Somogyi Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-21 / 298. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1996. dec. 21., szombat ÚJ KÖNYVEK FRANCOISE SAGAN Egy hét, egy év Csodálatos felhők A két, egymást folytató és ki­egészítő regény az élet örökké aktuális kérdéséről szül: szerelemről és partner- kapcsolatról. (Fiesta 950 Ft) FÖLDY ATTILA Rally-varázs ’96 Az 1996. évi magyar ralli- bajnokság képes krónikája ez a szép kötet. (1980 Ft) KONDRÁD GYÖRGY Áramló leltár Kondrád György utób­bi években írt esszéi, elmél­kedései. (Pesti Sz■ 996 Ft) Készülődés a karácsonyra Száncsengő Ebben a szép kiállítású könyvben olyan kedves tör­ténetek és versek olvashatók, amelyek a karácsonyvárásról szólnak. (Alexandra, 799 Ft) Móra olvasókönyv Az olvasás örömeivel ismer- merkedő kisiskolásoknak ajánljuk a válogatást, mely Móra Ferenc legszebb gyer­mekverseit és meséit tartal­mazza. (Holló ß Tsa 1190 Ft) A Holló és Társa Könyvkiadó megrendelői közt megtartott fősorsolás nyertesei: Berzencei Általános Iskola, 7516 Berzence, Szabadság tér 15 000 Ft-os könyvutalvány Mester Márta, 8083 Csákvár, Kiss Ernő u. 3. 10 000 Ft-os könyvutalvány Lengyel Ágnes, 8654 Ságvár, Dózsa u. 2. 5 000 Ft-os könyvutalvány. A nyereményeket postán küldjük ki. Gratulálunk a nyerteseknek! (37964) A létező operettizmus Sir Basil szerepében Bezerédi Zoltán énekli a Szívem szeret...-dalt FOTÓ: TÖRÖK ANETT Jó színház és rossz színház van csak, (no meg középszerű, de az ugyebár a legrosszabb.) Drámai mű is lazán elhajolhat a giccs felé, amint a giccs meleg­ágyában ledérkedő operett is (levetkezve a pongyolát) ölthet magára esztétikus küllemet, ami gazdag tartalmat takar. A magam részéről tehát egy­szer s mindenkorra felmente­ném az operácskának vagy kis­operának tegezett nagyoperet­tet, ha ez számít valamit a 200 éve, születésétől fogva vádlot­tak padján ülő, olykor élet- fogytra ítélt, máskor csak simán lenézett műfaj öntudata szem­pontjából. A kaposvári zenés színház okán mondom ezt, aminek jeles állomásai, s a leg­utóbbi 1993-as Csárdáskirálynő után (rendező: Mohácsi János) újabb előadás mond védőbe­szédet: a létező operettizmus csapdáiba nem kell sem vélet­lenül, sem készakarva beleesni. Lehár Ferenc Luxemburg grófja című nagyoperettjét As­cher Tamás rendezői, Gessler György koreográfusi, Kerényi Gábor (Hevesi András) karmes­teri vezényletével mutatta be a Csiky Gergely Színház. Operettet játszani talán a legnagyobb színházi vállalko­zás, s különösen az Kaposvá­ron, ahol sok van, mi kötelez. Ebben a teátrumban nem lehet idétlenül könnyedkedni, bután bájvigyorogni, amint teszi ezt mind gyakrabban a mai magyar színjátszás. Hogy ez ne így le­gyen, mit sem kell tenni, mint levakerászni a műfajról a rára­kódott közhelyeket, s akkor ki­tetszik az operett emészthető, helyes kis közhelyessége. Gombrowicz ennek egy dara­bot szentelt, amiben „az operett monumentális idiotizmusát egyesíti a történelem monu­mentális pátoszával”. Mert azt azért szögezzük le, az operett, pőrén, tényleg monumentális idiotizmus. Más szóval mese. Ascher Tamás rendezése pont ebben, a valóság és a kitaláció ellenpontozásában leli örömét, az előadással fénytörőt, nagyí­tót tartva a monumentalitás elé. Montpamasse-hangulat előtt megy föl az előfüggöny — ha Khell Zsolt pár évszázaddal ko­rábban születik, lehetett volna ő Párizs főépítésze, díszlete mindvégig lélegzetelállító; amint profi munka Szakács Györgyi jelmeztervezése is. Bohém, csóró művészlelkeket látunk, akik a füstös kávéház alkotói légkörében habzsolják az életet. René, a festő — Lux Ádám a darab derekától reme­kül hozza a bonviván-figurát — váratlanul grófi címet örököl, ám a remélt gazdagság elma­rad. Eladva rangját, látatlanul nőül veszi Angéle-t — Sáfár Mónika nemcsak primadonna­ként, operett-hősnőként is ki­váló —, hogy aztán Angéle Sir Basil hitvese legyen. Sir Basil: Bezerédi Zoltán. Egy professzor szórakozottsá­gát, egy táncos-komikus ügyes­ségét és egy klown szomorú szívét gyúrja össze, megannyi humorral, ötlettel téve nagysze­rűvé alakítását. Fleury: Molnár Piroska. Ez a szerep is jutalom­játék. Érett alakítás, azok közül való, amelyekért Molnár Pi­roska szeret kaposvári lenni, és amiért őt viszontszereti Kapos­vár. Gyönyörűen énekel, és szeme van a színpadon, játékos, női szeme, amin érdemes el­időzni olykor. Kedves pár Bris- sard és Juliette; Kocsis Pál és Varga Zsuzsa tökéletes össz­hangban, táncban és énekben egyaránt remekelve élnek sze­repük adta lehetőségeivel. És a három Lord, őket kell még megdicsérnem nagyon: Körösi András, Serf Egyed és Nyári Oszkár keménykalapos, pénz- és élvhajhász triója, Basil emlékezeteként és a sztoriszá­lak kuszáiéiként jóféle derű forrásai lettek. Csakúgy Lipics Zsolt a gasztromán-szexista törvényszéki elnök bőrében. A kaposvári (színi, zenei- és műszaki) társulat látványos, tű- zijátékos, buborékos, luftballo­nos, fényáradatos Lehár-ope- rettje jóidéig szerepel majd a repertoárban, minden operett­kedvelő, és persze „vájtszemű” épülésére. Mert azt azért nem mondanám, hogy csak nézni­való akad Ascher színpadán. Látnivaló is van, bőséggel. Balassa Tamás Ajándékozni öröm Holnap aranyvasárnap. Sok öt­letből most lesz ajándék. Mit vesznek egymásnak az embe­rek? Néhány példa. Gyürecs Emőke eladó már megvette az ajándékot:- Én szüléimét és testvére­met fogom megajándékozni. Főleg illatszereket vettem, mert ennek mindenki hasznát veszi majd. A húgom régi vá­gyát is teljesítem ezen az ün­nepen , remélem sikerül örö­met szereznem neki. Kristóf János nyugdíjas:- Feleségemmel élek, nin­csenek közelebbi rokonaim, akiket megajándékozhatnák, ezért bátran költekezem. Meg­vettem az ajándékot, és alig várom, hogy meglepjem vele azt az embert akivel együtt élem az életem. Tóth Györgyné: - Sajnos nagyon kevés pénz jut az ün­nepekre. A féljem rokkant- nyugdíjas, neki még nem tu­dom mit veszek. Kisunokáim- nak könyvet kifestőt vettem, hiszen a játékok túl drágák és talán nagyobb hasznát veszik a könyvnek. Nagyon nehéz olyan ajándékot találni ami szép is és olcsó is. Szerintem az a fontos, hogy az ember szeretetből adjon és fogadjon. Paizs Jánosné ötletesen ol­dotta meg a vásárlást:- A családom minden tag­jának illatszert veszek. A férfi­aknak általában nehéz megfe­lelő ajándékot választani, de ennek biztosan örülnek majd. Mindenkire fejenként kétezer forintot szánok. Özvegy Nagy Istvánná'. - Sálat és kesztyűt keresek az unokahúgomnak. A féljem sajnos régen meghalt gyere­keim nincsenek, a karácsonyt a hugoméknál töltöm. Tízezer forintot szánok ajándék vásár­lásra, ruhaneműket szeretnék venni. Annak ellenére, hogy egyedül élek mégis örömmel gondolok arra, hogy van akit megaj ándékozhatok. Balogh Gabriella Nyelvi képzés a csurgói református gimnáziumban Határtalan diákbarátság Kezd beérni az a szándék, amely a számítástechnika mel­lett a jobb idegennyelv-okta- tással akarja az újraindult csurgói Csokonai Vitéz Mi­hály Református Gimnázium profilját kialakítani. A francia, német, angol anyanyelvű lek­torok jóvoltából a nyelvtanu­lásnak a tanterem csak egyik színtere, ezt teszik teljesebbé a diákkapcsolatok, tanulmányu­tak. Tíz éve a társat kereső csur­gói kéz messzire nyúlt. Nyu- gat-Franciaország egyik ked­ves kisvárosával jött létre évenkénti találkozásokra épülő kapcsolat. Varga Jánosné Kreszán Anna tanárnő tanítvá­nyai közül van, aki már három­szorjárt Normandiában. Matos Zoltán hatosztályos gimnazista az ottani szervező házaspár jó­voltából ezt a tanévet - család­tagként náluk lakva - a francia iskolában végezheti. A napokban javítják az or­szágos középiskola tanulmányi verseny dolgozatait. Bíró Zsombor és Gazda Gergely franciából jutott be a követ­kező fordulóba, Hemic Diána németből. Diána már tavaly középfokú nyelvvizsgát tett, így megvan a jeles érettségije. Az órákra sem kell bejárnia; nyugodtabban készülhet az or­vosi egyetemre. A minap Né­metországból jött levél. Fran­cia ajánlásra küldték Aumale- ból. Ott Csurgóról már min­dent tudnak. Azt is, hogy a Hamburg alatti kisvároshoz közeli Detmold gyülekezete több kamionnyi felszereléssel támogatta a somogyi reformá­tus gimnáziumot, az irodákat Ute Buhrig asszony adomá­nyaival rendezték be. A Né­metországban született Berta­lan Marlies nem titkolja örö­mét a,.háromszög” létrejöttén. Ha térképen vonalat húzva összekötnénk e városokat, egy csaknem szabályos egyenlő oldalú háromszög rajzolható. A távolság egyforma és le­küzdhető. Hans Ludwig, a ste- inheimi gimnázium kapcsola­tokért felelős tanára levelében kétszer is szabadkozik, hogy „sajnos magyart nem taní­tunk”, de „a College Henry Dunant és más partnerekkel együtt szeretnénk elősegíteni a különböző népek egymás közti megértését és az összenövő Európa gondolatát élettel meg­tölteni.” Horváth József Háziasszony-képző a vendégfogadáshoz Papszt Lajos, a Falusi Turiz­mus Somogy Megyei Szövet­ségének elnöke elmondta, hogy a megyei közgyűléssel, a megyei idegenforgalmi hiva­tallal és a Boronka régióval közös pályáztak a falusi turiz­must és a balatoni idegenfor­galmat egyaránt szolgáló okta­tási rendszer bevezetésére. A tervezett háziasszony képző­ben felkészült szakemberek oktatják a turizmussal kapcso­latos adóügyeket, pénzügye­ket, de szó lesz az étkeztetés­ről, terítésről, egyáltalán a szí­vélyes vendéglátás fortélyairól is. Ha sikeres a közös pályázat, a téli hónapokat szeretnék az oktatásnak szentelni. A napokban francia kül­döttség járt Lengyeltótiban, akik a számos falusi turiz­mussal foglalkozó szervezet azon csoportját képviselték, amely a francia agrárkamara égisze alatt tevékenykedik. Nemcsak a somogyi vendég­látást tanulmányozták, hanem érdeklődnek a Veszprém és Zala megyei tapasztalatok iránt is. Szívesen bekapcso­lódnának a tervezett téli okta­tásba, mert hasonló gondok­kal küszködnek mint a bala­toni szobakiadók. Papszt La­jos úgy véli, erre lehetőség lesz a Loire-menti és a Bala­ton régió együttműködésén keresztül. G. M. A család lemondott az ősi jussról Emlékmúzeum lesz Nagyatádi Szabó háza Markó István neve nem árulko­dik az ősökről. Volt idő, amikor talán így volt jó. Kisdiákként azt tanulta, hogy Nagyatádi Szabó István mit és hogyan rontott el. Nagyatádi Szabó István a nagy­apja volt. A családban mást hal­lott, s úgy tudta, hogy kétféle történelem van: az egyik, amit tanítanak, a másik, amit a család mesélt. Állítja, gyermekfejjel is az utóbbi tartotta hitelesnek. Markó István Gyulán él, s állítja Nagyatádi Szabó István mun­kásságát megismerendő van pó­tolnivaló bőven. Egy emlék­könyv napvilágot látott ugyan, de ahhoz, hogy megismeijék az erdőcsokonyai politikus életút­ját, sok minden hiányzik még. A Markó család a hatvanas­hetvenes években többször kísé­relte meg a jogtalanul elvett csokonyavisontai házukat visz- szaszerezni. Akkor huszonkét négyzetméteren éltek Zalaeger­szegen. Tíz évig tartott az ered­ménytelen levelezés a hatósá­gokkal. Markó István, az unoka ma 48 éves. A rendszerváltás idején a helyi rendszerváltók között volt: alapítója az MDF gyulai szerve­zetének. A kisgazdák akkor a Viharsarokban még igazán nem jelentek meg. MDF-es ország- gyűlési képviselő lett, s aztán csalódott. „Amit az MDF ígért, annak a 10 százalékát sem való­sította meg! Érzelmileg eltávo­lodtam a párttól, de becsületből ott maradtam. ” Egy éve a kisgazdapárt tagja, de 1993 februárjában létrehozta a Nagyatádi Szabó István Ala­pítványt. Ez az alapítvány emelt szobrot a pártalapító politikus­nak Csokonyavisontán, a temp­lom mellett.- És a családi ház?- A kárpótlások idején eszembe sem jutott, hogy a csa­lád nevében visszakérjem. Na­gyon leromlott már az épület. Egyszer a somogyi kisgazdák megkerestek, tudakolták, hogy van-e szándékunk a portával. Mondtam: nincs. A baranyai kisgazdák szorgalmazására vé­gül a párt egy jelképes összegért vásárolta meg az épületet. Két cigány család lakott benne, jog­talanul. Mi vettünk nekik ingat­lant, hogy ki tudjanak költözni. A megyei közgyűlés hétszázezer forintot adott a tető rendbevéte­lére és az alászigeteléshez. Há­rom hónapra ismét összefogtak a kisgazdák, hogy méltó módon rendbe tegyék az épületet. A Nagyatádi Szabó István Emlék­ház Alapítvány kérelme a cégbí­róságon bejegyzésre vár. Meg­kezdték a relikviák összegyűjté­sét is. Reményeink szerint 1998- ban, Nagyatádi Szabó István születésének 135. évfordulóján elkészülhet az emlékmúzeum. Az alapítvány úgy gondolja, hogy a csokonyavisontai ház a párt oktatási központjává válhat. A hely szelleme ezt kívánja tő­lünk. Nagy Jenő

Next

/
Oldalképek
Tartalom