Somogyi Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-27 / 301. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1996. december 27., péntek Kárpótlástól a környezetvédelemig sok mindenre futja a privatizációból Hetvenkétmilliárd a bevétel Hetvenkétmilliárd forintot kell befizetnie a költségvetésbe az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.-nek 1997-ben. A döntő hányadot: 50 milliárd forintot a privatizációs bevéte­lekből kell átutalni. Tízmilliárd az állami vagyonnal kapcso­latos osztalékból, 12 milliárd pedig várhatóan az adóskon­szolidációs követelések értékesítéséből származik. A privatizációs szervezet rá­fordításai jövőre elérik a 94,16 milliárd forintot. Ebből a köz­vetlen privatizációs kiadások 12 milliárd forintra rúgnak, a működési költségeket pedig 3,5 milliárdra taksálják. A belterületi földek után, il­letve alapítói jogon az önkor­mányzatoknak 25 milliárdot kell jövőre kifizetni. Azoknak a társaságoknak, amelyek az 1989. évi Xm. törvény alapján alakultak át, privatizációjuk után vissza kell utalni 20 száza­léknyi részesedést, összesen 27 milliárd forintot. A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásával kapcsolatos kifizetésekre 2 mil­liárd forintot kell fordítani. A reorganizációs célú előirányzat 19 milliárd forint. Az agrár- gazdaság újjászervezési prog­ramjának kamatterhei 5,3 mil­liárd forint kiadást jelentenek az ÁPV Rt-nek. A Központi Környezetvédelmi Alapba 1 milliárd forintot kell befizetni. Ugyanennyit emészt fel a Me- csekurán Kft veszteségének fe­dezése. A területfejlesztési törvény rendelkezése alapján a tevé­kenységet irányító tanácsok programjainak támogatására 7 milliárd forintot fognak fordí­tani, ebből 1,5 milliárddal a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei integrált szerkezetátalakí­tási elképzeléseket támogatják. Az ÁPV Rt végzi el a volt szovjet ingatlanok környezet­védelmi kárelhárítását is. Mindez 360 millió forintos ki­adást jelent. 6,7 milliárd forin­tot kell tartalékolni a jótállás­sal, szavatossággal, kezesség- vállalással kapcsolatos kifize­tésekre. _______________BÁLINT GYÖRGY ROVATA______________ L apok a kertész noteszából A hóesésnek nemcsak a sí­elés szerel­mesei örül­nek, hanem a jövő évi kenyér ígéretét hordozó búzavetések is, amelyek most - mintha csak meleg paplan alatt lennének - pihennek és erősödnek. Azontúl, hogy szép látványt nyújt a kiskertekben az össze­függő hótakaró, hasznos is. Az elolvadt hó ugyanis mélyen be­szívódik a talajba, elraktározza a növények számára a nedves­séget a tavaszi, nyári időszakra. Az örökzöld bokrok és fák számára azonban veszélyeket is rejteget a vastag hóbunda, mert súlya alatt meghajolnak, olykor letörnek az ágak. Ezért nagyon fontos, hogy a kiskerttulajdo­nos lerázza az örökzöld bok­rokról és a fenyők ágairól a ha­vat. Még most sem késő össze­kötni az oszlopalakban nö­vekvő boróka-, tuja-, hamiscip­rus-, tiszafabokrokat. Most van itt az ideje annak, hogy a szőlősgazdák a teljesen kieijedt újbort átfejtsék. A meg­töltendő fogadóhordót ki kell mosni, hideg vízzel átöblíteni, kicsöpögtetni, és kikénezni. Az eijesztőhordóból a bort úgy kell átfejteni, hogy minél keveseb­bet érintkezzék a levegővel, hogy ne oxidálódjék. A fogadóhordót színültig meg kell tölteni és akonadugó- val szorosan lezárni. Az erjesz­tőhordóból a hordó alján össze­gyűlt seprőt öntsük le, leülepí- tés után ugyanis ebből még tö­megének 30-35 százalékát ki­tevő mennyiségű jó borocska nyerhető. A kiürült hordót szintén jó alaposan, többszöri öblítéssel mossuk ki, egy-két napig csö- pögtessük le, majd szikkadás után kénezzük ki. A téli hónapokban ajánlatos átvizsgálni a kerti szerszámo­kat. A fémalkatrészekről taka­rítsuk le a ráragadt sarat, mos­suk tisztára és kenjük át gáz­olajjal vagy petróleummal. Nem árt szemügyre venni ilyenkor a szerszámok állapo­tát. Amelyiknek törött, kopott a nyele, azt cseréljük ki, mert bosszantó, ha tavasszal valami­lyen fontos munka azért marad el, mert használhatatlan a mun­kához nélkülözhetetlen eszköz. Kamatozó Kincstárjegy BIZTONSÁG FELSŐFOKOD A havonta kibocsátott, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy az egyik legnépszerűbb befektetés az értékpapírpiacon. Nem is csoda, hiszen jól kamatozik és rendkívül biz­tonságos. • Az állami garancia azt jelenti, hogy az állam garantálja a befekte­tőnek a névérték és a kamat kifizeté­sét a futamidő lejártával. • A Kamatozó Kincstárjegy évi 21 %- ot kamatozik. • Biztonságát tovább növeli, hogy nem kell hazavinni - értékpapír- számlán is tartható, ahonnan sem el­lopni, sem elveszíteni nem lehet. • A Kamatozó Kincstárjegy a futami­dő alatt másodpiaci forgalomban az OTP Bank, a Kereskedelmi és Hitel­bank, a Magyar Hitel Bank kijelölt fi­ókjaiban és a Magyar Államkincstár fiókhálózatá-ban napi árfolyamon adható és vehető. • A Kamatozó Kincstárjegy könnyen elérhető, hiszen - amint az az alábbi listából is látszik - igen sokan forgal­mazzák. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1998/1.) 1996. december 27-től 1997. január 10-ig jegyezhe­tő. Jegyzési árfolyam 1996. december 27 - 1997. január 3.: 99,70%, 1997. január 6-10.: 100%. A kibocsátás napja (egyben a kama­tozás kezdete): 1997. január 15. Évi kamata 21%. AZ Állam ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Értékpapír Ügynökség Rt. 1051 Bp„ Mérleg u 4. • OTP Bank Rt. 7401 Kaposvár, Széche­nyi tér 2., Marcali, Nagyatád, Siófok, Barcs, Fonyód • K&H Bank Rt. 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3. • Magyar Hitel Bank Rt. 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 7., Nagykanizsa, Siófok, Tab AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELY: Cooptourist Rt. 7400 Kaposvár, Kossuth Lajos u 8 VALAMINT: Magyar Államkincstár Somogy Megyei Értékpapirpénztára 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4. ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE Lendületes év végi hajrá Rekordforgalmat könyvelhe­tett el a Budapesti Árutőzsde pénzpiaca az ünnepeket köz­vetlenül megelőző napokban, a pénzügyi szekció éves for­galma átlépte a 800 milliárd forintot. Az amerikai dollár és az ECU árfolyama lefelé, az angol font és az olasz líra jegyzése felfelé mozdult el egy-egy határidőre. A japán jen két terminre ala­csonyabban, egyre pedig maga­sabban zárta a tőzsdenapot. A svájci frank némi értékvesztést szenvedett el, a három hónapos Bubor három alacsonyabb és egy magasabb elszámolóárat könyvelhetett el. A német márka és az egy hó­napos Bubor árfolyama nem változott. Az amerikai dollár piacán 90 kontraktus kelt el a márciusi ha­táridőre 167, 15 675 kontraktus pedig szeptemberre 179,96 fo­rinton. Az ECU piacán 0,10 forintot esett a márciusi elszámolóár. Júniusra, 200 kontraktus erejéig, 216,45 és 216,50 forinton történt adásvétel, szeptemberre pedig 29 325 kontraktus - 225,95 fo­rinton. Kielégítetlen vételi aján­latok alakították a japán jen márciusi, szeptemberi és de­cemberi határidőre jelzett árát 147,21, 161,20 és 168,30 fo­rintra. A távolkeleti fizetőeszközből egyébként összesen 3300 kont­raktus forgott: 1900 szeptem­berre - 158,60 és 164,60 forint között -, 1400 pedig decemberre 169,95 forintos árfolyamon. Többet fizetünk egy liter tejért, nő a sajt ára is Januártól drágul a tej Januártól átlagosan húsz szá­zalékkal drágul a tej- és a tej­termékek ára. A gyártók az alapanyag árának emelkedé­sével, valamint az energia- és a közüzemi díjak növekedé­sével indokolják döntésüket. Hadorás Béla, a Baranyatej Rt kereskedelmi igazgatója el­mondta: januártól a 36 forintos átvételi ár 43 forintra nő. Ez, va­lamint a növekvő termelési költ­ségek jelentősen megdrágítják a feldolgozást. A részvénytársaság január elsejétől 15-17 százalék­kal adja drágábban a natúr sajtot, az ömlesztett sajtokért 5 száza­lékkal kér többet. A tej ára 19 százalékkal nő, négy termék — a vaj, a vajkrém, a tejföl és a ke­fir — viszont nem drágul. A ke­reskedelmi igazgató szerint a mostani drágulás halaszthatat­lan, a többi nagy társaság is árat emel. A tejgyárakat érzékenyen érinti a szállítási költségek fo­lyamatos emelkedése is. A ke­reskedelmi igazgató abban bízik, hogy az új januári árakat hosszú távon képesek tartani. Ám az árak alakulását — mint mondta — döntően az alapanyag árfek­vése határozza meg. A barcsi Dráva-Tej Kft janu­ártól átlagosan húsz százalékkal emeli termékeinek árát. Franci Rezsőné ügyvezető igazgató el­mondta: az áremelkedés össze­függ az alapanyag-, valamint a közüzemi díjak emelkedésével. Egy liter tejet — gyári nettó áron — 53 forintért számláznak, ja­nuártól 63 forintért. A trappista sajt kilója 535 forint helyett 629 forint lesz. A vaj kevésbé drágul: 39,20 helyett 42 forintot kémek. (Harsányi) Jobban bízunk a forintban Folyamatosan csökken a de­vizabetétek aránya a lakos­sági megtakarításokon belül. A Magyar Nemzeti Bank ada­tai szerint november végén ez az arány alig haladta meg a 20 százalékot. A jegybank most közzétett be­számolójából kitűnik, hogy no­vember 30-án 477,3 milliárd fo­rint és 2,9 milliárd dollár volt a lakosság devizamegtakarításai­nak összege. Ez utóbbi ugyan a hónap fo­lyamán 1,7 milliárd forintnyival gyarapodott, ez azonban tényle­gesen nem jelentett értéknöve­kedést. A forint leértékelése ugyanis 5,4 milliárddal „hiz­lalta" a betétek hazai fizetőesz­közben számított értékét. Az év első 11 hónapjában egyébként a devizamegtakarítá­sok 38 milliárd forinttal növe­kedtek, s ez idő alatt a leértéke­lés hatása további 61,1 milliárd­dal emelte a devizaszámlákon levő betétek értékét. A dollár egyébként is erősödött, de a de­vizaszámlák kétharmadát már­kában és schillingben tartja a la­kosság. A forint iránti bizalom erősö­dését jól érzékelteti, hogy a la­kosság nettó megtakarításán be­lül november végén 20,6 száza­lék volt a deviza aránya, csak­nem 4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. (B.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom