Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-19 / 42. szám

1997. február 19., szerda SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Nagy László jegyzete A kéregető kenyere Az asszony Kaposvár egyik belvárosi élelmiszerboltjából jött ki éppen. Nagy szatyorral és kis gyerekkel. A kéregető már jó ideje ott álldogált a bolt előtt. Befelé figyelt, nézte a kasszánál állókat; ki milyen pénzzel fizet, kihez érdemes odacsapódni. A nyugdíjasokat messze elkerülte. Eddig a dolog kitűnően műkö­dött, a megszólítottak legtöbbje a zsebébe nyúlt. Az ablakon át jól látta, hogy az asszony pénztárcája is inkább laposnak mondható, de a nőből sugárzó kedvesség és jóindulat miatt a kéregető úgy döntött, hogy mégis megszólítja. Tessék már néhány forinttal kisegíteni — mondta a szokott hangsúl­lyal. — Ennivalóra kell. Az asszony először meglepődött, aztán rámosolygott és rövid gondolkodás után így szólt: ne haragud­jon, pénzt nem tudok adni, de szívesen odaadom ezt a fél kiló kenyeret. Az nem kell. A kéregető gyorsan odébbállt, miután ezt kimondta. Az asz- szony azonban a gyerekkel az egyik, szatyorral a másik karján még egy darabig álldogált értetlenül. Pedig megszólítója nem mondott semmi csúnyát: ha Pesten történik mindez, a hölgy egy cifra káromkodást is kaphatott volna válaszul az ottani lejmo- lóktól, meg azt, hogy „tudja ám, mit csináljon a kenyerével”. Aztán az asszony lassan mégis elindult. A kéregető pedig pár perc múltán újra ott állt a bolt előtt. A rendőrség nem válhat öncélú szervezetté Az új kapitány tervei — Tudja-e, hogy mit örökölt és mint új városi kapitánynak milyen tervei vannak? — kér­deztük Dr. Pintér István őrna­gyot, Kaposvár leendő rendőr- kapitányát, akit a tegnapi köz­gyűlésen dr. Ferenczi László, megyei főkapitány mutatott be. — Természetesen tisztában vagyok az „örökségemmel”, hiszen hét évig dolgoztam a vá­rosi kapitányságon. Majdan, az általam irányított rendőrséggel szeretném elérni, hogy bűnül­dözéscentrikus, polgárbarát és együttműködésre kész legyen. A jövőben a megmérettetés alapja csak a felderített bűncse­lekmények száma lehet. A bűnmegelőzés sarkalatos pont­ja a polgárőrség létrehozása és életben tartása. Hogy a rendőr­ség mennyire polgárbarát, ezt a kaposvári polgárok véleménye dönti el. Amikor a rendőr felvi­lágosít, segítséget nyújt, pol­gárbarátsága nem vitatható, ám más a helyzet, ha büntet vagy feljelent. Az intézkedéseknek — az emberi méltóságot tiszte­letben tartva — törvényesnek, határozottnak és kulturáltnak kell lennie. Bűncselekmények, illetve kiemelt szabálysértések esetén viszont az intézkedő rendőrnek, nyomozónak mér­legelési lehetősége nincs és nem is lehet. Mindehhez még hozzátette, hogy nem ismer olyan megbíz­ható mércét, amely alapján egyértelműen eldönthető: a ka­posvári rendőrség polgárbarát- e vagy sem. Hangsúlyozta: a rendőrségnek együtt kell mű­ködnie más kapitányságokkal, Dr. Pintér István: Polgár­barát rendőrséget szeret­nék FOTÓ: KOVÁCS TIBOR állami, társadalmi és gazdasági szervezetekkel, valamint az önkormányzatokkal és az ál­lampolgárok közösségeivel is. Ezeknek az alapja a polgárok közrend, közbiztonság iránti igénye, illetve ezeknek az igé­nyeknek a kielégítését szolgáló rendőrségi tevékenység. A rendőrség megítélése ennek a szolgáltatásnak a színvonalától függ. Szándékai szerint Ka­posvár közrendjének védelmé­ben a polgárőrségnek is jelen­tős szerepet szánna, szorgal­mazza majd a közös szolgála­tellátást is. Ezzel a polgárőrö­ket is ugyanolyan büntetőjogi védelem illetné meg, mint a rendőröket. Összegezve: a rendőrség nem válhat öncélú szervezetté. (Tamási) Nagyatád: 162 millió hiányzik Százhatvankétmillió forintos működési hiánnyal fogadta el idei költségvetését tegnap este a nagyatádi önkormányzat. Ezek szerint fejlesztésre és fel­újításokra 337 millió 633 ezer forintot költhetnek, míg a mű­ködésre egymilliárd 811 millió kellene. A hiány megszünteté­sénél pótlólagos állami támoga­tásra számítanak. Negyedik alkalommal tár­gyalta tegnap este a város idei költségvetésének tervezetét a nagyatádi önkormányzat, ezért igazán nagy vitára már nem ke­rült sor. Mindössze egyetlen módosító indítvány történt: emeljék fel a polgármester ren­delkezésére álló pénzkeretet húsz, a képviselők önálló kere­tét pedig száz százalékkal. Mindezt dr. Seffer Tibor a szo­ciális bizottság elnöke javasolta a bizottsági ülésükön felszólaló dr. Novák János képviselő ké­rése alapján. A képviselők le­szavazták a kérést, mert mint azt Kiskó Gyuláné mondotta ehhez legkevesebb félmillió fo­rintot kellene elvonni valahon­nan. Ormai István polgármester úgy fogalmazott, hogy nem szabad és nem lehet kiskapukat keresni, hiszen a költségvetési hiány miatt egész évben szi­gorú fegyelemre van szükség. A maga részéről nem tartott igényt arra, hogy a százezer fo­rintos keretét felemeljék. Nagyatádi idei költségvetése egyébként évközben még sokat változhat, hiszen a legtöbb mű­ködési pénzt felemésztő kórház eddig nem tudott valós tervet készíteni, már csak azért sem, mert csak márciusban derül ki, hogy az egészségbiztosítási pénztár valójában mennyit jut­tat nekik. A város a működési költsé­gek hiányát elsősorban az ön­hibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések megsegítésére létrehozott alap­hoz való pályázattal kívánja pó­tolni. Nagy Jenő Eladósodhat a megyeszékhely A késő estig tartó vitában több képviselő is felhívta a figyelmet az 533 millió forintra nőtt mű­ködési költségvetési hiány tart­hatatlanságára. Jobban János képviselő szerint a félmilliárdos hiánnyal olyan adósságspirálba kerül a város, amely két év múlva kezelhetetlen lesz. Farkas István (MSZP) ta­nácsnok azt mondta: pénzügyi technokrataként nem helyesli, de várospolitikai szempontból el tudja fogadni a költségvetést. A hiány jórészt az infrastruktúrát fejlesztő fontos feladatok meg­oldásából adódik. A kaposvári intézményhálózat nagyobb, mint amekkorát a város elbír. Tavaly már jelentős megszorítá­sokat vezettek be, további meg­vonások már az intézmények el­lehetetlenüléséhez vezetnének. A pénzügyi tanácsnok hangsú­lyozta: az idén még kézben lehet tartani a város költségvetését, de veszélyessé válik, ha tovább folytatódik a hiány növekedésé­nek tendenciája. Szabó József Andor (Fidesz- MPP) véleménye szerint a jövő­ben a költségvetés egész szerke­zetét átalakításra szorul: a bázis­szemléletről a teljesítményará­nyos finanszírozásra kell áttérni. Kurdi Péter (SZDSZ) úgy vélte az idei költségvetés a béke ára. Szerinte — versenyhelyzetben — fel kellene vállalni a harcot és a feszültségeket. Dr. Gyene- sei István (Somogyért Egyesü­let) viszont kötéltáncnak nevezte a költségvetést, amelynek van­nak szurkolói és ellendrukkerei. Szita Károly polgármester arra hívta fel a városatyák fi­gyelmét: a kormány egyre in­kább kivonul a települések fi­nanszírozásából, évről-évre csökken az önkormányzatok GDP-ből való részesedése. A feladatok megoldásában nem számíthatnak külső segítségre. A közgyűlés az iparűzési adóból és az illetékfizetésből származó bevétel növelésével 5 milliárd 102 millió forintban ha­tározta meg a város működési célú bevételeit. Egy milliárd fo­rintra számítanak a lakásforgal­mazásból, az ingatlanok értéke­sítéséből és a koncessziós díjak­ból. Elfogadták Varga József ta­nácsnok (Somogyért Egyesület) javaslatát, hogy az év közben adódó további bevételeket nem használják fel működési kiadá­sokra. Az intézmények felújítására 102 millió forintot költ az idén a város, 40 millióval többet, mint tavaly. A lakások felújítására 22 milliót fordítanak, az utak, a jár­dák és a hidak korszerűsítésére 40 milli forint jut. A pótigények felsorolásánál — mint Fekete Balázs (MSZP) képviselő fo­galmazott — röpködtek a mil­liók. Kurucz János (MSZP) javas­latára, olyan mikrohullámú be­rendezést vásárolnak a Kapos Tévének, amely lehetővé teszi, hogy élő, egyenes adásban köz­vetítsék a közgyűléseket. Ez plusz 2 millió 435 ezer forintjába kerül a városnak. Pólyák Józsej (MSZP) módosító indítványában azt kérte a képviselőktől: támo­gassák, hogy a Kapos Tévé napi tíz perces háttérműsort és havi egy órás önkormányzati maga­zint készítsen. A városatyák a magazin 960 ezer forintos több­letköltségét megszavazták, a 3 milliós kiadással járó hírháttér ötletét elvetették. A közgyűlés lapzártakor még tartott. S. P. G. Dombóvár: szükségköltségvetés Az idén is szükségköltségvetést készített a dombóvári önkor­mányzat. Az egymilliárd 560 millió forintos költségvetés mel­lett — a legszűkebben számolva is — legalább 200 millió forint hiánnyal számol a város. 100 milliós tételként szerepel pél­dául a közalkalmazottak bér­emelése, az általános iskolák és a gimnázium működésének költségeit pedig a központi nor­matíva csupán 50-60 százalék­ban fedezi. A testületi ülésen az is el­hangzott: rosszabb helyzetben van a város, mint tavaly ilyen­kor. Görgetik maguk előtt a fel­vett hitelek terheit, egyre na­gyobb a bizonytalanság. Több mint három órás vita után végül — igaz, csak minimális több­séggel — a testület megszavazta a város idei költségvetését. Arra számítanak azonban, hogy pá­lyázniuk kell az önhibáján kívül veszteséges önkormányzatok pályázatán, és számba veszik az egyéb pénzforrásokat, támoga­tási lehetőségeket is. A második félévre ezért mindenképpen pótköltségvetést készít a város. A testületi ülésen vitát váltott ki a kórház kht. ügye is, mely már sokadszor került a testület elé. Ezúttal arról kellett dönteni: mi legyen a Rolicare Rt üzletré­szének sorsa. A társaság — mint ismert — szeretné eladni 50 szá­zalékos, mintegy hárommillió forint névértékű vagyonrészét. Végül a testület úgy döntött: az önkormányzat él elővásárlási jogával és egy forintért megvá­sárolja az üzletrészt. így a kór­ház ismét száz százalékos ön- kormányzati tulajdonba került. (Jakab) 42 lakást elad a tabi önkormányzat Tabon a városi képvi­selő-testület elfogadta, hogy negyvenkét önkor­mányzati tulajdonú lakást értékesít 1997-ben. A kije­lölt, különböző komfortfo­kozatú lakások többsége felújításra szorul, ami több millió forintjába kerülne az önkormányzatnak. A laká­sok eladásával a városi ön- kormányzat jelentős pénz­összeget takaríthat meg. Olcsóbb ivóvíz Szőlőskislakon A megyei vagyonátadó bi­zottság a balatonboglári ön- kormányzat tulajdonába adta a szőlőskislaki ivóvíz- hálózatot, amely saját kútja révén független a regionális rendszertől. így a vízdíj megállapítása a képviselő- testület joga, ezért előfor­dulhat, hogy Bogláron drá­gább lesz a víz, mint a sző­lőskislaki városrészben. Szemesi tartalék az intézményeknek A balatonszemesi önkor­mányzat 293 millió forinttal gazdálkodhat idén, ebből 135 millió forintot kíván fej­lesztésre fordítani. A község tavaly hozzájutott privatizá­ciós követeléseihez, és ezt a jelentős tartalékot az iskola és az óvoda bővítésére, va­lamint a tornaterem építé­sére tartalékolja. Közhasznú társaságot is létre kíván hozni a köztisztasági felada­tok megoldására és a szelek­tív hulladékgyűjtés mie­lőbbi bevezetésére. Százéves-köszöntő Balatonföldváron Özvegy Pál Józsefné Nagy Annát köszöntötték tegnap 100. születésnapja alkalmá­ból. Az óvodások verssel, a vegyeskar dallal, a házi­gazda Jogar hotel száz gyer­tyával díszített tortával, Berkes László polgármester virággal kedveskedett. Földvár legidősebb polgára 4 leánya, 8 unokája, 17 déd­unokája és 4 ükunokája kö­rében ünnepelt. 140 ezer forint kár az óvodákban Kaposváron az Arany utcai óvodába az ablak, a nagy­atádi Napsugár Óvodába pedig az ajtó betörésével ha­toltak be. Előbbiből mű­szaki cikkeket, utóbbiból fényképezőgépeket, video­kazettákat loptak el, 140 ezer forint kárt okozva. A mezőgazdaság fejlődésének egyik útja lehet Biokultúra - új életforma A biogazdálkodás a mezőgazdaság másik útja: visszaadhatja a vidék rangját — mondta megnyitójában Dr. Paál Jenő dé­kán, tegnap az agráregyetemen, ahol a Mezőgazdaság Más- Napja címmel tartott kiállítást és szakmai napot a Biokul­túra Egyesület PATE Ökocsoportja. — A gyökerekhez vezet vissza, de kiindulópontja egy más fejlődési iránynak. A megnyitó után előadásokat hallhattunk rangos cégek, ter­melők képviselőitől. A „Cso- lomon” feromoncsapdákat Dr. Szőcs Gábor, a Növénytani Kutató Intézet munkatársa is­mertette. Alkalmazásukkal el­kerülhetjük a felesleges per­metezést és a közömbös rovar­fajok pusztítását, segítségük­kel már csaknem száz rovarfaj ellen megoldható a védelem. — Milyen feladatokat jelent a biosajt termelés? — kér­deztük Méhesi Zoltán termelőt. — A minősített biotermék előállításához szigorú köve­telményeknek kell megfelel­nünk. Mi hagyományos gaz­dálkodást vezetünk: megter­meljük a takarmányt, saját te­heneink tejét dolgozzuk fel. Nem használunk vegyszereket, műtrágyát, így a terméshoza­mok is alacsonyabbak. A saj­tok jó piacra találnak: nem tu­dunk annyit előállítani, amennyire szükség lenne. — Milyen értékeket képvisel a biokultúra Magyarorszá­gon? — Az ellenőrzött és minősí­tett biogazdálkodás a legfonto­sabb, amit kiegészít az aktív környezet- és egészségvéde­lem — mondta Dr. Márai Géza, a Biokultúra Egyesület elnöke. — Ez új életformát is jelent. Egyesületünk 15 éve működik. Mi végezzük a bio­termékek ellenőrzését, majd védjeggyel jelezzük hitelessé­güket. Átfogó stratégiát kell kidolgoznunk, mert a bioter­melés az agrárszféra fejlődé­sének jövőbeli útja. Ezért kell minél több ilyen „más-nap”, hogy figyeljenek ránk. Mák Péter En vagyok a a nyúl SOMOGYI HÍRLAP-nál Szeretnék húsvétra ajándékot vinni az Ön kosarába. Figyelje, kínálja és fizesse elő lapunkat, s megtudja, hogyan lehet Ön a nyerő!

Next

/
Oldalképek
Tartalom