Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-11 / 238. szám

1996. október 11., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Kaposváriak Pörtschachban Ausztriai vendégszereplésre indult ma reggel a Kaposvári Ifjúsági Fúvószenekar Bogáthy József vezetésével. Az együttes két koncertet ad Pörtschachban, az ottani zeneiskolával ugyanis rendszeres csere- kapcsolata van a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskolának. A negyvenkilenc fiatal kedden érkezik majd haza. Sírkő a költönök emlékére A Berzsenyi Társaság elhatározta, hogy sírkövet állít Kisfaludy Atala és Szalay Fruzsina költőnők emlékére a kaposvári Keleti temetőben. A két kaposvári költőnő a századvég és a századelő jelentős szemé­lyisége volt. Verseiket, írásaikat a kora­beli irodalmi folyóiratok is rendszeresen közölték. Mindketten alapító tagjai voltak az 1904. május 15-én megalakult Somogy Vármegyei Berzsenyi Irodalmi Társaság­nak, s hozzájárultak a felvirágoztatásához. (Amely immár ötödik újjáalakulását köve­tően működik, mint Berzsenyi Dániel Iro­dalmi és Művészeti Társaság.) Az emlék­kőnél - amelyet a Somogy Temetkezési Kft adományozott és állít fel -, 1996. ok­tóber 30-án délelőtt 11 órakor Takáts Gyula Kossuth-díjas költő, a Berzsenyi Társaság elnöke mond emlékbeszédet. Ajándék kerékpárok Tótinak Lengyeltóti negyven kerékpárt kapott ajándékba a németországi Dielheim város­tól, s az önkormányzat most bicikli köl­csönzőt létesít a művelődési házban. A vá­ros küldöttsége a Balaton Big Banddel járt a napokban Németországban a partnervá­ros ünnepén. Egy nap alatt fél millió forin­tos bevételre tettek szert a tótiak a balatoni termékek árusításából. Ez a pénz szolgálja a nemzetközi partneri kapcsolatokat. Történelmi játék Sárdon Öt község harminc felsőtagozatos diákjá­nak a részvételével tartották meg So- mogysárdon, az általános iskolában a tör­ténelmi játék első fordulóját, majd a részt­vevők Somogy faj szón, az őskohó múze­umban tettek látogatást. A honfoglalás és a letelepedés témakörei, valamint a somo­gyi kutatások eredményei szerepeltek a versenyben, amely a vendéglátók sikeré­vel végződött. Mindkét első helyezést so- mogysárdi tanulók szerezték meg, máso­dik a kaposfői, harmadik pedig a nagyba­jomi csapat lett. Vakolatomlás a kórházban Leomlott a vakolat hétfőn reggel, a Ka­posi Mór megyei Kórház szemészetének épületében a vizsgáló előterében. A 2-3 négyzetméternyi omladék három vára­kozó betegre hullott. Egy 60 év fölötti asszony kéztörést szenvedett, egy másik térdzúzódást. A sérülteket azonnal átszál­lították a baleseti sebészetre, ahol ellátták őket. A harmadik nőbeteg épségben úszta meg a balesetet. Dr. Gimesi Mihály fői­gazgató főorvos szakértői statikai-mű­szaki véleményt kért az 1927-ben épült részről az esetlegesen előforduló hasonló balesetek megelőzése érdekében. Kamionfékdobok Memyéről Eddig autóbuszokba szerelhető fékdobokat gyártottak Mernyén, rövid ideje azon­ban már a teherautókba beépíthető változatot is készítik. A Kapos Fékdob Ipari Kft termékeiből az ország minden ré­szébe szállítanak: elsősorban szállítmányozó cégek vásárol­nak tőlük de a memyei fékdobot Mercedes, DAF és Volvo te­herautókba is beépítik fotó: kovács tibor Kétséges, hogy mennyi jut jövőre az egyetemeknek Felsőoktatás kereszttűzben (Folytatás az 1. oldalról) A résztvevők egyetértettek abban, hogy még sok ha­sonló vitára lesz szükség ah­hoz, hogy az álláspontok va­lamelyest közeledjenek. A dr. László Csaba, a pénz­ügyminisztérium helyettes államtitkára arról szólt, hogy az elmúlt években bekövet­kezett változások az okta­tásügyben is elkerülhetetle­nek voltak. Hangsúlyozta azonban azt is: az erre fordí­tott összeg 13-14 százalékos csökkentésére nemzetközi viszonylatban sem volt még példa. A jövő évi költségve­tés irányszámai szerint a működési kiadások 20 száza­lékkal, míg a támogatás mér­téke 15 százalékkal nő. A felsőoktatási beruházásokra 25 milliárd forintot különí­tenek el, a bérjellegű kifize­tések 25 százalékkal fognak növekedni. Az államtitkár­helyettes hangsúlyozta: to­vábbra is szükség van a költ­ségvetési alkura, hogy min­denki számára elfogadható megoldás szülessen. Dr. Dinya László, a Műve­lődési és Közoktatásügyi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára szerint a tandíjfel­használás kötöttsége, a több­letbevételekben való érdekte­lenség és a bizonytalan sorsú pénzmaradványok jelentik a legnagyobb gondot. Az ál­lamtitkár-helyettes négy fi­nanszírozási blokk kialakítá­sát tartaná elfogadható meg­oldásnak: a képzés, a léte­sítményfenntartás a hallgatói támogatás és a felújítás, fej­lesztés külön tételként szere­pelne ebben. A javaslatok között szerepelt még a mun­kaügyi kötöttségek lazítása, a vagyon és a tandíjak sokkal szabadabb felhasználása is. A működés, a fejlesztés, a bérek és a kutatások terüle­tén számolnak a legnagyobb hiánnyal. A működésben például mintegy négymilli- árd forintra becsülik ezt az összeget. Nyolcvan intéz­mény 50 ezer dolgozója, 150 ezer hallgatója várja a meg­oldást ezekre a kérdésekre. Dr. Baka József, a Pannon Agrártudományi Egyetem gazdasági főigazgatója sze­rint még korántsem dőlt el a vita. A Pénzügyminisztérium 16 milliárd forint többletet javasolt a felsőoktatásnak, amiből a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztéri­umnak — ha lehet — tartalé­kolni kellene az egyetemek működtetésére. Ezzel vala­melyest enyhíteni lehetne az költségvetési elvonások okozta gondokat. A Pannon Agrártudományi Egyetemtől például 118 millió forint tá­mogatást vontak el a jövő évre, s ezt nem tudja ellensú­lyozni az intézmény. (Jakab) SOMOGYI HÍRLAP Jakab Edit jegyzete Kikerülősdi Kikerülősdi — ez lehetne annak a játéknak a névé, amit a teg­nap játszottak a felsőoktatási intézmények gazdasági főigazga­tói és a szakminisztériumok képviselői. Kikerülték ugyanis az egyetlen, a legfontosabb kérdést, ami a résztvevőket igazán ér­dekelte: mennyi pénz jut jövőre a felsőoktatásra. Kétségtelen előnye volt a tegnapi megbeszélésnek, hogy végre szemtől-szemben állhatták egymással az érintettek. S ugyanez volt a hátránya is: ugyanis szó szerint szemben áll­tak. Egyszerűen nem beszéltek egy nyelvet. A lényeg a kormányzat minél kevesebb állami támogatással, minél magasabb színvonalú felsőoktatást szeretne. A felsőokta­tási intézmények — a végsőkig húzva a nadrágszíjat — csupán működni. Úgy látszik: magukra maradtak az egyetemek és főiskolák. Saját bevételeik már szinte a nullával egyenlőek, a központi támogatás csökken, a fenntartási, működési költségek pedig egyre magasabbak. A megoldás lehetőségei viszont bőségesek: integráció, a sa­ját bevételek növelése, vagy éppen alkudozás arról, hogy ho­gyan használhatják fel az intézmények a tandíjakat. Lehet har­colni a nagyobb autonómiáért is, de pénz nélkül ez is bajos. Sakk-matt. A minisztériumok képviselői állítják: a költségvetés más te­rületeihez viszonyítva a felsőoktatás van a legjobb helyzetben. Örvendetes. Akkor már csak az a kérdés, hogy miért van mára a felsőoktatási intézményeknek több mint négymilliárd forintos működési hánya...? A 150 éves jubileum határkő és starthelyet Tisztes férfikorban a kórház (Folytatás az 1. oldalról) Szigeti Gyula Nyugat-európai utazásai után vállalta el a kapos­vári kórház sebész-, illetve nő- gyógyászi állását, s lett kórház- igazgató — folytatta dr. Gimesi Mihály. — Nagyon jó módszere­ket vezettetett be és az akkori eu­rópai színvonalat honosította meg. Ha az analógiát keresem, el kell mondani, hogy ma tizenkét kandidátusunk és egy nagydokto­runk van. Hárman közülük habili­tált egyetemi tanárok: Rozsos Ist­ván, Kopa János és Farkas Mária. A színvonalat a lehetőségekhez képest, úgy érzem, jól őrizzük.- Mire tanítja a múlt a mai kórházigazgatót?- A kórház történetének ta­nulmányozásából világosan ki­derült: a kórház helyzete soha nem volt könnyű, s az is, hogy nem volt pesszimista vezetése. Mindig optimisták voltak, akik irányították és a legrosszabb szi­tuációban is megtalálták a kive­zető utat. Törekvésük mindig ta­lálkozott a kórház környezetének tettrekészségével, áldozatválla­lásával. A kórház mindig bizo­nyított: a rábízott állampolgárok ellátásával, hogy jó helyre tették a pénzüket, bizalmukat.- Említette, hogy magánkez­deményezésre alakult meg a kórház. Kik voltak a kezdemé­nyezők?- Az anyaépületünkben egy emléktáblán ez olvasható: „a köznép kétkezi munkája, a ne­messég pénzén, egy arra irányí­tott vezető' Cindery törődésével hozta létre az elesettek javára, a szenvedő'emberiségnek".- Mit gondol, ma össze lehetne hozni ilyen civil kezdeményezést egy kórház megépítésére?- Azt hiszem naivitás volna elkezdeni, mert nincs olyan erős polgárság, amelyik képes volna arra, hogy ezt anyagilag finanszí­rozza. Az áldozatkészség azon­ban ma is meg* van, remélem meg is lesz az emberekben.- Kap a kórház ma valami­lyen adományt? Például mű­szereket, vagy eszközöket?- Az Aranyág Alapítvány kezdeményezésére annyi pénz gyűlt össze Kaposvárról a kórház javára, mint amennyit az orszá­gos rendezvény során gyűjtöttek össze Somogyból. Nem nagy előkészítéssel, nem nagy szerve­zői munkával sikerült ezt elér­nünk. Egy est alkalmával 652 ezer forintot gyűjtöttünk össze Kaposvárról. Ezt az összeget az országos alapítvány - ígéretük szerint - kiegészíti, hogy egy na­gyobb értékű műszert megvásá­rolhassunk. Létezik egy Kaposi Mór Kórházi Alapítvány is. Saját alapítványunk ez. Számlájára fo­lyamatos a befizetés. Ez az ala­pítvány többféle célt szolgál: az orvosok képzését, továbbképzé­sét, tanulmányútjaik finanszíro­zását.- Ma is utaznak az orvosok külföldre tanulni?- Szerencsére, a tíz évvel ez­előttinél, jóval nagyobbak a lehe­tőségek. Jelenleg például San Franciscóban tartózkodik Ro­zsos István professzor, aki a Se­bész Kongresszuson ismerteti módszerét. Említhetném vala­mennyi osztály bármelyik kitű­nőségét, akik nemcsak résztve­vők, hanem előadók is európa-, illetve világkongresszusokon. Ha a jubileum kapcsán a 38. Somogyi Orvosi Napok műsor­füzetét nézzük, abból is kiderül: Londonból, Stockholmból ér­keznek előadók. Jövetelük ál­landó kapcsolatot jelent a kapos­vári kórházzal, és egyúttal jelzik azt a színvonalat is, amelyet kór­házunk képvisel.- Úgy fogalmazott: tulaj­donképpen reformkorát éli most a kórház, de elég nehéz körülmények között prosperál.- A társadalmi átalakulással, lehetőségeink nagyon beszűkül­tek: az egészségügy nagy válsá­gát éli meg napjainkban. Ennek legfőbb oka a forráshiány, s mert ezt a kapacitást a jelenlegi költ­ségvetés nem tudja finanszí­rozni, kapacitás szűkítésre van szükség. Ennek nemcsak a pénz hiánya az oka, hanem a nagyon nagy költségrobbanás is, amely az egészségügyben világszerte ma végbemegy. Elég csak emlí­teni a franciák, a németek, az amerikaiak szűkített egészség­ügyellátó programját. Ott pedig tízszer annyi az egy főre jutó egészségre fordítandó pénz. Azt tudni kell, hogy csak egy piac van a világon, erről a piacról kell beszerezni a drága műszereket, gyógyszereket. Nekünk a jóval kevesebb pénzből.- A kórház épületein látszik a kor, s a törekvés is, hogy a kor igényeinek megfeleljen.- Szakmai zsűri által elfoga­dott programja van a rekonstruk­ciónak. Sajnos, nagyon eklekti­kus a kép: vannak gyönyörű épü­leteink, például az 1937-ben épült belgyógyászat, amelyet most újítottunk fel és örömmel mutatunk bárkinek meg. Az ame­rikaiak is megnézték és egyenlő­nek tartották az ő kórházaikkal. Vannak viszont nagyon leromlott állapotban lévő épületek is. Ilyen például az idegosztály, a régi se­bészeti épület, amelyekre ráférne nemcsak a külső tatarozás, ha­nem a funkcióra való előrelépés is. Elég csak arra utalni, hogy manapság műtők nem épülhetnek légkondicionáló nélkül. A köz­ponti műtőben nálunk is van lég­kondicionáló, de vannak olyanok - említhetném az idegsebészetet vagy a gégészetet -, ahol nyáron negyven fok melegben, beöl­tözve kell operálni.- Milyennek szeretné látni a kórházat mondjuk ötven év múlva?- Nagyon fontosnak tartom, hogy az itt dolgozók szabadság fokát lehessen úgy növelni, hogy ezzel javuljon a konfortérzetük. Ez a betegek számára lefordítva azt jelenti, hogy álljanak rendel­kezésre azok a gyógyításhoz szükséges eszközök, melyek a kor színvonalának felelnek meg. Ezeknek az eléréséért mindig keményen meg kell küzdenünk a kórházon belül a környezetünk­kel. A harc azonban nem re­ménytelen, mert mindig a lehe­tőségek végső határáig el lehet menni, és meg lehet szerezni a legszükségesebbeket.- A jubileum határkő', vagy starthelyzet?- Határkő, mert visszatekin­tésre alkalmas. Elég csak arra gondolni, hogy a centenáriumát 1946. november 4-én ünnepelte a kórház, a világháborús pusztítás után. De megünnepelte, mert ha­tárkőnek tartották. A mostani sokkal konszolidáltabb jubileum: több időnk van a régiekre való visszaemlékezésre is. Ez az em­lékezés a feltöltődéshez kell, mért erőt ad az elkövetkezendő 50 év­hez, a jelentősebb jubileumhoz. Ezért aztán starthelyzet is.- Prognosztizálható, hogy 25 vagy 50 év múlva mire lesz képes az orvostudomány?- Trendek vannak, de megle­petések is érik az embert. Gon­doljunk itt csak olyan betegségek megjelenésére, amelyek első je­leire éppen a kórházunk megala­pítója, Kaposi Mór jött rá. Az AIDS-re gondolok. A vírusok számos változatának a megjele­nése is megoldatlan problémák sorával jár. Vannak viszont nagyszerű eredmények, például a szívátültetés, a koszorúér be­tegségek kezelése terén. Remé­lem, hogy egy fél évszázad múlva a magyar ember átlagos életkora megközelíti az európai átlagot. Ez ma 10-15 évvel keve­sebb a Nyugat-európainál. Azt gondolom, hogy az egészség ér­tékké válik az ember számára és meglesznek a lehetőségeink, hogy elvesztése esetén mindent meg tudunk csinálni, hogy na­gyon gyorsan visszatéijen az egészség. Kercza Imre * * * A kaposvári kórház alapításának 150. évfordulóját ünnepük ma a megyeszékhelyen. Ebből az al­kalomból tegnap dr. Gimesi Mi­hály főigazgató főorvos sajtótá­jékoztatót tartott. Itt mutatta be a kórház történetét 1846-tól napja­inkig földolgozó, most megjelent két kötetes könyvet. Hazatértek az első katonák (Folytatás az 1. oldalról) A tegnap elsőként visszatért nyolcvanegy katona megfá­radtán, kimerültén érkezett Taszárra. Nem titkolták, hogy az itteni időt a felsze­relésük rendbetételén túl pi­henésre, regenerálódásra is szeretnék fordítani. A kato­nák nyolc löveget, egy harckocsimentő járművet és üzemanyagszállító-kocsikat hoztak magukkal. A Bosz­niából kivont békefenntar­tók feladata most nem más lesz, minthogy karbantart­sák a technikát, hiszen Né­metországba más ismételten harckész állapotban kell visszaérkezniük. A béke- fenntartók taszári telephe­lyén ugyanakkor tegnap be­jelentették azt is, hogy va­sárnap indulnak Boszniába azok a fedezőegységek, amelyek az IFOR-erők to­vábbi alakulatok kivonását biztosítják majd. A katonák szintén konvojjal mennek' Horvátországon át. Az au­tókon Bradley kerekes harc­járműveket szállítanak. Őket hat héten belül ötezer társuk követi Boszniába. raab karcher ' y y tüzep Október 14-22-ig 8 napig 8'/« kedvez­ménnyel vásárolja meg nálunk az aláb­bi termékeket.- Tel és Therwoolin hőszigetelőanyagok- Mofal falburkoló- Hazai és import falburkolócsempék, padlólapok- Szaniter áruk külön­böző színekben- Csaptelepek • Knauf gipszkarton rendszer- Párazáró és tetőfólia- Fal és egyéb festékek • 24 féle padlószőnyeg- PVC padló RAAB KARCHER TÜZÉP RT Marcali, Sport u. 2. Tel.: 85/310-114 TÖBBET NYÚJTUNK, MINT GONDOLNÁ!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom