Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-25 / 224. szám

1996. szeptember 25., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Segítő kezet ígér a Zita Bárdudvarnokon Menedék leányanyáknak A termés harminc százaléka pusztult el a Kapos mentén Milliós napraforgó-károk A sok csapadék terméskiesést okozott fotó: kovács Tibor A végéhez közeledik a napra­forgó betakarítása a Kaposvár környéki mezőgazdasági szö­vetkezetekben. A kedvezőtlen időjárás miatt a tervezettnél néhány héttel később indultak a kombájnok, s a termés mennyi­sége és minősége sem felel meg a várakozásoknak. Az idő­járás okozta növénybetegségek miatti veszteség mindenütt el­éri a harminc százalékot. Gölle környékén 200 mil- liméternyi csapadékot mértek egy-két hét alatt. A Béke szö­vetkezet földjein későn kez­dődött a napraforgó betakarí­tása, eddig csaknem 80 hektá­ron végeztek munkával, s még ugyanennyi van hátra. A 2,5 tonnás termésátlag legfeljebb' ha közepesnek mondható: a tányér- és szárbetegségek okozta veszteség mintegy harminc százalék, ami hektá­ronként 7-8 mázsával keve­sebb termést jelent. Somogysárdon szintén a napraforgóterületek felével végeztek eddig: a 440 hektár­ból eddig 220 hektáron takarí­tották be a termést. A várt 1,8- 2 tonnás termésátlag helyett csupán 1,4-1,5 tonnára számí­tanak hektáronként, 30 száza­lékos a terméskiesés, a kár több mint hétmillió forint. A napraforgó betakarításával a tervek szerint, a héten végez­nek. Szennában a 180 hektárnyi napraforgó betakarítása né­hány napon belül befejeződik: csak egy 50 hektáros terület van még hátra. A termés itt jó­nak mondható, a teljes meny- nyiséget megvásárolta az In- tertrade. Az 1,3 tonnás ter­mésátlag azonban sokkal ke­vesebb a vártnál. A becsült kár itt is mintegy 3,5-4 millió fo­rint. Szintén 30-35 százalékos terméskieséssel számol a Ka- postáj szövetkezet. Az 570 hektárnyi napraforgó-terület betakarításával hamarosan vé­geznek: 150 hektár van hátra. Baranyai Sándor elnök el­mondta: 2,5-2,7 tonnás ter­mésátlagra számítottak, ehe­lyett azonban csupán 2-2,2 tonnát tudtak betakarítani hek­táronként. A növénybetegsé­gek itt is milliós károkat okoz­tak. A termés 70 százalékát ta­karították be eddig Kaposfőn, a 350 hektárnyi területen a terméskiesés 35 százalék. Az 1,7 tonnás termésátlag elma­rad a korábbi évek átlagától. A vizsgálatok szerint a mag mi­nősége jó: az olajtartalma és a tisztasága is megfelelő volt. (Jakab) Az intézmények elvitték az önkormányzat útra szánt pénzét Helyét keresi Hedrehely Kiskorú, állami gondozott le­ányanyák számára alakítot­tak ki menedéket a nyáron Bárdudvarnokon. A kapos­vári Zita Nevelőotthon a Nép­jóléti Minisztérium pályáza­tán nyert hárommillió forin­tot használta fel egy városkö­zeli családi ház megvételére és felújítására; míg a beren­dezésére az intézményfenn­tartó megyei önkormányzat adott 800 ezer forintot. A négyszobás családi házban a leányanya nagykorúságáig, az apróság hároméves koráig ma­radhat. Ez idő alatt a Zita Neve­lőotthon szakemberei megkere­sik a lehetőséget a későbbi biz­tonságos közös élethez. Ez a legnehezebb feladat: a család­ból kitaszítottaknak befogadó otthont és munkát találni. Mint Berdár Valériától, a Zita Nevelőotthon vezetőhe­lyettesétől megtudtuk, mind gyakrabban kerülnek állami Mostantól hivatalosan is köz­hasznú társaságként műkö­dik a dombóvári kórház. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral a napokban meg­kötötték a szerződést, így a kórházat befogadták a finan­szírozható szervezetek közé. — A döntés már egy éve meg­született a közhasznú társa­sággá alakulásról, azonban eh­hez szükség volt egy részletes átvilágításra — mondta Gyön­gyösi Tibor, dombóvári alpol­gármester. — Júliusra a vizsgá­latok befejeződtek, csak az OEP finanszírozási szerződé­sére kellett várni, s a munkaü­gyi, jogi gondok miatt csak most tudtuk megkötni. A vita elsősorban azon volt, hogy a kórház jogutódjaként működ­het-e a társaság, s hogy a köz­alkalmazotti jogviszony meg­szűnte után milyen lesz az ott dolgozók státusa. Somogysárdon napok óta áll­nak a traktorok: a felázott föl­deken nem lehet dolgozni. Az időt azonban kihasználják. Langmár Ferenc, a somogy- sárdi Haladás szövetkezet el­nöke mondta: a kényszerű pi­henőt munkával töltik, most el­lenőrzik az erőgépeket és a gondozásba serdülő gyerekek, mert a család vagy a nevelő­szülő nem képes kezelni a kor­osztályi problémákat. Előfor­dul, hogy épp a fiatalon létesí­tett élettársi kapcsolat vagy ko­rai terhesség miatt kezdemé­nyezi az önkormányzat az in­tézményi elhelyezést. Eddig a megyében a marcali csecsemő- otthon fogadta be a leányanyá­kat újszülöttjükkel együtt. Ha állami gondozott kiskorú leány gyermeket szül, a kicsi is auto­matikusan állami gondozásba kerül. A Zita Nevelőotthon azonban nemcsak fedelet akar adni e fiataloknak, hanem se­gítő kezet is életük rendezésé­hez. Az ifjú anya ezután csalá­dias környezetben készülhet a szülői szerepre, és szakképzett gondozónő tanácsaival tanul­hatja gyermeke gondozását. Je­lenleg egy terhes kismama és egy ifjú anya húzódik meg a biztonságot adó, jól felszerelt otthonban. (Izményi) Mára minden kérdés tisztázó­dott: a Dombóvári Kórház Kht megcsappant létszámmal és ágy számmal, de működik. Tu­lajdonosa 50-50 százalékos arányban a városi önkormányzat és a Roliker egészségügyi szol­gáltató rt. — Az önkormányzatnak évente 80-100 millió forintot kellett volna fordítani a kórház fejlesztésére, műszerezésére, be­rendezéseire. Ezt nem tudtuk vállalni. A vagyon továbbra is az önkormányzat tulajdonában van, de már nem egyedül kell vállalni a kórház működtetésének a ter­heit. Az egészségbiztosítótól 500 millió forint finanszírozást kapunk évente. Reményeink szerint most, hogy nem a közal­kalmazotti, hanem az üzleti­szolgáltatási szemlélet érvénye­sül, a betegeknek jobb ellátást, jobb feltételeket tudunk biztosí­tani. S talán racionálisabban fog működni a kórház. (Jakab) kombájnokat. A traktorok álta­lános vizsgálatát végezték teg­nap. A talajelőkészítésnél, és az ősziek vetésekor két vető- és öt nagyteljesítményű erőgépet használnak. A két Rába 250 ló­erős, s három Fiat gépük is van. Ez utóbbiak újak: a nyáron vá­sárolták, 32 millió forintért. A nagy sár megkeseríti a hedrehelyiek mindennapjait. A Kossuth utcában és a Pe­tőfi utca egy részén földes az út. Ha riasztani kell a mentő­ket, ebben a sárban nem tud­nak bejutni a házakhoz; a mentősök hordágyon cipelik a beteget a kocsihoz... Bár az idén szilárd burkolattal szerették volna borítani ezeket az utcákat, másra kellett a pénz; az intézmények fenntar­tása még a tartalékokat is fel­emészti. Az ötszázkilencven- két lelkes kis faluban ugyanis újra nyolcosztályos az általá­nos iskola, az óvodások is helyben kapnak ellátást, van egy művelődési ház és egy sportkör is tevékenykedik. A hedrehelyi önkormány­zatnak sikerült hitel nélkül gazdálkodniuk, ám a jövőt il­letően egyre borúlátóbb Bellái Béla polgármester. — A kis településeknek a halálát jelenti, ha ezer főnél meghúzzák a közigazgatási határt — mondta a polgármes­ter. — Félő, hogy az iskola felső tagozatát sem tudjuk majd működtetni, ha az állam a társulásban működőket tá­mogatja majd. így mestersé­gesen elsorvasztják az önálló oktatási intézményeket. Mivel a kormány mindenütt szűkít, farag, hosszú távra szinte lehe­tetlen tervezni. Most tárgya­lunk majd a közigazgatási hi­vatallal, mert ebben a hónap­ban el kell döntenünk, hogy az „újrakörzetesítéskor” melyik körjegyzőséghez akarunk tar­tozni. Mi szeretnénk meg­őrizni önállóságunkat, ám kérdéses, vajon lehet-e. A polgármester keserű száj­ízzel jegyezte meg: korábban amit szerettek volna, megva­lósíthatták a költségvetésből, nemigen kellett pályázniuk. Most pedig — mivel nincs elég önerő — már nem is gon­dolhatnak a pályázatra. A sajá­tos, rókafogta csuka állapot nemcsak hedrehelyi speciali­tás. Jó pár somogyi kiskö­zségben hasonló gondok miatt fő a képviselők feje. A faluban minden ötödik ember cigány. Sok a munka- nélküli. A hivatalos kimutatás szerint „csak” ötvenhat, de számuk — a polgármester ál­lítja — ennél több. Harmincán semmilyen támogatást nem kapnak. Átmeneti segélyből és alkalmi munkákból élnek, ám a zord idő miatt már a nap­számra is egyre kevesebb az esély. Az önkormányzat azt latol­gatja, hogy a közeljövőben módosítja a helyi adórendele­tet, hiszen sokan nem tudják kifizetni az évi 2800 forintot, ami a kommunális és a telek­adó díja. A szociálisan rászo­rulókat, s az idős embereket ki #kárják vonni az adóztatás alól. Lőrincz Sándor Klubok randevúja Mezőcsokonyán A néhány hónapja alakult me- zőcsokonyai nyugdíjas klub a kaposvári tüskevári nyugdíjas csoportot látta vendégül. A jó hangulatú összejövetelen a ka­posváriak és a helybeliek mű­sorral mutatkoztak be. A klub­vezetők megállapodtak: ezentúl rendszeresen segítik egymás munkáját, és közös klubdélutá­nokat is rendeznek. Egymillió forint a kadarkúti diákokra Eddig csaknem egymillió forin­tot fizetett ki az őszi tanévkez­désre a kadarkúti önkormány­zat. A több mint háromszáz ál­talános iskolás ingyen kapta meg a tankönyveket. A közép- iskolásoknak hat, a főiskolá­soknak tízezer forintos tanév­kezdési támogatást fizetnek ki ezekben a napokban. Telefonokat szereltek Rinyakovácsiban Kilenc családnál szereltek be telefont a Matáv Rt szakembe­rei Rinyakovácsiban. A telefon­igénylők 37500 forintot fizettek az állomásért. A rinyakovácsi önkormányzat az új telefontu­lajdonosoknak tízezer forintos támogatást nyújtott. Új felszerelések a jákói rendelőben Új felszerelésekkel, kisebb be­rendezésekkel látták el az or­vosi rendelőt a közelmúltban Jákóban. Az önkormányzat azt tervezi, hogy kisebbre alakít­tatja át az épületet. A közbiztonságért hetesi szürettel A hetesi Közbiztonságért Ala­pítvány a Magyar Autóklub ka­posvári műszaki állomásával és a rendőrséggel közösen szer­vezi meg szüreti programját pénteken a sportcsarnoknál. Díjtalanul mérik a hűtőfolya­dékot, vizsgálják a gumiabron­csot, és a lovas rendőrök is be­mutatkoznak. Este Koós János és vendégei lépnek fel. A szü­reti mulatság bállal zárul. Közalkalmazotti szemlélet helyett üzlet és szolgáltatás Közhasznú társaság a dombóvári kórház Sárdon állnak a traktorok # Fát szállítanak Kaposmérőből Hetente hat-nyolc vagont raknak meg a kaposmérői állomásfő­nökségen: fát szállítanak, amit a Sefag és a környékbeli vállalko­zók adnak föl. Hómanné Stágl Margit, az állomásfőnökség munkatársa elmondta: egy ré­szét hazai kereskedőknek viszik, a túlnyomó többségét azonban Ausztriába és Olaszországba. A fa a következő hónapokban is egyik legfontosabb szállít­mány lesz, mivel a gyümölcsöt és a gabonát a közeli Kiskorpá­don adják föl atermelők. Az utolsó búzaszállítmányt augusz­tusban küldték Kaposmérőből, akkor 17 vagont raktak tele. Áru az utóbbi időben kevés érkezik a mérői állomásra. Többnyire csak a téglagyár megrendelésére hoznak vasúton szenet. H. M. Kaposújlakon tanították a rögbi játékszabályait Foci amerikai módra Izgalmas esemény zajlott a kaposújlaki futballpályán. Az IFOR-katonák nagy buzga­lommal igyekeztek megtaní­tani a helybélieket rögbizni. Míg a fiatalok elsajátították ezt az érdekes és kemény sportot, az öregek a kispadon barátkoztak a másik focival. Az európai futballt jól értik és tudják (bizonyság erre, hogy csapatuk a megyei másodosz­tályban eddig hét meccsből hetet nyert). Az amerikait természetesen nem értették, ezért nem is fedezték fel benne a futballt. A bemutató kezdetén Híd­végi Dániel tolmács ismertette a játékszabályokat:- Ez a sport sokban hason­lít a hagyományos focihoz. Itt is két csapat küzd egymással a gólokért. A sérülési esély sokkal nagyobb, mint a ren­des fociban, ezért viselnek védőöltözéket a játékosok, ami inkább csak az ütések el­len véd. Az amerikai foci előnye, hogy nincs les, vala­mint a csapatok játék közben megbeszélhetik a taktikát is. Sostovics László az újlaki futballcsapat régi játékosa is kipróbálta, milyen a rögbi:- Először nem értettem, mit kell csinálnom, később kezdtem csak belejönni. Fur­csa volt, hogy a labda nem gömbölyű, hanem toj ásdad alakú. A hagyományos foci­ban csak lábbal és fejjel lehet a labdát érinteni, itt viszont a kezet is lehetett használni. Csabai Jenó' csendben iszogatott a pálya szélén :- Élőben még sosem láttam ilyet. Nagyon szórakoztató volt, ahogy egymást fellökve futottak a játékosok a labda után. Véleményem szerint a hagyományos foci több iz­galmat okoz a magyarok számára, bár lehet, hogy egy­szer majd ez a sportág is meghódítja az országot. Ismerve a lelkes újlakiak sportszeretetét, látunk még a faluban másfajta futballt is. Balogh Gabriella Rögbibemutatót tartottak a helybeli fiataloknak az ameri­kaiak a kaposújlaki pályán fotó: török anett \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom