Somogyi Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-18 / 218. szám
1997. szeptember 18., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Eddig 12 megyéről készült összefoglaló kiadvány Atlasz készül Somogyról Megkezdődött a megyeatlasz kiadásának előkészítése. A 350 oldalas összeállítás egy kötetben nyújt információkat, topográfiai és közismereti adatokat a somogyi településekről. A megye falvainak 90 százalékáról most először készül térkép. Somogy megye atlasza jövő év első negyedévében jelenik meg — hangzott el tegnap, Kaposváron, a megyeházán tartott tájékoztatón. 1990-ig, míg a Kartográfiai vállalat monopóliuma volt a térképkészítés, mindössze 150 településnek volt térképe. A Somogy atlaszát gondozó gyulai Hiszi-Map Térképkiadó és Kereskedelmi Kft 2300 város, illetve falu térképének kiadói jogával rendelkezik. A cég két éve kezdett hozzá a megyeatlasz sorozat készítéséhez, s eddig 12 megyéről adtak ki kiadványt. Göndöcs Péter ügyvezető igazgató elmondta: a helyi lakosok, a vállalkozók, a szállítók és a polgármesteri hivatalok dolgozói egyaránt köny- nyen tájékozódhatnak a kiadványból, de — előzetes tapasztalataik alapján — szinte kézikönyvként forgatják a tűzoltók, a mentők és az üzletkötők is. A Somogyba látogató, átutazó külföldiek eligazodását — a települések nevezetességeit is bemutató — német és angol nyelvű összefoglaló tartalmazza. A megyeatlasz kiadása 15,5 millió forintba kerül. A költségeket az önkormányzatok és a vállalkozásfejlesztési alapítvány támogatásából, pályázati pénzből és reklámokból fedezik. Göndöcs Péter azt is elmondta: bár a térképek adatállománya, papírra nyomtatva is megmaradó érték, a jövő a számítógépes feldolgozásé, melyet a felhasználók kiegészíthetnek saját információikkal. S. P. G. Piacemelő darucsalád Hét éve folyamatosan növeli bevételeit a Kaposgép Szolgáltató és Gépgyártó Kft. Legújabb, saját fejlesztésű erdészeti darucsaládja is jó esélyt kínál. A cég harmincöt dolgozója és tíz beszállítója tízféle termékkört gyárt, elsősorban anyag- mozgatásra alkalmas gépeket. Szliczki József ügyvezető igazgató nem számít a hazai gazdaság jelentős fellendülésére, ezért új piacokat keres. Az élénkülő marketing munkát jelzi, hogy idén már nyolc szakvásáron vettek részt, sikerrel. Főként az új KCR-70 típusú erdészeti darucsaládjuk és a KHR-80 homlokrakodó gépük tetszett. Összesen mintegy 8 millió forint értékű megrendelést kaptak. — Az érdeklődés nagy, de a fizetőképes kereslet kicsi az erdészeti és a mezőgazdasági gépberuházásokra, pedig minden termékünkre 25 százalékos állami támogatást kap a vásárló — mondta Szliczki József. — A gyártási technológiánk és a berendezéseink korszerűek, de így is 10-15 millió forint kellene a fejlesztésekre. A KCR-70-ből minden darab elkelt, a sorozat- gyártása jövőre kezdődik. A tehergépkocsira, traktorra, rönkszállító pótkocsira egyaránt szerelhető darunak a korábbiaknál nagyobb a teherbírása és jobb a manipulációs képessége, az ára pedig 60-70 százaléka a hasonló paraméterű nyugati daruknak. Természetesen az alkatrész-utánpótlását gyorsabban tudjuk biztosítani. Az ország egyetlen darugyártó cége a magyar iparban manapság ritka késztermékekkel, saját erejéből vette föl a versenyt a nyugati cégekkel. Katona József Pajtatűz Porrogon Porrogszentkirályon kigyulladt egy nyolcvan négyzetméteres pajta, ahol 15 mázsa szénát, 250 fából készült gyümölcsösládát és egyéb mezőgazdasági eszközöket tároltak. A tűz veszélyeztette a pajta melletti istállóépületet is. A hivatásos tűzoltók három fecskendővel vonultak a helyszínre, de a csurgói önkéntesek is részt vettek az oltásban. A lángokat gyorsan megfékezték, de a rejtett tűzfészkek felkutatása az oltás után még két órát vett igénybe. Az anyagi kár eléri az egymillió forintot. Somogybán 3,5 milliárd forintot kértek eddig a gazdák Támogatják a termelőket Újabb somogyi pályázók jelentkeztek az 50 milliárd forintos tőkepótló hitelre. A megyei agrárfejlesztési bizottság tegnapi ülésén kiderült: a 164 pályázó eddig 3,5 milliárd forintot kért. Az öttagú bizottság eddig 138 kérelem záradékolását javasolta, amely mintegy 3,3 milliárd forintnyi hitelfelvételt tesz lehetővé. Az értékeléskor elhangzott: 22 jelentkező hiányosan töltötte ki a pályázatot, míg négy kérelmet — szakmai fogyatékosság miatt — elutasítottak. Varga Gábor, a megyei FM hivatal helyettes-vezetője azt mondta: a kérelmezők között akadt olyan, aki csak 300 ezer forint támogatásra pályázott, míg több szövetkezet a legmagasabb, ötven millió forintra. A megyei átlag egyébként eddig mintegy 24 millió forint. Pályázni augusztus óta lehet, s egyelőre úgy tűnik, nem csökken az érdeklődés. A közepes lejáratú, kedvezményes hitel jókor jön, mivel még az őszi szántóföldi munkálatok előtt felvehetik a pénzt. Márpedig erre nagy szükség van, ezt mutatja a felmérés is. A somogyi gazdák, szövetkezetek többsége vetőmag, növényvédőszer és műtrágya vásárlásra költi a pénzt, valamint a termelés korszerűsítésére. A kis- és közepes vállalkozások időben éltek az új lehetőséggel. A termelők felkészültek a pályázatra, többségük precízen töltötte ki a felhívást. (Harsányi) Röghöz kötött gyógyszerészek — Patika-libikóka Somogybán Pénztelen, idős betegek (Folytatás az 1. oldalról) Megyénkben — az országban elsőként — 1995 karácsonyán befejeződött a patikaprivatizáció. Ezután az igen kis forgalmú gyógyszertáraknál és ott, ahol nem volt pályázó, nyolc fiókgyógyszertár alakult. Utóbbiak a kis települések ellátásában játszanak fontos szerepet. Osztopánban és Inkén most alakítanak ki egyet. Somogybán jó az ellátottság. Egy gyógyszertárra a törvényben előírt ötezer helyett 4500 személy jut. A fiók és kézipatikákat is beleszámítva 2789. — A privatizáció során két patikára — Vízvár és Puszta- kovácsi — nem érkezett pályázat — mondta a főgyógyszerész. — Az utóbbi település szakmailag megfelelő ingatlannal és felszereléssel rendelkezett, de az önkormányzat nem támogatta a működtetését. Vízvárról így a 15-20 kilométeres körzetben lévő Babócsára illetve Berzencére, Pusztakovácsiból pedig Marcaliba kell utazni a patikaszerekért. — Csökkent a gyógyszerek tb-támogatása. Veszélyeztetheti ez a kisebb patikákat? — Van, aki ki sem váltja a gyógyszert. Szomorú jelenetek játszódnak le a patikákban: gyakran elsírják magukat az idősek. Vidéken gyakorlat a kölcsönzés. A gyógyszerész nem tudja megtagadni a patikaszer kiadását, mert az veszélyeztetné a beteg életét. — Az orvosok is partnerek? — A kényszer és az orvosi hivatástudat egyensúlyát kell megteremteniük. Ebben segít a készítmények számának megváltozása: a korábbi 850 gyógyszerrel szemben ma már 3500 törzskönyvezett készítmény közül választhatnak Várnai Ágnes Az állattenyésztési kar oktatási informatikusokat képez Tanárok az iskolapadban Pedagógusoknak indítottak szakmai felsőfokú számítás- technikai képzést a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári karának továbbképzési osztályán. Itt lesz a dél-dunántúli régió továbbképzési központja: a művelődési minisztérium szerint a kiépítettség, a személyi és tárgyi feltételek is megfelelnek a feltételeknek. 24 számítógép telepítését ígérte a minisztérium, így újabb szak- tantermet is kialakíthatnak. Oktatási informatikus képzés indult, mely az országos képzési jegyzékben is szerepel. Húsz pedagógus jelentkezett a tanfolyamra, amely felsőfokú számítástechnikai képesítést ad. Cél, hogy a tanfolyamot végzett pedagógus-tanulók a megszerzett informatikai ismereteket hasznosítani és alkalmazni tudják az oktatásban. A tanárok megszerzik majd azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, melyek az internet használatához szükségesek. A szakképesítés szakmai követelményei között szerepel egy korszerű szöveg- szerkesztő, egy táblázatkezelő és egy adatbázis kezelő program ismerete is. Elvárják az oktatási informatikusoktól hogy képesek legyenek kiadványok, kimutatások, órarendek, internet oldalak tervezésére és kivitelezésére. Az ismereteket két év alatt 800 órában kell elsajátítaniuk. Az önköltséges képzés 160 ezer forintba kerül. (Mák) Kapcsolaterősítők az igali üdülőben A kaposvári Napsugár otthon nyolc családja és az intézmény dolgozóinak egy része a mozgáskorlátozottak megyei egyesületének igali rehabilitációs üdülőjében töltött néhány napot. Áz intézmény és a családok kapcsolatának elmélyítése volt az együttlét célja. Családi vetélkedő, közös főzés és fürdőzés tarkította a programokat. Visszahelyezett jelzőtábla A lakosság kérésére, s az esetleges balesetek elkerülése végett a közútkezelő kht eredeti helyére rakta vissza az autóbuszvárójelző táblát. A tábla mintegy másfél hónapig okozott bosszúságot a falu lakosságának azzal, hogy nem az előírásoknak megfelelően kialakított buszmegállóban tette lehetővé a föl- és leszállást. Az önkormányzat vezetői megnyugvással fogadták a gyors intézkedést. Félmillió forint a vései diákoknak Minden vései diák ingyen kapta meg a tankönyveket az idei tanévkezdéskor is. A nyolcvan tanulónak kifizetett támogatás több mint félmillió forintjába került a vései önkormányzatnak. Gyorsabb lesz a kisvasút A balatonfenyvesi kisvasúinál elrendelt sebességkorlátozást tegnaptól megszüntette a MÁV Rt pálya-, híd- és magasépítményi szak- igazgatósága. Ezentúl nem a kisvasút lesz az oka annak, ha a gyerekek nem jutnak el időben az iskolába. Gazdajegyzők a hatékonyságért Somogy huszonkilenc gazdajegyzője vett részt tegnap azon az egyeztető tárgyaláson, melyet a Somogy Megyei Agrárkamara hívott össze. Az egybegyűltek a kamara tisztújító közgyűlésének előkészítő munkálatairól, a kukorica és a búza értékesítési gondjairól beszéltek. A sertéstenyésztés helyzetéről és a 17 ezer alá csökkent anyakoca létszámról is szó esett a fórumon. A gazdajegyzők a közgyűlés mintegy egyharmadát képviselik, aktív részvételüktől a kamara hatékonyabb együttműködést remél. A kukorica volt a főszereplő Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet és a megyei agrárkamara a kukorica fajtakísérletekről és növényvédelmi kezeléséről tartott bemutatót a kaposvári növényfajta kísérleti állomáson. A megjelenteket Pacsainé Kovács Zsuzsanna, a kísérleti állomás vezetője köszöntötte. Ezután a kukorica növényvédelmével kapcsolatos előadásokat következtek. A Nitrokémia képviseletében Dr. Jasinka János, a Cynamid Hungary Kft részéről Dr. Gál Tibor tartott előadást. A Novartis képviseletében Németh Kázmér ismertette a kukorica növényvédelméhez használható vegyszereket. A Monsanto cég új szereplő a piacon, Sellei Tamás ismertette termékeiket. NATO-delegáció vendégeskedett az amerikaiak bázisán F-16-os járt Taszár felett (Folytatás az 1. oldalról) A részt vevő katonatisztek állítása szerint egyébként a tegnapi volt az első alkalom, hogy hasonló „közös” gyakorlatra — vagyis arra, hogy a Kecskeméten állomásozó, de Magyarországon még rendszerbe nem állított gépek elhagyják a kecskeméti repteret és más leszállópálya felett gyakorlatozzanak — sor került. Azt azonban a jelenlévők is csak találgatni tudták, hogy a Honvédelmi Minisztérium illetékesei ezt miért nem jelentették be hivatalosan is. Megpróbáltuk egyébként elérni a minisztérium sajtóosztályát is, de lapzártáig ott sem sikerült választ találni a felvetődött kérdésekre. Mindenesetre a NATO-delegáció tagjait is meglepte a vadászgépek érkezése. Ok éppen a taszári amerikai bázist járták végig és a buszból csodálhatták meg a repülők „mutatványát”. Mint az eseményeket követő tájékoztatón elhangzott: a küldöttség tagjaiként újságírók, befolyásos lapok főszerkesztői, történészek és NATO-tanács- adók érkeztek Taszárra. A bázison töltött mintegy két óra alatt pedig igyekeztek személyes tapasztalatokat gyűjteni az itt élők körülményeiről és az amerikaiak berendezkedéséről. Első benyomásait Chryssanthos Lazarides, a delegáció görög újságíró-tagja foglalta össze: szerinte a környéken élő emberek boldogok, mert az amerikai bázis felállításával például csökkent a munkanélküliség. Ugyanakkor az is példaértékű, hogy az amerikaiak úgy telepítették bázisukat és úgy élnek Taszá- ron, hogy azzal a magyarok NATO-csatlakozását is segítsék. Isaszegi ezredes tájékoztatóját követően dr. Kovács József taszári polgármester is bemutatkozott a vendégeknek. Mint mondta: nem sok kérdést kapott és azok is inkább a magyarok és a békefenntartók közötti házasságokra vonatkoztak, mintsem a lakosság és a katonák közötti esetleges nézeteltérésekre. B. Zs. Októberben újabb áremelésre lehet számítani Drágább szén, részletre (Folytatás az 1. oldalról) Egy családi ház folyamatos téli fűtése akár 50-100 ezer forintba kerül. A jómódúak komlói és a magas kalóriatartalmú lengyel szenet keresik, sokan viszont az olcsóbb brikettel, iszapszénnel is beérik. A szállítási költségre nagyon figyelnek, hiszen ez év- ről-évre nő. A vevők többsége 20 mázsát vesz alkalmanként, mivel ennyi fér a kisteherautóra. Akad olyan is, aki már csak a hóeséskor vesz egy-két zsák szenet. Miholcsek István, a Raab Karcher csurgói partnerkereskedésének munkatársa azt mondta: szeptember elején drágult a kazánszén és a brikett. Újabb áremelés csak akkor várható, ha ismét nő a beszerzési ár. Csurgón és környékén leginkább a brikettet és a lengyel lángborsót keresik. Deve- cseri Jánosné, a Tokodi szén- feldolgozó kaposvári telepének munkatársa elmondta: a családok rendszerint 10-20 mázsa szénért fizetnek. Sok nyugdíjas viszont ennél is kevesebbet kér, ők apró tételben gyűjtik össze a tüzelőt. Manapság már az iskolák és az óvodák sem egyszerre szerzik be a szenet. A tipikus nagyfogyasztók eltűntek, hiszen többségük racionalizálta a fűtési rendszert. A költségvetési intézmények anyagi lehetőségeikhez mérten vásárolnak tüzelőt is, inkább részletekben. Egyre többen vannak, akik kimérik a téli napokra a szenet. Ha elfogy, hideg marad a kályha. (Harsányi)
