Somogyi Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-09 / 107. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 1997. május 9., péntek /jf-L i /\ \ ^ / > i (\ \L / \ V y I ' \bíLL S \ Nyelvtankönyv háromszor is Országos döntőbe került a nyelvtani tanulmányi versenyen Schníder Mariann, a barcsi gimnázium harmadikos diákja. Ott a 17. helyen végzett, de harmadikos létére - a negyedikesekkel versenyezve - már ez is kitűnő eredménynek számít. Mariannt ismerve jövőre várhatjuk a dobogós helyet - mondta Kozár Zsuzsa, a felkészítő tanára. - Elsős korától figyelem. Biztos a tudása, és rendkívül fogékony.- A nyelvtan logikán alapul. Ezért is vonzódom ehhez a tantárgyhoz - mondta Schníder Mariann. - A versenyen négy év anyagát kellett tudni. Háromszor is átolvastam a negyedikes könyvet, hogy ebből a hátrányból valamit lefaragjak. Bár ez azért nem olyan felkészülés, mint ha egy évig tanulnám. Egy kis szerencséje is volt a versenyen. - Egyik téma, a sportnyelv különösen érdekel. A csokonyavisontai diák- . lányt azonban nemcsak a nyelvtan és a sport érdekli, hanem a zene is. Hat évig zongorázott, szép sikereket ért el versenyeken. De zenére már nem jut idő. Schníder Mariann elmondta azt is: újságíró szeretne lenni, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar szakán kíván tovább tanulni. A helyesírással már egész biztosan nem lesz gondja. N. L. Az egykori csurgói jobbágybíró ivadékának önzetlen szolgálata Iskolasegítők felfedezőúton Csurgóra látogattak, a Csokonai gimnáziumba az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem konferenciájának résztvevői. Illett ez a Magyar iskola, európai iskola témájához. S eddig is egyengették a négy éve újraindult református gimnázium útját. Amikor Bállá Bálint alelnök, berlini egyetemi tanár Csurgón az iskola tanárai és diákjai előtt ismertette a Nyugat-Európában szerveződött intézmény múltját, három meghatározó személyiséget emelt ki. Kovács Andor, a szabadegyetem alapító tagja hat évig volt a szervezet elnöke. Vályi Nagy Ervin, az 1956-os forradalom idején csurgói küzdőtársa, majd Budapestre kerülve teológiatanárként a szabadegyetem lelkészi támogatója volt. Lánya, Vályi Nagy Ágnes Csurgón született, s most a programbizottság vezetője. A 86 vendég - Nyugat-Európá- ból és a szomszédos országokból - mindenre kíváncsi volt a program során. Széli Károly igazgató és Szászfalvi László polgármester mellett házigazda volt Kovács Andor, Csurgó díszpolgára is. Szülővárosában, iskolájában fedte fel elkötelezettségének gyökereit: - Szépapám, Bódis Mózes jobbágybíró 1850-ben gyalog indult Bécsbe, hogy segítsen a kisemmizett csurgói parasztokon; a keresztapám, Nagyatádi Szabó István földreformot akart. Amit én tettem eddig: egy jobbágyivadék szolgálata, amit a sors vagy az Isten adott, hogy szolgáljak. Szöllősy Pál elnök mindenki elégedettségét tolmácsolta:- Felfedezni jöttünk ide, és felfedezőutunk során nagyon meleg szívekre találtunk. A konferencia szervezésekor még aligha számították ki, hogy az újraindult református gimnázium első végzős osztályának utolsó tanítási napján érkeznek. A diákszínpad Kész a leltár című összeállítása is fergeteges sikert aratott. Darabos Gabriella, Bellái Zoltán, P. Tóth Tamás egymás nyakába borult: ez volt az utolsó közös szereplésük. Kőszegi Ábel, a Szülőföldünk szerkesztője vigasztalta őket: nektek még nem kész a leltár; csak most kezdődik. (Horváth) Kálmáncsa negyvenmillió forintja Két gyermekintézmény is van Kálmáncsán: óvoda és alsótagozatos iskola. Csaknem 60 gyermeket nevelnek itt. A felső tagozatosoknak - huszonkét tanulónak - azonban Szulokba és Ho- mokszentgyörgyre kell járniuk. A kálmáncsai önkormányzat egymillió forintot fizet a két községnek az iskolások után. Kálmáncsa idei költségvetése mintegy 40 millió forint. Nagy Terézia jegyző elmondta, hogy dologi kiadásokra évente elmegy kilenc és fél millió forint. Jövedelempótló támogatást 70 lakosnak fizetnek. Az önkormányzat három közhasznú munkást is alkalmaz. Munkalehetőséget az emlékmajori Kvarc kft kínál: tíz dolgozóval kívánják fejlesztem tevékenységüket. Kálmáncsa igyekszik segíteni a letelepedőket: az önkormányzat költségvetésében 150 ezer forintot különítettek el a fiatal házasok támogatására. G. A. Drávatamásiban sem mekegnek már utána az utcán Szegény ember tehénkéje Tévhit az, hogy a kecske igénytelen fotó: pölöskei tiborné Falun nehezen tűrik a másságot. Még ha nem is több, mint hogy valaki ritka állatot tart. A drávatamási kecskésnek is odamekegtek jó párszor. Az idő azonban bizonyította, hogy Guth Zoltánnak volt igaza.- A kecskét még mindig úgy hívják falun, hogy a szegény ember tehene. Pedig manapság szépen fizet. Nincs ára a burgonyának, nem éri meg a tehéntartás. A kecske azonban, ha törődnek vele, jó hasznot hoz - mondta Guth Zoltán, a drávatamási kecsketartó. - A horvátok szívesen viszik a gidát, s van piaca a kecsketejnek, sajtnak is. A tejéért sorbaállnak a kórházak, anyatej helyett adják a kisbabáknak. Hozzánk még Pécsről is eljöttek kecsketejért. Hetente kétszer ide utazott egy orvos, akinek az édesanyja súlyos műtéten esett át és nem ihatott tehéntejet. A kecsketartás persze annak éri meg igazán, aki nagyban csinálja. Guth Zoltán csak háztájiban foglalkozik vele. Azt mondta, a munkája mellett - favágó - nincs rá több ideje, hiszen munkaigényes ez. - Tévhit az, hogy a kecske igénytelen. Bottal nem lehet etetni, és ha nincs megelégedve a bánásmóddal, visszafogja a tejét. Érzékeny, mint az ember. Ha nem tiszta a vödör, nem iszik belőle, otthagyja. Guth Zoltán elárulta, hogy egyre többször gondol az állomány bővítésére. Eredményesebb volna, ha húsz anyakecskét tartana. A baj csak az, hogy nehéz hozzájutni. Most hét van neki. Ellátják tejjel a famíliát, az ismerősöket. A Guth család rászokott a kecsketejre. Finom - kínálta az asszony; nem is emlékszem, mikor ittam tehéntejet. Hogy mitől jó ez a tej? Gut- hék esküsznek rá, hogy a kecske 120 féle növényt eszik, köztük olyan gyógyfüveket is, amiket a tehén nagy ívben elkerül. Öt éve kezdték a kecsketartást. - Zsuzsikának hívták az első kecskénket - mondta Guthné. - Tavaly pusztult el, egy hármas ellésben. Megkönnyeztük. Nagy László Négy barcsi diák az országos döntőben A barcsi Dráva Völgye középiskola négy diákja került be az országos verseny döntőjébe. A Mikola Sándor fizikaversenyén a gimnáziumi kategóriában Rigó Izabella és Varga István képviseli Somogyot, az Öveges József országos fizikaversenyen pedig Pápai Péter és Pápai Tivadar. Horváth Ferenc készítette fel őket. Art-Őr csoport tárlata a Dráva múzeumban A barcsi Dráva múzeumban mutatja be kiállításon 35 művét a budapesti Art-Őr képzőművészeti csoport tíz alakotója: szobrászok, grafikusok, festők és fotóművészek. A képzőművészetnek csaknem valamennyi ágát képviselik, pedig nagyon egységes az anyag. Az alkotások a megyei művelődési központ közreműködésével jutottak Barcsra. fotó: pölöskei tiborné Pályát is épít Komlósd a sok gyereknek Növekszik a gyerekek száma Komlósdon. A 230 lelkes kis településen több mint ötven gyerekek száma; az óvodás és iskolás korúakat a barcsi intézmények fogadják. Utaztatásukra a falu Péterhidával közös falugondnoki szolgálatot hozott létre. Helyben is szeretnének a gyerekeknek megfelelő létesítményt biztosítani nekik, ezért a közeljövőben sportpályát építenek. Az év rendőre és az év nyomozója Barcson Barcson is odaítélték a legjobb rendőröknek és a legjobb nyomozónak a kitüntető címet. A barcsi kapitányság munkatársai közül az év rendőre Szőcsényi László főtörzsőrmester lett és Tatai János darányi körzeti megbízott, az év nyomozója pedig Bana Lajos rendőr hadnagy, aki tavaly is elnyerte ezt a megtisztelő címet. őszre elkészül a Nagyváthy tanuszodája Tanuszodát épít a csurgói Nagyváthy középiskola, s őszre elkészül a létesítmény. A 7,8 millió forint pályázati céltámogatás és a város költségvetésében elfogadott 11,5 millió forint mellett az Alma Mater alapítvány 1,4 milliós hozzájárulása is segíti a jó minőségű kivitelezést. Az uszodát a terv szerint októberban adják át. Terv maradt a szentgyörgyi kézművesház Sikertelen maradt a pályázat, így nem készülhetett el a kézművesház Homokszentgyörgyön. A nagycsaládosok egyesülete azonban bizakodik tervük megvalósulásában. Újra pályáznak, s addig is megpróbálják saját erőből megkezdeni a munkahelyteremtést. Azért szeretnék kézművesműhelyt, mert húsz munka- nélkülinek teremtene megélhetést az ajándéktárgyak készítése, s helyet kapna benne egy kisebb varroda is. A műhely létrehozása 12 millió forintba kerül, és ennek sikeres pályázat esetén tíz százalékát kell önerőből előteremteni. Vetélkedtek három falusi iskola tanulói Három iskola tanulói vetélkedtek Istvándiban. A játékos versenyekre a darányi, a lakócsai és az istvándi intézmény közös pályázaton nyert pénzt. A legjobbnak sportban a lakócsai csapat bizonyult, a második helyen a darányiak végeztek. A vetélkedés után a maguk főzte paprikáskrumplit fogyasztották el a gyerekek. A vetélkedőnek előzménye is volt - néhány hete Da- rányban -, s folytatása következik: május közepén Lakócsán. Hattagú köztestület, állandó ügyelet Csurgón Tűzoltók főállásban Ismét van állandó tűzoltóság Csurgón. Hattagú köztestület jött létre. Két főállású és négy önkéntes egyesületi taggal megvalósul a szükséges és állandó készenléti ügyelet. Önkéntes önkormányzati tűzoltóság létrehozásáról döntött a városi képviselő-testület. Ezt követően megalakult a tűzoltóegyesület; bejegyezték a cégbíróságon is. Az átalakulás java még hátra van. Önálló rádió- ügyeletet alakítanak ki. Most még a rendőrségen működik a központja, amely kapcsolatot tart a megyei, a nagykanizsai és nagyatádi tűzoltósággal. E két város távolsága is sürgette az átalakulást; nem tudtak az előírt 25 percen belül eljutni Csurgóra. A rádióügyelet hármas váltásban egy-egy pályakezdő munkanélküli foglalkoztatását is lehetővé teszi. Nagy János, a köztestület parancsnoka a legsürgősebb pályázatokat úja. Az előírt második tűzoltóautót sürgősen be kell szerezniük. De ehhez még ki kell költöztetni a jelenlegi büfét is. Mibe kerül a városnak a tűzoltóság? Az idei költségvetésben tervezett 3,2 millió erre az évre elég. A normatív támogatások, a pályázatok azt ígérik: nem hárul a városra elviselhetetlen teher. Darab József, az önkéntes tűzoltó-egyesület parancsnoka nem tagadja meg 34 éves önkéntes tűzoltói múltját; tizenhat társával együtt dolgozni akar. Horváth József Klubot kértek, megfogták a munka végét - egy kis segítséggel Fiatalok fészke Darányban Helyet kaptak a darányi fiatalok. Ifjúsági klubot kértek és kaptak az önkormányzattól. Tavaly juttatták el petíciójukat a képviselő-testülethez, 22 aláírással. Egy helyiséget igényeltek, hogy kulturált körülmények között szórakozhassanak. Darányban ilyen célra eddig jóformán csak a kocsma volt. A testület meghallgatta a fiatalokat, s döntött. Ideiglenesen kaptak egy helyiséget. Nemrég nekifogtak, hogy a művelődési ház felső szintjén kialakítsák végleges otthonukat. A helyet persze nem ingyen kapták a fiatalok. Meg kellett érte dolgozniuk. A feltétel az volt, hogy nekik is közre kell működni a rendbe tételében. S ettől lett igazán az övék. Segítettek kiverni a falakat; megfogták a munka végét. Már csak az utolsó simítások vannak hátra, s új klubjukat az ifjak birtokba vehetik. — Még lesz azonban addig egy fontos dolgunk: meg kell határozni, hogyan is működjünk — mondta Papp Tímea, az egyik klubtag. — Előreláthatóan zárt körű lesz a klub, ahová ugyan fölvételt nyerhet bárki, de a balhézókat igyekszünk kirekeszteni. Jó érzés, hogy bíznak bennünk a falu vezetői; ezt a bizalmat nem akarjuk eljátszani. Biztos, hogy nem lesz gondtalan a kezdet, hiszen vannak Darányban más fiatalok is, akik jogot formálhatnak rá, hogy bejöjjenek a klubba. Ők azonban ezért a klubért semmit nem tettek. S hogy mihez kezd új helyén a kis közösség? — Sokan vannak köztünk, akik értenek valamihez. Az egyik zenél, a másik énekel, a harmadik jó tornász vagy kitűnő szakács, bőrdíszműves. Jó lenne, ha az ifjúsági klubból idővel művészeti csoportok, szakkörök nőnének ki. S persze, bulikat is tartunk, de csak a megfelelő keretek között. N. L. Győrbe utazott az istvándi fiú A bencés gimnázium meghívására Győrbe utazott az istvándi Orosházi család, hogy megis- meije az iskolát, amely fölajánlotta: ingyen vállalja a fiuknak a taníttatását. Mint korábban megírta a Somogyi Hírlap, a győri gimnáziumnak alapítványi támogatással van erre lehetősége. A kétnapos látogatáson megmutatták a családnak az iskolát, a várost, s elvitték őket Pannonhalmára is. Megegyeztek abban is, hogy a kisfiú a nyolcadik osztály befejezése után Győrben folytatja majd tanulmányait. A látogatásra elkísérte a családot az istvándi iskola igazgatónője. A két oktatási intézmény között jó a kapcsolat. A gimnázium 100 szépirodalmi kötetet adományozott a kisiskolának.
