Somogyi Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-06 / 4. szám

1997. január 6., hétfő SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Kilenc nagy cég előnye és a belvízgondok Adóprés Szentgyörgyön Kilencvennyolc bejegyzett vállalkozás dolgozik Balaton- szentgyörgyön, a két-három embert alkalmazó kis cégek­től a nemzetközi hírű nagy- vállalatokig. Ez meghatározó a foglalkoztatás szempontjá­ból, és így jóval az országos átlag alatt van - csak ötszáza­lékos - a munkanélküliség. Az adóprésen is szorított az önkormányzat. Az iparűzési adót 8 ezrelékről 1,2 száza­lékra emelte - az 9997-re ter­vezett nagyberuházások miatt.- A legfontosabb feladat a csatomaprogram kilencven- millió forintos második üteme - mondta Nagy Lajos polgár- mester és a már égető prob­lémának számító belvízelve­zetés gondjának megoldása. Ez utóbbi legalább tízmillió forintot felemészt. Az alacso­nyan fekvő településen a csa­padékos idő ugyanis nagy ká­rokat okoz. A polgármester reményei szerint az idén, az 50 százalékos állami céltá­mogatással, végre sikerül ele­jét venni az újabb gondoknak.- A létszámcsökkentést végrehajtó Érdért, illetve a Nádker Rt kivételével - az utóbbi tavaly költözött át Vörsre - a Szentgyörgyön működő cégek helyzete biz­tos, eredményesen gazdál­kodnak, ezért is elenyésző a Keszthelyre ingázók száma - mondta a polgármester. Nagy Lajos fontosnak tartja, hogy a kilenc nagy cég működik a te­lepülésen. Ezek - a postától az áfészon, a battyánpusztai mezőgazdasági szövetkezeten és a Budafestéken át a Bala­ton Tégláig - hétszáznál is több szentgyörgyi és kör­nyékbeli embernek nyújt biz­tos megélhetést. A statiszti­kák szerint az 1700 lakos kö­zül csak 76 maradt tartósan munka nélkül Szentgyörgyön. És még ez az arány is csökken az idegenforgalmi szezonban. (Csíky) Behavazott utak, gondok pénz hiányában Gadány igen szűkös éve Rovásírásos falikép, kopjafa a székelyföldi mesterek nyomán Enikő fába vésett álmai Demeter Enikő faragásaiban is az udvarhelyi mestereket követi fotó: kun g. Tibor Aznap többször is összefutottunk. Először a városi könyvtár­ban, ahol a továbbtanulási lehetőségekről érdeklődött. Már akkor is feltűnt a fiatalasszony határozott fellépése, nyitott­sága, és az a tisztaszívűség, mellyel embertársait kezeli. Nehéz évet zárt Gadány, és arra sincs sok remény, hogy jobb lesz az idei. A kis falu út- pályázatát évről évre elutasít­ják, mindössze egy 1,5 millió forintos vis major összeghez tudtak csak hozzájutni a múlt évben. Ez a pénz egy 300 mé­teres útszakasz építésére volt elég, és az árkok rendezésre. Nem sikerült megoldani sem a szemétélhelyezést, sem a mos­tani időszak tetemes hómeny­A lengyeltóti önkormányzat és a plébániahivatal támogatásá­val adta ki a Tájak, Korok, Múzeumok egyesület a meg­újult lengyeltóti plébániát be­mutató kiadványt. A színes fo­tókkal, dokumentumokkal il­lusztrált füzet szép ajándék a nyiségének az eltakarítását sem - jóllehet a helybeli vál­lalkozók rendelkeznek az eh­hez szükséges eszközökkel. Egyetlen öröme a kis falu ön- kormányzati vezetőinek az volt, hogy az ünnepekre min­den rászoruló lakosuknak ezer forintos ajándékutalványt tud­tak adni. Az önkormányzat ta­karékos gazdálkodása ered­ményeként így 280-an vet­ték át a szerény utalványt. város polgárainak is. A nyolc évszázados, többször felújított épület helyreállítását a napok­ban fejezték be az Műemlék- védelmi Hivatal tervezői, mű­vészettörténész és restauráto­rok közreműködésével. Csak­nem hat évig tartott a felújítás. Tatárváron találkoztunk Deme­ter Enikővel, a Székelyudvar­helyről elszármazott fafaragó­val. A vasúttól kapott szolgálati ház udvarán állt meg vele a ro­bogó. Odabent délutáni szu- nyókálásból riadt föl a másfél éves kisfiú meg az éjszakai mű­szakos apa. A hazacsere után öt évvel egy levelezőn befejezett gimnázium és egy szerető csa­lád, amit Demeter Enikő felmu­tatni képes. Meg a gyermekkor­Az óév végén az olajipari rész­vénytársaság Nagykanizsára hívta a térség önkormányzatai­nak képviselőit. Köztük volt Harmath István szőkedencsi polgármester is, akinek a falu­jában 1995 óta meghatározó szerepe van a Mólnak. A köz­ségi fejlesztések ötven százalé­kát ugyanis a részvénytársaság iparűzési adójából finanszí­rozza a falu, és jövője is sok te­kintetben az olajfúrások ered­ményétől függ. — Az iparűzési adóból tavaly 3-3,5 millió forint bevételünk származott — mondta a polgár- mester. — A pénzt a járda és az úthálózat építésére, illetve kor­tól belé ivódott, udvarhelyi mesterektől ellesett szakma, a fafaragás, amelyhez kézügyes­ség és a képzelet mellé kell a fi­zikai erő is. — Kezdetben a ro­konságot láttam el ajándéktár­gyakkal, újabban turisták is rendelnek tőlem ezt-azt — mondta a fiatalasszony. A kanapén sebtiben összeho­zott kis tárlat. Fába örökített álmok: a székely rovásírással díszített faliképtől a konyhá­szerűsítésére fordítottuk. Kijaví­tottuk az összes árkot, és reno­váltuk az önkormányzati hivatal épületét is. Ha a Mólnak további töltés­földre van szüksége a feltárási területhez vezető utak kialakítá­sához, akkor — mint mondta — megoldódik a községben a sze­méttelep ügye is. Az elmaradott térség munkaerő-piaci helyzetén azonban egyelőre keveset javí­tott az rt, mivel a Somogybán működő kutaknál Zalából in­gázó szakmunkásokat foglalkoz­tat. Holott Szőkedencsen is van­nak műszaki végzettségű szak­emberek, akik megfelelő átkép­zéssel aránylag rövid időn belül ban használatos tárgyakig. — A lengyeltóti emlékpark­ban felállított szabadság-kopja­fát tölgyből csináltam, három hét alatt. Szeretem a körtefát, jó dolgozni a kőrissel és az erre­felé ritka, azért drága feketedi­óval. A megélhetéshez persze az alkalmi eladások nem ele­gendőek; amúgy meg tudom, hogy sok még a tanulni, tapasz­talni való. Egy biztos: akár élethivatásul, akár szabadidős elfoglaltságnak tekintsem a fa­ragást: ezer szállal-ággal köt a régi otthonhoz, és ezt az örök­séget az újban sem akarom fe­ledni. Csíky K. Erika hasznos munkaerőt jelentené­nek. — A Mól vezetősége sze­rint Szőkedencsen és környékén nyolc kút fúrását tervezik — tudtuk meg a polgármestertől —, és az eredményektől füg­gően a kutatók 15-20-40 éves ciklusban gondolkodnak. Várha­tóan még ebben a hónapban kije­lölik az újabb fúrási pontokat is. Harmath István úgy értesült: a meglevő kutak — köztük a DK- II névvel jelölt — próbakiterme­lése folyamatos. A kétezer méter mélyről felszínre hozott nyers­olajat csővezetéken szállítják a hatalmas tartályokhoz, onnét pedig a zalai telephelyekre. A ki­termelési adatokból a szakembe­rek tekintélyes olajmennyiségre következtetnek. így valószínű, hogy a Magyar Olajipari Rész­vénytársaság és a nyugat-somo­gyi községek kapcsolata újabb lendületet vesz. (Csíky) Három kis község iskolabuszt vesz Kelevíz, Hosszúvíz és Ga­dány közös pályázaton 19 millió forintot nyert egy is­kolabusz működtetésére. A saját oktatási intézménnyel nem rendelkező települések­ről 60 iskolás és óvodás in­gázik naponta Mesztegnyő- re. A következő tanévben már a saját iskolabusszal vi­szik át oda a kisgyerekeket. Vese is fölkerült az Internetre A vései képviselők egyhangú döntése nyomán a község is csatlakozik az Internet háló­zatot igénybe vevők köréhez. A lehetőséget a veszprémi székhelyű Testvérváros kft biztosítja elérhető áron a kis településeknek. A csatlako­zásról legutóbbi ülésén dön­tött a testület, s egyúttal a te­lepülésről szóló tájékoztató összeállításáról is határozott. Változatlan az adó Somogyszentpálon Változatlan maradt Somogy­szentpálon az állandó lako­sok kommunális és a faluban ingatlanhoz jutott külföldi­ekre kirótt építményadó. Az előbbi ingatlanonként ezer forint évente, az utóbbi négyzetméterenként 200 fo­rint. Egységes az építkezések ösztönzésére szolgáló telek­adó; a vállalkozói kommuná­lis adója pedig személyen­ként 2000 forint. Az adókból félmillió forint Szentpálon az önkormányzat évi bevétele. 15 millió forintos gázprogram Falugyűlésen vitatták meg a szőkedencsiek a Kögáz veze­tékes gázprogramjához tör­ténő csatlakozás esélyeit. A község vezetői úgy látják: annak ellenére, hogy a köz­ség lakosságának csak 40 százaléka támogatja ezt az ügyet, az önkormányzat saját forrásból pótolja a mintegy 15 millió forintos, falufej­lesztő beruházás költségeit. Buszvárót is építenek Az új utcák közművesítését is meg kell oldani az idén. Sző- lősgyörökön az önkormányzat ezt tartja legfontosabb felada­tának, illetve a Petőfi utcai jár­daépítést, a központi autó­buszváró kialakítását. Az ön­kormányzat 1997-es költség- vetési koncepciója szerint je­lentős bevételre számítanak a lakótelkek eladásából. Az eb­ből származó pénzt pedig első­sorban a község közműveinek a kiépítésére használják föl. Megújult a tóti templom Feltárás, foglalkoztatás, útkorszerűsítések az iparűzési adóból Szőkedencs az olajra épít Az iparűzés adó csökkentését szorgalmazza Szőkedencsen a Mól Részvénytársaság, amely évente háromszámilliárd forint­nál is többet fizet be a központi költségvetésbe. Pontosabban: az adó mértékét az olajkutaknál dolgozók számától és a kiter­melt olaj mennyiségétől kívánja függővé tenni. Ritka szakma aranykora és a szigorú hivatal Mesterember mérlegen Horváth János a mérlegen: - Egy dekával sem lehet több Lehetett volna lakatos, esz­tergályos, esetleg hegesztő. Kitanulta a vasipari szakmát Pécsen és Szigetváron, a vé­gén mégis mérlegjavító lett. Nem mindennapi szakmának a mestere lett: Marcaliban és környékén párját ritkítja. Az ötvenéves Horváth Jánost kérdeztük mérlegekkel, sú­lyokkal zsúfolt műhelyében: — Hogyan lesz egy ember mérleges? — Úgy, hogy erre billent a mérleg nyelve — mondta mo­solyogva. Aztán komolyra fordítva a szót kiderül, hogy Szigetváron remek mestere volt: Horváth József oltotta be ezzel a tudománnyal. Még az 1960-as években, amikor nem­igen akadt ezen a vidéRen mér­legjavító. Hamarosan kiderült: jobban megy az üzlet, mint remélte. Téeszben, áfésznál megannyi javításra, hitelesítésre váró mérleg várta: kicsik, nagyok, közepesek. — Egyre titokzatosabbnak látszik; mintha lelke lenne a mérlegnek. — Van is: ez a vízmérték. Nélküle nincs mérleg — mondta Horváth János. — És persze nagyon fontos a súly; az egy kiló minden mérlegen egy kiló kell hogy legyen. Se több, se kevesebb! A mérésügyi hiva­talnál nincs mese: csak akkor hitelesítik, ha pontos a mérleg. A marcali mérleges szerint az 1980-as években volt a szakma aranykora, s igen jól keresett. Igaz, munkája ma is van, meg lehet élni belőle, de szó sincs nagy kaszálásról”. A pontosság alapkövetelmény, s nem ritka, hogy egy egyszerű mérleg javítása akár egész na­pot igénybe vesz. Horváth Já­nos megadja a módját. Felesé­gével, és asszonysorba érő le­ányával alapított Fair néven betéti társaságot; mindőjüknek ez a szakma ad megélhetést. Kun G. Tibor Sokat segített a közhasznúak foglalkoztatása / •• Átalakítások Öreglakon Két községi közintézményben végeztek átalakítást az év vé­gén Öreglakon. Megépítették a lépcsőt a tornacsarnoktól az öltözőig, és a művelődési ház­ban is elvégezték a felújítást. Az Öreglak nagyrendezvényei­hez igénybe vehető és a sportta­lálkozók lebonyolítására al­kalmas tornacsarnoknál eddig megoldatlan volt a vízelveze­tés. Ezt a gondot is sikerült idő­ben - még a múlt év végén - megoldania az öreglaki önkor­mányzatnak. Nagy segítséget jelentett a közhasznú munkások foglalkoztatása; velük készíttet­ték el a vízelvezető árkokat - végig az épület körül. így a te­tőről lefolyó csapadék már nem moshatja alá az épületet, és bármilyen kemény lenne is ez a tél, megelőzhető a fagyás is. A művelődési ház kistermének a felújítását s az öltöző megépí­tését - mint dr. Neszményi Zsolt jegyző elmondta - az önkor­mányzat mellett a szülői mun­kaközösség is támogatta. Há­romszázezer forintba került ez a beruházás. Műpadló burkolat­tal látták el az öltözőt, s közvet­lenül a színpad felől nyílik. A szociális helyiségek víz- és vil­lanyszerelési munkálatait pedig a helybeli vállalkozók végezték el, ugyancsak ők segítették a tornacsarnokot az öltözővel összekötő betonlépcső felhúzá­sát is. Az év végi felújításokra csaknem négyszázezer forintot fordított az öreglaki polgármes­teri hivatal. Cs. K. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom