Somogyi Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-03 / 282. szám

1996. december 3., kedd SOMOGYI HÍRLAP ADÓMELLÉKLET 1 majd 1997-ben Amit a társasági adózás január 1-jétől érvénybe lépő rendelkezéseiről tudni kell-Ezentúl bárkitől visszavásárolt szövetkezeti üzletrész megszünteté­sekor levonható az adóalapból a számviteli elszámolásból adódó nye­reség, nem csak abban az esetben, ha eredeti jogosulttól vásárolják vissza az üzletrészt. 7. Szigorítások Az új törvény általános szabályként előrebocsátja, hogy az adóalap meg­állapításakor csak a vállalkozási, bevételszerzési tevékenységgel ösz- szefüggő költségek, ráfordítások ve­hetők figyelembe. Konkrétan is ki­emel azonban néhány gyakori, nem a vállalkozási tevékenységgel össze­függő tételt, amelyek összegével nö­velni kell az adóalapot.-Ilyen például az 1997-ben üzembe helyezendő, 6 millió forint­nál drágább személygépkocsi javí­tási-karbantartási költsége, biztosí­tási díja és terv szerinti értékcsökke­nési leírása: a beszerzési ár 6 millió forint feletti részének arányában nö­veli az adóalapot.- Értékhatár nélkül növeli az adó­alapot a személygépkocsikhoz a jövő évtől beszerzendő kiegészítők, tartozékok értéke, s ezek beszerelési, javítási költsége is - kivéve az ere­detiek cseréjét.- A készpénzforgalom visszaszo­rítását célzó, készülő jogszabályban meghatározandó összeg feletti szám­lák általános forgalmi adó nélküli ér­tékének húsz százalékával kell nö­velni az adóalapot, ha a számlát készpénzzel egyenlítik ki. E jogsza­bály hatályba lépésének időpontja még kérdéses, csakúgy, mint az ösz- szeghatár, de várhatóan bizonyos felkészülési időt enged majd a vál­lalkozásoknak.-Oktatásra, továbbképzésre csak a nála munkaviszonyban álló ma­gánszemély, a személyesen közre­működő tag és választott tisztségvi­selő esetében számolhat el költséget az adózó.- A tárgyi eszközök, immateriális jaVak, készletek szokásos üzleti te­vékenységen kívüli, feltűnően olcsó értékesítését, apportálását is korlá­tozza a jogszabály, ha az ellenérték nem éri el a nyilvántartott érték - készleteknél a könyv szerinti érték - felét.- A 200 ezer forintot meghaladó szolgáltatás általános forgalmi adó nélküli ellenértékével is növelni kell az adóalapot, ha a szolgáltatásról szóló írásbeli megállapodásokból nem derül ki annak jellege, illetve ha tényleges teljesítése nem állapítható meg. Az adóévben egyazon személy­től ugyanazon a jogcímen igénybe vett szolgáltatások ellenértékét ösz- szevontan kell kezelni.- A 30 ezer forintnál drágábban beszerzett tárgyi eszközök selejte­zése esetén az adótörvény szerint számított nyilvántartási érték csak hitelt érdemlő dokumentumok alap­ján számolható el az adóalapból, el­lenkező esetben ezzel növelni kell azt.- A hivatali, üzleti utazás költsé­gei csak akkor csökkenthetik az adóalapot, ha az érintett utazás nem „csak látszólagosan” hivatali, üzleti jellegű. A törvény pontosítja a szabályo­kat a bírságok, büntetések elszámol­hatóságával kapcsolatban is. Ezek szerint a jogerős bírságok, az adózás rendjéről és a társadalombiztosítás­ról szóló törvények alapján megálla­pított jogkövetkezmények ráfordí­tásként elszámolt összegével növelni kell az adózás előtti eredményt, ki­véve, ha azok önellenőrzéshez kap­csolódnak. A kapott kölcsönök után járó ka­mattal ezentúl nemcsak akkor kell növelni az adóalapot, ha a kölcsönt az adózó jegyzett tőkéjéből legalább huszonöt százalékban részesedő tu­lajdonostól kapta, hanem minden kapcsolt vállalkozás kölcsöne esetén is alkalmazni kell ezt a szabályt. Érvénybe lép viszont egy átmeneti rendelkezés, amelynek értelmében az 1993. január elseje és 1996. de­cember 31. között megkötött köl­csönszerződések alapján nyújtott hi­telekre az akkor hatályos társasági adótörvény rendelkezéseit kell a jö­vőben is - a szerződések lejártáig - alkalmazni. A reprezentációs költségekre vo­natkozó szabály úgy változik, hogy a korrekciós tétel megállapításánál a természetbeni juttatás címén, szemé­lyi jövedelemadóval terhelt repre­zentációt figyelmen kívül kell hagyni. Növelni kell viszont az adó­alapot a reprezentációs költségeknek az árbevétel 0,5 százalékát megha­ladó részével. Az adózás előtti eredmény húsz százalékáig lehet ráfordításként el­számolni az alapítványnak, közala­pítványnak a közérdekű kötelezett­ségvállalás céljára átadott támoga­tást. Ez is csak meghatározott tevé­kenységi kör esetén, igazolás birto­kában ismerhető el és akkor, ha az adományozó vagyoni előnye kizárt. A számviteli törvény módosítása indokolja a lízingdíj költségelszámo­lását korlátozó előírás megszünteté­sét. Az 1996. december 31. előtt megkötött szerződésekre azonban ­átmeneti szabályként - az akkor ér­vényes rendelkezést kell alkalmazni. Kapcsolt vállalkozások közötti árak Változik a kapcsolt vállalkozás fo­galma. Ezentúl a szavazati jogok, ré­szesedések arányának meghatározá­sakor össze kell adni a Polgári tör­vénykönyv szerinti hozzátartozók (szülők, gyermekek, testvérek, há­zastárs) érdekeltségeit, s ezek együt­tesen számítanak. Eddig az számított kapcsolt vállalkozásnak egy kft. és egy magánszemély között, ha a kft.- ben legalább 25 százalékos részese­dése volt a magánszemélynek. Jö­vőre már az is annak számít, ha a férjnek is 13, a feleségnek is 13 szá­zaléka van a cégben. Nonprofit szer­vezeteknél a képviseletre jogosultat kell az irányításban, ellenőrzésben részt vevőnek tekinteni. Jövőre már nemcsak az adóhatóság módosíthatja az adózók adóalapját, ha a kapcsolt vállalkozásban levők közötti szerző­désekben alkalmazott árak eltérnek a piaci áraktól, hanem megtehetik ezt maguk a cégek is, ha erről kölcsönö­sen nyilatkoznak. A társasági adó mértéke A pozitív adóalap 18 százaléka. A tevékenységüket külföldön végzők esetében a pozitív adóalap 3 száza­léka a társasági adó mértéke. Adó- mentességet élveznek az alapítvá­nyok, a közalapítványok, a társa­dalmi szervezetek, a köztestületek, az egyházak és a lakásszövetkeze­tek, ha a vállalkozási tevékenység­ből elért bevételük nem haladja meg összes bevételük 10 százalékát, de legfeljebb 10 millió forintot. E kor­látok túllépése esetén az adóalap tel­jes összegére meg kell fizetniük a társasági adót. A törvény külön mel­lékletben sorolja föl, mi minősül vál­lalkozási illetve adómentes tevé­kenységnek e szervezeteknél.- A közhasznú társaságok és a ví- ziközmű-társulatok olyan mérték­ben, amilyen arányt közhasznú tevé­kenységből elért bevétel az összes bevételen belül képvisel. A kapott támogatást, illetve térítés nélkül át­adott eszközök értékét ilyenkor le kell vonni az összes bevételből.- Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak akkor, ha vállalkozási te­vékenységből származó bevételük nem haladja meg összes bevételük 20 százalékát. Ellenkező esetben a teljes adóalap után meg kell fizet­niük a társasági adót. Adó­kedvezmények 1. Beruházási adókedvez­mény A beruházás üzembehelyezését kö­vető öt adóévben, utoljára a 2002. évi adóból lehet igénybe venni. Nem veheti igénybe az a társaság, ame­lyiket a kormány egyedi adóked­vezményben részesített, hacsak írás­ban le nem mond erről 1997. már­cius 31-ig. Az a cég veheti igénybe, amelyik- 1 milliárd forint értékű, termék­előállítást szolgáló beruházást haj­tott végre. Az adókedvezmény mér­téke a társasági adó 50 százaléka. Abban az évben élhet vele az adózó, amikor a megelőző évhez ké­pest exportbevétele 25 százalékkal, de legalább 600 millió forinttal nő. Előre, több évre is megszerezhető e kedvezmény, amennyiben az egyik adóévről a másikra több évre előírt feltétel teljesül. Két évre szerzi meg a kedvezményt az adózó, ha az ex­port árbevétele az előző évhez ké­pest 50 százalékkal, de legalább 1,2 milliárd forinttal nő és ezt szinten is tartja.- 1 milliárd forint értékű kereske­delmi szálláshely létesítését célzó be­ruházásba kezd 1996. december 31-ét követően és azt meg is valósítja. Itt a feltétel export árbevétel helyett az ár­bevétel fenti növekedése. 2. Térségi adókedvezmény Annak jár, aki kiemelt térségben (melynek munkanélküli rátája az adóévet megelőző év júniusában meghaladta a 15 százalékot) és/vagy vállalkozási övezetekben (jogsza­bályban ekként meghatározott köz- igazgatási egység) székhellyel, te­lephellyel bír. A beruházás üzembehelyezését követően öt évig 100 százalékos adókedvezményben részesül, ha- termék-előállító beruházás ese­tén az export árbevételét vagy me­zőgazdaságból elért árbevételét az előző évhez képest vállalkozási öve­zetekben 1 százalékkal, kiemelt tér­ségben a beruházási érték legalább 5 százalékával megegyező összegben növeli,- kereskedelmi szálláshelyet léte­sít. Általában a beruházást megvalósí­tónak kell a kiemelt és/vagy vállal­kozási övezetben telephellyel, szék­hellyel rendelkeznie és a beruházást ott kell megvalósítania és üzemel­tetnie. Infrastrukturális beruházás esetén a beruházás megvalósítási he­lye a térséghez kötött, de a beruhá­zást megvalósítónak nem feltétlenül kell a térségben telephellyel, szék­hellyel rendelkeznie. A térségi adókedvezmény mértéke a beruházási érték 6 százaléka, ame­lyet az aktiválás évében lehet elszá­molni, utoljára 2002-ben. Nem érvé­nyesíthető e kedvezmény gyorsított amortizáció esetén. Vállalkozási övezetben a gép- és infrastrukturális beruházások után igénybe vehető kedvezmény kiegészül az épületek után igénybe vehető kedvezmény­nyel, amely a kiemelt térségekben nem érvényesíthető. A kedvezményt késedelmi pótlék­kal együtt kell visszafizetni, ha a megvalósított beruházás tulajdonjo­gát vagy használatát az üzembe he­lyezést követő három éven belül az adózó másnak átengedi, vagy ha a gépet áttelepíti oda, ahol e kedvez­ményben nem részesült volna. 3. Átmeneti rendelkezés Átmenetileg fenntarthatok a korábbi években megszerzett adókedvezmé­nyekre a jogok. Ilyen például a kül­földi részvételű társaságok 10 éves 40, 60 vagy 100 százalékos adóked­vezménye, vagy a kárpótlási utal­vány térítés nélküli visszaadásához kapcsolódó adókedvezmény. Ezekre a jogszerzési lehetőség jövőre meg­szűnik. 4. Megszűnt:- a struktúrapolitikai döntésekhez kapcsolódó' jogcímen ismertté vált adókedvezmény. Az 1996. december 31-ig megkötött szerződések - azok futamidejének lejártáig - az eredeti feltételekkel érvényesek.- megszűnt az off-shore cégek adókedvezménye is. Ezentúl adózta­tásuk csak az adó mértékében tér el a többi adózóétól. 5. Adókedvezmények Azoknak a kedvezményeknek az igénybevételénél, amelyek az adó visszatartásában valósulnak meg, a törvény két kategóriát különböztet meg. Ä társasági adó teljes össze­géig érvényesíthető a kedvezmény, ha az adózó az adóévben 100 száza­lékos kedvezményre jogosult, vala­mint ha a kedvezmény a kárpótlási utalvány beváltásához kapcsolódó jogcímen keletkezett. Egyéb esetek­ben az igénybe vehető kedvezmény legfeljebb a társasági adó 70 száza­lékáig terjedhet. Az osztalékról és adójáról Osztalék Annak minősül az új társaságiadó-törvény értelmében- a bel- vagy külföldi társaság adózott eredményéből a tulajdonosoknak (tagoknak) tulajdoni hányaduk arányában kifizetett része­sedés,- a visszafizetési kötelezettség nélkül ka­pott támogatás, a jogszabály vagy államközi megállapodás alapján juttatott, vissza nem té­rítendő támogatás kivételével,- az elengedett követelés (ideértve a más ál­tal átvállalt tartozást is),- a jogutód nélküli megszűnéskor a vagyon­felosztás során realizált vagyoni részesedés,- átalakuláskor a vagyonmérleg szerint rea­lizált vagyoni részesedés, amennyiben megha­ladja a befektetésnek a kimutatott nyilvántar­tási (könyv szerinti) értékét,- a jegyzett tőke leszállításakor kivont va­gyoni értéknek az a része, amely meghaladja a befektetés ráfordításként elszámolt nyilvántar­tott (könyv szerinti) értékét,-az adózott eredményből a vagyonjegy, részjegy alapján kapott összeg. Az osztalékelőleg Az osztalékra jogosult adózónak a várható osztalékra tekintettel kifizetett - és a kifizető­nél követelésként nyilvántartott - összeg. Az osztalékadó Egységesen 20 százalék. Alanya az, aki az osztalékot kapja. Ez a lényegi különbség a be­vezetendő osztalékadó és az eddigi kiegészítő adó között, ami tudvalévőén az osztalékot fi­zető vállalkozást terhelte. Alapja pedig nem más, mint a kifizetett osztalék. Az osztalékban részesülő belföldi cégek mentesek az osztalé- kadó-fize- tési kötelezettség alól. A kifizető mégis köteles levonni a belföldi cégek részére juttatott osztalék adóját is, ha az osztalékot készpénzben fizeti ki, vagy ha külföldi pénzin­tézetnél vezetett bankszámlára utalja át. Az osztalékban részesülő ezt a levont osztaléka­dót később, az éves adóbevalláskor visszaigé­nyelheti. Az osztalékadó igazi alanya a kül­földi személy. Az osztalékadót fő szabályként a kifizető ál­lapítja meg, vonja le, vallja és fizeti be az osz­talékkifizetés napján. A külföldi cégnek sem keletkezik osztalékadó-fizetési kötelezettsége akkor, ha az osztalékot - vagy annak egy ré­szét - belföldi gazdasági társaság alapítására, jegyzett tőke emelésére fordítja úgy, hogy közvetlenül e célra utalja át az összeget. A be­fektetés kivonásakor azonban a külföldi köte­les bevallani és megfizetni az addig elengedett osztalékadót. Az osztalékelőlegre is érvénye­sek az osztalékra vonatkozó rendelkezések, ám annak adóelőlegét csak azután lehet vissza­igényelni a belföldi társaságok által, miután a közgyűlés döntött a tényleges osztalék mérté­kéről. / Átmeneti rendelkezések További felmentéseket adnak az osztalék­adó megfizetése alól, ha korábbi évek ered­ménytartalékairól van szó. Például mentes az osztalékadó alól 1997-ben és 1998-ban az osz­taléknak az a része, amelynek forrása az 1995 előtti években keletkezett eredménytartalék. Nem kell osztalékadót fizetni akkor sem, ha 1997. május 31. előtti döntés értelmében eme­lik a jegyzett tőkét, amelynek forrása az 1996- os vagy korábbi években felhalmozott ered­ménytartalék, és a jegyzett tőkét három éven belül nem szállítják újra le.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom