökkent: június végén már 335 ezernél is kevesebben éltek megyénkben. Ez a negatív tendencia húsz éve tart: 1970-ben még csak­nem 360 ezer volt a megye népessége. Horváth József, a KSH me­gyei igazgatója tegnap el­mondta: Somogybán évek óta ez a tendencia: többen halnak meg, mint ahányan születnek. Idén január és június között 1651 gyermek született, ám a halálesetek száma ezt jócskán meghaladta. Az országos ten­dencia is hasonló a somogyi­hoz. — Tovább öregszik a me­gye — mondta az igazgató. — A lakosság több mint 20 szá­zaléka 60 éves vagy annál idő­sebb. A gyermekek aránya — az elmúlt hét év alatt — 19,6- ról 17,6 százalékra csökkent. A felmérés fényt derített a ha­lálokokra is: dobogós helyen áll a szív- és érrendszeri be­tegség, amit a különféle daga­natos megbetegedések követ­nek. Az adatokból kiderült: me­gyénkben ötvenhat ember él négyzetkilométerenként, vagyis az országban itt a leg­alacsonyabb a népsűrűség. Somogybán most is meghatá­rozó az aprófalvas, néhány száz fős településrendszer. Ä népesség 52 százaléka lakik községekben, a többi város­lakó. A házasságkötési szoká­sokat is feltérképezték: egyre kevesebben mondják ki a bol­dogító igent. 1990-ben 2184, tavaly csak 1477 házasságkö­tésről tudtak, ami várhatóan az idén még kevesebb lesz. Ugyanakkor enyhén nőtt a vá­lások száma: az utóbbi néhány évben 720-770 házasságot bontanak fel. A társas kapcso­latokban egyre népszerűbb lett az együttélés, ami különösen a 20-30 éves korosztálynál jel­lemző. (Harsányi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom