Somogyi Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-06 / 55. szám

1997. március 6., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Sikeres pályázatokkal csökkenthető a kiadás Gondot okoz a hulladék A Településgazdálkodási Rt vitaanyagot készített a sió­foki kistérségi társulás ön- kormányzatai számára, hogy környezetvédő módon kezeljék a hulladékot. Bár Papp Endre, a részvény- társaság műszaki igazgatóhe­lyettese hiányosnak minősí­tette a munkát, a társulás teg­napi közgyűlésén nagyra ér­tékelték a cég kezdeményezé­sét. A kisközségek számára ugyan riasztó az öt évre ter­vezett 260 millióra becsült program, mégis sok ötlet hangzott el a mielőbbi indí­tásra. Ez a jelentős summa ugyanis nagy mértékben csökkenthető az állami támo­gatások révén. Az iskolákban bevezetett környezetvédő ne­velő munkát például teljes mértékben honorálja a tárca pályázata. A települések szá­mára elviselhetetlen nemcsak a költségvetési kiadások, ha­nem a turizmus miatt is a köz­területeken felhalmozott zöldhulladék. Bereczk Gyula Balatonszárszó polgármestere kezdeményezte, hogy Föld­várral és Szemessel közösen lépjenek a komposztáló telep létesítésében. Ignáczy Györgyné, az rt elnök-igazga­tója azért is ajánlotta a telepü­lések számára a program megvalósítását, hogy belát­ható időn belül a hulladék mennyisége után fizessen a lakosság. Elfogadták az idei költségvetést is. tavalyról több mint 14 millió forint ma­radt, az idén a 17 milliós be­vétellel szemben 5,5 milliós kiadást terveznek. G. M. Új a tulajdonos, régiek az alkalmazottak Gazdát talált a hűtőház (Folytatás az L oldalról) A cigánymeggy szinte korlát­lan mennyiségben eladható a nyugati piacokon és a somo­gyi bodza és málna is megle­hetősen kelendő, s a ribizli, az őszi- és a kajszibarack, a szilva, a körte és az ipari alma iránt is nagy a kereslet. Az ügyvezető igazgató sze­rint — még ha nagy mennyi­ségű gyümölcsöt is forgatnak meg egy szezonban — a bel­földi felvásárlási áraktól füg­gően legalább 5-8 évnek el kell telnie ahhoz, hogy nyere­ségről számoljanak be. A hű­tőház működtetésére létrehoz­ták a Zalaobst magyar-osztrák közös vállalatot; a törzstőke 65 millió forint. 51 százaléka a Zalaimpexé. A hűtőházban dolgozó 11 alkalmazottat megtartották, ám a szezonra legalább 20 új dolgozót is fel­vesznek majd. A cég vezetői most az elnyerhető támogatá­sok után kutatnak, mert hi­szik, hogy újjáéleszthető a mezőgazdaság. (Lőrincz) SOMOGYI HÍRLAP Lőrincz Sándor jegyzete Zsákbamacska Jó ideig hűtötte a kutasi Mezőker Rt kedélyeit a kiskorpádi hű­tőház. Aztán jött néhány kérő, és a régi üzleti partner, a Zalaim- pex kft ajánlatára igent mondott. A zalai cég ügyvezető igazga­tója úgy véli: fellendítheti az ötezer tonna kapacitású hűtőház tevékenységét. A széles körű üzleti kapcsolatokkal érkező vál­lalat — úgy tűnik —- megveti a lábát Somogybán. Örülnek en­nek a gazdák — főleg, akik kárpótlásként jutottak a nagy darab almáshoz —, hiszen helyben a felvásárló, s talán a piac is biz­tos. A somogyi gyümölcsnek ugyanis Ausztriában, Németor­szágban, Franciaországban és Svájban is van keletje. Az ügyvezető igazgató a múlt évi 850 millió forintos árufor­galom helyett az idén egymilliárdosra számít; jóllehet, tudja: a kiskorpádi hűtőházból mostanában nem remélhet hasznot. Kockáztat, mert tudja: anélkül nincs üzlet. Az üzleti érdekek mellett az sem közömbös, hogy védeni akarja a meglévő értéket, s nem hagyja agonizálni. Nagyra nyitja az erszényét, hogy újra működjön a hajdan szebb időket látott hűtőház, amelyben gyümölcs helyett egy időben cukrot is tároltak. Hogy zsákbamacskát vett a cég? Nem hiszem, bár ma már egyre kevesebb a biztos tipp, a nyereséggel kecsegtető üzlet a mezőgazdaságban. Május 3-tól felújítás miatt lezárják a barcsi Dráva-hidat. ' T i A munka elvégzésével megbízott zágrábi vállalkozó 27 MIT SZOL HOZZA? nap alatt végzi el a felújítást, ebből 22 napra teljes hídle- --------------------------------­zá rást terveznek. (Hír a Somogyi Hírlapból) Májusi határzár Barcson Takács László, a barcsi áfész elnöke: - Érzékenyen érinti a barcsi kereskedőket, így az áfészt is a hídlezárás. A legtöbb üzlet ugyanis a bevásárló tu­rizmusra épít. Most eldől, hogy jól okoskodtunk-e, amikor a közelmúltban olyan boltokat is megnyitottunk, amelyek kifeje­zetten a barcsi közönségre tá­maszkodnak. A hídlezárás ideje alatt sok kereskedőnek meg kell gondolnia, hogy egyáltalán kinyisson-e. Feltételezhető, hogy többen inkább elmennek szabadságra, leltározni fognak ez idő alatt... Az áfész egyik boltját sem zárja be erre az idő­szakra, a hídlezárás előtti forga­lomnövekedésre pedig már most készülünk. Borgulya Mártonná, a BHJ üzletlánc barcsi régióvezetője: - A BHJ barcsi raktárházát el­sősorban nem a horvát vásárlók tartják el, azonban a kiskeres­kedőkön és a vendéglátósokon keresztül mi is érezni fogjuk a hídlezárás hatását. Azt gondo­lom, hogy nem lesz annyira je­lentős a forgalom visszaesése, aki át akar jönni vásárolni, az biztos, hogy a hídlezárás ideje alatt is megtalálja a módját, hogy átjöjjön. Kovács János pedagógus: - A kishatármenti kereskedelem egészen biztosan visszaesik, a barcsi kereskedők jelentős be­vételkieséssel számolhatnak. Ha elmaradnak a horvátok, az senkinek sem jó, hiszen nem­csak a kereskedők élnek belő­lük, hanem a város fejlődésé­ben is nagy része van a bevá­sárló turizmusnak. Kocsis Tibor, vállalkozói iroda-vezető: - Elfogadom, hogy le kell zárni a hidat, azon­ban az ősszel még megfelelt a két hetes időtartam és a félpá­lyás lezárás a horvátoknak. Nem értem, hogy most miért mondanak mást. Ráadásul attól is félni kell, hogy ha 22 napot ígérnek, az csak több lesz. Az időpont sem a legszerencsé­sebb. Az őszi tárgyalásokon kora tavaszi lezárásról volt szó. Egy február végi, március eleji időpont kevésbé érintené a ke­reskedőket is. Ráadásul má­jusra nemzetközi vásárt tervez­nek Verőcén. Kevés remény van rá, hogy ennek magyar résztvevője lesz, hiszen a vál­lalkozók nem fognak naponta kerülő úton közlekedni Verő­cére. Orzsi Zoltán múzeumigaz­gató: - Félő, hogy ez alatt az egy hónap alatt sok horvát vá­sárló elszokik Barcsról. Külö­nösen, ha a pécsi vagy a nagy­atádi kereskedők is fölkészül­nek a barcsi hídlezárásra. A barcsiak közül sokan Horvátor­szágba járnak üzemanyagért, nekik sem öröm a határ lezá­rása. A múzeumnak anyagi gondja ugyan nem származik a határátkelő lezárásából, azon­ban mégsem örülünk neki. Szo­ros, szinte napi a kapcsolatunk horvátországi művészekkel, múzeumokkal. Több közös programot szervezünk a ta­vaszra, s a hídlezárás a mi munkánkat is megnehezíti. N. L. Borsosföldi Józsefet választották meg vezérigazgatónak Vezércsere a ruhagyárban Elsősorban presztízs okok miatt vállaltam el a megbízást, nem az anyagiak miatt döntöttem így. 1951 és 1967 között ugyanis Kaposvári Ruhagyárban dolgoztam, a szakma alapjait itt ta­nultam meg. Most hazajöttem — mondta Borsosföldi József, a Kappella Kaposvári Ruhagyár Részvénytársaság tegnap meg­választott vezérigazgatója a Somogyi Hírlapnak. Kaposváron varrómunkásként kezdte. Amikor a ruhagyártól elköszönt, éppen a taszári üzem- és a fejlesztési csoport- vezetője volt. Később a Zala­egerszegi Ruhagyár Rt-ben dolgozott, vezérigazgató-he­lyettesként. 1995 májusában megszűnt a munkaviszonya: nyugdíjba ment és tanácsadó­ként vállalt munkát az egyik au- tókárpit-gyártó cégnél. — Miért vállalta most a megbízást Kaposváron? — Szeretném, ha a Kapos­vári Ruhagyár visszaszerezné régi súlyát. Amikor eljöttem, a gyár 1500 embernek adott munkát, később tovább emel­kedett a létszám. Jelenleg 530- an dolgoznak és az utóbbi idő­ben sokan elmentek. Volt aki nem érezte jól magát, más az alacsony fizetés miatt keresett új munkahelyet. Én fontosnak tartom, hogy a dolgozók megta­lálják számításukat. Ezért tar­tom lényeges elképzelésnek, hogy a gyár a szakmai befekte­tők előtt is vonzó legyen. A Borsosföldi: Kaposvárhoz köt a megbízatásom, ide köl­tözöm FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA többségi tulajdonos most pénz­ügyi befektető, de neki is az a szándéka, hogy a gyár megerő­södjön. Bőven lesz tennivalóm, és remélem, hogy sikerül majd valóra váltani tervünket. A leg­fontosabb célok a minél haté­konyabb munka. Az export to­vábbra is meghatározó lesz, a termékek nagy részét ugyanis Nyugat-Európába szállítjuk. A A hazai jelenlétről sem szabad azonban megfeledkezni. Fon­tos, hogy Magyarországon is többen ismerjék meg a kapos­vári ruhát. Hazánkban a férfi felső konfekció iránt fizetőké­pes kereslet van, véleményem szerint ebbe az irányba kell lépnünk. Jól képzett munkások dolgoznak a gyárban, ráadásul néhány éve jelentős műszaki fejlesztés volt a gyárban. Ez kedvezően befolyásolhatja el­képzelésünket. — Hogyan telt az első napja? — A dolgozókkal és a gyár­ral ismerkedtem, és találkoztam több régi ismerősömmel. Volt, aki alig ismert rám: hiába, ré­gen eljöttem... Azt hiszem, so­kat segíthetnek tapasztalataim, s azok a barátaim, akik bíznak bennem. Örömmel vállaltam az újabb kihívást, s mivel Kapos­várhoz köt a megbízásom, ide költözöm. Zalaegreszegen la­kásom van, de természetesen ezután itt élek. (Harsányi) * Eled a turizmus Somogyszilban Igái közelsége miatt várha­tóan többen telepszenek le Somogyszilban és Gadá- cson. Egyelőre csak néhány ház felel meg a falusi turiz­mus követelményeinek. Az infrastruktúra hiányos; nincs gáz és a szennyvízel­vezetést is meg kell oldani. Legtöbben idényjelleggel, Németországból és Pestről érkeznek ide. Somogyszil­ban tíz, Gadácson három német család alakított ki pi­henőhelyet, s évente ötször- hatszor látogatnak le. Ha a portákat kicsinosítják, vár­hatóan megélénkül a falusi idegenforgalom is. Főépítészi fórum a megyeházán Főépítészi fórumot rendez­tek tegnap a megyeházán, amelyre a főépítészeket és a somogyi városok építési ha­tóságainak képviselőit is meghívták. Dr. Tóth Zoltán területi főépítész volt a ven­dége a találkozónak, ame­lyen a közelmúltban megje­lent és az előkészítés alatt álló jogszabályokról és -ter­vezetekről esett szó. Pályázati pénz a felzárkóztatásra 2,2 millió forintot nyert a cigánytanulók felzárkózta­tására a kadarkúti iskola. A tehetségek gondozására me­seszakkört, énekkart mű­ködtet az intézmény, amelynek szép eredményei vannak a sportban is. Siófoki gondokról a közgyűlésen A siófoki mozgáskorlátozot­tak egyesületének tisztújító közgyűlésén dr. Balázs Ár­pád polgármester kijelen­tette: a városban még meg­lévő közlekedési gondok megoldását fontos feladat­ként kezeli az önkormány­zat, s ennek végrehajtására pénzügyi fedezetet biztosít. Szórakozhatnának a patosfai fiatalok Bár van egy pinceklub a pa­tosfai ifjak szórakozására, azok mégsem helyben akar­nak kikapcsolódni. Ladra, Szigetvárra, Homokszent- györgyre járnak diszkózni. A háromszázhatvan lelkes településen csaknem száz fiatal él. A polgármester és a képviselők azt szeretnék, ha öntevékenyen csoportok szerveződnének, s rendsze­reden jelentkeznének külön­féle programokkal. SFOR-katonák az iskolákban Márciusra újabb jelentős csapatmozgást terveznek az amerikai békefenntartók. Az ismét megsűrűsödő kon­vojok az útmenti települé­sek lakóira, elsősorban a gyerekekre nézve veszély forrásai lehetnek. Az ameri­kaiak ezért felkeresték a barcsi iskolákat és előadá­sokat tartottak arról, hogyan viselkedjenek a gyerekek a konvojok áthaladásakor. Az elmúlt héten az Arany János iskolában, tegnap a Szivár­vány gyógypedagógiai köz­pontban jártak, jövő héten pedig a Deák Ferenc általá­nos iskolába látogatnak el az amerikai békefenntartók képviselői. N. L. Visszavárja a régi gyűrűsfonókat és orsózókat a Kaposfil Kft A biztos jövő szálait fonják Biztató tárgyalásokat folytat a Kaposfil Kft a Quats-csoporttai arról, hogy a Németországban megszűnő cégek termékeinek gyártását átvennék. Magyarország legnagyobb fonodájának 1997 elején befejeződött privatizációja sikeresnek tűnik: vesz­teségek nélkül tér át a minőségi alapanyaggyártásra. A Masterfil nagyatádi és ka­posvári egységét együtt magá- nosították: az előbbit a világ egyik vezető cége, a Quats Hungary vette meg, az utóbbit a Kaposfil Kft, amely a Műszer- technika holding többségi, va­lamint egy Bécsben székelő magyar gyapotkereskedelmi iroda kisebbségi tulajdona. A vevő megemelte az alaptőkét, megtartotta a vállalati vezetést és a munkásokat, és 20 száza­lékkal emelte a béreket. — Bővíteni kívánjuk a ter­melést, és a tulajdonosnak van­nak kapcsolatai a piacszerzés­hez — mondta Bodosi Tamás vezérigazgató. — Most évi 3500 tonna fonalat gyártunk, három év múlva 5000-et sze­retnénk. A szövőipartól az igé­nyesebb alapanyagot kívánó kötőipar felé fordultunk. A négy legnagyobb magyar kötő­dén kívül harminc kisebbnek is szállítunk. A gépparkunk mo­dem, hét éve vettük meg egy svájci gyárét. Jelenleg 430 munkásunk dolgozik három műszakban, a hétvégi 12 órás műszakot eggyel bővítjük, eh­hez 40 régi gyűrűsfonónkat és orsózónkat várjuk vissza. Ter­veink szerint három év múlva több mint félezer embernek biz­tosít megélhetést a Kaposfil. — 50 éves múltunk és kiváló szakembergárdánk van — mondta Bodosi Tamás. — Az ország fonaltermelésének ne­gyedét adjuk. Csaknem száz­féle terméket gyártunk, egy- harmada olyan különleges anyag, amilyet csak mi tudunk előállítani Magyarországon. A nagyatádi cémagyár teljes fonalellátását a Kaposfil bizto­sítja, a kétéves szerződés való­színűleg hosszabb együttmű­ködés kezdete. Katona József CORSA MELODY Az On ritmusára! CORSA Ez az ajánlat igazán jól liangzik! Corsa Melody hathangszórós, CAR 300-as rádióval és további extrákkal. Ára mindössze Amíg a készlet tart! OPEL MOLNÁR 7400 KAPOSVÁR Füredi út 153. Tel.: 82/422-227, 82/422-228, 82/314-425 Fax:82/319-425

Next

/
Oldalképek
Tartalom