Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)
1996-10-26 / 250. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1996. okt. 26., szombat ÚJ KÖNYVEK ROBIN COOK Halálos kockázat A tehetséges fiatal agykutató egy véletlen folytán milliárdokat érő molekulát fedez fel, a jövő század ideggyógyszerének alapanyagát. Az új szer kipróbálása egy lenyűgözően izgalmas történetbe ágyazódik. (670 Ft) GÁBOR GYÖRGY Gondolatok könyve A francia aforizma mestereinek mély igazságokat tartalmazó magvas és elmés mondásai szórakoztatnak és tanítanak egyszerre. (1360 Ft) RICHARD LEAKEY Az emberiség eredete A szerző a világ legnevesebb őslénykutatója, összefoglalja a tudomány e területén eddig elért eredményeket. (610 Ft) Rejtélyek könyve Eltűnt civilizációk, varázslók, alkimisták, rejtélyes gyilkosságok, földbe süppedt városok. Különös, a racionalitáson kívüli történetek, események gyűjteménye a könyv. (3000 Ft) GERLINDE ORTNER Gyógyító mesék A könyv elsősorban azoknak a szülőknek szól, akiknek problémájuk van a gyerekükkel. Mindegyik mese más-más kisgyerekkori magatartászavar orvoslására szolgál. (580 Ft) HOWARD FAST Bevándorlók A nagy formátumú családregény első kötete lebilincselő, szerteágazó történet a század Amerikájáról, a bevándorlók küzdelmeiről, az új hazába való beilleszkedésről. (840 Ft) A 190 éves kaposvári gimnázium 48 éve a breviáriumban Táncsicsos tanári aranyköpések Mihályjálvi László igazgató, a kötet szerzője diákok körében n rn > ki a \i s tibuu Táncsics Breviárium címmel jelent meg a gimnázium alapításának 190. évfordulója alkalmából az a kötet, amelyben azok a tanárok szerepelnek, akik 1948 és 1996 között négy évnél többet töltöttek Kaposvár legrégibb alma materének falai között. A honfoglalás 1100. és az első magyar iskola 1000. évfordulója előtt is tisztelgő kötetet tegnap este az intézmény aulájában mutatták be az olvasóknak, egykori és jelenlegi Táncsicsos diákoknak, tanároknak. A könyv szerzőjét és kiadóját, Mihályfalvi László igazgatót a tiszteletadás igénye vezérelte, amikor három éve nekilátott a kötet anyagának összegyűjtéséhez. 1948 óta 204 tanár tanított a tudás somogyi templomában, közülük 140 négy vagy ennél sokkal több évet, akár egy életet szentelt a Táncsicsnak. Mindannyiukról találunk egy-egy arcképet, s egy rövid életrajzot a kötetben. Ám — amitől talán még jobban bevésődnek a történelem emlékezetébe — aranyköpéseik is immár menthetetlenül az utókorra maradnak, örök nevetségül... És egyben tanulságul, hiszen a humorban nagy bölcsességek is rejteznek. „A tanár is ember...”, tartja a szerző, aki nem is titkolja a tanárság elleni nemes összeesküvését; bizony, minden fellelhető és terhelő dokumentumot igyekezett begyűjteni. És ebben, jó példát mutatva, Mihályfalvi László élen is jár, hiszen több oldalnyi az elszólásainak, vagy éppen tudatos szófacsarásainak a listája. Tanárként például így dorgálta a készületlen diákot:. „Kisfiam, na exhumálja magát!” De megkapták a magukét a leányok is, mert tény mi tény: „amikor a Táncsicsban megjelentek a lányok, megkezdődött az iskola elsilányosodása”. És még egy utolsó példa egy nyelvtanóráról, amikor a szünettartás jelentősége világosodott meg, nem mindegy ugyanis, milyen szavak kíséretében hozza ki a pincér az ételt: „Tessék, marhapörkölt! vagy Tessék marha, pörkölt!” Már életében legendás tanára volt a Táncsicsnak dr. Kling Ádám, aki hét nyelven beszélt, tizenegyen értett. Nagy tudású és igen szigorú tanár hírében állott. Egy ízben, latin érettségi idején egy fiú nemigen tudott megbirkózni a fordítással, amire a tanár úr lediktálta neki a szöveget. A fiú aggodalmaskodott, hogy ő igen gyenge volt mindig latinból, nem lesz-e ebből baj? Mire a válasz: „írd csak „bug- ris”! Ne félj, raktam bele any- nyi hibát, hogy kettesnél jobb ne legyen...”, nyugtatta a diákot. Megbocsátható tanári fondorlattal élt olykor dr. Klujber László, Kaposvár mai kulturális igazgatója is. Egyszer történelemórán papírlapot vetetett elő, ami — minden néhai diák tudja — az alattomos dolgozat-íratással egyenlő. Felíratta a lapra a neveket, majd kis hatásszünet után közölte: „Tegyék el jól ezt a papírt, még szükségük lehet rá, ha dolgozatot írunk...” Kedves, nevelő célzatú beszólásai szinte minden tanárnak tudtak lenni, ez alól Pellion Jenó' sem volt kivétel. Ha egy osztálynyi diák sem tudott válaszolni kérdésére, azt mondta: „Az agysejtek állítólag negyven éves kor után kezdenek pusztulni. Ti ott tartotok, ahol Nagy Sándor tartana, ha élne!” Hát ennyit ízelítőül! Képzelheti az olvasó, mennyi fáradtságból vagy előre megfontoltan kimondott agyszüleményt talál a 400 oldalas kötetben, amit önfeledt nevetésére forgathat mindenki, aki volt, „van” vagy lesz Táncsicsos. És persze az is, aki nem volt és nem lesz az, de szereti humort. A tegnap bemutatott, gazdagon illusztrált kötetre, benne a sok-sok anekdotára a gimnáziumban lehet szert tenni, korlátozott példányszámban. (Balassa) Sikeres modellkísérlet Kaposváron Az ápoló derűje — Néha leülök egy padra, vagy a templom előtti lépcsőre és figyelem a járókelőket. Ritkán látok nevető embert! Én mégis derűlátó vagyok. Varga Magdolna a kaposvári otthoni ápolási szolgálat vezetője. Nemrégiben első díjat nyert előadásával Gyulán az alapellátás III. országos kongresszusán. Az előadás címe ez volt: Otthonápolás Kaposvár, megkülönböztetett tekintettel a működés előnyére és nehézségeire. — A szüleim jutottak eszembe amikor eljegyeztem magamat az otthoni ápolással. Édesanyám a MÁV kisfizetésű alkalmazottja volt, korán megözvegyült. Árra gondoltam: mi lesz, ha betegen egyedül marad és nem tudja megfizetni az ápolást? Beosztottai mtól is elvárom: ne fogadjanak el semmit a kiszolgáltatott emberektől. Adódnak azonban olyan esetek, amikor nem lehet visszautasítani a jelképes ajándékot, mert önérzetében sértenénk meg a hálás beteget. Kaposváron 1994 novemberében, szerény körülmények között alakult meg az otthoni szakápolási szolgálat. Azóta több mint 7000 vizitet végeztek. Működésük feltételei azonban bizonytalanok, mert a pénz csak a béreket és a bérjellegű kiadásokat fedezi. — Működésünk első évében hét hónapra kaptunk 3 millió forintot, a következő évben 13 hónapra ugyanennyit. A vidék itt is hátrányba került a fővárossal szemben. Ha a kaposvári önkormányzat nem támogat bennünket további 3 millió forinttal, csupán pár hónapig működhettünk volna. Észközökre és a szolgálat fönntartására olyan kevés marad, hogy sokszor a saját zsebükbe kell nyúlni a dolgozóknak. A fertőtlenítőszereket például úgy kolduljuk össze. Szerencsére akad más forrás is: tavaly 200 ezer forintot nyertünk a Soros Alapítvány pályázatán tanulmányi ösztöndíjra és továbbképzésekre, idén további 500 ezret eszközökre, főiskolai képzésre és szakosító tanfolyamokra. Ebből vásároltunk üzenetrögzítős telefont, telefaxot, fénymásolót. A Máltai Szeretetszolgálat gumikesztyűkkel fecskendővel, tűkkel segített bennünket. Abban bízunk, hogy az egészségbiztosítási pénztárral október elsejével megkötött Varga Magdolna az otthoni ápolási szolgálat vezetője FOTÓ: KOVÁCS TIBOR szerződés révén pár hónapig fedezni tudjuk a költségeket. Somogybán egyelőre a kaposvári és a nagyatádi otthoni szakápolási szolgálattal kötött szerződést az egészségbiztosítás. Mindkettő modellkísérlet, de várható, hogy a jövőben támogatják több ilyen szolgálat létrejöttét. — Az augusztus végén megjelent kormányrendelet lehetőséget ad arra, hogy a szakorvos, háziorvos javaslatára 14 napon túl is kezeljük a beteget. A betegség jellegéből adódóan 600- 1200 forint a vizitdíj, amelyet a szerződéskötés óta az egészségbiztosítás fizet a szolgálatnak. Az otthoni ápolás költségei a krónikus betegeknél a kórházinak mindössze 60 százalékát teszi ki, ám saját zsebből ezt sem tudná fedezni a rászoruló. Valamennyi háziorvossal megkötöttük az együttműködési megállapodást, de csak mintegy 70 százalékuk veszi igénybe szolgáltatásainkat. Az ÁNTSZ engedélyével működnek még ápolási szolgálatok. Ezek esetében nincs szabály arra, hogy kérhetnek-e pénzt a betegtől. Én erkölcstelennek, elfogadhatatlannak tartanám a fizetett szolgálatot. Mégis van rá példa a városban. Úgy gondolom az ápolás annak is megjár, akinek nincs pénze rá. Jó a kapcsolatunk a gondozási központtal. Varga Magdolna azt mondja: ha valaki nem úgy megy egy beteg lakására, hogy attól is megújul, ha ápolja azt mondja: „A jó isten áldja meg magát!”, az ne válassza ezt a hivatást. Várnai Ágnes A kétotthonos konzul A beszélgetést így kezdi: nálunk, otthon. S ez ebben az esetben Srí Lankát jelenti, az Indiai-óceáni szigetet. Aztán úgy folytatja: nálunk, itthon. Ez pedig Magyarországot jelenti. Dr. Padma Gannoruwa szívében két ország foglal el közel egyforma helyet: a szülőföld és hazánk. Ott nőtt fel, de diplomát már itt szerzett. Orvos lett: érsebész, majd nefrológus. Az első magyar dialízisállomás építésén még a téglát is hordta. Szerette amit csinált. Most mégis abbahagyta. — A munka miatt. Mert hogy egyre több a hazulról kapott feladat. Szerencsére. A Kapos étteremben beszélgetünk a Srí Lanka-i vacsoraesten. Országát képviselte itt. Ő ugyanis a konzul. A konzulátuson összesen hárman dolgoznak. Rajta kívül még két segítő. A konzuli cím előtt ott van egy jelző: tiszteletbeli. — Velemben ékszerüzletet nyitunk hamarosan —- mondja. — Sri Lankán mindenfelé működnek az ékszerkészítő üzemek és a drágakőcsiszolók. Ott európai mércével mérve olcsó a munkaerő. Az osztrák vásárlókra is számítunk, hiszen Velem szinte a határon van. — Ez a konzul munkája? — Az én országom nem olyan gazdag, ezért hát mindennel foglalkozni kell. Tudja, nálunk sok a fűszer. Most keresek helyet Magyarországon egy fű- szercsomagolónak. Csak a gépet kellene beállítani, s már lehetne vinni akár exportra is. Ha Magyarország tagja lesz az Európai Uniónak, nem mindegy, hogy honnan indítjuk a fűszercsomagokat. Ide zsákba lehetne hozni, innen aztán kide- kázva tovább vinni. — Nem rossz ötlet. — Van másik is — feleli rá. — A nád bútoraink nagyon híresek. De hát onnan az Indiai-óceán közepéről elhozni a bútorokat akár konténerben is, drága mulatság. Ezek ugyanis térigényesek. Mit gondol, mennyivel lenne olcsóbb, ha csak a bambusznádat hoznánk el, és itt készítenénk belőle bútort? Mosolyog. Tudja, tapasztalja, hogy az ötletét sokan helyeslik. Ez az ember, akárcsak a keletiek általában, mindig mosolyog. A mosolyában biztatás éppen úgy van, mint segítségkérés. /A felesége magyar. Haza évente úgy ötször-hatszor utazik. Neki a hazatérés mindig sok munkával jár, hiszen akkor ott kell újra építeni a kapcsolatait és erősíteni a régieket. — Meddig csinálja? — Amíg csak lehet. Ajánlottak már diplomáciai munkát másutt is. Én maradni szeretnék, mert szeretem Magyar- országot. Kercza Imre Dr. Padma Gannoruwa fotó: kovács Szeretlek, Faust ősbemutatóval várta a közönséget tegnap este Tatabányán, a Jászai Mari Színház. Pozsgai Zsolt: Szeretlek, Faust! című drámája Mindszenty Józsefnek, az ártatlanul meghurcolt főpapnak állít emléket. A Kiss József rendezte mű nem emeli piedesztálra a meghurcolt főpapot, inkább börtönbeli vívódásait, gyötrelmeit mutatja be a közönségnek. A főpapot Mertz Tibor alakítja, képzeletbeli börtöntársát, Jávor Pált, a legendás színészt pedig Ka- utzky Armand, személyesíti meg. Rajtuk kívül fiatal, pályakezdő színészek kaptak szerepet a darabban. A Szeretlek, Faust című előadás díszleteit Vereckei Zita álmodta színpadra.
