Somogyi Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-03 / 282. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP ADÓMELLÉKLET 1996. december 3., kedd Jövőre csak a vállalkozási tevékenységgel szorosan összefüggő költségek számolhatók el így adózunk A jövő évi társasági adózásra vonatkozó szabályokat a parlament új törvénybe foglalta, mert az elmúlt évek gyakori változtatásai után helyénvalónak tűnt egységes új szerkezetben rögzíteni azokat. Az Adókódex szakírói szerint az új jogszabály egyben új megközelítést is jelent. A minden részletre kiterjedő, szó szerinti értelmezés helyett olyan alapelvekkel segíti a jogkövető magatartást, amelyek egyébként kézenfekvőek. Ilyen a tartalmi megközelítés elve, a költségek, a kedvezmények egyszeri elszámolásának elve, vagy a nemzetközi szabályok felülíró elve. Lényegi változás, hogy a társas vállalkozások jövedelemadózása kiegészül egy eddig nem használt adónemmel: az osztalékadóval. A törvény kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban a gazdasági tevékenységből elért jövedelem után társasági adókötelezettség és osztalékadó-kötelezettség keletkezik, és az adózás feltételeiről e törvény rendelkezik. Az alapelvek Előfordulhat, hogy az egyes előírások alkalmazása során többféle értelmezésre is lehetőség nyílik, ezért a törvény alapelvekben rögzíti a törvényalkotó szándékát, a követendő magatartási formát. Ezek:- a törvény rendelkezéseinek alkalmazhatóságát annak kell bizonyítania, akinek érdekében áll,- ha a törvény rendelkezései lehetőséget adnának egy-egy költség, illetve ugyanazon jogcímhez kapcsolódó adókedvezmény többszöri elszámolására, az alapelvek szerint erre nincs lehetőség, kivéve, ha a jogszabály erről másként rendelkezik,- a törvény előírásait a nemzetközi egyezmények rendelkezései „felülírják”. Ez azt jelenti, hogy a társasági és osztalékadóra vonatkozóan elsődleges a nemzetközi egyezmények betartása, ám ha az adózó számára kedvezőbb helyzetet teremt a magyar rendelkezés, akkor dönthet úgy, hogy inkább azt alkalmazza. Az adóalanyok A legfontosabb változás itt az, hogy az egyéni vállalkozóknak jövőre már nem lesz lehetőségük a társasági törvény előírásai szerint adózni. Az átmenet egyszerű, a vállalkozóknak semmi mást nem kell tenniük, mint január 1-jétől a személyi jövedelmadó-törvény rendelkezéseit követni. Ugyanígy a víziközmű-tár- sulatok sem tartoznak jövőre a társasági adóról szóló törvény hatálya alá, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP)szervezetek viszont igen. Átalakulás esetén a társaság adókötelezettsége az átalakulás napjával kezdődik, a megszűnés időpontjának pedig a cégbírósági törlés dátumát kell tekinteni, s e napig adóbevallást is kell készíteni, noha előfordulhat, hogy ténylegesen már régóta nem is működik a társaság. A nonprofit szervezeteknek - alapítványok, köz- alapítványok, társadalmi szervezetek, egyházak, köztestületek, lakász- szövetkezetek - csak abban az adóévben van adóbevallási kötelezettségük, amelyben vállalkozói bevételre tesznek szert, vagy költséget számolnak el. Minden más adózónál feltétel nélküli a bevallási kötelezettség. A főszabály szerint a bevallást a beszámoló alapján, forintban és magyar nyelven kell elkészíteni. Az új törvény különbséget tesz teljes körű és korlátozott adókötelezettség között. Az előbbi a belföldi illetékességű gazdálkodó szervezetekre vonatkozik - ideértve a gazdasági társaságokat, a szövetkezeteket (kivéve a lakásszövetkezetet), az állami vállalatokat, trösztöket, az ügyvédi irodákat, a szabadalmi ügyvivői irodákat, az erdőbirtokossági társulatokat, a jogi személyiségű gazdasági munkaközösségeket és az MRP- szervezeteit. Korlátozott az adóbevallási kötelezettsége a külföldi érdekeltségű vállalkozóknak és szervezeteknek, azoknak csak akkor kell bevallást készíteniük, ha belföldi telephely révén szereznek jövedelmet, vagy belföldivel kötött szerződés alapján a jövedelemszerzés belföldön történik. Az adó alapja Változatlanul az adózás előtti eredmény korrekciójával határozható meg az adó alapja. Ilyen korrekciós elemek a következők:- az adózás előtti eredményt csökkentő és növelő tényezők - figyelemmel a különös szabályokra is;- a kapcsolt vállalkozások közötti elszámolásokat követő módosító tételek;- a kettős adózás elkerülését szolgáló tételek. Változik az egyszeres könyvvitelt vezetők adózás előtti eredményének meghatározása: ezentúl a pénzforgalmi nyilvántartás alapján kimutatott eredményt kell számításba venni. A vásárolt készletek év végi értéke a következő évi adóalapot csökkenti. Megszűnés esetén az adózás előtti eredményt növelni kell a készletek záróállományának értékével. Hasonlóképpen kell eljárni a kettős könyvvitelre való áttérés évében, akkor is ha korábban a személyi jövedelemadó-törvény hatálya alá tartozott egyéni cég átalakulásáról van szó. Módosító jogcímek A kettős könyvvitelt vezetők adózás előtti eredménye a számviteli törvény január 1-jétől életbe lépő módosulása miatt változik. Például az eddigi, úgynevezett végleges pénzeszközátadás (támogatás) jövőre már nem az eredménytartalék terhére számolandó el, hanem eredménycsökkentő tételként, ráfordításként annál, aki adja, és eredménynövelő bevételként annál, aki kapja. Ám ezen elszámolásváltozás miatt mégsem kell több vagy kevesebb adót fizetni, mert az adótörvény ezt visszaszámítja az eredménymódosító tételek között. Az adótörvény ugyanis - a nemzetközi számviteli szabályokhoz igazodva - úgy rendelkezik, hogy a jövedelem ott adózzon, ahol keletkezett. 1. Veszteségelhatárolás Átmeneti szabály, hogy az 1997. év előtt elhatárolt negatív adóalap - veszteség - levonására csak az eredeti feltételek között kerülhet sor. A jogutódoknak addig van lehetőségük a jogelődök által elhatárolt veszteség elszámolására, ameddig jegyzett tőkéjükből legalább 50 százalékos részesedéssel bír(nak) az(ok) a tulajdonosfok), aki(k) a jogelődnél is részesedéssel bírt(ak). Több jogutód esetén a korábban elhatárolt veszteséget a vagyonból való részesedés arányában lehet megosztani. Az ötéves veszteségelhatárolás lehetőségét korlátozza az a szabály, mely szerint a vállalkozási tevékenység megkezdésének évétől számított harmadik adóévtől nem határolható el a felmerülő negatív adóalap, ha az adott évi árbevétel nem éri el az elszámolt költségek és ráfordítások összegének felét. E pasz- szus alól - indokolt esetben például elemi kár nyomán - kérhető felmentés az adóhatóságtól. Külön szabályok vonatkoznak azokra az átalakult adóalanyokra, akik korábban az személyi jövedelemadó-törvény hatálya alá tartoztak. Elhatárolt veszteségüket továbbvihetik, ám kigazdálkodásukra már e törvény előírásait kell alkalmazniuk. 2. Céltartalékképzés Eddig évről évre adómentesen lehetett céltartalékot képezni a határidőn túli követelések fedezésére. E törvény most bezárja ezt a kiskaput. Ezentúl meg kell növelni az adóalapot a számviteli törvény alapján képzett és az adótörvény által a határidőn túli követelésekre elismert céltartalék különbségével. Csökkenteni kell viszont az előző évben képzett - és a számviteli törvény alapján a tárgyévben bevételként elkönyvelt - céltartalékból annyival, amennyi az előző évben növelte az adóalapot. A törvény által elismert mérték a december 31-én fennálló követelések, az előlegként és kölcsönként átadott összegek 2 százaléka, ha a késedelem 90-180 nap, 5 százaléka, ha a késedelem 181-360 nap és 25 százaléka, ha a késedelem meghaladja a 360 napot. Átmeneti szabályként a törvény már az 1996-ra képzett, 1997. évi bevételként elszámolt céltartalékot sem engedi teljesen levonni az adóalapból. 3. Értékcsökkenési leírás Megszűnik a különbség az 1992 előtt és az azután aktivált befektetett eszközök értékcsökkenési normái között. Ezután egységesen az 1992 utáni időpontra érvényes kulcsokat kell alkalmazni. Az új számviteli törvény szerint általában beruházásra nem jár értékcsökkenés ezentúl. Egyéb esetekben pedig a számviteli előírások alapján elszámolt ősz- szegben, de legfeljebb az adótörvény normái szerinti értékben lehet az adó szempontjából is költségként elszámolni az értékcsökkenési leírást. A kettős könyvvitelt vezetők továbbra is csökkenthetik adóalapjukat a tárgyi eszközök és immateriális javak adótörvény szerinti nyilvántartási értékével, ha azokat értékesítették, apportálták, megsemmisítették, leselejtezték vagy megállapították a hiányukat. Értékcsökkenési leírás továbbra is csak a beszerzési érték mértékéig számolható el. A leírási kulcsokat a törvény szabja meg. Földterületre csak kivételesen, képzőművészeti alkotásra egyáltalán nem számolható el amortizáció. 4. Értékvesztés A jövő évtől nemcsak csoportosan, hanem eszközönként is elszámolható értékvesztés értékesítés vagy selejtezés esetén, ám ilyenkor egyedi nyilvántartást kell alkalmazni. Áz egyedi, eszközönkénti nyilvántartást választó adózók az ily módon nyilvántartott eszközök után korábban elszámolt és 1997. január elsején nyilvántartott értékvesztés összegét három év alatt, egyenlő részletekben vonhatják le az adózás előtti eredményből. 5. Kapott osztalék Az adózás előtti eredmény továbbra is csökkenthető a tárgyévben bevételként elszámolt kapott osztalék összegével. A törvény szerint kapott osztaléknak minősül:- a belföldi vagy külföldi személy adózott eredményéből a tag, tulajdonos részesedése,- a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás és az elengedett kötelezettség,- a jogutód nélküli megszűnés miatt vagy a jegyzett tőke leszállításakor kivont vagyonnövekmény,- az adózott eredményből a vagyonjegy, részjegy alapján kapott összeg. Nem vonható le viszont az adózás előtti eredményből az úgynevezett ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék. 6. Kedvezmények-A tanulók gyakorlati képzésében részt vállaló adózók jövőre már a jelenlegi kedvezmény kétszeresét - tanulónként havi 6000 forintot írhatnak le adóalapjukból.-Levonható az adóalapból az alkalmazott után fizetett tb-j árulék ösz- szege, ha az korábban munkanélküli volt, vagy ha szakvizsgája előtt az adózónál volt szakmai gyakorlaton.- Levonható az adóalapból - a tárgyévi beruházások összegének 2 ezrelékéig - a képzőművészeti alkotások beszerzésére fordított összeg is, amennyiben azok művészi értékűnek minősülnek.- A kutatás és kísérleti fejlesztés céljára az adott évben elszámolt költség húsz százalékával csökkenthető az adóalap. Ha e tevékenységhez támogatást kapott a társaság, akkor e támogatás összegével mérsékelni kell a kedvezmény alapját. Főbb változások- A számviteli előírások szerinti, illetve az adótörvény által megengedett értékcsökkenési leírás közül a kisebb értéket kell költségnek tekinteni az adóalap meghatározásakor.- Az értékvesztés egyedileg, eszközönként is nyilvántartható, nemcsak csoportosan.- Az egyszeres könyvvitelt vezetőknek a vásárolt készlet az ellenérték kifizetésekor válik költséggé, az adott előleg az átutaláskor csökkenti, a kapott pedig növeli az adóalapot.- Kiemelt térségben vagy vállalkozási övezetben az infrastrukturális beruházásokat megvalósító adózó a beruházás értékének 6 százalékát kitevő adókedvezményt vehet igénybe.- A mezőgazdasági szövetkezetek az 1998. évi adójukból - vagy ha az nem nyújt rá’ fedezetet, legkésőbb a 2002. évi adójukból - adó- kedvezményben részesülnek a kárpótoltaknak adott ültetvény és az önkormányzatnak adott utak állami támogatással csökkentett nettó értékéig.- Jövőre az adóelőleg adóalapját is be kell vallani, az adóhivatal nem küld fizetési meghagyást. 1997-ben a kiegészítő adóval csökkentett 1996. évi adó 20 százalékkal megnövelt értékét kell először adóelőlegként bevallani.- A 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás ellenértéke csak akkor számolható el az adóalap meghatározásakor költségként, ha írásos szerződés utal annak tartalmára és igazolt a teljesítés is.- A készpénzforgalmat korlátozni szándékozó kormány- rendeletben később meghatározandó számlaérték fölött a készpénzzel teljesített ellenérték áfával csökkentett összegének 20%-ával növelni kell az adóalapot.- Kapcsolt vállalkozások esetében a közeli hozzátartozók „egy személynek” minősülnek.-A szokásos piaci árat az adózó saját módszerével is megállapíthatja, ám ennek módszerét rögzítenie és indokolnia kell.-Megszűnik a kiegészítő adó.- Az osztalékadó alanya az, aki az osztalékot kapja.-A belföldi vállalkozások mentesek az osztalékadó fizetése alól.- A külföldi vállalkozás osztalékadót fizet, ha nem forgatja vissza osztalékát belföldön működő vállalkozásba. A törvény rendelkezik a kettős adóztatás elkerüléséről. Az osztalék után fizetendő személyi jövedelemadó A magánszemély osztalékból származó bevételének egésze jövedelem. Osztaléknak minősül:- a társas vállalkozás adózás utáni eredményéből a cég magánszemély tulajdonosának (tagjának) e jogviszonyára tekintettel fizetett összeg,- a társas vállalkozás jegyzett tőkéjének emelésekor a személynek ellenérték nélkül juttatott új értékpapír névértéke vagy az értékpapír új névértékéből az emelés összege. A magánszemély által kapott osztalék adóját eképpen kell megállapítani: 1. az osztalékra jogosult magánszemély vagyoni betétje arányában ki kell számítani a társas vállalkozás saját tőkéjének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből ezen személyre jutó értéket, 2. az így meghatározott ösz- szegnek ki kell számítani az osztalékmegállapítás évének első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszerese szerinti részét, 3. a magánszemélynek osztalék címén kifizetett összegből a 2. pontban meghatározott ösz- szeget meg nem haladó rész után 20 százalék, a további rész után pedig 27 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. Áz osztalékelőleg adója minden esetben 27 százalék, az esetleges többlet az adóbevalláskor visszaigényelhető.
