Somogyi Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-03 / 282. szám

1996. december 3., kedd SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Kijöttek az 50 millió forintos költségvetésből Kábeltévét akar Berény Kábeltévét szeretnének a nagyberényiek, de erre nincs pénze az önkormányzatnak. Szentpéteri László polgármes­ter úgy gondolja: ha az ötszáz ingatlantulajdonos közül leg­alább kétszázan befizetnek a szolgáltatásra, akkor futja a beruházásra a lakossági hoz­zájárulásokból is. Ha csak ke­vés hiányozna ebből, a képvi­selő-testület megpróbálna el­venni valahonnan, s kiegészí-, tené a terv megvalósítása ér­dekében. Elvenni persze nehéz, hi­szen a nagyberényiek annak is örülnek, hogy nem lépik túl a 50 millió forintos költségve­tést. Ez annak is köszönhető, hogy helyi adókból a vártnál másfél millió forinttal több került a kasszájukba. Az idén csak néhány utca kátyútalaní- tására futotta, és az óvodába bevezették a gázt, azzal fűte- nek. Szentpéteri László azt is elmondta: nagy terveik a jö­vőt illetően sem lehetnek. Ha­sonló mértékben számíthat­nak Csak bevételekre, mint idén, s az nem biztos, hogy elég lesz az emelkedő költsé­gekre. C. A. Megvette az ingatlant, még aznap leégett Házpusztító álmennyezet Kapósak a házak a Koppány völgyében. A külföldiek több­nyire a Balatonhoz közeli tele­püléseken vásárolnak ingat­lant, de sok fővárosi - már csak olcsóbbsága miatt is - Tab környékét választja. Mint Juhai Zoltán is, egy évvel ez­előtt. A gödöllői Juhai Zoltán — mint akkoriban megírtuk — november 6-án vásárolta meg a házat Kányán. Aznap este hat órakor — a költözködés alatt — begyújtott a kályhába, s két óra múlva leégett a ház, benne — mint állítja — minden va­gyonával. Feleségét az ablakon mentette ki, mindkettőjüket füstmérgezéssel ápolták kór­házban. Tény: azóta nem tör­tént döntés a panaszuk, kártérí­tésük ügyében. Elmondása szerint a feleségével 11 ezer 900 forintnyi nyugdíjból ten­gődnek, szerencséjükre befo­gadta őket egyik ismerősük. Ügyvédre pénzük nincs, emiatt Juhai Zoltán egy éve le- velezget a hatóságokkal. Mos­tanára azt érte el: „foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt” vádat emelt a hatóság az ingat­lan korábbi tulajdonosa, az el­adó ellen. Szerinte ez minimá­lis; szó sem esik a 2,6 millió forint kártérítési igényéről. S amúgy is -— mint állította, ta­núk előtt — a hatóságok fo­lyamatosan késleltették az eljá­rást. A szakértő szerint a bajt egy álmennyezet okozta. Ezt a korábbi tulajdonos azért épí­tette, hogy szebbé, eladhatóbbá tegye a házat. Fölötte vezetett - szabálytalanul - a füst útja. Aki olcsónak tetsző, régi pa­rasztházat vásárol mostanában, jól teszi, ha minden apróságra figyel. (Czene) Belvízelvezetés Bábonyban Kétmillió 185 ezer fo­rintot használhat fel Bábonymegyer a belvizek rendezésére. Ebből 650 ezer forintot saját forrásból teremt elő az önkor­mányzat, a többit pályázaton nyerték. Az árkok ásásában, tisztításában a falu közhasznú munkásai is segítenek, de a munka javát a Dél-balatoni Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat szakemberei végzik fotó: czene attila Szarvasagancsot keresnek, uszodára vágynak Jabapuszta szép az emeletről Orsós Géza: Beleszerettem ebbe a faluba fotó: czene Lulla a világ végén fekszik - gondolhatnánk. Zsákutcatele­pülés, de tiszta, és jómódot su­gall. Van egy utcája, amit Dó­zsa Györgyről neveztek el. Az ott élők csak Jabának hívják - a falu végétől pár kilométerrel odébb él ötvenvalahány lakója. — Nem a világ vége ez — állí­totta Orsós Géza. — Nekem azt mondták többen is: szereljek kerekeket a házamra. Ha el tudnám tolni innen, akkor sok millió forintot érne. így meg? Azt mondom a hitetlenkedők- nek: jöjjenek föl velem az eme­letre, nézzenek ki onnan a vi­dékre. Amibe én teljesen bele­szerettem. Ezt tart itt engem. Jabapusztához tizenkét ki­lométerre van Szántód, hatra Endréd és Ságvár, tízre Tab. Az utóbbival köti össze csak me­netrendi közlekedés; négyszer fordul a busz hétköznapokon. A járatokkal a lakosság túlnyomó része a városba jár dolgozni. — Muszáj. De szerintem az itteniek többsége ragaszkodik ehhez a földhöz — mondta Or­sós Géza. — Jabán zömében fiatalok laknak, akik OTP-köl- csönből szépítették meg a há­zukat. Ez is jelzi, hogy hosszú távon gondolkodnak. Olyanok vagyunk, állítom, mint egy nagy család. Ennek megfele­lően sokszor veszekedünk is. De például amikor a telefonvo­nalat erre hozták, mindenki a nyomvonalat ásta. A fiatal lokálpatrióta elpana­szolta azt is: bár Lullán náluk idősebbek élnek, jobbára ott, a központban fejlesztenek. Sze­retnék is, ha végre lenne saját képviselőjük a testületben. Ez eddig meghiúsult. — Jabán a lakosság fele ma­gyar, a másik meg cigány — magyarázta. — Három jelölt indult a választáson, és egymás ellen is mérkőztek. Nem jutott be egyikük sem. Okosabbnak kell lenni; legközelebb össze­fogunk valahányan. Jabán nincs bolt és templom, sőt még kocsma sincs. Igaz, pa­lackozott italok boltja üzemel, s itt még néhány apróságot, pél­dául csokit is kapni. Kenyeret, tejet nem. — Igaz, több szesz fogy, mint tej — ismerte el Orsós Géza. — Ez a lakosság hibája is. De a kormány emiatt ugyan­úgy felelős; néhány éve még legeltek tehenek a faluban, most már egy sincs. Felszámol­ták az állományt. Még a disz­nókat is levágja mindenki, mert nem éri meg tartani. De a földet sokan művelik minálunk. És tudunk örülni a másik sikeré­nek; szabad időben gyakran el­járunk a környező erdőkbe gombászni és lehullott szarvas­agancsot keresni. Megcsodál­juk, amit talált. Szóval nem halt ki belőlünk a szép és a jó utáni vágy. Jabán jobbára tősgyökeres lakosok élnek. Telente nagyon nehezen — a hó elvágja őket a külvilágtól. Olyankor jelent gondot — mint mondták — a villanyhálózat gyenge telje­sítménye. Ha az otthon rekedt férfiak fúrni-faragni kezdenek, előbb elhalványul az égő, majd kicsapódik a biztosíték. Pana­szolják is: Lullán jutott új dú­cok és vezeték cseréjére. — Sok fiatal van, sok gye­rek születik majd ide — állí­totta Orsós Géza. — Szeret­ném, ha megszüntetnék majd az illegális szemétlerakó he­lyeket is, hogy tisztaságban élhessünk. Nagy vágyam — nem álmom —, hogy egyszer majd feszített víztükrű uszo­dában lubickolhassanak a helybéliek. Czene Attila Ajándékul műsor Miklósiban Miklósiban az időseket ünnepel­ték. Az önkormányzat - össze­fogva az ifjúsági egyesülettel és a vöröskereszt helyi szervezeté­nek - közös rendezvényükre meghívta a hét végén a község 147 nyugdíjas lakosát. A zsúfo­lásig megtelt kultúrteremben Müller Miklós polgármester kö­szöntötte a meghívottakat, és elmondta azt is, hogy az idén - az önkormányzat nehéz anyagi helyzete miatt - elmarad a ko­rábban szokásos ajándékcso­mag. Ezután a 33 tagú ifjúsági egyesület színpadi előadása kö­vetkezett; német táncokat is be­mutattak a hagyományőrzők. A miklósi műsorban felléptek a tö- rökkoppányi általános iskola néptáncosai is. Az egyórás mű­sort az öregek nagy tapssal ju­talmazták. Utána az önkormány­zat vendégül látta az időseket. Versengés Tabon kirakatokkal A legszebb karácsonyi kirakat cím elnyerésére hirdettek ver­senyt Tabon. A Vonzóbb Tabért közalapítvány írta ki, melynek célja - a város fejlődésének tá­mogatása mellett - a környezeti kultúra emelése. Kudich Antal, az alapítvány kuratóriumának új elnöke elmondta: az első ver­seny tavaly volt, s az idén újra meghirdették. Ebben részt vehet minden tabi üzlet, amelynek ki­rakatában elhelyezik a „Von­zóbb Tabért verseny kirakat” fel­iratot. Szeretnék elérni azt, hogy a kisvárosban ízléses kirakatok emeljék az ünnepi hangulatot. A kuratórium december 10-15. kö­zött tart szemlét, s 16-án hirdet eredményt. Három díjat is kiad: 20-40 ezer forint értékben. K. J. Tabi tisztségviselők kitüntetése A leköszönő szakszervezeti tisztségviselőket búcsúztat­ták Tabon az 1. számú álta­lános iskolában. Tóth Károly pedagógusnak az Eötvös Jó- zsef-emlékérem ezüst foko­zatát, Fleisch Györgyné sza­kácsnak pedig a kitüntetés bronz fokozatát adta át Tas- nádi József, a megyei peda­gógus szakszervezet titkára. Két kórházat segítő önkéntes véradók A tabi vöröskereszt-szerve­zet közreműködésével 629 donor segítette az idén is a somogyi vérellátást. Össze­sen 250 liter vért adtak, biz­tosítva ezzel a kaposvári és siófoki kórház vérellátását. óvodások hetente a könyvtárban A tabi művelődési központ könyvtárában 46 ezer kötet­ből válogathatnak az olvasni vágyók. Számuk meghaladja az 1200-at. A környék kis te­lepüléseinek tanulói és még andocsi iskolások is járnak ide. Hetente egy órát az óvo­dáscsoportok is tartózkodnak az intézményben; az alkal­mazottak filmeket vetítenek a kicsiknek és a könyvek szeretetére hívják fel figyel­müket. A kulturális intéz­mény fenntartási költségeit a helyi önkormányzat fedezi. Erre a célra 150 ezer forint alaptőkével létrehozta a könyvtárpártolók közalapít­ványát; azóta a helybeli la­kosok is ugyanennyit fizettek be az alapítvány számlájára. Több mint egymillió forintos beruházás Három pályázó közül a Ta- bép kft nyerte el a zalai dög- kút építésére kiírt pályázatot. A mintegy 200 köbméteres kutat 1,2 miihó forintért ala­kította ki a kivitelező. Mű­szaki átadását a hét közepén tartják. A kivitelezéshez az önkormányzat több mint 250 ezer forinttal járult hozzá. Hat településen tárgyalnak a részarány-tulajdonosokkal a kijelölésről Dűlőre jutottak a dűlőutakkal Lulla, Sérsekszőlős, Torvaj és Zala polgármesterei, a tabi jegyző és a Béke Mezőgazdasági Szövetkezet vezetői a na­pokban megállapodtak a külterületi utak kialakításáról, kar­bantartásáról. Szükség volt erre, mert nem egyezik az utak ingatlannyilvántartás szerinti és tényleges nyomvonala. Az eredeti utak többsége jár­hatatlan, bokrok nőtték be. S mint dr. Szűcs József, a Béke szövetkezet elnöke elmondta: ezek mellett új utak alakultak ki, mezőgazdasági művelés alatt álló területeken. Bonyo­lítja a helyzetet, az is, hogy a régieken kívül szükség lehet új utak kialakítására is: rész­ben a kárpótlási eljárásban földtulajdonhoz jutottak mi­att, másrészt a részarány-tu­lajdonosoknak a föld kimé­rése és tényleges használata során. — Vannak utak, amelyek feleslegessé váltak — mondta dr. Szűcs József. — A hatá­lyos jogszabály szerint ezek a külterületi utak az önkor­mányzatok tulajdonába kerül­tek, s azok kötelesek gondos­kodni a karbantartásukról. Ez közös érdeke a lakosságnak, a gazdálkodóknak, illetve a szövetkezetnek. A tulajdono­soknak el kell jutni valahogy a földre, s ma már a magán- gazdálkodó és a szövetkezet egyaránt használ nagy gépe­ket is. A kötelezettség és az érdek vezérelte az érintetteket, mi­kor egyeztették terveiket. Az első megbeszélésen a falvak polgármesterei és a szövetke­zet vezetői is az együttműkö­dés fontosságát hangsúlyoz­ták. Az utak helyreállításá­nak, kialakításának sorrendjét azok fontossága szerint vég­zik el, bevonva ebbe a földhi­vatalt és az útfelügyeletet. A települések dönthetnek utak megszüntetéséről is. Ez fal- vanként legfeljebb 3^1 külte­rületi utat érint. Az önkormányzatok és a szövetkezet is a jövő évi ter­veken dolgoznak; számba ve­szik a megvalósítás forrásait is. A szövetkezet valamennyi érintett önkormányzatnál anyagiakkal is hozzájárul a munkához, s együttműködve végzik el a szükséges fuvart, gépi munkát, hidak rendbeté­telét stb. A bábonymegyeri önkormányzattal is egyezte­tett már a szövetkezet, s a tabi önkormányzat kezdemé­nyezte tárgyaláson is felaján­lotta együttműködését. A fel­adatokat még ebben a hónap­ban vagy januárban pontosít­ják. Krutek József Felöl kel, alul karalábé A somi Mentz Henrikné csudamód érdekes növényt talált a kertjében. A zöldségek között olyan növény nőtt, aminek alsó része karalábé, a teteje viszont káposztára - vagy inkább kelbimbóra - emlékeztet. A kert már üres, de a furcsa szerzetet, amelynek csodájára jár az egész falu, még a hóban is őrizgeti fotó: czene attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom