Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-04 / 206. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1996. szeptember 4., szerda Tankönyvgyüjtés a rászorulóknak A szeptemberi tanévkezdésre általános és középiskolás tan­könyvek gyűjtésébe kezdett a barcsi cigányszervezet. Akció­jukkal a szegényebb, segítségre szoruló barcsi és Barcs kör­nyéki családok gyerekein sze­retnének segíteni. Ingyenruha szegényeknek Kétnapos használtruha akciót szervezett a Babócsai Etnikai és Kisebbségi Szerve- zet(BENSZ). A bálás ruhákat két napon át kínálták az arra rá­szorulóknak: ingyen vihették a felnőtt és gyermek lábbeliket és ruhákat a cigányok mellett a szegénysorsú magyarok is. A szervezet már készül folklór­fesztiválra, ahol svábok és hor- vátok is részt vesznek. Tengődön csökkent a tanulólétszám Tengődön ötvenkét tanulóval kezdődött az új oktatási év. Az az általános iskolában az a most kezdődő tanévben több mint tíz diákkal kevesebben tanulnak, mint egy évvel korábban. A tengődi intézményben négy ta­nulócsoportot működtetnek, az első osztályba csupán három apróságot írattak be. Támogatják a falugondnokot Bedegkéren az idei évben egy­millió forintba kerül a falu- gondnoki rendszer fenntartása. A Népjóléti Minisztérium a kö­zelmúltban a szolgáltatási költ­ség kiegészítésére háromszáz­nyolcvanezer forint támogatást biztosított a településnek. Az önkormányzat továbbra is vál­lalta a — főleg időseket szók gáló — falugondnoki rendszer fenntartását. Beiskolázási segély Kaposújlakon Beiskolázási segélyt osztottak Kaposújlakon. A támogatás va­lamennyi helybeli gyermeket érinti, összesen 118-an része­sültek segélyben. A település óvodásai, általános iskolásai mellett a középiskolások, va­lamint a főiskolások is kaptak segítséget az évkezdéshez. Horvát nyelv a Szakképzőben Nyolcszáz diák kezdte meg ta­nulmányait a nagyatádi Szak­képző Iskolában, közöttük 290 elsős. A szakközépiskola ke­reskedelmi tagozatán az idén először horvát nyelvet is taníta­nak. Tanulhatják ezt a nyelvet a felnőttek is hatvanórás tanfo­lyam keretében, önköltséges alapon a szakképzőben. Az agráregyetemen franciául folyik a nemzetközi eszmecsere Informatikusok találkozója i-----------■ ------------------—------—------—----------------------------------------------------------­K elet-Nyugat tanácskozás a tudományos technikai tájékoz­tatásról címmel kezdődött tegnap két napos konferencia a Pannon Agrártudományi Egyetem kaposvári állattenyésztési karán. A tanácskozásra a témával foglalkozó magyar szak­emberek mellett külföldi résztvevőket is hívtak a szervezők. Érkeztek vendégek Franciaországból, Romániából, Moldá­viából, Bulgáriából, Szlovákiából és Albániából is. A tanácskozást Dominique Pladys, a magyarországi fran­cia nagykövetség tudományos és technológiai attaséja, vala­mint Skaliczky Judit, a Műve­lődési és Közoktatási Minisz­térium osztályvezetője nyi­totta meg. A konferencia ap­ropójául az a tény szolgált, hogy pár éve négy kaposvári intézmény, a PATE kaposvári kara, az egészségügyi és a ta­nítóképző főiskola, valamint a megyei könyvtár pályázaton nyert pénzből önálló informa­tikai rendszert épített ki. Az optikai szálas rendszer már működik, az intézmé­nyekben az adatbázisok feltöl­tését végzik a szakemberek. A rendszerben azonban még olyan kiaknázatlan lehetősé­gek rejlenek, amelyek jelentő­sen gyorsíthatnák az informá­cióáramlást, és ezzel könnyít- hetnék az intézményekben dolgozók tudományos munká­ját. A rendszer kiépítői és öt­letgazdái, a franciák azonban nemcsak tapasztalatot átadni jöttek Magyarországra: egyút­tal tanulmányozni is szeretnék a rendszer működésének helyi sajátosságait. Az INRA, mint a kaposvári rendezvény francia társrende­zője egyébként nevével is fémjelzi a konferencia szak­mai rangját. A francia partner- intézmény ugyanis fél évszá­zados fennállása alatt jelentős szakmai és nemzetközi sike­reket ért el az agrártudomá­nyok területén nyújtott tudo­mányos kutatási és az ezt tá­mogató szaktanácsadási és in­formációs rendszer kiépítésé­ben is működtetésében. Ebből a meggondolásból a konferen­cia nyelve a francia, ezzel is lehetőséget adva a résztvevő országok tudományos tapasz­talatainak és gyakorlatának mind közvetlenebb bemutatá­sához. B. Zs. A sár a téma a fiadi úton Szövetkezetünk nem felelős azért, hogy a fiadi bekötőutat elöntötte az iszap, amiért lassú és nehézkes a közlekedés — mondta Lukács Lajos, a Kis- bárapáti Kossuth Mezőgazda- sági Szövetkezet elnöke annak kapcsán, hogy lapunk tegnapi számában Gelencsér Ferenc, a Közútkezelő Kft művezetője azt mondta: a szövetkezet a művelési módnál nem veszi figyelembe az adottságokat és javaslataikat. A társaság területi illetékese szerint az úttal párhuzamosan kellene a domboldalt művelni, ugyanis a merőleges szántás az útra vezeti a csapadékot. Lukács Lajos azonban nem tartja lehetségesnek a szintvo­nalas művelést a 40 százalé­kos lejtő miatt. — A megoldás az lehetne — mondta a szövetkezet el­nöke —, az út alatt kialakított átereszt rendszeresen tisztíta­nák, és a vízelevezető árkot is rendben tartanák. A termőföl­det már az eketalp mélységéig elhordta a csapadék. Szeren­cse a szerencsétlenségben — a frissen fölszántott földet hordta el az esővíz —, hogy nem szórtuk még el a műtrá­gyát és nem volt a földben a vetőmag sem. A domboldalra általában kalászosokat vetünk, ami jobban megfogja a csapa­dékot mint a kapásnövény. Ál­latállományunk nincs, ezért takarmányt — ami megakadá­lyozhatná a közútra az iszap­felhordást — nem vetünk. Mi is annak örülnénk, ha szakmai szempontok alapján művel­hetnénk a földjeinket. De a traktoros nem ül a gépbe, hogy az úttal párhuzamosan dol­gozzon, és ezt én sem vállal­nám... K. J. Somogyi úthelyreállítások amerikai pénzből Új burkolatot kapott a barcsi Dráva-híd Kiegyensúlyozott együttműkö­dés alakult ki a Somogy megyei Közútkezelő Kht és a Taszáron illetve Kaposújlakon állomá­sozó IFOR békefenntartó csa­patok között az elmúlt fél év alatt — mondta Jacz.ó Győző, a Közútkezelő Kht. ügyvezető igazgatója. — Az amerikaiak folyamatosan térítik az itt-tar- tózkodásukkal kapcsolatos többletüzemeltetési kiadásokat: a kátyúzás, padkajavítás és az úttartozékok pótlásának költsé­geit. Augusztusban a társaság közreműködésével befejeződ­tek a legkritikusabb útszaka­szokon, a taszári bekötőúton és a kaposújlaki repülőtérhez ve­zető úton, valamint a 68-as úton Ötvöskónyi és Segesd között az IFOR-csapatmozgások okozta károk elhárítási munkái. Eze­ken a szakaszokon új aszfalt- szőnyeg készült, és szükség volt az út kiszélesítésére és fel­újítására is, ennek költségei el­érték a 150 millió forintot. Fél évi kötélhúzás után a hét végén elkészültek a barcsi Dráva-híd burkolatának állag- megőrző munkáival is. A hídon a kátyúzás és a felületi bevonat készítése összesen csaknem há­rommillió forintba került. En­nek felét az Útalapból fedezték, a másik felét az amerikai csapa­tok fizetik. Szintén a békefenntartók mozgásának megkönnyítésére, a városi önkormányzat kérésére kezdődött meg Kaposváron a kereskedelmi pályaudvarhoz vezető bekötőút megépítése. Ez a legnagyobb beruházás a me­gyében, melynek költségeit tel­jes egészében az Útalap fedezi. A munkákra — három pályázó közül — a Strabag kapott meg­bízást. A teljes költség 131 mil­lió forint. Ä bekötőút a 61-es főúthoz csatlakozik majd, és itt épül meg a tervek szerint egy négyágú csomópont is. :— Mivel különösen nagy te­herbírású útra van szükség itt a nehézjármű-forgalom miatt, a megépítés módja sem minden­napi — mondta Jaczó Győző. — Az összesen 400 folyómé- temyi, 7 méter burkolatszéles­ségű út megépítéséhez 18 ezer köbméter földet építenek be a töltésbe, a betonburkolat-alap mintegy 1400 köbméternyi lesz, az aszfaltozáshoz 900 köbméter aszfaltot kell felhasz­nálni. Az út várhatóan október közepére készül el. (Jakab) Továbbra is műanyagtermékeket gyártanak Kapós helyett Pannonplast A Kaposplast új tulajdonosa rövid időn belül megkezdi a holding többi cégeinél már megszokott fejlesztéseket. A holdinghoz egyébként — a Ka- posplasttal együtt — tizenhét cég tartozik. A Pannonplast vá­sárlás híre futótűzként terjedt el az üzleti életben. Hozzáértők szerint a mostani üzlet mindkét fél számára rendkívül fontos. A kaposváriak fennmaradásuk és fejlődésük garanciáját várják az együttműködéstől. — A műanyagipar rendkívül költségigényes ágazat, a folya­matos műszaki fejlesztés elen­gedhetetlen — mondta Szilvási József. — A termeléshez szük­séges forgótőkét hitelekből fe­dezte a Kaposplast Kft, a fej­lesztéshez szükséges több százmillió forintnyi összeghez viszont már nem tudtunk volna hozzájutni. A gyártmánytechnológia korszerűsítése hiányában hosz- szútávú működésünk kerülhe­tett volna veszélybe. A kft tu­lajdonosai ezért áttekintették a kialakult helyzetet, és megbíz­ható partnert kerestek. Úgy gondolom, hogy a mostani megállapodásunk jó időre meghatározza piaci esélyein­ket. A műanyagüzemben ezután is — egyebek között — mikro- szeparátorokat, kefeipari mű­anyagszálakat, valamint mező- gazdasági huzalokat készíte­nek. A későbbi korszerűsítési tervek között szerepel a csoma­golástechnikai termékek illetve fonható szálak gyártása. A kft mintegy 650 millió forint bevé­telt tervez, amelynek 45 száza­léka az exportból származik. Főként az Európai Unióba szál­lítanak, de több dél-európai or­szággal is kereskednek. A ka­posvári cég most 180 embernek ad munkát, és a munkásoknak nem kell félnie a leépítéstől. Sőt, a közeljövőben akár 10 százalékos létszámnövekedés is várható. Megtudtuk azt is, hogy a stratégiai kérdésekben — pél­dául az üzleti terv elfogadása vagy a béremelés — a rész­vénytársaság igazgatóságának a jóváhagyása szükséges. De ebbe a csoportba tartozik a cégvezető személye is. Szilvási Józseffel 2000-ig szóló szerző­dést kötöttek. Harsányi Miklós A Kaposvári Önkormányzati Vagyonkezelő és Szolgáltató Rt (Kaposvár, Fő u. 52.) rendkívüli közgyűlést tart 1996. október 4-én, 14 órakor Helye: Berzsenyi u. 20. telephely tárgyalója. Napirend: 1. A dolgozók által delegált felügyelőbizottsági tag megválasztásának elfogadása. A szavazás feltétele, hogy a részvényesek képviselője az érvényes és hatályos képviseletet igazoló meghatalmazását legkésőbb a közgyűlés kezdete előtt az igazgatóságnak bemutassa. A közgyűlés esetleges határozatképtelensége esetén 1996. október 4-én, 15 órára tűzi ki azonos helyszínre. A pótközgyű­lés a jelenlévő részvényesek számától függetlenül az előre meghirdetett napirendi pontokban határozatképes. (28524) Rt Igazgatóság Feltérképeztetik a környék gazdag növény- és állatvilágát Kaposgyarmat rejtett kincsei A közelmúltban megjelent Zselic turistatérkép alapján egyre többen zarándokolnak Kaposgyarmatra. A kis zse­lici településen ugyanis szá­mos látnivaló van. A közelmúltban a Virágos Magyarországért pályázaton a Kertészeti Egyesülés nívódíját nyerte el a falu, amely rende­zett faluképével, virágos köz­területeivel, portáival méltán érdemelte ki az elismerést. Sokan — köztük a megyei fő­építész is — ékszerdoboznak tartják Kaposgyarmatot, amely az idén ünnepli hétszá­zadik születésnapját. Balogh Józsefné polgármes­tertől tudom: mesterséges ta­ván kívül rejtett értékei is vannak a falunak, hiszen egy forrásmészkő fal is található itt. Mélyedéseiben cseppkö­vek lapulnak, az évtizedek fo­lyamán néhányuk már osz­loppá nőtt. Bár a szakemberek azt állítják: barlangocskák rej­tőzhetnek csak itt, a polgár­mesterasszony viszont abban hisz: egy barlang bújik meg a határban, amit fel kellene mie­lőbb tárni, s akkor bebizonyo­sodna az igazság. A turisták most is járják a vidéket, felderítik a forrás- mészkő-falat, s a gátlástalanok emlékbe hazaviszik az apróbb cseppkődarabokat, vagy szét­szórják a környéken. Már csak ezért is jó volna mielőbb megmenteni a barlangot. Igen ám, de ehhez pénz kellene, s nem is kevés. A természeti kincsek iránti aggódás nem elég! Bár mindenképpen egy folyamat kezdetét jelentheti... Mint ahogy a jelenlegi fel­mérés is, melynek során a me­gyei múzeum szakemberei jár­ják a vidéket. Már az első út­jukon találtak védett növénye­ket. Az önkormányzat pályá­zaton nyert pénzen térképez­ted fel a környéket. A képvise­lők ugyanis azt szeretnék, ha országos védettséget kapná­nak az itt élő fajok. (Lőrincz) Vaklárma volt, nem pajtatüz Tréfát űztek bábonymegyeren a megye tűzoltóival. Történt ugyanis, hogy tegnap ismeret­len telefonáló azt jelezte: Bá- bonymegyerben lángra kapott az egyik pajta. A tabi önkénte­sek azonnal autóba ültek és ugyanígy tettek a siófoki hiva­tásos egységek is. A tűzoltók szinte egyszerre érkeztek a helyszínre, ám csak azt tudták megállapítani, hogy jól rászed­ték őket, a riasztás egyszerű vaklárma volt. Nem így azok a bejelentések, amelyek alapján vizet kellett szivattyúzniuk az egységeknek. Az esőzések nyomán Siófokon és Marcali­ban is felgyülemlett a víz, így műszaki mentésként a tűzoltó­kat hívták segítségül a bajbaju­tottak. Több mint száz résztvevő regisztráltatta magát FOTÓ: KOVÁCS TIBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom