Somogyi Hírlap, 1996. október (7. évfolyam, 229-254. szám)

1996-10-11 / 238. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1996. október 11., péntek HÉTVÉGI ÜGYELET Orvosi ügyelet Kaposvár, Ezredév u. 13. Tel: 311-005. Kaposvár, Somogya- szaló, Magyaregres, Őrei, Zi- mány felnőtt- és gyermekorvosi ügyelet reggel 7-től másnap reg­gel 7-ig. Fogorvosi ügyelet 14- től 22 óráig tart. Városkörnyéki hétvégi ügyelet: Kossuth L. u. 53. Tel.: 319-397, 06/60/369- 033. Mernye, Tel: 82/385-312. Nagybajom, Tel: 357-145 (felnőtt), 357-150 (gyermek). Kadarkút, Fő u. 5/a, tel: 19. Igái, parkas J. u. 4. Tel.: 82/372-053. Mosdós (tüdő­gyógyintézet). Tel.: 82/377-055. Andocs, Ady E. u. 50/a. Tel.: 372-507. Siófok, Semmelweis u. 1. Tel: 84/310-500. Fogorvos: 7-13-ig. Balatonföldvár, Sza­badság tér 1. (rend.), Tel: 340- 113. Fogorvosi ügyelet: szomba­ton 8-13 óráig, a rendelőkben ki­függesztett helyen. Fonyód, tel: 85/360- 050. Marcali, Széchenyi u. 17. Tel: 11-851. Lengyeltóti, Tel.: 85/330-620. Kisbárapáti, Tel.: 375-106. Nemesdéd, Tel.: 85/345-333. Berzence, Tel.: 446-075. Nagyatád, Koch u. 3. Tel.: 82/351-854. Barcs, Bajcsy-Zs. u. 72. Tel: 82/463- 178. Fogászat: 8-12-ig. Kőrös­hegy, Petőfi u. 126. Tel.: 84/340-008. Tab, Kossuth u. 60. Tel.: 84/320-620. Balaton- boglár, Vikár Béla u. 4. Tel.: 85/351-419. Gyógyszertárak Kaposvár: „Zárda” Zárda u. 11. Tel.: 82/310-478. Barcs: „Megváltó” - Felszabadulás u. 5. Tel.: 82/463-716. Az alábbi négy gyógyszertár havonkénti váltásban: Bala- tonboglár: „Arany Kígyó” Gaál Gaszton u. 7. Tel.: 85/350- 268. „Három Királyok” Sza­badság u. 4. Tel.: 85/353-922. Balatonlelle: „Mária” Móra F. u. 2. Tel.: 85/351 -295. „Magyar Korona” Rákóczi u. 208/b. Tel.: 85/353-513. Csurgó: „Medicina” Csokonai u. 4. Tel.: 82/471-017. Fonyód: „Isteni Gondviselés” Szent Ist­ván u. 31. Tel.: 85/361-322. Marcali: Páros hónap: „Nap­sugár” Rákóczi u. 6-12. Tel.: 85/310-065, páratlan hónap: „Hársfa”, Hársfa u. 25. Tel.: 85/311-286. Nagyatád: kéthe­tenkénti váltásban „Szent Ist­ván” Korányi S. u. 4. Tel.: 82/351-004. „Aranyszarvas” Kossuth L. u. 9. Tel.: 82/351- 684. Siófok: váltott ügyelet: „Arany Kígyó Semmelweis u. 1. Tel.: 84/312-510. „Régi” Fő u. 202. Tel.: 84/310-041. „Főnix” Fő u. 174-176. Tel.: 84/315-406. „Kiüti” Balatonkiüti, Honvéd u. 25. Tel.: 84/322-516. „Arany Kígyó” Semmelweis u. 1. Tel.: 84/312-510. Tab: „Arany- szarvas” Kossuth Lajos u. 65. Tel.: 84/320-042. Lengyeltóti: szabad- és munkaszüneti napo­kon: „Fehér Holló”, Rákóczi u. 14. Tel.: 85/330-440. Az alábbi négy gyógyszertár hetenkénti váltásban: Bala- tonföldvár: „Isteni Gondvise­lés” Petőfi u. 2. Tel.: 84/340-091. Balatonszárszó: „Menta” Fő u. 60. Tel.: 84/362-925. Kőrös­hegy: „Calendula” Petőfi u. 102. Tel.: 84/340-037. Za- márdi: „F.G.H.” Kossuth u. 9. Tel.: 84/348-733. Állatorvosi ügyelet Kaposvári kerület: Vető And­rás Kaposvár, Körösi Cs. u. 15. (tel.: 319-320), dr. Szabó Zsolt Kaposvár-Toponár, Kócsag u. 7. (tel.: 423-864), dr. Kovács Géza Baté (tel.: 376-385), dr. Papp Mária Somogyjád (tel.: 489- 027). Marcali kerület: dr. Vizi Jenő Tapsony (tel.: 322- 690), dr. Geszti János Somogy- vár (tel.: 340-096), dr. Benczik Vince Marcali, Berzsenyi u. 98. (tel.: 310-519), dr. Bódai József Fonyód, Szent István u. 40. (tel.: 361-953). Nagyatádi kerület: dr. Janzsó József Nagyatád, Dó­zsa u. 11. (tel.: 352-853 és 06/30/565-999), dr. Széli Csaba Barcs, Széchenyi u. 17. (tel.: 461-538), dr. Szujó Ignác Barcs, Vörösmarty u. 14. (tel.: 463- 703), dr. Horváth Ferenc Csurgó, Virág u. 8. (tel.: 471-250 és 06/60/368-342). Siófoki kerü­let: dr. Mekis Gábor Siófok, Csokonai u. 2. (tel.: 314-757 és 06/30/271-459), dr. Cseplits Ist­ván Nágocs (tel.: 372-657), dr. Sziberth László Balatonboglár, Kodály u. 23. (tel.: 352-829), dr. Farkas Lajos Kánya (tel.: 320- 284). Az ügyelet 14-én 8-tól 16- án reggel 8-ig tart. A kaposvári állatkórház szombaton \0-\2 óra között tart nyitva. Az atádi cérnagyár a szerződés aláírására vár Fejlesztést ígér a Coats (Folytatás az 1. oldalról) A Somogyi Hírlap arról kér­dezte a cég dél-kelet-európai igazgatóját, Ivády Istvánt, hogy mennyire lesz tartós a kapcsolat. A válaszból kitűnt, hogy az új nagyatádi tulajdo­nos nem kérészéletű együtt­működésre gondol, hiszen a kaposváriakkal megállapodást kötöttek. Ezek szerint a követ­kező két évben a textilművek látja el őket fonallal. A kap­csolat folytatódhat, ha megfe­lelő minőségű és árú terméket kapnak. Egyelőre azonban még kér­dőjeles minden, hiszen a dön­tés ugyan megszületett, misze­rint a Coats az új nagyatádi tu­lajdonos, de az erről szóló szerződést még nem írták alá. Vannak még tisztázatlan kér­dések, no meg a Tocsik-ügy miatt az is ismert, hogy az ÁPV Rt részéről nincs aki alá­írjon. Ivády István elmondta: ha még októberben pecsét ke­rül a papírokra, akkor novem­ber elsejétől átveszik a gyárat. Ha nem, akkor csak január el­sejétől jegyzik a Coats márka­jelével a nagyatádi terméke­ket. Az új tulajdonos nem akar minden régi dolgot megszün­tetni, maradnak a Puppets és a Lánchíd nevű, a piacon kere­sett- nagyatádi cérnák, de a termelés javát a világpiacon előkelőén hangzó saját már­kanevükkel fogják értékesí­teni. Egyelőre marad az al­kalmazotti létszám is. Ha piaci elképzeléseik valóra válnak, akkor szükség is lesz minden mostani dolgozóra. A Coats szakmai befektető, a következő négy-öt évben mindenképpen fejleszteni akar Nagyatádon. A festőüzem re­konstrukciója halaszthatatlan. A korszerűsítés jegyében számítógépeket kívánnak te­lepíteni és olyan gyártósorokat hoznak, amelyekkel még jobb minőségű cérnát lehet gyár­tani. A minőség azért is fon­tos, mert ha sikerül a legjobbat gyártani itt is, akkor a termelés felfuthat, s ezzel újabb mun­kahelyeket teremthetnek. A Coats nem véletlenül hívta meg a Klub Kaszóba legfontosabb európai üzleti partnereit. A jelenlegi ter­mékskála bemutatása mellett arra kértek választ, hogy merre fejlesszék tovább a gyá­rat. A piaci igényeket a keres­kedők ismerik a legjobban, ők tudják, hogy mit keres a vevő, Nagyatádnak pedig az új cégér alatt is ehhez kell alkalmaz­kodnia. A sajtótájékoztatón részt vett Nagyatád polgár- mestere, Ormai István is, aki elmondta, hogy a város szá­mára kedvező lépés a Coats megjelenése, hiszen egy vi­lághírű konszern jött ide s eb­ből a város csak profitálhat. Ugyanakkor megnyugtató le­het a dolgozók számára az is, ami jövőjükről a bemutatko­zás során elhangzott az új tu­lajdonos részéről. Nagy Jenő Kaposvár nagyberuházásai Megújul a Teleki utca FOTÓ: KŐHALMI SZILVIA Ha, a kaposvári városatyák re­ményei valóra válnak, akkor két éven belül a Teleki utca és környéke a város legszebb, leg- reprezentánsabb üzleti negyed­évé válik. A tervek szerint a sé­tálóutca a Kossuth tértől az egykori Ipar-vendéglő épüle­téig tartana. Megépül egy új összekötő út is, amely a Nosz- lopy utcát kapcsolja majd össze a Teleki utcával, így biztosítva az autósoknak terelőutat. — A teleki utcában a földte­rületek nagy része a kaposvári önkormányzat tulajdonában van — mondta Sárdi Péter a város vagyongazdálkodási igazgatója. — Az ezen lévő -— rendkívül rossz állapotú — épületeket sorra kisajátítjuk, a területet pedig olyan vállalko­zóknak adjuk el, akik az om­ladozó házak helyén irodahá­zakat, üzleteket- és modem lakóházakat építenek. A Teleki utca átalakításá­nak látványos jele például az a városban csak „csflcosháznak” nevezett épület is, amelyben tucatnyi vállalkozás kapott he­lyet. Ugyancsak látványos megújulást jelentett az utcá­ban a Konzumbank új szék­háza, és a Tritex áruház. — Az munkákkal fűzérsze- rűen haladnak a Kossuth-tér felé. Nemrég írtunk ki pályá­Készül egy újabb épület alapja zatot az Ipar vendéglő épüle­tének átépítésére. Ez a tervek szerint egy sarokház lesz, hi­szen itt készül majd az új át­kötő út — tette hozzá Sárdi Péter. Az utca keleti oldalán ugyanakkor megkezdődött az egykori könyvesbolt épületé­nek átépítése. Az új üzletház építészetileg egybeolvad majd a Somogy áruház parkolójánál lévő pavilonsorral, amelyre még egy emeletet és magaste­tőt építenek a szakemberek. A tervek már elkészültek, meg­alakult az építőközösség, így akár kezdődhet is az építkezés. Sárdi Péter nem titkolta azt sem, hogy a város vezetőinek reménye szerint a Teleki utcá­ban a magántulajdonban lévő ingatlanok gazdái is csatla­koznak ahhoz az elképzelés­hez, hogy pár éven belül az ut­cában valamennyi ingatlan megújuljon és így gyökeresen átalakulhasson a megyeszék­hely egyik legforgalmasabb területének az utcaképe. A SOMOGYI HÍRLAP kérdésstafétája így látják a katonák E. Murdock ezredes: Életstílusunk a fegyelem Dr. Ozsváth Ferenc kaposvári alpolgármester Edward Mur­dock ezredestől, az IFOR csa­patok társadalmi kapcsolatokért felelős tisztjétől azt kérdezte: az amerikai katonák viselkedé­séről a Somogybán kialakult szimpatikus kép az amerikai if­júság valós képe vagy csak a felszín? Erős fenntartásaink vannak ugyanis a nyugati ifjú­ság életfelfogásával, viselkedé­sével kapcsolatban és tartanak a negatív hatásoktól. — Ez az első alkalom, hogy a somogyiak „élőben” talál­koznak amerikaiakkal és nem filmeken látják őket. Hadsere­günk tükröt nyújt az amerikai állampolgárokról is, akiknek a többsége barátságos, udvarias. Kétségtelen, hogy problémákat okoz az államokban a civil la­kosság körében tapasztalható alkoholizmus, és a kábítószer fogyasztás. A hadseregben azonban nincs helye ennek az életstílusnak. A katonáknak az előírásoknak megfelelően kell viselkedniük. Aki kábítószere­zik, annak meg kell válnia a hadseregtől. A káros hatások kiküszöbölésére rendszeres szűréseket tartanak, amelyeken a közkatonától a tábornokig mindenkinek részt kell venni. Mindebben nagy szerepe volt annak, hogy a legfelsőbb bíró­ság a hadsereg hatáskörébe utalta, hogy döntsön ezekben az ügyekben. Részben ezért is más a katonák életstílusa, mert más követelményrendszer szerint élnek; ami otthon elfogadott, azt itt nem lehet megtenni. Ugyanakkor a katonák által képviselt életmód is jellemző az amerikaiakra. — Gyakran vesznek részt az amerikai katonák civil rendez­vényeken. Milyennek látják ők a magyar lakosságot? — Nagyon fontos, hogy személyesen is találkozzon egymással a két nép. Katonáim és én is jó benyomásokat sze­reztünk a magyarokról: ven- dégszeretőek az itteni emberek. Örülünk ennek és tiszteljük ezt a vonásukat. A hadműveletek során szinte az egész Magyar- országot bejárták a katonák. Sok falunapi rendezvényen tar­tottak haditechnikai bemutatót, így volt alkalmuk megismerni az embereket. Több mint száz iskolát látogattak meg és min­denhol szívesen fogadták őket. Akik itt szolgáltak, már többet fognak tudni a magyarokról. Az átlag amerikai számára ugyanis rejtély ez az ország. Ha a sok kedvező élménnyel gazda­godva hazatérnek majd a kato­nák és elmondják ezeket a hon­fitársaiknak, meggyőződésem, hogy jó nagykövetei lesznek Magyarországnak az államok­ban. — Milyen, a megszokottól eltérőfelkészítést kaptak a kül­földi hadműveletre indulók? — A katonai vezetés már évekkel ezelőtt felismerte, hogy a hadműveletek eredményes végrehajtásához olyan hadgya­korlatokra van szükség, ahol minden elképzelhető esetre fel­készülhetnek. A boszniai alaku­latok a múlt nyári hadgyakorla­ton végzett szimulációs gyakor­latokon minden helyzettel szembekerültek, amelyet aztán élőben kellett megoldaniuk: hogyan kell segélyeket osztani, őrködni az ellenőrző pontokon, autóbaleset során miként lehet gyorsan intézkedni. — Sok a családos ember a katonák között. Hogyan bir­kóznak meg a távolléttel? — A katonacsalád szerves része az amerikai hadseregnek. Nem könnyű, de megpróbálunk eleget tenni a családok igényei­nek. Külön újságot adunk ki számukra, amelyben tájékozta­tást adunk minden őket érintő kérdésről. Sok katona családja él Németországban, ők ingyen küldhetik a leveleket Magyar- országra és viszont. Mindenki, aki hat hónapot szolgált egy hadműveletben, két hét szabad­ságot kap, az utazáshoz ingye­nes repülőutat biztosítunk. Ma­gam is tudom, milyen nehéz, ha hosszú ideig távol van az ott­hontól a családfő. Sokat jelen­tett, amikor a nyári táborfalvi gyakorlat után három nap sza­badságot kaptunk és Budapes­ten találkozhattunk a csalá­dunkkal. Engem is meglátoga­tott a feleségem, Carol és a — négy közül — két gyermekem. — Sokak szerint Amerika a korlátlan lehetőségek hazája. Ön is így látja? — Azoknak, akik Ameriká­ban érvényesülni akartak, min­dig keményen kellett dolgoz­niuk. A tehetséges embereknek van lehetősége az előrejutásra. Élni kell tudni a lehetőségek­kel. Nem vagyok biztos benne, hogy Amerika a korlátlan lehe­tőségek hazája. De mindig a le­hetőségek hazája volt és ma is az. — Kinek adja tovább a kér­désstafétát? — Dr. Kovács Józseftől, Ta- szár polgármesterétől kérde­zem: nyilván nagy várakozás előzte meg az amerikai katonák idejövetelét. Miben térnek el a mostani tapasztalataik a ko­rábbi elképzelésektől? Milyen előnyökkel jár számukra az amerikaiak itteni tartózkodása? S. Pap Gitta Dr. Paál Jenő a kaposvári állattenyésztési kar új dékánja A sokszínű képzés menedzsere Dr. Paál Jenő egyetemi tanárt, a matematikai és informatikai intézet igazgatóját választotta a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állattenyésztési Karának tanácsa új dé­kánnak. A választásra azért került sor, mert az előző dékán — Horn Péter akadémikus — az egyetem rektora lett. Dr. Paál Jenő 1972-ben került az akkor még Mezőgazdasági Főiskolára. Matematikát okta­tott, majd a matematikai és számítástechnikai tanszéket ve­zette. 1995-ben vált intézetté a matematika és informatika, aminek őt választották vezető­jének. Emellett a kar tovább­képzési osztályát is vezette. — A kihívások mindig is. foglalkoztattak, és ez a megbí­zatás is egy kihívás. Egy olyan sokszínű képzési programot szeretnék megvalósítani Ka­posváron, amelynek alapja az állattenyésztés, de a hozzá kap­csolódó, a mai kor követelmé­nyeit kielégítő tárgyak oktatá­sával végül piacképes agrár­mérnököket bocsátunk ki. Ez volt egyébként a programom is, amivel pályáztam a dékáni megbízatásra. — A programhoz komoly technikai és anyagi háttér kell. Előbbiről a kar mindig is híres volt. Az anyagi háttér megte­remtése azonban nem könnyű. — Valóban, itt Kaposváron olyanok a technikai feltételek, olyanok a lehetőségek, ami egyedülálló. Ez a háttér alkal­mas arra is, hogy akár plusz anyagi befektetés nélkül lehet új képzési formákat meghono­sítani. Jó példa erre a mai tár­gyalásom a Szabadalmi Hiva­tallal. Olyan szerződést kötöt­tünk, ami szerint másoddiplo­más képzés keretében szaba­dalmi ügyvivőket képzünk, és ezért még a hivatal fizet a kar­nak. A lehetőségek szinte kor­látlanok, de ezeket egyrészt fel kell ismerni, másrészt tudni kell menedzselni. Azt hiszem, a to­vábbképzési osztálynál sikerül bebizonyítanom, hogy szer­vezni tudok, és úgy érzeték, egy ilyen „menedzserszemlé­let” jót jöhet az egyetem szá­mára. Talán ezért is választot­tak matematikus dékánt egy ál­lattenyésztési karra. — Kollégái közül többen nemzetközileg is elismert tudó­sok, akik saját kapcsolataik ré­vén is tudnak anyagi forrásokat mobilizálni. Mit gondol, maga mellé, illetve a programja mellé tudja őket állítani? — Azzal, hogy megválasz­tottak, úgy érzem bizalmat sza­vaztak nekem, és biztos vagyok abban, hogy — ahogyan eddig is tették — saját tekintélyükkel továbbra is segítik a kar munká­ját. Ez egyébként kölcsönös, hiszen ma pénzt már szinte csak pályázatok útján lehet sze­rezni, amihez a technikai háttér Dr. Paál Jenő éppúgy szükséges, mint egy el­ismert kutatói csapat. Csak együtt tudjuk azt a közös célt elérni, hogy olyan agrármérnö­kök kerüljenek ki Kaposvárról, akik nem csak a szakmájukhoz értenek, hanem a szántóföldtől a szupermarketig az egész ver­tikumot átlátják. Varga Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom