Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-28 / 227. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1996. szept. 28., szombat SZÍNES HÉTVÉGÉ Magyar szerelmes versek New Yorkban A Thesaury of Hungarian Love című szép kiállítású kö­tet a Hippocrene Books New York-i kiadónál jelent meg. Magyar szerelmes verseket, aforizmákat közöl - magyar és angol nyelven. A 28 magyar költő - Ba­lassitól Csoóri Sándorig - 46 versének csaknem a felét Katherine Gyékényest Gáttá, a könyv szerkesztője fordí­totta. Sajnos, csak a szőkébb szakma és a még kevésbé ki­sugárzó szülőföld tartja szá­mon, hogy bátyja, Gyékényest György a Karikázó, majd a Karámország című verseskö­tetével az emigrációs magyar irodalom élvonalába emelke­dett. Sütő'András méltató sza­vaival „Gyékényesire úgy fi­gyel fel az olvasó, amiként James Cookra, ha sarki hideg­ről, Kolumbuszra, ha óceáni hullámzásról, Mikes Kele­menre, ha Rodostóról ígér be­számolót.” Az egykori gyékényesi ta­nító unokája azonban fiatalon, már 1973-ban meghalt. Ör­vendetes, hogy legfiatalabb testvére, Katalin is - aki Cle- velanndban még élő édes­anya, Korcsmár Katalin nevét kapta örökül - a John Carroll Egyetem tanáraként szakava­tott kézzel nyúl az irodalom­hoz, és elévülhetetlen érde­meket szerez a magyar kul­túra tengerentúli megismerte­tésében. (Horváth) DARREN STAR TÉVÉSOROZATA mourn fc:p'-a *:■ ' ÚJ KÖNYVEK Lady Agatha kicsi négerei Német Mónika, Znamenák István, Kovács Zsolt és Hegedűs Miklós A keresett személy öt láb és hét hüvelyk magas, haja hamvas- szőke, bubifrizurába fésült, szeme szürke, bó're világos, erős testalkatú. A keresett sze­mély nem más, mint a 36 éves Agatha Christie, személyleírá­sát 1926-os eltűnésekor tette közzé a Scotland Yard. A kri­mikirálynő, mint ismeretes, megkerült, és folytatta életmű­vét, így tovább bogozhatta a furmány gyilkok szálait Her- cule Poirot, a kackiás bajszú belga, és Jane Marple, a kötö- gető hölgyemény: szintén de­tektív. Christie 13 évvel később fundálta ki a Tíz kicsi néger tör-, ténetét, aminek színpadi válto­zatát Thurzó Gábor fordításá­ban, három részben állította a Csiky Gergely Színház stúdió- színpára Babarczy László. Krimiről színikritikát írni nem illik, mivel az olyan, mintha keresztrejtvényt ele­mezne az ember — egy iro­dalmi lap kritikusa szerint. Ez­zel szemben azt gondolom, hogy amit színpadra alkalmaz­nak, az színház; lehet csapni­való és lenyűgöző. Nemes Nagy Agnes gondolata tetszik na­gyon: vannak művek, amelyek­nek közelebbi rokonuk a labda­rúgás és az ipi-apacs, mint az írásbeli kultúra. Nem, nem ve­tem meg a krimit — folytatja —, egyszerűen másra haszná­lom, mint az irodalmat. Habár a színház nem feltét­lenül tetszés-nemtetszés kér­dése, a kaposváriak Tíz kicsi négere: tetszett. Élveztem. Nem vártam, miért is vártam volna világmegváltó gondolatokat, szellemi mikroorgazmusokat. Csak izgultam, nyomoztam, in­dítékok után kajtattam mindvé­gig. Ki akartam deríteni az eszement hóhér kilétét, aki nem más, mint cfnvfbhgjk... (krimi­nális vicc volt, elnézést.) Koromsötét, súlyos, nyo­masztó csönd borul a csurig telt nézőtérre. Az első érintés a Tíz kicsi néger című nursery- rhymes, vagyis hálószoba-rig­mus, amit szinte minden angol már gyermekkorában kívülről fúj. (Már a kis Agatha is betéve tudta, álmodott is rondákat gyakran, leginkább valami pus­kás emberről, beszélik.) A rímbe szedett versike Dévényi Adám, az előadás zeneszerző­jének tolmácsolásában baljósol. És jönnek sorban, ők tízen. A Paseczky Zsolt tervezte já­téktér észrevétlen telik meg ve­lük, amint figyelmem is észre­vétlenül fonódik rá a talá­nyokra. És elkezdődik a krimi, abból is a szürkeállomány-in­gerlő fajta, s nem az üldözős, patakvéres. A szerzőt hidegen hagyja a balhés, önbíráskodó hősök kliséje, a csendes figurák érdeklik. Tudja, a rejtély belül van. Tudja, a lassú, kimért tör­ténetszövés teremti a legna­gyobb feszültséget. Babarczy László eszerint ál­lítja be a színpadi órát, elég időt hagy a morfondírra. Szereposz­tása sok jó színészi alakítást, és FOTÓ: TÖRÖK ANETT ami még fontosabb, csapatjáté­kot szült. Tapintható a rokon- és ellenszenv, a vádaskodás, sőt még a gyanú árnyéka is a pokol tornácára csöppent vádlottak között. Az előadásban Warg- rave-é a kulcsszerep — Kovács Zsolt nagyszerű alakítása —, aki márcsak ügyészi hivatása okán is rendre magához ragadja a rejtély bogának megoldását. Érzékeny színészre vall Cser- nák Árpád játéka; Macarthur tábornoka az összeomlásig, a rangból és az úri eleganciából kiöntött vasgerinc megroppa­násáig jut el. Felfedezése az előadásnak Hegedűs Miklós; vakmerő, életvidám, bőrszerós Anthony Marston-ja körül megáll a levegő. Tőle megszo­kott lendülettel, humorral él Ke­lemen József, aki Lombard ka­pitányként a fellélegzés örö­meit is nyújtja. A prüdéria re­mek karakterszerepe Emily Brenté; Csonka Ibolya ennek minden lehetőségét kimeríti. Csakúgy Német Mónika a tit­kárnő bőrében, akit jól fölépí­tetten darál le az idegein tán­coló bűntudat. És még sorol­hatnánk: Znamenák István dr. Armstrongja, Serf Egyed Blore- ja, Szula László Mr. és Lestyán Luca Mrs. Rogers-sze fontos részei az egésznek. Lady Agatha kicsi négerei, nem titok, révbe érnek a végén, a végükön. És velük eljutunk, ahova kell, mi is: gyilkos, indí­ték mind az ölünkbe hulla... Balassa Tamás TÓTH ISTVÁN GYÖRGY Mert írást nem tudsz Az írás térhódítását, azt a fo­lyamatot mutatja be a 17-18. században, ahogy a szóbeli­ségen alapuló kultúra átala­kul írásossá. (MTA, 620 Ft) Carmina Burana Középkori diákdalok gyűj­teménye Jékely Zoltán, Sza­bó Lőrinc s több kiváló köl­tő fordításában. (Kötet, 580) DÖBRENTEI KORNÉL Sötét delelés A jeles író, kiváló irodalom- történész esszéi, publiciszti­kai írásainak válogatott gyűj­teménye. (F-MO,550Ft) MIKSZÁTH KÁLMÁN Szent Péter esernyője A nagy író egyik legismer­tebb műve. Harmatosán üde történet arról, hogy hőse a nagy vagyon után nyomozva hogyan találja meg a boldog­ságot. (Scriptor, 333 Ft) T. FODOR ZSUZSANNA Lisztérzékenyek A felszívódási zavarok lé­nyegét és az étrendi kezelés alapelveit dietetikus és gyermekorvos ismerteti. Kö­zel 120 receptet is ad a diétá­hoz. (Alimenta, 392 Ft) DARREN STAR SOROZAT Beverly Hills 90210 A Nyugat Beverly gimná­zium minden középiskolától különbözik, itt mindenki nagy lábon él. Amikor a Walsh család ide költözik, az ikreknek is gyorsan el kell sajátítani ezt a menő stílust. (Magyar Könyvklub, 695 Ft) Jubileumot ünnepel a Táncsics gimnázium Jövőt jelent a múlt Biztos jövő csak a múltban gyökerezhet, s akik ennek a jövendőnek részesei akar­nak lenni, régi idők ismere­téből és szelleméből kell táp­lálékot meríteniük. Ezt tartotta szem előtt a ka­posvári Táncsics Mihály Gimnázium jubileumi szerve­zőbizottsága, amikor a város legrégibb, patinás középisko­lája fennállásának 190. évfor­dulójára készült. Amint Mi- hályfalvi László igazgató el­mondta, az ünnepségsorozat a honfoglalás 1100. és az első magyar iskola megalapításá­nak 1000. évfordulója előtt is tiszteleg. Az intézmény elődje, a Kispedagógium 1806. november 1-én nyitotta meg kapuit, majd hat évvel később nyilvánossági jogot kapott. Érről, a későbbi Somssich gimnáziumi majd az azt követő időkről állandó iskolatörténeti kiállítás nyílik az épületben. Az ünnepségso­rozatra több neves vendéget várnak: október 22-én dr. Ki­rály Béla is részt vesz a forra­dalom évfordulójának meg­emlékezésén. Lesz Táncsics teadélután — első vendége Szita Károly polgármester volt a napokban — s a követ­kezőre Pozsgay Imrét várják. A jubileumi ünnepély dísz­vendége, ha a felkérésnek eleget tud tenni, Göncz Árpád államfő lesz. Ezen a napon emlékfát ültetnek, s leleplezik az emlékoszlopot, Kiing Jó­zsef szobrászművész alkotá­sát. B. T. Filmbírák döntenek A következő, 28. Magyar Filmszemle élén már nem igazgató, hanem egy öttagú tanács áll. A változtatást a Magyar Film- és Tévéművé­szek Szövetsége kezdemé­nyezte, mert úgy vélik, a ta­nács szélesebb filmes érdeke­ket képvisel majd. A tanács­ban olyan filmes személyisé­gek vesznek részt, akik az adott évben nem érdekeltek a filmes versenyben. A tanács elnöke most Andor Tamás operatőr, tagja: Szabó Ildikó, Molnár György, Pacskovszky József és Péterrfy András rendező. Ők határozzák meg a szemle időpontját és helyét, és a zsűrit is. Gitártrió a IIS-ben Tizenöt év után ismét együtt lép­nek a közönség elé, az európai országok jórészét megelőzve hazánkban is minden idők legünnepeltebb gitárművészei. Al Di Meola, Paco De Lucia és John McLaughlin október li­án este 20 órától a Budapest Sportcsarnokban füstölög majd a gitárok húrjain. A Friday night in Budapest-et a Mul­timedia Concerts és a Private Music Productions szervezi. KÖNYVESPOLC Szóládi József: Zöldikék Nem győzött meg, de talán nem is akart. Még csak jobb belátásra sem térített, ami szerintem szintúgy nem állt Szóládi József a Zöldikék című elbeszéléskötet szerzőjének szándékában. Egyszerűen csak megértetett, más megvilágításba helyezett valamit, ami­től ugyan még fogok vadászpuskát a ke­zembe, de némiképp más szemmel nézem azokat, akik nem csak, hogy fognak, de meg is húzzák annak ravaszát. Teszik ezt annak biztos tudatában, hogy felhatalmazásuk van a természet teremtmé­nyeinek meglövésére. Ezt, mivel nem értem meg, sosem tudtam elfogadni; valahogy álla­tira fáj, ha sebzett vadat, meglőtt állatot lá­tok. Holott megszállott húsevő vagyok ma­gam is: de a rántott karaj nézése még sosem vett le a lábamról, szemben az őzsutáéval. Banális példa, amit csak azért engedtem meg magamnak, mert úgy látom, a legtöbb anti- vadász hasonló elv szerint viszonyul a vil- lámlóbotos emberhez, mint notórius húsevő az állatok sajnálatához. Szóládi József vadásza mondja egy laikus tolmácsnőnek a Galambok című elbeszélés­ben: ,,Én úgy látom, hogy a vadászat tesz a legtöbbet a vad védelméért...” Szentimentalista kívülállásom és az imént kiragadott részlet alapján ugyan most úgy tetszik, a szerző mást sem tesz a Zöldikék­ben, mint a vadászat mellett lobbizik. Pedig ez nem így van. Szóládi József, akinek első kötete tavaly jelent meg Fehér hajnal cím­mel, és aki a balatoni régió szülöttének vallja magát, szerelmes a természetbe. írásaiban örök téma az ember és természet kapcsolata. Minden idegszálával képes az erdők-mezők neszeire, legkisebb, az átlag szemlélődőnek észrevehetetlen rezdüléseire összpontosí­tani, és ezeket az élményeket egészen képie- sen, plasztikusan fogalmazza meg. A Zöldi­kék minden „zsigerében” erről, a felbecsül­hetetlen értékű természetről szól. Télbe fordulunk a kötet első, Toronyka­kas és mátyásszajkó című elbeszélésében, a fagyos hangulatot ekképp festi le a szerző: „Szertelen adventi szél ölelgette a dombháti dűlőutak hóruhás kökénybokrait. Vehemens gavallérként udvarolt a cserjéknek minden fuvallat, és azok szemérmesen mozdulva fe­hér ruháikat igazgatták...” És az olvasó máris ott lépdel a metsző szélben, bakancsa alatt ropog a porhó. Megáll, hallgatja a mes­ter szavait: apróvadas haj tó vadászat, csatár­lánc, egy puskás, egy hajtó, és a többi. A kö­vetkező oldalon egy kezdő sportvadász, az ügyvéd gúnyájába bújhatunk bele, s az ő szemüvegén át gondolkodhatunk a vadászat­ról. Kisvártatva meglőjük életünk első vörö­ses madarát, a kakas elgyengülve hull alá. Végtére is, a természetbe invitálja az ol­vasót a szerző, akinek évszakokon átívelő elbeszéléseiben bebarangolhatjuk a Kárpát­medence kedvelt, gyönyörű tájait, s közben horgász- és vadászsztorik hősei lehetünk. Vagy éppen ellendrukkerei: én ugyanis még mindig a kacsának szorítok a vadásszal szemben. És a vadásznak az ádáz, golyóálló előítéletekkel szemben. (Balassa)

Next

/
Oldalképek
Tartalom