Somogyi Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-16 / 138. szám

1997. június 16., hétfő SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Kercza Imre jegyzete A csonka hársak Virágzik a hárs. Ezt nem csak az illatáról lehet észrevenni, ha­nem az útmenti hársak alatt „parkoló” lovaskocsikról, autókról is. A virágokkal együtt megérkeztek a „gyűjtők” is: vágják ren­desen a gallyakat. Ennek láttán az embernek eszébe jut, hogy megint lehet füstölögni ezen a meglehetősen barbár módszeren. Mire elvirágzik a hárs, megint bénák, félig csupaszok lesznek majd a fák. Aztán egy évig nem történik semmi, s jövőre kez­dődik minden elölről. Szombaton Pécs és Kaposvár között nyolc virágzó hársgallyakat gyűjtő autóval és lovaskocsival ta­lálkoztam. Akik ismerik a gyűjtők szenvedélyét, azt mondják, ez még csak a kezdet. A java ezután következik. Ez is környezetrombolás. Éppen úgy, ahogyan környeze­trombolás a szemetet lerakni tilos tábla mögött kiszórt használt autógumi és hűtőszekrény, háztartási szemét és építési törme­lék. Ők - a szemetelők - is névtelenek. Merthogy megtalálni őket nehéz. De ha meg is vannak bizonyítani még nehezebb. És a környezetrombolás módszereit hosszan lehet sorolni. Mert mi másnak nevezzük azt, hogy egy hétvégi házba január óta már ötször törtek be s mert nem találtak semmit, hát össze­törték a díszcserepeket és leszakították az elektromos vezetéket a falról. Mindez ugyan semmire nem volt jó, de mégis történt valami! A rombolás is történés! A virágzó hársat ágastól gyűjtők, a szemetelők és a hétvégi házat tönkretevők indítékai minden bizonnyal mások. Az eredmény azonban ugyanaz: mi valamennyien szegényebbek leszünk. Nem biztos, hogy így kell ennek lenni. PÉNZ ÉS NYARALÁS Itt a nyár, a családi üdülés időszaka. Mindenkinek a pénztár­cája határozza meg, hogy hogyan tölti a pihenés heteit. Arról kérdeztük olvasóinkat: ki hol üdül ezen a nyáron? Összegyűj- tötte-e a család a nyaralásra a pénzt? Fedeles Miltályiié barcsi gazdálkodó: — Nem szántam én semmit, mert nálunk nyáron van a legtöbb munka. Mi lenne, ha még én is otthagynám azt a kis földet? Ha lesz is valami be­vétel az ősszel, az elmegy a jövő évi vetésre. Mi több, nem is lesz elég. Miből tervezzek akkor? Utoljára húsz éve voltam egy szakszervezeti üdülőben. Persze akkor még ingyen. A Balatont se láttam volna, ha nincs az a két hét. Gazda Réka kaposvári főiskolás: — Mehetnék, ha volna miből, mert túl vagyok a vizsgákon, jó eredménnyel. Édes­anyám rokkant nyugdíjas, édesapám öt éve meghalt. Két kis­korú testvérem van. őket kell gondoznom, hogy tehermentesít­sem a családot. Emellett dolgozni járok majd, ha akad olyan munkahely, ahova nem kell utazgatni. Az ugyanis minden pénzt elvesz. Végtére a kukorica-címerezés is nyaralás a sok ta­nulás után... Répást István bedegkéri vállalkozó: — Sok a kiadásunk, így nyaralásra egy fillért sem költhetünk. Gunarason ugyan van nyaralónk, de oda sem jutunk el. A vállalkozásunk fenntartá­sára fordítjuk a pénzünket. Vincze Györgyné női fodrász Törökkoppányból: — Se­mennyit sem szántam a nyaralásra. Évek óta nem voltunk üdülni. Nem is költhetjük ilyesmire a pénzt, mert a fiamnak gyűjtünk lakásra. Vendl József a tahi áfész igazgató-elnöke: — A tavasszal változott a munkaköröm, sok az elfoglaltságom, ezért nem uta­zunk sehova. Több éve nem is volt üdülni a család. Balaton- földváron van nyaralónk, majd ott töltünk egy-két hetet. Igaz, az is belekerül 20-30 ezer forintba. Kakas József, a kisbajomi kisebbségi önkormányzat el­nöke: — Két éve nem voltunk hosszabb időre üdülni, csak hét­végeken mentünk le egy-egy napra Balatonmáriára. Az idén sem terveztük, hogy elmegyünk valahova. Nekem van munka­helyem, a feleségem viszont három éve csak jövedelempótló támogatást kap, nem tettünk félre semmi pénzt. Horváth Péter nagyatádi munkás: — Két gyereket neve­lünk, az egyik most megy iskolába. Szerettünk volna egy kicsit pihenni, de egy ekkora családnak harmincezer forintnál kezdő­dik az egyhetes üdülés. Erre nem futja a havi jövedelmünkből. Német technika és magyar szaktudás szerszámgépiparban • • Uzemavató Lengyeltótiban Ludwig Jakob (középen) az üzem gyártmányait is bemu­tatta az avatón résztvevőknek fotó: kovács tibor A Jakob Hungária Hajtástechni­kai Kft üzemét avatták szomba­ton Lengyeltótiban a német üz­leti partnerek részvételével. Ez­zel a somogyi város is bekapcso­lódik a szerszámgépipar világpi­aci forgalmába. Ludwig Jakob, a cégcsoport főtulajdonosa annak fejezte ki az örömét az avatón, hogy Magyarországon is megte­remtődtek a feltételek a széle­sebb üzleti kapcsolatokra. A Ja­kob, amely több mint húsz éve alakult és ma 230 embert foglal­koztat, jó nevet szerzett mint ha­gyományosan megbízható part­ner. A szerszámgépipamak és a gépiparnak gyártott termékeinek ötven százalékát a világpiacon értékesíti, de legfőbb célja, hogy ez az arány növekedjen. Ter­mékszerkezetével ugyanis ru­galmasan képes alkalmazkodni a megrendelők igényeihez. Lengyeltótiban a balatonbog- lári Fehér család közvetítésével telepedett meg a cég, amelynek ügyvezetője, Mészáros György is hosszú ideig élt a Balaton-parti városban. A baráti, családi kap­csolatokon kívül az igényeknek megfelelő infrastruktúra, a szak­képzett munkaerő és az elfogad­ható termelési költségek vonzot­ták ide a német cégcsoportot. Több tízmillió forintot költöttek az egykori fonoda 1200 négy­zetméteres épületére, amely hosszú ideje üresen várta a be­fektetőt. Ma tíz embert foglal­koztat a Jakob a legkorszerűbb technológiát képviselő gépeken, berendezéseken, de bővíteni kí­vánja itteni tevékenységét. Papszt Lajos lengyeltóti pol­gármester határozott szándéka, hogy városa ipari hátteret adjon a balatoni régiónak, lám megvaló­sulhat, miután a település követ­kezetesen törekedett az infra­struktúra fejlesztésére, adottsága­inak kiteljesítésére. így aztán nagy szeretettel fogadták a né­met céget, amelynek üzemavató- ján az Ördöngös gyermek nép­táncosai adtak műsort. (Gáldonyi) Munkáltatók mérge, biztosítottak érdeke Felmondott megállapodás A rendelet havi bejelentésre kö­telezi az alkalmazottakat és más biztosításra kötelezetteket fog­lalkoztató vállalkozókat. Az érin­tettek meglepetéssel és nem tet­széssel fogadták a megyei egész­ségbiztosítási pénztárral kötött megállapodásuk fölmondását, mely korábban mentesítést adott a havonkénti bejelentés alól. — Mi indokolta a döntést? — kérdeztük Bene Győzőtől, a MEP főosztályvezetőjétől. — A döntés nem önkényes, hanem egy többször módosított rendeletén alapul; ez a munkálta­tók havonkénti, jegyzéken tör­ténő jelentési kötelezettségét úja elő — mondta Bene Győző. — Ezzel szeretnék megszüntetni a biztosítottak érdekeit figyelmen kívül hagyó munkáltatói maga­tartást, amelynek során a megál­lapodást kötők döntő többsége a változásokat nem, vagy csak je­lentős késéssel közölte az egész­ségbiztosítási pénztárakkal. A rendelet ugyanakkor az egész­ségbiztosítás tervezett nyilván­tartási rendszerének megalapo­zását is szolgálja. Ez személyre szóló, napra kész nyilvántartás lesz, amelyből pontosan nélkül megállapítható a biztosítottak jogosultsága és az utánuk fize­tendőjárulék teljesítése. — A rendelet segü a fizetés alól kibúvók felderítésében? — Egyértelműen a biztosítot­tak érdekeit szolgálja. Kielégíti a járulékokat rendszeresen fizető munkáltatók jogos igényét is, hogy a nem fizetőkkel szemben hatékonyan intézkedhes­sünk. (Várnai) Közelebb vitték az ügyintézést a lakossághoz Rendőrőrsavató Földváron (Folytatás az 1■ oldalról) Jenei Zoltán ezredes, az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság gaz­dasági főigazgatója adta át a három szintes, tágas épületet. Ezt követően a Somogyi Hír­lapnak elmondta, hogy újra si­került egy kicsit közelebb vinni a rendőröket a lakossághoz. Amúgy őrsöt alapítani nehéz, hiszen egynek az építése is több mint százmillió forintba kerül. Egyetlen szakember évi foglal­koztatása legalább 1,2 millió forintból futja, ehhez jön még a technika és a működtetés ára. Jó előjelnek ítélte ugyanakkor, hogy a kormány elfogadta a há­rom éves fejlesztési koncepciót, amelynek során négyezerrel több rendőr dolgozik majd az állományban. A jövő hónapban pedig 1100 gépkocsit vásárol a rendőrség; a márkát kilenc pályázó közül választják ki. Gondja egyáltalán nem lehet majd a balatonföldvári rend­őröknek. Walter Böhm, a város nagy barátja, a németországi Augsburg főkapitány-helyet­tese ugyanis valamennyiüknek különleges zseblámpát ajándé­kozott. Azt mondta: ezzel majd rátalálnak a tóparti bokrokban rejtőzködő bűnözőkre. Czene Attila Költöznek az első lakók Két óvodás, hét általános is­kolás és egy továbbtanuló fiatal költözik ma új ott­honba Mesztegnyőn. A nagyszakácsi nevelőotthon lakói a Népjóléti Miniszté­rium pályázatán nyert há­rommillió és a megyei ön- kormányzat által adomá­nyozott 750 ezer forint ré­vén verhetnek tanyát a tá­gas, kertes családi házban. Zamárdi folytatta az útelzásárt Nem történt baleset illetve rendbontás szombaton dél­előtt sem Zamrádiban azon az útszakaszon, ahol a hely­béliek tüntettek az ellen: az elválással a szándódiak ki­szakították a falu földterüle­tének nagyobbik részét. A két egyirányú sáv egyikét gépkocsikkal torlaszolták el, s a mellettük lassan gu­ruló autósoknak elmagya­rázták tiltakozásuk okát. Jutalomkönyv a roma gyerekeknek Tompa Lászlónénak, a ka­darkúti roma egyesület ve­zetőjének kezdeményezé­sére idén először az etnikai kisebbséghez tartozó, jó ta­nuló gyerekek is kaphattak jutalom könyvet. Tíz, leg­alább négyes tanulmányi eredményt elért kisdiák a tanévzárón vehette át az ed­dig csak kitűnő tanulókat il­lető elismerést. Gyermek-tábor a múzeumfaluban Huszonhat általános iskolás gyereknek nyújt tartalmas pihenést a szennai múzeum­faluban ma kezdődő napkö­zis tábor. Június 20-áig hu­szonhat kisdiák ismerkedhet a népi kézműves mestersé­gekkel. Kapitány Zsuzsanna az agyagozás, Baktay Patrí­cia a nemezelés, Gimesi Mihályné a fonalmunkák, Kalmár Lajosné a gyöngy­fűzés, Szabó gyuláné pedig a játékkészítés rejtelmeibe avatja be a táborozókat. Szigetelőtörés Torvajon Eltört a hét végén egy 20 ki­lovoltos porcelánszigetelő Torvajon, ezért a siófoki al- állomás tabi körzetében többször is elment az áram. A szakemberek szerint a szigetelő nem bírta a hőin­gadozást és a hőtágulás kö­vetkeztében elpattant. A tabi kirendeltség ügyeletesei ja­vították ki a hibát. Dr. Pendl & Dr. Piswanger Int. Vezetői Tanácsadó Kft. _______ M egbízónk egy 100 %-os holland tulajdonban lévő vállalat, amely mágnesszelepek, nyomás- és hőmérséklet-kapcsolók, valamint pneumatikahengerek és útszelepek magyarországi értékesítésével és műszaki szaktanácsadással foglalkozik. Számukra keresünk MÉRNÖK-ÜZLETKÖTŐ munkatársat. Feladata a fent említett termékek értékesítése a Dunántúlon, a meglévő ügyfelekkel való kapcsolattartás, új ügyfelek felkutatása és műszaki szaktanácsadás nyújtása, ajánlatok kidolgozása és nyomon követése. A fenti állás betöltésére dunántúli lakhellyel rendelkező pályázók jelentkezését várjuk. Az ideális jelölt az a 25-30 év közötti, jó kommunikációs képességű mérnök, aki eladási, vevő-, és piacismeretekkel rendelkezik, ír és beszél angolul, dinamikus és szívesen tölti munkaideje nagy részét ügyfeleinél. Munkája végzéséhez vállalati gépkocsit, telefaxot és mobiltelefont, sikeressége esetén átlagon felüli jövedelmet biztosítunk. Ha szívesen lenne tagja egy sikeres, családias hangulatú csapatnak, küldje magyar és angol nyelvű szakmai önéletrajzát, a 632-es referenciaszámmal, tanácsadó irodánknak. 1012 Budapest, Logodi u. 22-24. Tel: 201-4210, 201-5401, 201-6498, fax: 214-0195. ________________________Budapest, Wien, Berlin, Bratislava_______________________ N ehéz választás, dráguló kötetek és alacsony támogatás Bőség zavara a könyvpiacon (Folytatás az 1. oldalról) Figyelembe kell venni továbbá, hogy az alacsony létszám miatt egyre több osztályt kell össze­vonni. — A fölzárkóztatás érde­kében olyan könyveket rendel­tünk meg a Nemzeti Tankönyv- kiadótól, amelyet mások az isko­laelőkészítőben használnak — mondta Giber Tibomé. A felső­tagozatos diákok a böhönyei is­kolába járnak; nagyon jó a kap­csolatunk az ottani nevelőtestü­lettel. A nyelvtanulással van gondunk. Próbálkoztunk több fele tankönyvvel. Az áremelke­dés nem jelent gondot, mert a nevelőotthonos gyerekeknek a költségvetés, a falusiaknak az önkormányzat állja a teljes ösz- szeget. A kaposvári gyakorló iskola nevelőtestülete nem csak meg­rendelője, hanem egyes esetek­ben minősítője is a forgalomba kerülő tankönyveknek. A Nem­zeti Tankönyvkiadó referencia­iskolájaként a tanári olvasóban megtekinthetik a választott köte­teket. Elmondták: nem egy em­ber, hanem a szakmai munkakö­zösségek döntenek arról, hogy melyiket válasszák. Aki azonban fölvállalt egy speciális progra­mot, az egyéni tankönyvből is dolgozhat. Inkább a bőség okoz gondot; nehéz választani, és néha csak utólag derül ki, hogy nem az a legalkalmasabb. Gömöri Jánosné a felső tago­zat tankönyvfelelőse elmondta: mintegy 10-30 százalékos ár­emelkedéssel számolnak; a Mű­szaki kiadó kötetei drágultak leg­inkább. Az emelkedéssel azon­ban nem tart lépést a központi költségvetés által juttatott tan­könyvsegély. A választástól függően 2200-3600 forintig vá­sárolhatók meg például az álta­lános iskola első osztályos tan­könyvei. Legdrágább, mintegy 8400 forint a hetedikesek csomagja. Ebben találhatók azok a kiegé­szítők, amelyek az érettségiig kí­sérik a tanulót. Legolcsóbb a 8. gimnáziumi osztályé: „mindösz- sze” 4600 forint. A régi, hasz­nálható tankönyvek átadásával a szerényebb anyagi helyzetű ta­nulókon kívánnak segítene Várnai Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom