Somogyi Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-23 / 299. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1996. december 23., hétfő Új szabály - rossz szabály? Raskó György a szőlősgazdákat hátrányosan érintő rendelkezésről A jövőre életbe lépő adórendszer szerint az ültetvénytelepítés­ből, a szőlőmust, a félkész és hordós bor előállításából szár­mazó bevételek után nem vehető igénybe kistermelői adóked­vezmény. Ez az új szabályozás érzékenyen érinti a szőlő- és bortermelőket - nyilatkozta lapunknak Raskó György, a Ma­gyar Demokrata Néppárt (MDNP) agrárszakértője. Olcsóbb hitel. Jövőre ke­vesebbet kell fizetniük a kis- és középvállalkozások­nak a hitelgaranciáért. Az Agrárvállalkozási Hitelga­rancia Alapítvány olyan vál­lalkozásoknak nyújt biztosí­tékot, amelyeknél a foglal­koztatottak száma nem ha­ladja meg a 250-et, Három­millió forintos hitelig - a szerződés futamidejétől függően - fél-, egy-, illetve másfél százalékos garancia­díjat kell fizetni. Édes élet. Ácson, az ország legrégibb cukorgyárában 276 ezer tonna répát dolgoz­tak fel az elmúlt három hó­napban, s összesen 34 ezer tonna cukrot állítottak elő. A gyárhoz tartozó termőte­rületen hektáronként átlag 49 tonna répa termett. Tőkeemelés. A Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. zárt körű alaptőke­emelés útján további egy- milliárd forinttal megemelte a Konzumbank alaptőkéjét. Az emelés teljes összegét már be is fizették. így a pénzintézet jelenlegi alap­tőkéje 3 milliárd 374 millió forint. Téli halmentés. A hor­gászszövetség tiszafüredi kirendeltségének szervezé­sében téli halmentés volt az elmúlt hetekben a Tisza-ta- von. Az akciót a Tiszafüred és Poroszló térségben fel­mérés előzte meg, amelynek során azt igyekeztek megál­lapítani, mely területeken szükséges a mesterséges be­avatkozás. A Tisza-tavon ugyanis a téli hónapokra a jégkárok elkerülése végett csökkentik a vízszintet és emiatt a kismélységű vízte­rületeken elpusztulhatnak a halak. Elnapolt döntés. Ered­ménytelen volt a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Te­rületfejlesztési Tanács ülése Nyíregyházán. Nagydobos és Szamosszeg nem vállalta a szennyvízhálózat tervezett építését, ezért a területi kie­gyenlítést szolgáló 71,6 mil­lió forintos, idén felhasznál­ható támogatás megmaradt. Acélcsarnokok gyártása, építése- acélszerkezeti munkák- trapézlemez fal- és tető­burkolatok készítése ojímfcb Kft. H-7150 Bonyhád Zrínyi u. 7. Tel./fax: 74/451-443 Orbán Zoltán (36013) Az új esztendőben hatályba lépő előírások kapcsán hangsú­lyozta, hogy az őstermelői iga­zolvány kiváltása nem köthető agrárkamarai tagsághoz. A sza­bályok közül kiemelte:- Az őstermelőnek, aki saját gazdaságában termelt szőlőjé­ből bort készít, a bor előállítási költségének kiszámításakor a saját szőlő értékét, árát és mennyiségét mint értékesítést kell feltüntetnie őstermelői iga­A hatalomváltás évében 1994 végére ígérték a teljes privatizá­ciót. Legutóbb a miniszterelnök a jövő év végét, 1997-98 forduló­ját jelölte meg a magánosítás be­fejezésének időpontjaként. Föltehető a kérdés, hogy ku­darcnak kell-e tekinteni a kése­delmet. S nyomban megadható a válasz is: aligha. Sokan éppen azon a véleményen vannak, hogy rengeteg volt a kapkodás, a poli­tikai siettetés - vagyis az „ezred­fordulós magyar kiárusítás” so­rán túl gyorsan szórtuk szét a 8000-9000 milliárdra értékelt (valójában túlértékelt) vagyont. Az ÁPV Rt. kezében valóban nem sok maradt: névértéken 1200 milliárdnyi tulajdon, ame­lyért jó, ha kap majd 300-400 milliárdot, vagyis annyit, ameny- nyi az 1995. év összhozadéka volt. A vagyon 750 olyan válla­latnál található maradék, kisebb­ségi tulajdonhányad, ahol az vetését a Kőolaj- és Kőolaj- termék Készletező Szövetség közgyűlése. A szövetségnek 1998 végére 90 napos kőoalaj- és kőolajtermék készletnek megfelelő tároló­hellyel, illetve készlettel kell rendelkeznie. Erről a szövetsé­get is létrehozó 1993-as tör­vény rendelkezik. A szövetség készletei már 1993 végére elér­ték a 20, 1994 végére a 30, 1995 végére pedig a 40 napos szintet. Idén az év végére 50 napos készletet ír elő számukra a jogszabály, ezt négy-öt napos mennyiséggel túlteljesítették. A kiépítendő tárolótér alap­ján jövő év végére már elérhe­zolványában, és ezt az összeget bevételként kell figyelembe vennie.- Tudni kell azt is - mondja az ismert agrárpolitikus -, hogy a gazdálkodó borkészítésre fel­használt szőlőjének becsült ér­tékét a jövőben a helyi köz- igazgatási önkormányzat által meghirdetett - az illetékes hegyközségi tanács által megál­lapított - termőhelyi védőáron kell figyelembe vennie. Ahol ÁPV Rt. még résztulajdonos. Óriási összeg ez még így is. A privatizálás fő kérdése 1997-ben az, hogy gyorsan, bármi áron túladnak-e rajta vagy ésszerűen tagolják az értékesítés folyamatát és megadják-e a már életerős hazai tőkének az esélyt, hogy az eddigirlél nagyobb részt kéijen e vagyonból. Mert tény és való: az igazi nagy falatok a kül­földi befektetők asztalán vannak. S az is tény, hogy ugyanez a tőke - amely bejött, befektetett, priva­tizált - óriási összegeket ki is vont az országból, vitte oda, ahol többet várt. Gazdaságunk jövője, tőkeellátottsága továbbra is alap­vetően a külföldi tulajdonosok regionális érdekeitől függ. Kár volna tagadni: nincs iga­zán áttekinthető, korrupciót, kli­entúrát kizáró privatizációs stra­tégiánk. A jogszabályok állan­dóan változnak. S nem kizárt, hogy a végelszámolás fájdalmas tik a 70, 1998 végére pedig a törvényben előírt 90 napos készletet. Az egymillió köbmé­tert is meghaladó új tárolóteret fokozatosan hozzák létre. Ezek a beruházások már megkezdőd­tek, és 1999-re fejeződnek be. A felvett hitelek összege eléri a 35 milliárd forintot, a beruhá­zási összeg pedig a meghaladja a 40 milliárd forintot. A beruházásokat egy sor bank finanszírozza. Magyaror­szágra csak a szövetség tagjai importálhatnak kőolajat és kő- olajtermékeket. A készletfenn­tartási költségeket - a nyugati országok gyakorlatának megfe­lelően - a beszerzett mennyi­séggel arányosan finanszíroz­zák a piac szereplői. A jelenlegi pedig nem működik hegyköz­ségi testület, ott a védőárat a megyei földművelésügyi hiva­talok állapítják meg. Az őstermelői igazolványok kiváltásáról szólva a képviselő hangsúlyozta: az agrárkama­ráknak megkülönböztetés nél­kül mindenkinek ki kell adniuk az őstermelői igazolványt, füg­getlenül attól, hogy az illető tagja-e a kamarának vagy sem.- A kamarák várhatóan rá akaiják venni a kérelmezőket: lépjenek be a tagjaik közé és vállaljanak adatszolgáltatási kötelezettséget. Csakhogy erre a gazdálkodók nem kötelezhe­tők - tette hozzá befejezésül Raskó György. U. G. 870 ezer tonnás készlet vásár­láskor 17,5 milliárd forintba ke­rült, de ma már lényegesen töb­bet ér. A szövetség közgyűlése az alapszabályt is módosította. Erre azért volt szükség, mert hazánkat felvették a Nemzet­közi Energiaügynökség tagjai közé, és a jogharmonizációs el­várásoknak az alapszabállyal is eleget kell tenni. A közgyűlés határozatot fogadott el, amely­ben a szövetség felkéri az ipari tárca illetékeseit, hogy az Eu­rópai Unióba történő majdani felvétellel, és a Nemzetközi Energiaügynökség tagsági vi­szonyával összefüggő joghar­monizációs törvénymódosítá­sokat mielőbb terjessze a kor­mány, illetve a parlament elé. Privatizációs fények és árnyak A 870 ezer tonnás készlet vásárláskor 17,5 milliárd forintba került Raktározzák a hazai kőolajat Elfogadta a jövő évi költség­ceo Határidők cégvezetőknek December 25.- A bányavállalkozók bá­nyajáradékának befizetése. December 28.- A társasági adó előlegének befizetése;- a fogyasztási adó előlegé­nek befizetése;- az útalap-hozzájárulás be­fizetése. Víziközművek A víziközművek üzemel­tetésének követelményeit módosítja a január 1-jétől hatályos 24/1996. (XII. 4.) KHVM rendelet. A változá­sok közül kiemeljük, hogy a vízminőség ellenőrzését szolgáló vizsgálatok elvég­zésére csak a Nemzeti Akk- reditációs Testület által e tevékenységre elismert, ille­tőleg az Országos Tisztifő­orvosi Hivatal által erre al­kalmasnak elfogadott labo­ratórium jogosult. Saját la­boratórium esetén az üze­meltetőnek kell gondoskod­nia a vizsgálatok tárgyi fel­tételeinek biztosításáról. Tűzvédelmi szabályzat A 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet írja elő a tűzvé­delmi szabályzat készítésére kötelezettek konkrét tenni­valóit. Eszerint a gazdál­kodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi sze­mélyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az állandó il­letve az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre vonatkozóan a rendeltetész- szerű tevékenység megkez­dése előtt egyaránt el kell készíteniük a maguk tűzvé­delmi szabályzatát, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglal­koztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt mű­ködtetnek, illetve a fokozot­tan tűz- és robbanásveszé­lyes besorolás esetén, vala­mint a kereskedelmi szál­láshelyeken. A naprakész szabályzatot meg kell ismer­tetni a dolgozókkal, ennek megtörténtét oktatási napló és az érintettek aláírása iga­zolja. Ä jövő év június közepéig kötelezően elkészítendő szabályzatnak tartalmaznia kell a tűzvédelmi feladato­kat is ellátó személyek köte­lezettségeit, a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépí­tésére, működési és irányí­tási rendjére, valamint a fi­nanszírozására vonatkozó előírásokat, a létesítmények, építmények, tűzszakaszok, helyiségek, szabadterek, ve­szélyességi övezetek tűzve­szélyességi osztályba soro­lását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi használati szabályokat, a tevékeny­ségre vonatkozó tűzvédelmi használati előírásokat. A szabályzatban fel kell so­rolni az alkalomszerű tűzve­szélyes tevékenységhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogo­sult személyeket, meg kell határozni a tűzvédelmi okta­tással kapcsolatos feladato­kat és a munkavállalókra vonatkozó tűzvédelmi képe­sítési követelményeket, va­lamint a tűzjelzéssel, tűzol­tással, műszaki mentéssel kapcsolatos munkavállalói feladatokat. A szabályzat­ban kell meghatározni a lé­tesítményi tűzoltóság mű­ködésére, szolgálatellátá­sára, tagjainak díjazására vonatkozó szabályokat is. A szabályzat melléklete­ként tűzriadótervet kell ké­szíteni az „A-C” tűzveszé­lyességi osztályba tartozó létesítményekre, valamint tűzveszélyességre tekintet nélkül a művelődési, okta­tási, egészségügyi és szociá­lis létesítményekre, továbbá az egy tűzszakaszon belül több mint 3000 fő tartózko­dására alkalmas létesítmé­nyekre. Új távközlési vállalkozás PanTel néven új távközlési szolgáltató cég jön létre a jövő év elején a MÁV Rt. kezdeményezésére. Az alapí­tásban érdekelt felek ennek jegyében írták alá a napokban azt a dokumentumot, amelyik a cég bejegyeztetésével kap­csolatos feladatokat rögzíti. A megalakulást követően meg­kezdődhet a vasúttársaság meglévő hálózatának jelentős bővítésével az országos táv­közlési optikai kábelrendszer teljes kiépítése. A munkálatok keretében összekapcsolják a hálózatba bekapcsolódó cégek, intéz­mények országos telephelyein lévő számítógépeket, amely lehetővé teszi az adatok egy­más közti cseréjét. Pályázati felhívás! . BALATONMÁRIAFÜRDŐ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA pályázatot hirdet a község közterületeinek parkfenntartási és köztisztasági munkáinak 1997. március 1-től történő elvégzésére, a község 7 db szabadstrandjának a fenti időponttól történő üzemeltetésére, valamint a központi fizetőstrand előtti parkolójának 1997. május 1-től történő bérbe vételére Érdeklődni és a részletes kiírásokat 10 000 Ft + áfa befizetése mellett 1997. január 20-tól lehet átvenni a Balatonmáriafürdői Polgármesteri Hivatalban. A pályázatok beérkezési határideje: 1997. február 14. A pályázatok elbírálása 1997. február 24-én ­10 órakor történik a Polgármesteri Hivatalban. \ Fizetési kockázat és forgóeszköz-hitel Segítik az export növelését A Horvátországba és a Kis-Ju­goszláviába irányuló export, valamint az IFOR-szállítások támogatásáról is tárgyalt a hét­végén Kaposváron Jákli Péter, a Magyar Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány elnöke és dr. Mizsei Kálmán, az Eximbank és a Mehib Rt. elnöke. A két bank a magyar exportő­rök támogatására alakult, első­sorban közepes és nagyvállala­tok az ügyfelei. A Mehib a kivi­tel fizetési kockázatát bizto­sítja, az ezzel foglalkozó legna­gyobb hazai pénzintézet, amely száz százalékos állami tulaj­donban van. Az Eximbank ve­vőhitel-kereteket és export for­góeszköz-hitelt nyújt, és széleskörű kapcsolatot tart fenn a délszláv államok bankjaival. Ha egy itteni cég exportálni szeretne, az Exim abban segít, hogy melyik külföldi pénzinté­zettel vegye föl a kapcsolatot. — Amikor egy cég kivitelét pénzügyileg támogató helyi bank felkeres bennünket, akár kormánybiztosítékkal, akár biz­tosítással mögéje tudunk állni — mondta dr. Mizsei Kálmán. — Ha az IFOR-nak szállítana valamelyik cég, azt is tudjuk támogatni. A két vállalkozási és pénz­ügyi szakember bízik abban, hogy a délszláv újjáépítés során fellendülő gazdasági kapcsola­tokból Somogy kiveszi a részét, és egy új cserekereskedelem útvonalának fontos állomása lehet. Katona József Miskolcon két évig szünetelt a munka Újból termel az üveggyár Kényszerűségből két évig szünetelt a miskolci üveggyár termelése. A pénteken lezaj­lott újraindításnál jelen volt T. Asztalos Ildikó, az Ipari, Ke­reskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium politikai állam­titkára. Ez alkalomból el­mondta: huszonöt évig - 1989-ig - az Üvegipari Mű­vek részeként, majd pedig a Pannonglas Ipari Rt. egysé­geként működött a miskolci üveggyár. Az rt. ellen 1992- ben fizetésképtelenség miatt indult meg a felszámolási el­járás, s ez természetesen meghatározta a miskolci gyár sorsát is. Az üzem termelését végülis 1994-ben, az olvasztóke­mence végzetes meghibá­sodása miatt kellett leállítani. A felszámoló szervezetnek kijelölt Reorg Részvénytársa­ságtól ez év februárjában a cégbíróságon Miskolci Építé­szeti Üveggyár Kft. néven be­jegyezett kft. vette meg a gyá­rat, elsősorban azért, hogy hogy az itt korábban megho­nosított építészeti üveggyár­tást ismét megindítsa. Ez megtörtént. A társaság mindezekhez sa­ját tőkéjének kiegészítésére - a gazdaságfejlesztési alapból 52,8 millió forintot, a terület- fejlesztési alapból pedig 51 millió forintot kapott. Uj ol­vasztókemencét építettek, felújították az alapanyagke­verő házat, renoválták a szo­ciális létesítményeket is. lesz: a bevételek nem haladják meg, sőt esetleg el sem érik a ki- • adásokat. Sok száz milliárdos kö­telezettséget kell még kiegyenlí­tenie az államnak. Rá vár egye­bek között a kárpótlás, az önkor­mányzatok, a tb vagyonigényei- nek kielégítése, a korábbi túlzott állami garanciavállalások minden terhe és a társaságok kártalaní­tása. A fények mellett tehát bőven vannak árnyak is. Valóban a ma­gyar privatizáció a leggyorsabb a térségben, a legjelentősebb kül­földi részvétellel. De sajnos, nem futotta belőle a gazdaság gyors technológiai fejlesztésére, az életszínvonal stabilizálásra. így azután a privatizáció legfőbb ér­deme az, hogy szanálta az orszá­got - ami a felszámoláshoz ké­pest egyáltalán nem kevés. Külö­nösen, ha egyszer növekedni kezd a magántulajdonba átvett gazdaság. Gubcsi Lajos

Next

/
Oldalképek
Tartalom