Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-08 / 6. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1997. január 8., szerda A dolgozók komfortérzetét nem lehet pénzre váltani Konyhák takaréklángon Kaposváron, a Masterfil Pamutfonó Rt-nél már többféle étkeztetéssel is kísérleteztek. Kezdetben saját konyhájuk volt. Az ottaniak úgy tartják: ez volt a legemberibb, legkényelmesebb. Csak gazdaságtalan. Ezután a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalat működtette a konyhát, de nekik sem érte meg, annak ellenére, hogy még ekkor is csaknem négyszázan étkeztek ott. Több mint két éve már csak melegítőkonyha van, a kórházból hozzák az ebédet, ezt azonban alig húszán veszik igénybe, mert nagyon drága. A Dédász Rt néhány hónapja szüntette1 meg saját konyháját. Ott az volt a gond, hogy nem volt rá igény. A kétszázötven személyes konyhában mindössze nyolcvan ebédet főztek, s az ott étkezők többsége is „külső” befizető volt. Most az Egészségügyi Főiskoláról hoznak ebédet, a száz dolgozó közül huszonötén igényelték ezt. — A cukorgyárban mindig is volt konyha, ez itt tradíció, itt nem merülhet fel, hogy megéri- e. Ez nem pénzkérdés, a dolgozók komfortérzetét nem lehet pénzre váltam — vallja Hor- váthné Kelemen Mária, a Kapósaikor Rt munkásellátási vezetője. Mint mondja: kampányban, amikor három műszakban váltják egymást a dolgozók, 250 ebédet főznek, máskor 320- 330 adagot. A dolgozók háromnegyed része veszi igénybe az üzemi konyhát. Vállalkozásba adta a konyhát a Dél-Dunántúli Gabonaforgalmi Rt. Papp András és Müller Zoltán november elejétől gondoskodik az étkeztetésről, a konyhai dolgozók legtöbbjét is átvették. Akik itt ebédelnek, étlapról választhatnak minden nap. Egyelőre mintegy százan vannak, közülük 70 az rt dolgozója. Egy ebéd 160 forintba kerül, ebből a dolgozók 75 forintot üzemek, a többit a cég vállalta át. Siófokon a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság Kőolaj- és Földgázszállítási Üzletága évente 200 ezer forintot biztosít dolgozóinak választható béren kívüli juttatás címén. A központi irodaházban étterem áll rendelkezésre, ahová az ebédet az Aranyhíd Üdülőből szállítják. A dolgozóknak 95, illetve 180 forintért kínálják a menüt. Ezzel a lehetőséggel a dolgozók 50 százaléka él. A Kőolajvezetéképítő Rt. az elmúlt években üzemi konyhát üzemeltetett, 700 személyre főztek. Gazdasági okokból azonban 1995-től megszüntette a konyha működését. Most a dolgozók 1200 forintos étkezési bont kapnak. A Dunántúli Regionális Vízmű dolgozóinak havonta 1600 forint étkezési hozzájárulást fizet. Saját étterme van, itt 170 forint a menü. Ezzel a lehetőséggel a vállalat közel 170 dolgozója él. Balatonbogláron a BB Borgazdasági Rt-nek önálló konyhája van, de már ez sem a hagyományos üzemi étkeztetést szolgálja. A dolgozók ugyanis étkezési utalványt kapnak. No- vák Attila, a konyha vezetője elmondta: 450 embernek is tudnának főzni, de csak százan étkeznek náluk. A nyári hónapokban 160-180 ebédet is kiadnak, főleg iskolai kirándulóknak. 210 forintba kerül egy ebéd. A fonyódi Fonyton Kft melegítőkonyhát és éttermet tart fenn a szükséges személyzettel. Nyár óta a gimnáziumból hozzák az ételt. A dolgozók 156 forintot fizetnek az ebédért. Mindenki megkapja az 1200 forintos étkezési hozzájárulást, amit a cég 800 forintos utalvánnyal told meg. Barcson a nagyobb vállalatok visszaszorulásával szinte teljesen eltűnt az üzemi étkeztetés — tudtuk meg dr. Sári Katalin városi tisztiorvostól. — Üzemi főzőkonyha már egyáltalán nincs, legfeljebb tálaló- konyhák. A Kögáz kirendeltsége azért tartotta meg, mert ez a cégnek és a dolgozóknak is olcsóbb és gyorsabb bármilyen más megoldásnál. Mivel az állandó készenlét miatt húszpercesnél hosszabb ebédszünetre nincs lehetőség, szinte valamennyi dolgozó igényli az ebédet. A Kemikál gyárában négyöt éve még üzemelt tálaló- konyha, ám olyan kicsi volt rá az igény, hogy megszüntették. Most a dolgozók étkezési jegyet kapnak. Néhányan jelenleg is igénylik a napi meleg ételt, számukra a gyár autója hordja be éthordóban az ebédet. A Kemikálnál elmondták: ha lenne rá igény, bármikor újraindítható az üzemi konyha. Marcaliban és vonzás- körzetében nincsenek hagyományai a klasszikus üzemi étkeztetésnek. Inkább büfé-jel- legű, vállalkozásba kiadott melegkonyhák működnek, de nagykonyhai kapacitással csak a marcali városi kórház 6-800 személyes konyhája bír. Még a nagyobb létszámú cégeknél sem divat az üzemi étkeztetés. A többségében nyugati tulajdonú üzemek dolgozói saját maguk gondoskodnak az ebédről. A munkáltatók által biztosított, havi 1200 forintos étkezési hozzájárulás dr. Vörös Katalin városi tisztiorvos szerint tized- részét sem fedezi a tényleges mennyiségi és minőségi szükségleteknek, és a romló életkörülmények miatt a munkavállaló felnőttek körében is egyre terjed azok száma, akik egyáltalán nem jutnak meleg ebédhez. A minőségi vendégfogadáshoz szép környezet kell Fenyves ezer fenyőfája Az új igazolvány nem kötelező, de hasznos lehet Nyilvántartott őstermelők Úton az első kamion csöbilincs A németországi partnerrel kötött szerződésnek megfelelően 130 ezer csőbilinccsel tegnap elindult a marcali Color Tresor Kft. idei első szállítmánya. A fűtés-, valamint más csőrendszerek szerelésénél használatos csőbilincsekből terveik szerint az idén mintegy 2,5 millió darabot gyártanak a kft-ben. Egyszeri támogatás Szökedencsen Százezres nagyságrendű összeget fordított a szőkedencsi ön- kormányzat a faluban élő gyermekek és idősek egyszeri, két-kétezer forintos támogatására. A juttatást a községi nyugdíjas nap keretében adták át az érintetteknek. Lefröcskölte, majd orrba vágta A Kaposvári Rendőrkapitányság nyomozást rendelt el súlyos testi sértés bűntett miatt ismeretlen tettes ellen, aki az általa vezetett személyautóval Kaposváron, a Zrínyi utcában latyakos lével beterített egy járókelőt. Amikor a gyalogos kérdőre vonta a sofőrt, az — ahelyett, hogy elnézést kért volna tőle — orrba vágta. A szerencsétlen gyalogosnak eltört az orrcsontja. Új szervezet alakult Atádon A Masterfil rt nagyatádi cérna- gyárában (az idei évtől Coats Magyarország kft) újjáalakult a helyi vöröskereszt szervezete. Gulyás Tibomé lett az önkéntesek elnöke, akik segítőikkel együtt ezentúl kétszáznegyvenöt fővel kívánnak enyhíteni a bajbajutottak gondjain. Leszakadt a villanyvezeték Háromfán egy napig nem működött a helyi parabola antennarendszer, mert a művelődési ház előtt az időjárás és nagy terhelés következtében elszakadt és leégett a villanyvezeték. Az önkormányzat a hibát tegnap délutánra helyreállíttatta. A kár legalább húszezer forint. Szakképzési program Dél-somogyban Tegnap Nagyatádon járt Feigli Ferenc barcsi polgármester. Kezdeményezésére a két város szakképző iskolái kidolgozzák a térség szakképzési programját, melyben meghatározzák a közösen végzett vállalkozások egymásra háruló feladatait is. A megyei önkormányzat nagyatádi Szakképző Iskolája részt kíván venni a barcsi városfejlesztési programban is. Bevett gyakorlat Balatonfeny- vesen, hogy valamennyi ingatlan-tulajdonos, aki a telkén hajlandó fenyőt ültetni három növényt ingyen kap a helyi ön- kormányzattól. A települést szebbé, s a vendégek számára vonzó üdülőhellyé tenni akaró helyi önkormányzat az elmúlt években kiemelkedő figyelmet fordított a községi zöldterületek rendbe tételére. 1992-93 tói több mint ezer fenyőt ültettek el, s miként Lombár Gábor polgármestertől megtudtuk, az idén tavasszal további 150-200 tűlevelű földbe tételét tervezi az önkormányzat. Virágkompozíciók kerültek a turisták által előszeretettel látogatott Balaton-parti sávra éppúgy, mint a kissé beljebb fekvő, kereskedelmi és szórakoztató negyedbe. Az ökovagy más néven szelíd turizmus fenyvesi hívei hosszútávon a tömegturizmus helyett a minőségi vendégfogadásra kívánnak berendezkedni. A Balaton déli partján tervezett tourinform hálózatok kiépítése sokat segíthet a gyógy- és konferenciaturizmus, mint követendő idegen- forgalmi trend kialakításában. Gondok adódtak a szervezett szemétszállítás körül. A siófoki Településgazdálkodási rtrvel történt megállapodás alapján, téli időszakban heti egy, míg a főidényben heti három alkalommal gyűjtik be a lakossági hulladékot. A probléma csak az, hogy az állandó lakosok, illetve a nyaralókra kiszabott díjak között alig van különbség, s az árak alakulásába a helyi köz- igazgatásnak nem sok beleszólása van. (Csíky) Már igényelhetők az őstermelői igazolványok Somogybán is. Az új adójogszabályoknak megfelelően az igazolványok kiadását a megyei agrárkamara szakemberei irányítják. Dr. Exner Zoltánt, a somogyi agrárkamara elnökét arról kérdeztük: hol tart az igazolványok kiadása? — Még decemberben megkaptuk a nyomtatványokat. Tájékoztattuk a gazdajegyzőket az őstermelői igazolvánnyal kapcsolatos tudnivalókról. A megye kétszáznegyven települését 31 gazdajegyző között osztottuk fel, január másodikától náluk lehet igényelni az igazolványokat. Az első hírek szerint folyamatosan jönnek is az őstermelők, az igazolványok nagy része már gazdára talált. Az agrárkamara elnöke elmondta azt is, hogy Somogybán mintegy nyolcezer őstermelőt tartanak nyilván, akik elsősorban gabonanövények termesztésével, valamint tejelő szarvasmarha tartással, disznóhizlalással foglalkoznak. Számukra az egyik legfontosabb tudnivaló az, hogy őstermelői igazolványt csak az a magán- személy válthatja ki, aki renGyakori áramkimaradások, áramingadozások keserítik a barcsiak életét. Hogy milyen hosszan és milyen sűrűn, ez éppolyan ingadozó, mint maga az áram. Mindez már évek óta probléma a dél-somogyi városban, ehhez képest javulást a mai napig nem tapasztalhattak az itteniek. A szakemberek véleménye is az: Barcs áramellátása épp csak súrolja az EU-szabványt. — A barcsi energiagondoknak az az oka, hogy alacsony a feszültség, ami eljut a városba — mondta Szűcs József, a Dédász szigetvári igazgatóságának helyettes vezetője. — Szigetvárról érkezik az áram, és amire Barcsra ér, a nagy távolság miatt lecsökken a feszültség. Ez legalább akkora gond a Dédász-nak is, mint a városlakóknak, hiszen ez a módszer tetemes költségnövekedést okoz folyamatosan. Ugyanis jóval nagyobb kezdeti feszültségre van szükség ahhoz, hogy a Barcsra érkező áram egyáltalán használható legyen. Az igazgatóhelyettes elmondta: attól nem kell tartani, hogy az alacsony feszültség miatt elromlanák a műszaki berendezések. A legtöbb készüléket ellátják már a gyártása során védedelkezik adókártyával, amely tartalmazza az adóazonosító számot. Akinek ilyen nincs, annak először ezt kell igényelni APEH területi irodájától. Az adókártyára annak a termelőnek is szüksége lesz, aki nem vált ki őstermelői igazolványt. Áruja értékesítése során ugyanis a kifizető adóazonosítóval nem rendelkező magán- személytől 42 százalékos adóelőleget köteles levonni. így a termelő legsürgősebb feladata az adókártya beszerzése. Az őstermelői igazolványt az első értékesítés előtt érdemes beszerezni a gazdajegyzőktől. A személyi jövedelemadót szabályozó idei törvény június 30- áig ad haladékot az igazolvány kiváltására. Addig nem kell az átvevőnek levonnia az őstermelői termékkörre meghatározott 4, illetve 12 százalékos jövedelemadó-előleget. Az élőállat, az állati termék értékesítése esetén 4 százalékos, a növényi áruk és minden egyéb esetben 12 százalékos az adóelőleg. A féléves moratórium azt a célt szolgálja, hogy ez idő alatt dönthessék el a termelők, hogy őstermelőként, vagy mezőgazdasági vállalkozóként kívánják munkájukat végezni. B. Zs. lemmel az áramingadozás ellen. A lehetőségekhez képest persze próbálják javítani az áramellátást. Azonban amit tehetnek, az csupán annyi, hogy három irányból látják el Barcsot. Nagyatád felől, valamint Szigetvár és Sellye irányából. így próbálnak — úgymond — jobb feszültség- viszonyokat teremteni. Az igazi megoldás azonban egy barcsi székhelyű alállomás megépítése lenne. Ennek építési terve a feszültséggondokkal egyidős, csakhogy egy efféle nagy- beruházáshoz hiányzik a pénz. így a szakemberek szerint a következő tíz évben sem számíthatnak jobb áramszolgáltatásra a barcsiak. — A szükséges vezetékcsere és alállomásépítés többszáz millióba kerülne. Az alállomás kiépítése szerepel ugyan a Dédász távlati terveiben, de hogy erre mikor kerülhet sor, még nem tudunk felelni — mondta Szűcs József. Az áramszolgáltató képviselője arra sem tudott válaszolni, hogy van-e esély egy esetleges horvát részvételre a beruházásban? Néhány éve ugyanis szó volt arról is, hogy az alállomás megvalósításába bekapcsolódnának a határon túlról. N. L. Az ellátás alulról súrolja az EU-szabványt Ingadozó áram Barcson Tisztelt Előfizetőnk! Szeretnénk, ha nemcsak olvasója, hanem ajánlója is lenne a Somogyi Hírlapnak. Ezért kérjük, hogy szervezzen ismerősei, barátai körében új előfizetőt lapunknak. Azok között a jelenlegi előfizetők között, akik új megrendelőt szerveznek a Somogyi Hírlapnak, a Balaton Füszért Kereskedelmi Részvénytársaság vásárlási utalványait sorsoljuk ki, amelyet a cég bármelyik áruházában be lehet váltani. A nyertes előfizetők névsorát lapunk szombati számában közöljük. A sorsolás előtt kézbesítőnk az új megrendelőt személyesen felkeresi, és ajándékkal is kedveskedik. Kérjük előfizetőinket, hogy ha szerveznek új előfizetőt, akkor az itt látható megrendelőlapot kitöltve küldjék vissza. A borítékra nem kell bélyeget ragasztani, a postai díjat kiadónk a levél érkezése után kifizeti.-----------------------------------------------------------------------1 Megrendelőlevél a SOMOGY^JÍRLAP előfizetésére 1996 .........................-tői E lőfizetési időszak: Előfizetés díja: I I egy hónap 725 Ft I I negyedév 2100 Ft Beszervező előfizető: Név........ L akcím:. Beszervezett előfizető: Név......... L akcím:.. A jelenlegi előfizetőink között, akik új előfizetőket szerveznek, e megrendelőlevél beküldésével, a BALATON FÜSZCAT KCACSKCDCLMI ACSZVCNVTÁASASÁG által felajánlott vásárlási utalványokat sorsoljunk ki. Kombájndobok az Agrotechnikától A mezőgazdaságban használt gépek alkatrészeit készíti a kaposvári Agrotechnika Rt. Tavaly saját kivitelezésű géppel - egyfajta kukorica csőtörővei - is megjelentek a piacon. Idén a gépalkatrészek gyártásából és javításából 150 millió forint bevételre számítanak. Képünkön kombájndobokat állítanak össze fotó: kovács tibor
