Somogyi Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-27 / 301. szám
1996. december 27., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Elhúzódó egyezkedés, a szükséges munkák Drágább vízdíjak Csurgón Biztató eredményeket ért el ősz óta a Penta új tehenészete Dán marhák Darányban Melles Tibor elégedett a Dániából vásárolt szarvasmarhákkal FOTÓ: PÖLÖSKEIT1BORNÉ Az első állatok szeptemberben kerültek a darányi Penta szövetkezet új tehenészetébe. A kezdés óta eltelt idő tehát nagyon rövid. Arra azonban mégis elég volt, hogy kiderüljön: nem döntött rosszul a Penta, amikor létre hozta ezt a telepet. — Dán import marhákat vásároltunk, személyesen választottuk ki valamennyi ide kerülő állatot — mondta Melles Tibor, a tehenészet vezetője. — Úgy tűnik, hogy beválnak; magas a tej hozamuk, és- magas a tejük zsírtartalma is. A kifejt tejet egyébként a barcsi Dráva-Tej kft vásárolja meg tőlünk. A darányi telep eddig üszőtelepként működött, és az erősen megcsökkent kihasználtság miatt döntött az átalakítás mellett a szövetkezet vezetése. — Szükséges lépés volt ez, mert így legalább folyamatos a gazdaságban az árbevétel — mondta a tehenészet vezetője. — A mezőgazdaság ugyanis ma csupa kényszerpályából áll; ennek a tehenészetnek a létrehozására is félig-meddig a kényszer vitt rá bennünket. Háromszáz marhát tartanak majd a darányi tehenészetben, ebből egyelőre száznyolcvan van már itt. További ötvenhét vemhes üsző, mint megtudtuk, még ebben a hónapban átkerül ide az istvándi telepről, a többi állat megvásárlása pedig folyamatban van. Százöt borjú született eddig, és március végéig leellik az összes állat. A darányi állomány szaporulata a szövetkezet istvándi telepére kerül, ezentúl ott végzik a szaporulat elhelyezését és a karanténozást is. Nagy László Hamarosan újra megkezdik a munkát a műanyagüzemben Orosz kézben Istvándi Moszkvai cég vásárolta meg az istvándi műanyagüzemet. A tervek szerint hamarosan újraindítják a gyártást, sőt szó van a Dráva-Coop egykori üzemének a továbbfejlesztéséről is. Nem tudtak egyezségre jutni Csurgón a vízdíjak megállapításában. Az üzemeltető Dél-zalai Víz-, Csatornamű és Fürdő- vállalat ugyanis mindenképpen emelni akarja szolgáltatásainak az árát. A nagyobb drágulást elkerülni tavaly - átmenetileg - csak azzal lehetett, hogy a váSzentborbás figyel a fiatalokra. Szeretné őket megtartani. Tudják, hogy ehhez több kell, mint egy ifjúsági klub, hifi-torony. De munkahelyeket az önkormányzat sem tud teremteni. — A kis településnek létkérdés a fiatalok megtartása; ők jelentik a falu jövőjét. Tudjuk ezt mi is, ezért igyekszünk a fiatalok igényeit figyelembe venni — mondta Dudás Jánosné polgár- mester. — Kaptak iijúsági klubot; színes tévét vettünk nekik meg hifi-tornyot. Rendbe tettük a klubhelységet, hogy kulturált helyen tudjanak összejönni. Sajnos, meg kell mondjam; a fiataljaink nem igazán értékelték készségünket. A műszaki berendezéseFél évszázad után újra kezet nyújtott Somogyudvarhely és a horvátországi Molve. A két település képviselői fölvették már a kapcsolatot. Tervezik, hogy Udvarhelyen írják alá majd az együttműködési megállapodást. Mindezt Mester Károly somogyudvarhelyi polgármestertől tudjuk, aki nemrég tárgyalt a leendő testvértelepülésen. A horvát polgármester most járt itt; s tavaszra tervezik a nagyobb csoportos látogatást. — A kulturálison túl szeretnénk gazdasági és kereskedelem kapcsolatainkat is kiépíteni — mondta Ivan Kolar, Molve polgármestere. - Vannak ötleteink az árucsere-forgalom és a kereskedelmi hálózat bővítésére is. Ehhez azonban még Százharmincöt ezer forintos alaptőkével létrehozta a Vízvárért közalapítványt a község ön- kormányzata, Bogdán Péter alpolgármester ugyanis egyévi tiszteletdíját ajánlotta fel erre. Az alapítvány anyagilag is támogat minden olyan kezdeméros lemondott a koncessziós díjról. Ennek viszont ára volt: az idén csak a legszükségesebb karbantartási munkákat végezték el. Egy biztos: hamarosan drágulni fog ez a szolgáltatás. A víz- és csatornadíj együttes összege sem lesz olcsóbb köbméterenként 250 forintnál. H.J. két tönkretették, a klubra nem vigyáztak. Aztán a tönkretett helyiség már nem vonzotta őket, úgyhogy pillanatnyilag van is ifjúsági klub, meg nincs is. Kevés a fiatal Szentborbáson: az óvodásokat is számolva alig vannak húszán. S a polgármester kisebb csodaként emlegeti, hogy a munkaképes korúak zöme talált magának munkát. — Töprengünk, próbálkozunk, hogy itt tartsuk őket. Egyelőre azonban munkát, egzisztenciát az önkormányzat nem tud adni. Pedig anélkül a világ legszebb ifjúsági klubja sem sokat ér. Ha ez továbbra is így folytatódik, faluhelyen csak az marad, akinek muszáj — mondta a polgármester. Nagy László törvényi szabályozás kell. Azt hiszem, együttműködhetnénk a biokertészet fejlesztésében és környezetvédelemben is. Jövőre tervezzük a molvei gazdák és vállalkozók bevonását is. A kétezer lakosú Molvét egy héttagú testület irányítja. Három kilométerre van tőlük a Dráva völgyi Csingi üdülőövezet, ahová szívesen jönnek bjelováriak is. Ezt szeretnék mielőbb védett övezetté nyilvánítani. Mól véhez egyébként három falu tartozik, és szeretne hozzácsatlakozni Zsdála, amelyet Somogyudvarhelytől mindössze egy domb - és a határ - választ el. A zsdálaiak ehhez már most gyűjtik az aláírásokat. (Németh) nyezést, amely elősegíti a település fejlődését. Számítanak gazdasági, kulturális és egyéb kezdeményezésekre. Remélik, hogy emelhetik az alapítvány alaptőkéjét is - a helyi vállalkozók, cégek és a faluból elszármazottak támogatásával. N. I. Istvándiban a műanyagüzem adott munkát a falu lakóinak. Termény zsákokat készítettek itt, mígnem - lassan már két éve - bezárt az üzem. Tulajdonosa, a Dráva-Coop szövetkezet eladta egy orosz vállalkozónak. Az új gazda moszkvai, s ígéri: rövidesen újra megindítja a termelést. Pandur László, a cég képviselője elmondta: a moszkvai Gamova és Társai cég számára elsősorban a horvát határ közelsége volt a vonzó, amikor úgy döntöttek, hogy megvásárolják az istvándi üzemet. — Mivel Oroszországban jóval olcsóbb az alapanyag, mint nálunk, a cég irányítói úgy vélik, van itt keresnivalójuk — mondta Pandur László. Az üzemben a tervek szerint műanyag fóliát gyártanak, s ezenkívül pvc-polisztirol granulátum-kereskedelemmel is foglalkoznak. A telep hathét munkanélkülinek adna munkát. Januárban már hozzákezdenek a dolgozók kiválogatásához. Az épületet már felújították, az üzem működésre kész. Újabb gépeket is hoznak ide. Tervezik az épülettel együtt megvásárolt több hektáros terület hasznosítását is: egy részének beépítését kiszolgáló csarnokká, illetve szerepel terveik között egy hulladék- feldolgozó-visszanyerő üzem létrehozása is. Hamarosan megérkezik Istvándiba az orosz cég ügyvezetője. A munka kezdetére, úgy értesültünk, hogy ide költözik. N. L. Pályázatot is nyert a barcsi iskola Negyvenezer forint támogatást nyert a barcsi Deák Ferenc általános iskola az ifjúsági szabadidős és sporttevékenység fejlesztésére az egészségbiztosítási pénztártól. A pályázati anyagot dr. Vámos Istvánná és Gelen- csémé Horváth Mária készítette. Családsegítő Csurgón az iskolás tanulókért Családsegítő szolgálat létrehozásáról döntött a csurgói önkormányzat; a munkát a szociális gondozási központtal együttműködve egyelőre pályakezdő fiatallal kezdik. A döntést sürgette, hogy a város két általános iskolájában ugrásszerűen nőtt a hátrányos helyzetű tanulók száma, a veszélyeztetetteké pedig rövid időn belül megkétszereződött. Elkerítették a hivatalt Rinyaújnépen Szép fakerítést húztak föl a ri- nyaújnépi polgármesteri hivatal köré, még karácsony előtt, s megcsinálták a temetőhöz is az új kerítést. Mindehhez a szükséges faanyag és a kerítés készítése mintegy 300 ezer forintjába került Újnép önkormányzatának. Vízvári iskolások a színházban A vízvári iskola diákjainak mintegy a fele, csaknem ötven gyerek látogatott el legutóbb is a kaposvári Csiky Gergely Színházba. A vízvári iskola tanulói már tizenhatodik éve rendszeresen látogatják a kaposvári színház előadásait, annak ellenére, hogy innen manapság nem olcsó sem a közlekedés, sem a bérlet. Kész bekötő hidak Kastélyosdombón Elkészült az új járda és az összes házhoz megépítették a bekötő- hidakat Kastélyosdombó főutcáján, még a tél elején. Mindez 600 ezer forintjába került az ön- kormányzatnak, mivel ehhez 1,4 millió forintot pályázaton nyertek. A tavasszal padkaépítéssel folytatja a községben az útépítési programnak megvalósítását. Van is klubjuk, meg nincs is - színes tévével Szentborbás vesztésre áll Újraéledt kapcsolatok határ menti falvakban Molve összefog Udvarhellyel Közalapítvány Vízváron •• Ünneplő barcsi nyugdíjasok A barcsi idősek klubjának ünnepi találkozóján igazán felforrósodott a hangulat. Mintegy száz jókedvű barcsi nyugdíjas jött el a városi művelődési házba, s itt mulatott késő éjszakáig a többiekkel. Az egybegyűlteket Feigli Ferenc polgármester, Kovács Lajos, a megyei nyugdíjasszövetség elnöke és Franci Rezső MSZP-s országgyűlési képviselő köszöntötte, s a Deák Ferenc iskola diákjai mutatták be nekik kedves műsorukat. A nyugdíjasokat ajándékcsomaggal is meglepték, s a köszöntők és az ünnepi műsor után nyugdíjasbálon szórakozhattak a vendégek. Az ünnepi találkozót megelőzően a vezetőségi ülésen pedig a megyei elnök válaszolt a barcsiak kérdéseire. Híre volt annak idején a tudományának: egyszerre négy csöcs az ujjai között Az első barcsi fejőember Somogyi József most is első táncos Hosszú évekig az első volt a tehenészek között. A barcsi Somogyi József most 91 évesen a szociális központ első táncosa, verselője és tiszteletbeli csillagásza. — Híre volt annak idején a tudományomnak, de volt is ám mit nézni rajta — mondja büszkén —, mert én egyszerre négy csöcsöt tudtam befogni, az átlagos fejőember meg csak kettőt. Annak idején a Kremzír uraság is mondta: sok ember megfordult itt, de ilyen, mint Somogyi, még soha. Később, mikor téeszvilágban, Losonczi alá kerültem: az is csak ámuldozott, hogy micsoda tudomány van a két kezemben. Somogyi József nemcsak fejőember, tehenész volt, hanem parádéskocsis és tsz-fűtő is. Közben 8 gyereket nevelt: 4 fiút és 4 lányt. Elszéledtek a világban, de amikor összejön a szőkébb család, alig fémek el a házban; 18 unoka, 24 dédunoka és 2 ükunoka vidítja a lelkét. — Legutóbb egy éve volt lakodalom, arra összejött a család. Elfértünk, mert szerencsére nagy házunk van. Öregségére a barcsi szociális központ első táncosa lett. — A kedvencem a tangó meg a keringő, és van még egy tánc, amit senki más nem tud, csak én. Egyfajta csárdás az, a ritka búza, ritka árpára. Ez a tudás nálunk családi örökség. Elismert táncosa csillagásza is a szociális központnak. Igaz, papírból vannak a csillagai. — Annak idején, ha valamelyik gyerekem iskolába került, küldtem egy csillagot a tanárának; most vénségemre újra elkezdtem csillagot készíteni. Hogy miért? Nagy oka van annak — nevet. — Tudja, hetven évig pipás ember voltam, itt, a szociális központban azonban nem szabad dohányozni. Az a rend, hogy aki füstölni akar, az kiáll az ajtóba. Cigarettával még elmegy, de egy pipával, ami félóráig is ég? Télvíz idején odafagynék a küszöbre. Hát inkább abbahagytam, és nekiálltam csillagokat gyártani. Nagyon hiányozhat az a pipa, mert azóta ezrével gyártja a csillagokat. Utoljára iskoláskorában írt verseket, és most újra rákapott a rímfaragásra. — Olyan az élet, amilyenné teszi az ember, és én igyekszem a magamét széppé tenni — mondta. — Nem köny- nyű, mert most nincs jó világ. Persze mikor volt? Sose. Tudja, mikor mondtam én, hogy: na most jó világ van? Amikor cseléd voltam, és megszülettek a gyerekeim. Talán akkor voltam ebben az évszázadban utoljára felhőtlenül boldog. Nagy László
