Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-04 / 206. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP SPORT \S 1996. szeptember 4., szerda VÉGH ANTAL OLIMPIAI NAPLÓJA (5.) Aztán színre léptek labdarúgó­ink is. Három kiállás, három vereség. Negatív gólarány, egyetlen pontocska nélkül.. Ezért fizetni? Szerelésért, me­legvízért, gyúrónak, edzőnek, utazásra? Okvetetlenkedés lett volna megmondani, hogy ezeknek egy fillért se? Mert ez a társaság már az elején — ahogy Zelk Zoltán, a fociért rajongó költő mondta volna — kifújt tojás volt. Az előkészü­leti mérkőzésekkel együtt hat vereség, zsinórban. Hatszor kikapni folytatólagosan, meg­szakítás nélkül, miközben mind a hat meccset „tulajdon­képpen”, „valójában”, „lénye­gében” sikeresnek minősítet­ték. Ez a minősítés nem kis teljesítmény. Akár Guiness­rekord is lehetne. De az olim­piai kalandozás csúcsa nem is a hat zsinórvereség, hanem a két hátvéd-János, Hrutka és Mátyus hazaküldése. Azért nem mondom, hogy az eset fe­lülmúlhatatlan, mert történt már ilyen a magyar futball­ban. Tíz esztendeje dr. Mezey György szövetségi kapitány és dr. Szepesi György MLSZ- elnök leparancsolta a mexikói világbajnokságra induló busz­ról Nyilasi Tibort, mégpedig bőröndöstül. Én azt hittem akkor, hogy az intézkedés embertelenségét, ízléstelensé­gét, otrombaságát meg sem fogja közelíteni senki. De At­lantában Dunaiék közel kerül­tek ehhez a szinthez. Nem tudom, hogy Hrutka Tizenegy gyászmagyar János és Mátyus János jobb vagy rosszabb focista-e, mint a többi, aki ottmaradt. Ezt az edzőnek kell eldönteni. Meg azt is, hogy a csapaton belül sok-e a védő vagy éppenség­gel kevés. De amikor Dunai Antal felültette fiait az atlan­tai járatra, nem nézett szét köztük? Az első létszámelle­nőrzést csak a helyszínen, két mérkőzés között tartotta? És akkor jött rá, hogy jé, itt van­nak fölösleges emberek? Ilyet megtenni! Ha csakugyan ke­vés volt a fekhely, inkább én jövök haza, az edző. Mert a következő meccsen edző nél­kül se kapott volna sokkal több gólt ez a csapat. Vajon a három olimpiai mérkőzésen hányszor nyerhet­tünk volna? Nyilvánvaló: há­romszor. Mert ha Nigéria minden helyzetét kihagyja és ha mi minden helyzetünket berúgjuk, holtbiztos nyerők vagyunk. Nigéria! Ellene va­lamikor az ifjúsági C-váloga- tottunk is könnyűszerrel nyert volna. Most ő nyerte az olim­piát. Enyhe vigasz, de takaró- dzónak jó. A másik selejtező­beli ellenfél, Brazília ezüstig jutott. De a harmadik, Japán sehova. Kéz a kézben, velünk együtt esett ki. Tőle is vere­ség. Az ám, de milyen? A ki­lencvenedik percben még 2:1- es magyar „győzelem”. Aztán amikor a bíró hármat fújt a sípjába, már 3:2 Japán javára. Sáfár kapus potyagóljaival és Sáfár kilences osztályzatával. Ezt a mérkőzést csakugyan megnyerhettük volna. Jel­lemző a magyar foci helyze­tére, hogy azon a meccsen áll­tunk legközelebb a győzelem­hez, amelynek már nem volt semmi tétje. A fiúk hullafáradtan tértek haza Atlantából. Klubedzőik reszkettek abbéli félelmük­ben, hogy az olimpiai igény- bevételtől játékosaikban nem marad erő a kezdődő bajnok­ságra. Még több mérkőzés kellene nekik? Új szisztéma kellene? Lehet próbálkozni. Például délelőtti meccsekkel. Erre mondta azt a Kereszty András Népszavájába Írogató Törőcsik András, hogy „mi, magyarok délelőtt nem tu­dunk futballozni”. Hogyhogy csak délelőtt? És hajnalban? És délben? És este? Meg dél­után? Hogy az éjszakai mér­kőzésekről szó se essék? Az atlantai képek megmu­tatták. , Semmi akarás, elszántság, semmi halált megvető fellé­pés, semmi, de semmi. Ugyan mit láttak azok a rádió- és té­vériporterek, akik egekig ma­gasztalták vert hadainkat? Hogy de azért a játék, hogy de azért a hozzáállás, hogy de . azért a küzdőszellem... Egy rosseb! Nem volt ott semmi. Csak meccsenként ti­zenegy gyászmagyar. (Részlet az író hamarosan megjelenő' könyvéből) (Folytatjuk) Kiss Balázs rajthoz áll Milánóban Sokáig kérdéses volt, indul-e az olimpiai bajnok kalapács­vető, Kiss Balázs a szomba­ton Milánóban megrende­zésre kerülő atlétikai Grand Prix-döntőben. Tudott, a ki­váló sportember a múlt héten még mellhártyagyulladással „nyomta az ágyat”. - Kiss fel­épült a betegségéből, így in­dul a milánói viadalon - nyi­latkozta Mérei László szövet­ségi kapitány. Kiss jelenleg vezet a kalapácsvető GP-ver- senyben, így jó esélye van a végső sikerre és az ezzel járó 30 ezer dollár elnyerésére. Kérdés azonban: mennyit vett ki belőle a betegség. A norvégok ellen: Oslo és Drammen Az őszi labdarúgó selejtező­műsorban Norvégia a követ­kező „állomás” a magyarok számára. Az A-válogatott vi­lágbajnoki selejtezőjét októ­ber kilencedikén az oslói Ul- leval-stadionban játssza le. A norvég-magyar összecsapásra 20 órakor kerül sor. Élőtte egy nappal, nyolcadikán a két ország 21 éveseiből álló után­pótlás-válogatottak Dram- menben mérkőznek Európa- bajnoki selejtező keretében. A december 14-i portugál-né­met vb-selejtezőn Puhl Sán­dor lesz a játékvezető. „Förgeteg” volt a Görgeteg A nagyatádi körzeti bajnok­ság 2. fordulójában a Görge­teg úgy támadott, mint a „för­geteg” és fölényes győzelmet aratott Darány ellen. Eredmé­nyek: Berzence-Iharosberény 3-2, Görgeteg-Darány 5-0, Ötvöskónyi-Somogyudvar- hely 1-0. 1. 1. Görgeteg 6, 2. Segesd 3, 3. Berzence 3. Diego Maradona hattyú dala Pályafutása utolsói?) mérkő­zését játszotta Diego Mara­dona. Az argentin fntballcsil- lag testvérének, Lalónak a csapatában, a kanadai bajnok­ságban szereplő Toronto Ita­lia együttesében lépett pá­lyára. A találkozón Marado- náék nyertek 2-1-re, és a győ­zelmet jelentő találatot „az is­teni Diego, szerezte! A 35 esztendős világbajnok a múlt hetet az argentin középpályás egy svájci drogklinikán töl­tötte, ahová azért utazott, hogy végleg kigyógyuljon kábítószer-függőségéből. Az utóbbi 15 év legnagyobb lab­darúgója még Svájcban nyi­latkozta: a hétfői mérkőzés lesz a ,Jiattyúdala”. Új névvel az A csoportban Ma kezd a Klíma-Vili Kaposvári SE kosárlabda csapata Egy éves szünet után ismét az A csoportban, azaz a leg­jobbak táborában várja a bajnokság mai rajtját a Klima-Vill Kaposvári SE férfi kosárlabda csapata. „Új” csoport és új név, mi­után e napoktól kezdve a Klíma-Vili Kft a klub egyik legnagyobb szponzora lett. A visszaszámlálás véget ért, Debrecenben ma már bajnoki pontokért lép küzdőtérre a csapat. Elutazásuk előtt Ko­vács László klub elnökkel és Stickel Péter vezető edzővel beszélgettünk. Az elnökkel a névváltozásról és a csapattal szembeni elvárásokról váltot­tunk szót. — Bizonyára többeket meg­lep, hogy a rajt eló'tti huszon­negyedik órában változott, il­letve módosult a klub neve. — Pedig nincs benne meg­lepő. A kaposvári székhelyű Klíma-Vili a korábbi években is a szponzoraink közé tarto­zott. E héten egyéves szerző­dést kötöttünk, ennek alapján a Kft még hathatósabb támo­gatásra vállalkozik. — Ezzel tehát megszűnt a klub időnként nyomasztóvá vált anyagi gondja. — Inkább úgy fogalmaz­nék, hogy csökkent. Továbbra is elkel a segítség, már csak azért is, mert egy nagyon megerősödött mezőnyben sze­retnénk helytállni. Nincs is olyan csapat itt az „A” cso­portban, amelyik ne izmoso­dott volna. Szinte mindenhol akad két külföldi és nem is akármilyenek. A mi terveink­ben is szerepel még egy center Tenter a Fiiszért tornán jól mutatkozott be fotó: kovács igazolása a megengedett no­vemberi határidőig. Kiszemel­tünk már van, pénzünk viszont nincs. — A célt melyik variáció­hoz szabták? — Akár tudunk erősíteni, akár nem, az alapszakasz vé­gére bent kell maradnunk az első nyolcban, ez elvárás a csapattal szemben. Úgy látjuk, ha komolyabb, mondjuk tartós sérülések nem jönnek közbe, akkor a jelenlegi keretünk is alkalmas e cél elérésére. — Megoldódott-e Filipo- vics honosítása? — Sajnos még mindig nem sikerült és ez megköti a ke­zünket. Nem akarunk a tavalyi hibába esni, amíg az ő ügye nem rendeződik, nem igazo­lunk újabb külföldit. Stickel Pétert a csapatról és a felkészülésről faggattuk. — Kikre számíthat a baj­noki sorozatban? — Tizenegy tagú a jelenlegi keretünk és a bokaműtéten át­esett Karsai kivételével közü­lük mindenkire számíthatok. A Sopronból érkezett Tur- csánnal és a Hódmezővásár­helyről átigazolt Tenterrel megerősödve várjuk a rajtot. Az említetteken kívül ott van a régiek közül Farkas — akit most a játékosok csapatkapi­tánynak választottak — aztán Vojvoda, Gosztonyi, Filipovics, Ágfalvi, Kulcsár, továbbá a ka- dett és az ifi gárdából előre lépő Bogdán, illetve Eltuáni. — Miként ítéli meg a felké­szülést? — Erre választ majd mos­tantól kaphatunk. Július köze­pétől napi két foglalkozást tar­tottunk, két nemzetközi kupa és számos edzőmérkőzés van mögöttük. Magam is osztom azt a véleményt, hogy ha min­denki a rendelkezésemre áll, teljesíthető a célkitűzés. Kovács László: — Nem ép­pen kedvező számunkra, hogy „újonc” létünkre két idegen­beli (Denbrecen, Paks — a Szerk.) kezdünk, ráadásul első vendégünk majd a ZTE lesz. Ezért kérjük szurkolóink tü­relmét, megértését, hiszen ők is ismerik az „A” és a „B” csoport közti színvonal kü­lönbséget. Annyit a csapat ne­vében megígérhetek: egyetlen mérkőzésen sem lépünk pá­lyára feltartott kézzel. (Jutási) Mitring a kapuban Siófok pontszerzésre készül A remény ugyanaz, mint az előző fordulókban: talán most sikerül... Mármint a pontszerzés a Siófoki Bá­nyásznak, ezúttal a labdarúgó NB I mai hétközi fordulójá­ban. A papírforma persze most sem ígér sok biztatót. Ma Debrecenben kísérli meg a Keszei-legénység az első pont begyűjtését a fél ötkor kezdődő összecsapáson. Már kedden buszra szállt a siófoki csapat, s az éjszakát már Debrecenben töltötte. Egy új fiú is felszállt az autóbuszra, mégpedig Mitring István, a Videoton FC Fehérvár 27 éves kapusa, aki kölcsönbe került a Bányászhoz. Illés János ügyvezető elnöktől megtudtuk: hétfőn este egyeztek meg min­denben a portással. A két klub közötti egyezség úgy szól, hogy annak időtartama alatt is bár­melyik fél azt felmondhatja. Azt már Készéi edző tette hozzá, hogy Milting nemcsak, hogy elutazott Debrecenbe, de minden bizonnyal rögtön át is esik a „tűzkeresztségen”. — Posza megsérült az UTE ellen, úgy hogy lépnünk kellett — mondta még az elutazás előtt Készéi Ferenc vezető edző. — Azt már eldöntöttem, hogy Mitring véd, de a többi poszton még vannak kérdője­lek. Jó néhányan ugyanis ki­sebb sérüléssel bajlódnak, így például Koltai, Földes, Szabó és László. Két variáció lehetsé­ges: vagy felvállaljuk ugyanezt a harcmodort Debrecenben is, vagy támadóbb szellemű kezdő tizenegyet küldök pályára. Számomra az utóbbi a szimpa- tikusabb, az igen veszélyes lenne, hogy a DVSC otthoná­ban döntetlenre játszunk. Tud­juk, hogy hazai pályán mire ké­pes a Debrecen, de lassan talán hozzáedződünk az élcsapatok­hoz, annyival találkozunk így az elején — jó lenne most már nemcsak helytállni ellenük, de — ezzel együtt — pontot is sze­rezni... Készéi edző csak köz­vetlenül a mérkőzés előtt ne­vezi meg a kezdő tizenegyet. Hetvenévesen, „hetvenkedve” Dobribán Géza újabb „dobása”(i) Dobribán Géza nyughatatlan ember, s bár a vele egykora- beliekről úgy tartják, hogy el­járt fölöttük az idő, ő nem ezt példázza. A Zamárdiban élő egykori neves atlétát, a „hős­korszak” ismert spartakiádo- sát, ma sem hagyja nyugodni a vére,- hetvenévesen is aktí­van sportol. A veteránok or­szágos bajnokságán, konti­nens és világ viadalain, még mindig leteszi a névjegyét. Egy-egy versenyét „haty- tyúdalának”véltük hisz jóval túl a hatvanon, ez lenne a természetes, rendkívülinek inkább a versenyzői pályafu­tásának mindmáig történő meghosszabbítása tekinthető. A buffalói világbajnoksá­gon egy véletlen baleset ugyan a versenypályáról a né­zőtérre kényszerítette, de a nyolc hónapos kényszerpi­henő sem szegte kedvét. Ám tapasztalnia kellett, hogy az ő „zsenge” korában, már nem szabad siettetni a gyógyulást. Az osztrák nemzetközi baj­nokságra sikerült ugyan „ösz- szedrótozni” magát, s a szom­szédból négy első hellyel, nó meg egy izomszakadással ér­kezett haza. De a malmöi Eu- rópa-bajnokságot sem akarta kihagyni. Sérülten is útra kelt s magasugrásban bronzérmes lett, ráadásként hozott két ötödik helyet is. Augusztusban pedig már ott volt Tatán a veteránok összetett világ kupáján. A nála 40-50 kilóval nehezebb Dobribán 70 évesen is a csúcson dobóatléták társaságában vi­lágcsúccsal nyerte a kala­pácsvetést, ezt követően a kétkezes súlylökésben és pen- tatlonban ezüstérmet akasz­tottak a nyakába, majd mind­ezek betetőzéseként a disz- kosszerű súlydobásban egy bronzmedáliával is gyarapo­dott. Dobribán Géza nem a legfrissebb érmeire, hanem arra az elismerő oklevélre a legbüszkébb, amelyet az egész vébé-mezőnyben ketten vehettek át, — ő a veterán vi­lágjátékokon nyújtott eddigi szerepléséért kapta. S ha valaki azt gondolja, hogy ezzel a maratoni pálya­futás véget ért, téved. Ma sem gondol visszavonulásra. (Jutási) Hatig maradt Osztopán A kaposvári körzeti bajnok­ság eredményei. I. osztály: Mérő FC-Hedrehely 6-1, Zimány-Osztópán 0-6, To- ponár-Bárdudvarnok 2—4, Kiskorpád-Felsőmocsolád 2- 2, Mernye-Gölle 0-2, Sán- tos-Ráksi 5-0, Csö- köly-Fonó 2-0, Hetes-Taszár 3- 1. 1. Bárdudvarnok 9, 2. Sántos 9, 3. Mérő FC 7,4. He­tes 7, 5. Csököly 7. II. osztály: Kaposfüred II.—Igái 4—4, Bodrog-Somogyszíl 6-1, Somogyjád-Somogyaszaló 1-1, Alsóbogát-Szentgálos- kér 1-0, Somogyfajsz-Mező- csokonya 1-0, Kazsok-Jákó 1-3. 1. Bodrog, 2. Alsóbogát 6, 3. Jákó 6. Debrecenre figyelünk Szerda Labdarúgás NB I. Debrecen-Siófoki Bá­nyász. Debrecen, 16,30. Jv. Bukovics (Kurmai, Zvo- lenszky). Tartalékbajnoki mérkőzés: Debrecen-Siófoki Bányász. Debrecen, 14 ó. (Drucskó). Kosárlabda NB I. Debreceni Tegáz DKK-Kaposvári SE. Debre­cen, 18,30. Kézilabda Magyar Kupa női: Marcali VSZSE-Malév SC (NB I./B). Marcali, városi sportcsarnok 18 ó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom