Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-08 / 6. szám
1997. január 8., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 X' Meghiúsult tervek, lapos önkormányzati erszények Reménytelen sorsú kis települések Nem volt könnyű átvészelni a múlt évet a somogyi kistelepülések önkormányzatainak. Néhány hónapja még abban reménykedtek: ez az év talán jobb lesz. Az előjeleket tekintve azonban már nem számítanak javulásra, egyre inkább úgy vélik: még rosz- szabb lesz a helyzetük. Félnek ettől az évtől. Farkas Imre, Zimány polgár- mestere: — Jónak ígérték ezt az évet, de ebből még semmi sem látszik. Egyelőre csak azt vesszük észre, hogy 180 ezer forinttal kell többet fizetnünk a gázért, s ugyanennyivel lesz magasabb a közvilágítási számlánk is. A bérköltségek elviszik a költségvetésünk 80 százalékát, a munkavállalói járulék 4,5 százalékra emelkedett, de ezt elfelejtették megfinanszírozni. Ha csak év közben nem változik valami, nem találnak itt-ott egy kis pénzt a minisztere, a kis települések még nehezebb helyzetben lesznek, mint tavaly. Bodó Ferenc, bodrogi polgármester: — Az idén érezzük először az iskolaépítésre fölvett 4 millió forint kölcsön törlesztését, kamatait. 11 milliós költségvetésből nem lehet elég okosan gazdálkodni. Igaz, egyes területeken valamivel több támogatást kapunk, máshol viszont elvesznek. Már nincsenek, nem lehetnek nagy terveink; beruházásokat, nagyobb fejlesztéseket nem tervezhetünk. Odáig jutottunk, hogy az idős, egyedülálló lakosainkat sem tudjuk úgy segíteni, ahogyan kellene. Számításain szerint hárommillió forint lesz a költségvetési hiányunk. Pikier József, kiskorpádi polgármester: — Már az év eleji mutatókból is látszik, hogy nem lesz jobb ez az év. A legnagyobb eredmény az lenne, ha tartani tudnánk a tavalyi szintet. így van ez a szociális ellátásban is, ami nem lesz könnyű, mert már látszik: sokkal többen fogják igényelni, mint tavaly. Az energiaárak emelkedését mindenki megérzi. Az idei költség- vetés elkészítésekor nekünk is sokkal jobban kell figyelni, minden fillérnek meg kell nézni a helyét. Egyedül az egészség- ügyi ellátásban várunk látványos javulást, hiszen ettől az évtől önálló orvosi körzetet alakítottunk ki. Hatler János, Hajmás polgármestere: — Már elkészült az idei költségvetésünk koncepciója, ez mindent elárul. Az elmúlt években nyolcmillió forint bevételünk volt, ennyiből gazdálkodtunk. Az idén ötmillió forint szerepel a bevételi rovatban, a kiadások viszont elérik a 11 millió forintot. Különösen nehéz év áll előttünk. Hiába kapunk több oktatási támogatást, csak csepp a tengerben. Saját bevételünk nincs. Egyetlen dologban bízhatunk még: talán kapunk valamennyi pénzt az önhibájukon kívül veszteséges önkormányzatok pályázatán. Jakab Edit Négy géppel dolgoznak Magyaratádon Aggódó gazdák Gödében A hó és a jég aggasztja leginkább a gazdákat. A Kapos menti szövetkezetekben egyelőre nem tudják felbecsülni, hogy mekkora kárt okozott a mostoha januári időjárás. Kettős jégréteg bontja a gabonatáblákat; attól tartanak, hogy a növény nem kap levegőt. Ennek megelőzés érdekében tízméterenként, csíkokban megtörik a jeget. A munkát négy MTZ-vel végzik, tegnap másodszor mentek ki a földre — tudtuk meg Baksa Sándortól, a magyaratádi Barátság szövetkezet elnökétől. A szakemberek úgy vélik, hogy a jég feltörésével idejében elhárítják a veszélyt. Az elnök szerint sürget a munka, hiszen 410 hektár búza, 144 hektár tritikálé és 30 hektár őszi árpa sorsa a tét. A napokban ellenőrizték a növények fejlődését: egy négyzetméteren felbontották a jeget: ott zöld volt a búza, szépen fejlődött. Ám csak az olvadás után derül ki pontosan, hogy károsította-e a növényt a tél. A göllei szövetkezetben ötszáznegyven hektár búzáért és hatvan hektár őszi árpáért aggódnak. Vétek József elnök elmondta, a 15-20 centis hó mindent befedett. Itt is veszélyezteti a gabona fejlődését a jeges réteg. A levegőtől elzárt növény ugyanis „megfulladhat” vagy károsítja a hópenész. Ennek a következménye az lehet — jegyezte meg a szövetkezet elnöke, — hogy foltokban kipusztul a gabona. (Harsányi) Amerikai totemoszlop a somogyi pásztormotívumok között A szentgáloskéri fafaragó A szentgáloskéri Varga Károly — mióta nyugdíjas —, naponta 5-6 órán át is farag Varga Károly fafaragó élete legsikerültebb alkotásának tartja a Szentgáloskéren elhelyezett, az I. és a II. világháború áldozatainak emléket állító kopjafát. Sok kopjafát készítettem már, de ez volt a legnagyobb. Örülök, hogy a falu közepén áll — mondta a szentgáloskéri alkotó, aki nemrég vonult nyugdíjba. Számos köztéri munka őrzi a fafaragó keze nyomát. A monumentális alkotások mellett épp oly örömet jelentenek neki a kisbútorok, az apróbb használati és dísztárgyak is. A pásztorfaragás gazdag motívumkincsét könyvekből és honvédségi faragótáborokban leste el. Törő György szekszárdi népi iparművész több táborba is meghívta. Azt tartja: az ottani élmények indították el ezen az úton. Varga Károly hivatásos katonaként szolgált; számos önálló és közös tárlata volt az évek során. Történelmi nagy- jainkat — István királyt, Beat- rixot, Mátyást, Gizellát — is megfaragta, de készített már amerikai totemoszlopokat és libikókát is. — Melyik fából lehet a legszebb munkákat készíteni? — Az érett gyümölcsfák a legalkalmasabbak a faragásra: a körte, az alma, a dió, a cseresznye, a szilva. Tölgyből, juharból és hársból is gyakran faragok. A családi ház előszobája alkalmi kiállítóterem. „Kamaratárlat” van itt, míves étkező- asztallal, székekkel, fokosokkal, tükrökkel, tányérokkal, pohárszékkel. — Ezt a környezetet soha nem lehet megunni — mondta a gazda. — Mindig örömmel ülök le itt, hiszen némelyik tárgy átfaragott éjszakák eredménye. Magányos mesterség ez, sok lemondással jár, de én nem bánom. Műhelyében művészi rendetlenség. Még nagy hideg ben is kimerészkedik á fűtött lakásból; kézbe veszi a félkész munkát, aztán addig farag, míg nem hívják. Többszöri nógatásra ül csak az ebédlő- asztalhoz, gyakran már a leves is kihűl, mire beér. Naponta öt-hat órát tölt a műhelyben; nehezen tudja abbahagyni a készülő agancstalpat, pásztorbotot vagy tálcát. Varga Károly nyughatatlan ember. Amikor leteszi a kész munkát, papírt és ceruzát vesz elő, hogy újabb mintákat tervezzen. Makkok, virágok, indák tekergőznek a lapon. A somogyi pásztorfaragás ismert motívumait gyakran vegyíti saját motívumaival. Aztán megfaragja a legújabb mintát is. Azt vallja: keze nyomán tovább él a fa. Lőrincz Sándor A hasznosításról az ingatlancsere után döntenek majd Kérő a nagyberki kastélyra A megyei levéltár anyagait őrzik a nagyberki Vigyázó-kas- télyban. Mivel sokkal praktikusabb lenne, ha az akták Kaposvárra kerülnének, és még üres helyek is maradnának, dr. Szili Ferenc levéltár-igazgató és Kollárovics Vendel, a Sa- novita Rt vezérigazgatója jó pár hónapja egy asztalhoz ült, hogy számba vegye az ingatlancsere lehetőségét. A Sano- vita Rt épületegyüttesének üresen álló, több mint ezerötszáz négyzetméteres raktárhelyiségét ajánlotta fel; ez a levéltárnak is megfelelne, és hosszabb távra megoldaná az intézmény iratelhelyezési gondjait. A tárgyalások azonban leálltak. Kollárovics Vendel vezérigazgató elmondta: az igazgatóság elé került az ingatlancsere ügye, ám döntés még nem született. Ez májusjúniusra várható. A nagyberki Vigyázó-kas- tély hasznosítására vonatkozó kérdésre a vezérigazgató azt mondta: ha létrejön a csere, az első lépés az épület felújítása lesz, a hasznosításról később döntenek majd. (Lőrincz) Gázzal fűtenek a szennai óvodában Egymillió forintot fordított az önkormányzat a szennai óvoda fűtésének korszerűsítésére. A vegyes tüzelésű kályhák helyett már gázzal fűtik az óvodai helyiségeket. Közös koncert a taszári templomban A taszári katolikus templomban adott hangversenyt a kaposvári Sonoró duó — Bogáthy Gábor trombitán, Szili Zoltán orgonán játszott —, és a helyi egyházi ifjúsági énekes-gitáros csoport Csornai Tünde vezetésével. A koncertnek nagy sikere volt. Szemétszállítás Kisasszondon Január elsejétől megszervezték az intézményes szemétszállítást Kisasszondon. A szolgáltatást a KVG RT végzi. Kéthetente szállítja el a szemetet. A szolgáltatásért a lakosságnak nem kell fizetni. Vevőre vár Memyén a piarista rendház Évek óta szeretné eladni a mer- nyei önkormányzat a piarista rendházat. Egy ingatlanügynök ugyan már számos érdeklődőt kiközvetített, ám mindegyik komolytalan ajánlatot tett. Az önkormányzat azt szeretné, ha mielőbb hasznosítaná az új tulajdonos a sok funkcióra alkalmas épületet. Ha kedvező ajánlattevő érkezik, a rendházban működő óvodát az iskola épületébe költöztetnék át. Anyakocák, malacok Somogysárdon Az idén eddig ötven sertést szállítottak el a somogysárdi Haladás szövetkezetből. Áz állatokat az Akahyb kft, valamint egy kaposvári felvásárló kft szokta megrendelni. A legutóbbi szállítmányért mintegy egymillió forintot fizettek. A somogysárdi telepen jelenleg háromszázharminc anyakocát nevelnek és gondozzák szaporulatát. A telep tizenkét dolgozónak ad munkát. Gunarason vízben áll a kórház Ki kellett üríteni a minap a gunarasi kórházat, mert az épület teteje annyira megrongálódott a nagy hó és az olvadás miatt, hogy a kórtermekbe is befolyt a víz. A jég eltömítette a vízelvezető csatornákat, s azok nem tudják elvezetni a csapadékot. Ä kórházból negyven beteget kellett hazaküldeni; egyelőre bizonytalan, hogy mikor térhetnek vissza. Az egészségügyi intézményt fenntartó Gunaras Kft ügyvezető igazgatója, Bőr Nagy Ádám szerint a megoldás az lenne, ha a mostani lapostető helyett nyeregtetőt emelnének az épületre. Ezt a tervek szerint még az idén kénytelenek lesznek megcsináltatni. 15 millió forint bevételt tervez a bajomi fémipari szövetkezet Veszteségből nyereségbe Kétheti leállás után újra kezdték a munkát a nagybajomi Somogy Fémipari Szövetkezetben. Fémkaszanyélhez készítenek kaszakarikát és nyelet. Meló Sándor ügyvezető elmondta: a múlt évet 14 millió forint forgalom mellett minimális veszteséggel zárták. Jelentősen drágult az acél- és a vas, emelkedtek a termelési díjak. Az idén 15 millió forintos forgalmat terveznek, s nyereséget is. Decemberben vettek fel egy dolgozót, s most tíz embernek ad munkát az üzem. — A piaci igényeknek igyekszünk megfelelni — mondta. — Az utóbbi időben nőtt a kereslet a környezetvédelmi átmeneti tároló iránt. A múlt év végén acélváz-szerkezetet készítettek, hamarosan központi fűtéshez gyártanak majd kazánokat. A szövetkezetben elkelne a fejlesztés. Szükség volna profildarabolóra is, ám ez egymillió forintba kerül. A közeljövőben nem várható beruházás, de amint lehetőségük lesz, megvásárolják a berendezést. H. M. Kazánokat is készítenek fotó: király j. Béla Önkormányzati segítség munkahely teremtésére Eddén nem várnak csodára Nagy gond Eddén a munkanélküliség. A falunak 278 lakosa lakosa közül 118 tartozik a kisebbséghez. Közöttük van a legtöbb munkanélküli: a munkaképes korúaknak csaknem a 90 százaléka állástalan. Valaha segédmunkásként dolgoztak üzemekben, építkezéseken. Megyeri János polgármester elmondta: a hatvanas években költöztek a faluba sokan; kamatmentes kölcsönnel segítette őket a tanács, hogy megvásárolhassák az üresen maradt házakat. Beilleszkedésükkel nem is volt gond addig, amíg volt állásuk. — Sok a szakképzetlen, nekik csak idényjellegű munka jut. Esetleg napszámba járnak a környékbeli településekre — mondta Megyeri János. — Közhasznú munkásként hatot foglalkoztat az önkormányzat; ők a község közterületeit tartják rendben, tavasszal pedig az utakat. Kevés a családok jövedelme: a megélhetéshez sem elég. Gyakran kopogtatnak nevelési segélyért. Az önkormányzat azzal is segíti őket, hogy átvállalta az iskolások napközis ellátásának költségeit. A polgármester elmondta: Nyerges Ferenc kisebbségi képviselővel együtt munkaalkalmat is igyekeznek keresni. Egy budapesti cég bizsu-összeállítást ajánlott nemrég a munkanélkülieknek. Ezt a lehetőséget szeretnék megragadni; ha létrejön az egyezség, az eddei faluházban alakítanák ki a rögtönzött munkahelyet. (Várnai)
