Somogyi Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-03 / 127. szám
10 SOMOGYI HÍRLAP KÖZIGAZGATÁS 1997. június 3., kedd 3 szociális intézmény kapott engedélyt A személyes gondoskodást nyújtó nem állami fenntartású bentlakásos szociális intézmények működésének engedélyezés és részükre az állami támogatás biztosítása 1997. január 1-től a közigazgatási hivatalok feladata. Somogy megyében eddig 3 ilyen intézmény kapott működési engedélyt. Jegyzői, körjegyző körkép Somogy megyében betöltetlen 10 jegyzői és 4 körjegyzői álláshely. Ezek a megyénkben működő hivatalok 9,6 százalékát érintik. A képviselő-testületek kötelessége, hogy képesítési követelményeknek megfelelő jegyző, körjegyző kinevezése iránt intézkedjenek. Van körjegyzője a Nagyberkinek Nagyberki, Kercseliget, Szabadi képviselő-testülete többszöri pályáztatást követően 1997. május 1-től Kaposvöl- gyiné dr. Hangyái Margitot nevezte ki körjegyzőnek. Megszűnő kisebbségi önkormányzatok A kisebbségi önkormányzatok megalakulása óta 4 cigány kisebbségi önkormányzat szűnt meg Somogybán. A megszűnés a kisebbségi önkormányzatok 14 százalékát érintette. Megyénkben több mint kétszer annyi kisebbségi önkormányzat szűnt meg, mint országosan. Új Magyar Utónévkönyv Hamarosan megjelenik a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete által összeállított új utónévkönyv. A megjelenésig a születési anyakönyvekbe a korábbi utónévkönyvben szereplő neveken kívül az MTA Nyelvtudományi Intézetének egyetértő javaslatával rendelkező keresztnevek jegyezhetők be. A Dallas nevű tv sorozatból ismert szereplők közül a Dzsámi és a Melodi kapott bejegyzésre lehetőséget. Polgári szolgálat, hasznos munkavégzés A polgári szolgálat a katonai szolgálattal egyenértékű forma, amely a nemzet számára hasznos munkavégzést jelent. Időtartama a sorkatonai és a tartalékos katonai szolgálat együttes időtartama. A polgári szolgálatot lehet teljesíteni egészség- ügyi és szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális művelődési oktatási, természet- és környezetvédelmi, vízgazdálkodási tevékenységgel. A hatósági ügyek egy részének gazdasági hatása is van Közigazgatás: új hangsúlyok A megyei közigazgatási hivatal fokozatosan változó kormányhivatal, amely fontosnak tartja a szakmaiságot, a következetességet és a lakosság érdekvédelmét. A partnerség és a nyitottság azt jelenti, hogy nem elégszünk meg az ellenőrzéssel, hanem igyekszünk megértetni törekvéseinket — mondta dr. Németh Jenő hivatalvezető. Hozzátette: új feladatot jelent, hogy mindezek mellett a területi közigazgatásban is meg kell felelni az EU-hoz való csatlakozás feltételeinek. 2002-re a közigazgatás szerkezetének, működési elveinek legalább hasonlítania kell az EU-modellekhez. Az eljárási törvény módosítása például már lehetővé teszi, hogy a hivatal fellépjen, ha valamelyik szervezet nem dönt egy adott ügyben. Előtérbe kerülnek a személyre szóló büntetések is. — Bővül a munkájuk? — Az elmúlt időszakban a hivatalhoz kerültek azok a hatáskörök, amelyek garanciális jellegűek, illetve amelyeket továbbra is az állam akar eldönteni. Ilyen a mozgáskorlátozottak személygépkocsihoz jutásának támogatása. Somogybán 800 igény van, s legfeljebb 150-en kaphatnak támogatást. Ilyen a külföldiek ingatlanszerzése, amely nem csökken. Május 15-ig 681 millió forintra 497 esetben nyújtottak be vásárlási igényt. Az elbírálásban azonban változások lesznek. Továbbra is feladatot jelentenek az SFOR- ügyek, ezen belül is a kártérítések. A hivatal bírálja el az alternatív katonai szolgálattal kapcsolatos ügyeket is. S foglalkozunk az M7-es kisajátítáDr. Németh Jenő sával kapcsolatos kérdésekkel is. Ezek mind-mind olyan ügyek, amelyek hatósági jellegűek, de gazdasági kihatásuk is van. — Szervezeti változások is lesznek? — Októbertől önálló belső szervezeti egység lesz a gyámügy, a változás a gyermekek érdekeinek fokozottabb védelmével kapcsolatos. Ez a pártfogókkal együtt 14 személy munkáját adja majd. Az építési hatósági tevékenység szintén komoly feladatot ró a hivatalra. Azt szeretnénk, hogy kialakuló körzetközpontok egyezzenek meg mindkét esetben. Ha még az idén elfogadják a fogyasztásvédelmi törvényt, akkor az érinti a szervezetet és az eszközöket is. Egyre inkább össze kell kapcsolni a jegyző az önkormányzat és a fogyasztóvédelem eszközrendszerét. Kormányrendelet készül a továbbképzési rendszerről: ez is igazodik az európai normákhoz. Ez egy új szervezetet jelent nálunk. A közeljövőben mintegy 30-40 százalékkal növekszik a hivatal eddig is sokirányú tevékenysége. Például az iparfejlesztéssel környezetvédelmi problémák is jelentkeznek, a hulladékkezelés ügyében legalább 6-8 államigazgatási szervezet illetékes. De ilyen a kereskedelmi igazgatás, a területrendezés, településfejlesztés. — Egységes informatika rendszerre lenne szükség. — Erre is vannak elképzelések, hiszen így összekapcsolhatók az információk, hatékonyabb lehet az ügyintézés, a feketegazdaság elleni harc, az ifjúságvédelem, az ágazatok együttműködése. — Hangsúlyváltozások lesznek az önkormányzatokkal kapcsolatos munkában? — Ellene vagyunk a szétaprózott ellenőrzéseknek. Ki kell választani egy-egy tématerületet, például a gazdálkodás törvényességének ellenőrzését és ebben kell együttműködni minden érintettnek. Munkatársaim részt vesznek önkormányzati üléseken is. Sajnos egyre több személyre szóló felelősségre vonást kell kezdeményezni. A lakosság tudni akarja, hogy mit tesz az önkormányzat. Fontosnak tartjuk az feladatokra való felkészítést. Minden hónapban jegyzőértekezletet tartunk, és segítünk a polgármestereknek is. A területi központi szervezetekkel való kapcsolataink jók. A minisztériumok sokat segítenek, mi ezt a tapasztalatainkkal háláljuk meg. Rendszeresen találkozunk az om- budsmanokkal is. Szeptemberben 3 napos fórumot szervezünk, ahol az állampolgárok helyzetéről, azok védelméről lesz szó. Lengyel János A veszélyeztetett kiskorúak száma nő Új törvény a gyermekvédelemben A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXI. törvény — a gyámügyi igazgatás átalakítására is kiterjedően — 1997. november 1-jén lép hatályba. A törvény új feladatmegosztást alakít ki az elsőfokú gyámügyi közigazgatás területén. A feladatok többségét a városi, fővárosi, kerületi gyámhivatalok látják majd el tekintettel a speciális szakmai felkészültségükre a környező településeken is. Most folyik a városok vonzáskörzetére alapozva a körzetek kialakításának munkája. A munka fontosságát bizonyítja, hogy 146 elsőfokú gyámhatóság működött 1996-ban Somogy megyében, és az itt dolgozók 8121 elsőfokú határozatot hoztak. A gyámhatóságok által nyilvántartott veszélyeztetett kiskorúak száma tovább emelkedett. Az elmúlt évben már 9592 volt. A fő veszélyez- tetettségi ok változatlanul az anyagi körülményekben rejlik. A gyámhatósági munka fontos területe a kiskorúak, valamint a gondnokság alá helyezett személyek személyi és vagyoni érdekvédelmével ösz- szefüggő feladatok ellátása. A megyében 4056 kiskorú és 476 gondnokolt rendelkezik ingó és ingatlan vagyonnal, 3478 kiskorúnak és 1340 gondnokoltnak van készpénzes betétállománya. Családi jogállását 681 kiskorúnak rendezték 1996-ban, míg az engedélyezett örökbefogadások száma 46 volt. 52 kiskorú kapott házasságkötésre engedélyt. Dr. Sitkéry Judit osztályvezető A gyors ügyintézés garanciái A hatóság nem mindenható A hatóság illetve az ügyfél egymáshoz való viszonya az ügyek gyors és jogszerű intézésének mindig meghatározó eleme volt. Mivel más a hatóság és más az ügyfél közigazgatási eljárásban betöltött helyzete és szerepe, így nem lehet azonos a hatósági intézkedésekhez, illetve az ügyfél beadványaihoz kapcsolódó jogszabályi következmény sem. Nem tekinthető éppen ezért egyoldalú szabályozásnak, hogy az ügyfél bizonyos cselekményeihez, például a fellebbezési határidő elmulasztásához a jogszabály jogvesztő következményt fűz, azaz elveszti a fellebbezési jogát, ugyanakkor a közigazgatási szerv határidő mulasztásának nincs közigazgatási következménye. Az ügyfélnek a közigazgatási eljárásban fennálló jogegyenlőtlenségét ellensúlyozza a közigazgatási döntések bírósági felülvizsgálatának jelentős kiszélesítése, ennek következtében a közigazgatási szerv peres féllé válik, és így a törvény előtti egyenlőség a bíróság előtt maradéktalanul érvényesül. Az ezt megelőző közigazgatási eljárásban azonban a közhatalmi funkciót gyakorló hatóság és az ügyfél nincsenek jogegyenlőségben. Természetes igény ugyanakkor, hogy ez a jogegyenlőtlenség minél kisebb, kevésbé hátrányos legyen az ügyfél számára. Ez úgy oldható meg, ha a hatóság mulasztásának közigazgatási jogkövetkezménye is lehet. Ezt felismerve egy tavalyi alkotmánybírósági döntés alapján, amely szerint a hatályos közigazgatási eljárás nem biztosít hatékony jogi eszközt a közigazgatási szervek határozathozatali kötelezettségének elmulasztása esetén, az országgyűlés módosította az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényt. A módosítás az érdemi határozat meghozatalára nyitva álló határidő elmulasztása miatt állapít meg a köz- igazgatási szerv jellegétől és az ügy típusától függően további eljárási szabályokat és következményeket. Az érdemi határozat meghozatalára általában 30 nap áll a hatóság rendelkezésére, amely határidőt egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthat. Amennyiben az ügyintézési határidőt államigazgatási ügyekben, például: építési engedélykérelem, súlyosan mozgáskorlátozott közlekedési kedvezménye, hadigondozási ügy, a jegyző illetve nevében eljáró elmulasztja, a közigazgatási hivatal mint felettes szerv utasítja az eljárás lefolytatására. Ha a mulasztó 8 napon belül nem hoz érdemi határozatot, az ügyfél kérelmére a közigazgatási hivatal az ügyet magához vonja. Ezt követően a közigazgatási hivatal maga jár el, vagy eljárásra másik jegyzőt jelöl ki. Más az eljárás azokban az államigazgatási ügyekben, amelyek során adatigazolással vagy nyilvántartás-vezetéssel összefüggő mulasztást követnek el (például: anyakönyvi kivonat kiadásának elmulasztása). Ilyenkor a felettes szerv az ügyfél kérelmére utasítja a mulasztó hatóságot, hogy 15 napon belül pótolja a hiányosságát. Ezekben az ügyekben ugyanis az adatokat, a nyilvántartást a mulasztó államigazgatási szerv tartja nyilván, illetve vezeti, ezért helyette sem a felettese sem másik szerv nem tud eljárni. A mulasztás pótlását kívánja ösztönözni az a további rendelkezés, amely szerint ha 15 napon belül sem tesz eleget kötelezettségének, úgy a felettes szerv 30 000 forintig terjedő bírsággal büntetheti. Ha a helyi önkormányzat képviselő-testülete, a polgár- mester, a közgyűlés elnöke, a bizottság vagy a részönkormányzat testületé önkormányzati hatósági ügyben (szociális segély, nevelési támogatás, lakásfenntartási támogatás, munkanélküli jövedelempótló támogatása) a határozathozatali kötelezettségét elmulasztotta, az ügyfél kérelmére a közigazgatási hivatal vezetője felhívja a képviselő-testületet, hogy legközelebbi ülésén, de legkésőbb 30 napon belül döntsön. Amennyiben a felettes szerv intézkedési vagy eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, az ügyfél kérelmére a megyei bíróság kötelezi a közigazgatási szervet az eljárás lefolytatására. A mulasztás jogkövetkezményei közül további kettőt említek még. Amennyiben a mulasztó helyett más közigazgatási szerv jár el, az eljárás költségeit a mulasztó közigazgatási szerv viseli. Az állam- igazgatási eljáráson kívül jogkövetkezmény, hogy a mulasztóval szemben fegyelmi eljárást kell kezdeményezni. Az utóbbi években jelentős mértékben emelkedett a köz- igazgatási ügyek száma, megyénkben az elmúlt évben 423 311 hatósági eljárás volt. Ezek gyors és jogszerű elintézése intenzív jogalkalmazói tevékenységet igényel a köztisztviselőktől. Ma még nem minden köz- igazgatási szervnél adottak a megnövekedett feladatok ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek. Ugyanakkor a jogbiztonság erősítése érdekében erre minél előbb fel kell készülni. Dr. Vörös Tamás A mérleg és az áru ára jól látható legyen A vevő mindent lásson A fogyasztóvédelmi felügyelőség azt tapasztalta, hogy a vásárlók és a kereskedők nem ismerik a legfontosabb jogokat és kötelezettségeket, amelyek az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szólnak. A nem helyben fogyasztott, megvásárolt árukat az áru jellegének megfelelően, külön költség felszámítás nélkül kell becsomagolni. Fontos, hogy a csomagolóanyag a terméket védje; élelmiszerek csomagolásakor a csomagolóanyag egészségügyi szempontból engedélyezett legyen. A nem előrecsomagolt termékek kiszolgálása során csak hatóságilag hitelesített, és hibátlan mérőeszközöket lehet alkalmazni. E mellett biztosítani kell azt is, hogy a vásárló a mérés helyességét figyelemmel kísérhesse. A mérleget úgy kell elhelyezni, hogy a vásárló jól láthassa a mérleg mutatóját, a mérlegre tett árut, és a mérlegsúlyt. A fogyasztói árakat úgy kell feltüntetni, hogy azok jól láthatók, és az áruval azonosíthatók legyenek. Ha az élelmiszeren több ár is szerepel, akkor az áruért a kereskedő csak a feltüntetett legalacsonyabb árat kérheti. Azokat a betétdíjas göngyölegeket, amelyekben a kereskedő árut forgalmaz, köteles olyan áron, készpénzfizetés ellenében visszaváltani, amilyen árat azokért az eladáskor felszámít. Az üzlet nyitva tartásáról — annak kiírásával — a vásárlókat tájékoztatni kell, és a kereskedő által meghatározott és kiírt nyitva tartási időt kötelező betartani. Az egyes árukról — függően azok jellegétől és felhasználásától — a vásárlókat írásban tájékoztatni kell. Ennek ki kell terjedni az áru eredetére, összetételére, minőségi osztályára, felhasználási és kezelési módjára. Az újraszabályozásokból kimaradt az a vásárlói jog; amely kötelezte a kereskedőt, hogy egyes (minőségi kifogás alá nem eső) árukat a vásárlástól számított 8 napon belül cserélje ki, vagy helyette más árucikket (árkülönbözet fizetésével) adjon. Dr. Takács Antal főtanácsos Kivitelezés csak a határozat jogerőre emelkedése után indulhat Építkezni felelősség is Építési hatósági ügyekben 1996-ban megyénkben 10 494 elsőfokú határozat született. Ebből a megyei közigazgatási hivatal 350-et vizsgált meg, és az elsőfokú döntéseknek csupán a 43 százalékát, 151-et hagyta helyben. Az építkezés előtt célszerű érdeklődni az illetékes elsőfokú építésügyi hatóságnál arról, hogy a tervezett építkezés engedélyköteles vagy nem. Van ugyanis olyan tevékenység is, amely építési munka nélkül is építési engedélyhez kötött. Ha az építési munkához nem kell engedély, akkor is be kell tartani az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági (tűzvédelmi védőterületi, közegészségügyi) előírásokat. Amennyiben építési engedélyhez kötött az építési munka, akkor nem szabad megkezdeni az építkezést az engedély jogerőre emelkedése előtt. Azt is tisztázni kell, hogy az adott telken a rendezési terv lehetővé teszi-e a kialakítandó funkciót, illetve milyen országos és helyi építésügyi előírások vonatkoznak az ingatlanra. Lényeges, hogy olyan tervező készítse a terveket, aki jogosult a munkára. A építési kérelemhez igazolni kell a jogosultságot. Csatolni kell az ingatlanról készült hat hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot, több tulajdonos vagy haszonélvező esetén ezek hozzájáruló nyilatkozatát, vagy az ezt pótló bírósági ítéletet. Mellékletként a közműnyilatkozatokat (víz, gáz, villany, csatorna), illetve a szükséges szakhatóságok (tűzoltóság, ÁNTSZ stb.) is be kell adni. A műszaki terveket az építtetőnek és a tervezőnek is alá kell írni. Ha a benyújtott kérelmet elbírálva az elsőfokú hatóság megadja az építési engedélyt, a kivitelezés csak a határozat jogerőre emelkedése után indulhat, és a kezdési időpontot be kell jelenteni az elsőfokú hatóságnak. Tóth Katalin építésügyi tanácsos
