Somogyi Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-11 / 35. szám

1997. február 11., kedd SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Daránypuszta vizet keres és villanyáramot Hatvanhárman élnek Daránypusztán. Régóta gondot jelent, hogy vizüket és villanyáramukat egy kft telepéről kapják, s a cég már jelezte: hosszú távon nem tartja elfogadhatónak ezt a megoldást. Most egyezkednek, s keresik a gond megoldását. Bábonymegyer engedné, hogy vezetékhálózatára rákössenek, de nincs meg a 3,5 millió forint a beruházásra. Még annyira sem futja, hogy a negyven százaléknyi önrészt fel tudják mutatni egy sikeres pályázat reményében. / Átadták a versenydíjat a lullai gazdáknak Több mint százan vettek rész Lullán a gazdaköri egyesület ren­dezte farsangi mulatságon; ez alkalommal adta át a borverseny győzteseinek is a díjakat Wolf Gábor, a lullai egyesület elnöke. Két különdijat is kiadtak: ezt Kleiber Jenő nyerte el fehér, il­letve Keller Pál a vörös borával - nekik Kleiber József a tabi Béke mezőgazdasági szövetkezet elnökhelyettese nyújtotta át a jutalmat. A lullai rendezvényen - tizenkettedik alkalommal tar­tottak ilyet - mintegy 15 ezer forint volt az egyesület tiszta be­vétele; ezt a pénzt mezőgazdasági előadások, illetve a gazdák szakmai kirándulásának a támogatására használják föl. Számítógép-kezelői tanfolyam felnőtteknek Harmincórás, alapfokú számítógép-kezelői tanfolyamot szer­veznek Tabon az I. számú általános iskolában a felnőtt dolgo­zóknak. Ezen a képzésen a résztvevők megismerkednek a szá­mítógép használatával és olyan egyszerű programokkal, ame­lyeket a munkájuk során használniuk kell, esetleg továbbfej­leszthetnek. A tanfolyamot Horváth Árpád műszaki tanár ve­zeti, és a foglalkozásokat a hónap közepén kezdik meg. Szeneskályhával fütik a somi hivatalt Elfogadta 16 millió forintos költségvetését a somi önkormányzat. A falugyűlés egyetértett a képviselők döntésével. Gondot okoz, hogy tartozik a falu a gázhitel miatt egymillió forinttal és ennek kamataival, és egyelőre nincs pénzük. Nagy tervei voltak a veze­tőségnek, de ezek egyelőre megvalósíthatatlanok, mert a remélt 9 miihó helyett csak 2,2 millió forint értékű gázrészvényt kapnak. Keresik a lehetőségeket, hogy bevételhez jusson az önkormány­zat; adót nem emeltek, mert Somban nem él nagyvállalkozó. így fejlesztésre sem jut pénz. Karbantartásra, felújításra 200-200 ezer forintot terveztek. Az önkormányzat épületét azonban to­vábbra is szeneskályhával fűtik, mert nem futja konvektorra. Csomagolják a Púmnál a pácolt heringet A fagyasztott heringet megtisztítják, majd az előírás szerinti ideig pácolják a tabi Púra Bt üzemében, s a feldolgozás befejez­tével félliteres műanyag tégelyekbe, illetve üvegekbe csoma­golják. A 15 munkás naponta mintegy 1200 üveg ruszlit cso­magol, s hazai kereskedőknek szállítják fotó: kovács tibor Tizenkétmillió forint a gépek nagyjavítására A nágocsi Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezetben ezernyolc­száz hektárnyi őszi vetése van a hó alatt. Ebből 1500 hektár a gabona, a többi repce. Sasvári Attila elnök szerint a szántóföldi munkát csak márciusban tudják elkezdeni: szakembereik erre készítik fel most a gépeket. A szövetkezetben a munkagépek javítására az idén tizenkétmillió forintot terveznek költenek. Tizenötezer tonna szemes terményt tárolnak a fémsilókban Tápos gondok Kapolyon Többféle tápot gyárt az üzem. Képünkön: zsákokba töltik a készterméket FOTÓ: kovács TIBOR Somogyi kereskedők, áfészok, szövetkezetek vásárolják a tá­pot; szállítottunk Tolna és Ba­ranya megyébe is. Tavaly hor- vát és szlovén exportra adtunk el 400 tonnányit - mondta Szakály Csaba, a keverőtelep vezetője. Kapolyban évente több mint 14 ezer tonna tápot, granulátumot állítanak elő.- A táp negyven százaléka egyéni vállalkozókhoz, pulyka­tartókhoz került a zalaegerszegi Baromfiipari Rt szervezésében ­Bognár Hajnalka, Törökkop- pány köijegyzője elmondta: a község 540 lakosa közül 220 nyugdíjas, de nem igényük a közétkeztetést. Az iskola napkö­zijéből csak tízen viszik haza az ebédet, kettőnek a hivatal szoci­ális gondozója szállítja. A menü 200 forintba kerül, s ebből 154 forintot fizetnek a nyugdíjasok. Miklósiba is szállítanak húsz ebédet. A szállítást 91 forintért az ottani önkormányzat vállalta. Müller Miklós polgármester ar­ról tájékoztatott: a költségek 40 százalékát az önkormányzat vál­lalta át. Aznap egyébként zöld­séges lencseleves volt sóskifli­vel. Kára és Szorosad lakói nem igénylik ezt a szolgáltatást; az ott élő idősek az önkormányzat szerint el tudják látni magukat. mondta Szakály Csaba, a Dél­dunántúli Gabonaipari Rt kapo- lyi telepvezetője. - Négyezer tonnát vásárolt a halgazdasági részvénytársaság is a kacsahizla­láshoz. A többit szövetkezetek és kistermelők vették meg. A ta­valyi 14 ezer 200 tonna csaknem háromezer tonnával kevesebb az egy évvel korábbinál; ennek oka az állatállomány csökkenése. A premixüzemben 2500 ton­na előkeveréket is gyártottak. Ebből 690 tonnát adtak el a so­mogyi mezőgazdasági szövet­Baumann Józsefi A éves, a fe­lesége 72. A kárai házaspár megerősítette értesülésünket. Elmondták: mindenki tart hízót és baromfit is, ezért nem élnek az önkormányzat kínálta lehető­séggel. Kérdésünkre, hogy mit esznek délben, azt válaszolták: kramplilevest és sült hurkát. Karádon 8-10 rászorulónak hordja ki az ebédet a szociális munkás az iskola konyhájáról. Van, akinek semmit nem kell fi­zetni. Wiesner Sándor polgár- mester napi 150 forintot fizet ezért. Aznap borsókrémleves és sajtos makaróni volt az ebéd. Zöldséglevest és rakott ká­posztát tálaltak fel Fiadon, ami­kor Dömös József polgármester azt mondta: az iskola és óvoda napközi otthonából biztosítják kezeteknek, 1800 tonnányit pe­dig a társaság keverőüzemei - a barcsi, a memyei, a kapolyi - használták föl. A kapolyi telep 21 fémsilójában 15 ezer tonna szemes terményt tárolhatnak. Főleg a környék szövetkezetei és magángazdák szállítják ide a búzát, árpát, kukoricát.- Tápot mintegy 15 ezer ton­nát gyártunk az idén - mondta Szakály Csaba. - Ipari takar­mánykeverékből is a múlt évi­hez hasonló mennyiséget készít majd a kapolyi üzem. (Krutek) 84 idős embernek - napi 120 fo­rintért - az ebédet. Mazda mini­buszukkal mindössze öt rászoru­lónak szállítják házhoz a meleg ételt. A szolgáltatást igénylők elégedettek a menüvel. Bedegkéren minden harma­dik lakos nyugdíjas. Ágyik Lajos polgármester elmondta: az óvo­da napközijéből hordják az ebé­det a rászorulóknak; 90 forintot üzemek érte, s ugyanennyit tesz hpzzá a hivatal. Naponta négy­öt idős embernek a falugondnok viszi ki, huszonketten az idősek klubjában ebédelnek. Csontle­ves és hagymás szelet volt bur­gonyával, káposztasalátával. A kis településen élő Kosziba Jánosné 72 éves. Azt mondta: még el tudja készíteni az ebédet; aznap gulyáslevest főzött és pa­lacsintát sütött. De ismerőseitől tudja, hogy az óvodában jól főz­nek, és ha úgy hozza sors, férjé­vel együtt majd ő is ott ebédel. Czene Attila Nagyberény kis lépései 56 millió forint körüli ősz- szeggel számolhat idén a nagyberényi önkormány­zat. Ez mindössze hatmillió forinttal több, mint a tavaly rendelkezésre álló összeg. Szentpéteri László polgár- mester panaszkodott, hogy a növekedés mértéke elma­rad az inflációtól is.- Nagy terveink nem lehet­nek - mondta Szentpéteri László. - A gázprivatizáció­ból a ránk hátrányos elszá­molás miatt a remélt 22 mil­lió forint helyett csak ötmillió jutott. Ez óriási különbség! Több településsel közösen levelet írtunk Horn Gyulának a Kögáz-ügyben, de választ még nem kaptunk. Tervez­zük, hogy más megoldás hí­ján, ha kell, az Alkotmánybí­rósághoz fordulunk. A működésre azért jut még pénze Nagyberénynek. Nem­rég visszafizették a hétmillió forintos gázhitel utolsó rész­letét is, s így a falunak már nincs tartozása. Nagy beru­házásra nem, apróbb fejlesz­tésekre, felújításokra azon­ban futja talán. Tervezik pél­dául, hogy a régi iskola épü­letébe bevezetik a gázt, a művelődési házat is tataroz­zák, és melléje a fiataloknak klubhelyiséget építenek. Eh­hez csak az építőanyagot ve­szi meg az önkormányzat, a munkát - reményeik szerint - elvégzik a falu lakói.- Eddig 55 ingatlan tulaj­donosa jelezte, hogy csatla­kozna a kábeltévé-hálózat­hoz - mondta a polgármester.- 200 lakásnál lenne teljesen fedezve a beruházás. A vég­összeg ugyanis négymillió forintra rúg. Még szervezzük a lakosságot. Előlegként az összeg felét kérjük: tízezer forintot. Ha összeadják az összeg 70 százalékát, a többit az önkormányzat biztosítja. Ezt a pénzt mindenesetre tar­talékalapba helyezzük, s ha nem sikerül a beruházás, más fontos célra költjük. (Czene) Takarékoskodnak a hússal a Koppány völgyi községekben Otthon csak sült hurka A Koppány völgye hét falujában érdeklődtünk, hogy mit főz­nek az önkormányzati konyhákon. S arról is, hogy ezt a szol­gáltatást főképpen kik veszik igénybe az óvodásokon, iskoláso­kon és a polgármesteri hivatalok dolgozóin kívül. 1 -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­Vadászösvények és mindennapi csodák, a szülőföld vonzásában Erdész, tollal a kezében Első könyvét a tabi Bite Pál saját kiadásban jelentette meg, s rögtön nekikezdett a második, életrajzi kötetnek. Azóta elkészült az is, anyagiak hiányában azóta hónapok óta késik megjelenése. Vágja ki, mert szüksége lehet rá! A SOMOGYI HÍRLAP hirdetésfelvevő helyei Tabon és környékén Tabi Áfész központ, Kossuth u. 1. Péterffy Árpád, Tab, Kossuth u. 128. A takarékszövetkezetek karádi, andocsi, kisbárapáti, ságvári, ádándi irodájában JtabJ- A menekültek áradatának szenvedései megdöbbentőek. A horvátországi és boszniai ször­nyűségek hírei megráztak. Me­nekült voltam én is, a második világháború idején, sok ma­gyarral együtt. Életünket igye­keztünk menteni, mikor elme­nekültünk a Szerémségből. Éreztem akkor az előítéleteket, és kötelességemnek éreztem most, hogy szembeszálljak ve­lük, és a hazátlanná vált, elke­seredett emberek mellé álljak. Ezt írtam meg a Visszatekintés­ben. 1993 karácsonyára jelent meg, s nagy örömömre szerepel a Somogyra vonatkozó helyis­mereti irodalomjegyzékben is. — Mircíl szól újabb könyve?- Egy erdészcsalád sorsa. Három éve fogtam hozzá, s az erdőben élő ember mindennap­jait foglaltam össze. Ez tulaj­donképpen a családom törté­nete. Gyerekkoromat ugyanis a Fruska Gora idillien szép erde­iben töltöttem. Csodálatos volt. Aztán jött a háború: a gyűlölet­ből eredő kegyetlenségek sora, szülőföldem kényszerű elha­gyása, az újrakezdés. Erről is szólók, meg a vadászatról. A természet csodálatos kincses­tár, ebből igyekeztem minél többet másnak is megmutatni. — Kiknek szól ez a könyv?- Erdészeknek, vadászoknak és horgászoknak. Találnak benne azok is sok megszívle­lendőt, akik csak néha járják az erdei ösvényeket. — Gondok vannak a megje­lentetésével?- Már fél éve ott a kézirat egy kiadónál, de nincs pénz a nyomdai költségekre. Nem va­lami rózsásak a kilátásaim. Bite Pál most támogatókat keres; reménykedik a vadgaz­dálkodási alap mellett az erdő- gazdaságok és a vadászok se­gítségében. S közben már har­madik könyvének megírásán is dolgozik. Krutek József Papíron már nem hátrányos helyzetű a falu Zics és Nágocs egyezsége Az idén Zics kimaradt a hát­rányos helyzetű települések sorából, így jócskán csökkent az esélye, hogy állami támo­gatáshoz jusson. Pedig mint Szabó Terézia jegyző el­mondta: a körülmények rosz- szabbodtak, több a faluban a munkanélküli is. A döntést senki nem indokolta. Ráadásul az utóbbi két évben 1,7 millió forinttal csökkent a nekik jut­tatható állami támogatás. A költségvetés elfogadása előtt állnak a zicsiek. Hogy a működés költségein spórolja­nak, fölajánlották Nágocsnak közös köijegyzőség alapítását. S Nágocs belement az egyez­ségbe, őket választotta, pedig Andocs is kacsingatott feléjük. Erről szándéknyilatkozatot már megfogalmaztak. Egyez­tető tárgyalásokra azonban még szükség van, a feltételeket tisztázni kell. Információink szerint annyi biztos: a köijegy- zőség Zicsben fog működni. Egy civil szervezet azért mozgolódik a község érdeké­ben. A Zics Faluért alapítvány támogatja az iskolát, a gyere­kek élelmezését. A segítők kö­zött akad távolra került is, mint például a fővárosi dr. Farkas Gyula, a kuratórium elnöke. Ő tavaszonként költözik Zicsbe. A helybéli adakozók közül említésre méltó Gerbovits At­tila alpolgármester, aki két éve az alapítvány számlájára fizeti be a tiszteletdíját. C. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom