Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-24 / 223. szám

1996. szeptember 24., kedd SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 SOMOGYI HÍRLAP Gáldonyi Magdolna jegyzete Fogyasztók forintjai Vajon a vásárlónak csak az elé rakott cech kifizetéséhez van joga? Egyre több az öntudatos vevő, aki komolyan megnézi, mire kérik a forintjait. Más kérdés, hogy válogathat-e a szol­gáltatások között? A siófokiakat is igen sok dolog bosszantja: például az, hogy elárasztják a városukat a reklámok, s közöt­tük sok hirdet silány árut. Nem tudni, engedélyezett termék­ről van-e szó. Persze hiába szeretnének minél többet meg­tudni a holmiról, ha eleve hiányzik a ve vő-tájékoztató vagy minden fellelhető nyelven rajta van, csak éppen magyarul nem. Bosszantó az is, ha hiányosak a kresz-táblák, miközben egyre több település - Siófok is - igyekszik Védeni területeit a szabálytalanul megállóktól. Gépkocsi-elszállítással, borsos bírságokkal. S egyéb baj is van a parkolókkal — az, hogy hi­ányzanak. Talán nem költői annak a polgárnak a kérdése, aki a közintézményektől, hivataloktól kéri számon a parkolási le­hetőséget. A balatoni vendégfogadót külön pukkasztják a megállásért kiszabott díjak, hiszen elriasztják a turistákat. S nehéz kiszámolni, hogy az önkormányzatokhoz így befolyt bevétel hosszabb távon milyen kárt okoz. Juhász János, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület siófoki szervezetének elnöke gyűjti a városlakók kérdéseit, panaszait, hogy a kereskedelmi szakközépiskolában pénteken délelőtt rendezendő fórumon személyesen is feltehessék az érdekvédelmi szakembereknek és a szolgáltató cégeknek. Az egyesület ugyanis időszerűnek tartja ezt a párbeszédet, mi­után a parlamentben rövidesen megkezdődik a fogyasztóvé­delmi törvény vitája. A vásárlók nemcsak korrekt szabályo­zást várnak, hanem korrekt szolgáltatást is. Kiegészítő támogatásra sem jut elég pénz Közmunkákat sürgetnek hatékony szervezéssel Olyan közhasznú munkák szervezésével, mint amilyen például a csapadék-, és bel­vízelvezetés, lehetne legjob­ban megoldani a jövede­lempótló támogatásból kie­settek foglalkoztatását. A hatékony munkaszervezés mellett talán ez igényelné a legkevesebb ráfordítást. Ez a véleménye dr. Iváncsics Nán­dornak, Gyékényes körjegyző­jének. Elmondta: bár decem­ber 31-ig meghosszabbították a jövedelempótló támogatás­hoz szükséges munka meg­szerzésének határidejét, egy kis településen szinte lehetet­len megoldani a késő őszi, téli hónapokban a közhasznú fog­lalkoztatást. Gyékényesen például mintegy 40 támoga­tásból kiesett ember igényelné ezt. Tíz és húsz között volt azoknak a száma, akik nem tet­tek eleget a kötelezettségük­nek. Már tavasszal megszer­vezték a foglalkoztatásukat, de a munkanélküliek egyharmada magára vállalta a 90 nap meg­szerzését. Hatnak nem sike­rült; ők csak a szociális se­gélyből részesedhetnek. — Ebből is már csak a leg- rászorultabbaknak adhatunk — mondta. — Hárommillió forinttal működéshiányos az önkormányzat, s a hátrányos helyzetű települések pályáza­tán ennek az összegnek csak a kétharmadát nyertük el. Tíz­millió forint kellene az egyen­súly megteremtéséhez. Mint­egy 80 munkanélküli él a falu­ban, és nem tudni, mi lesz ve­lük, ha letelik 24 hónap, s nem kapnak jövedelempótló támo­gatást. Szociálpolitikai célokra 3 millió forintot különítettünk el, ennek egynegyedét eddig is a munkanélküliek kapták. Na­gyobb gond, hogy a központi támogatást kiegészítő önkor­mányzati hozzájárulást sem tudjuk már előteremteni. Mi lehet a perspektíva? — Az lenne a megoldás, ha időközben munkát találnának és jogot szereznének a jára­dékra. Sajnos, a munkanélkü­liek nagy része iskolázatlan, képzetlen. Eddig három cik­lusban 12 munkanélkülinek adtunk lehetőséget a közmun­kára. A pályakezdőknél a munkaügyi központ 90 száza­lékos támogatást adott. Újabb munkahely azonban nincs. A vasút, a kavicsbánya és a szövetkezet sem foglalkoztat több embert. A községben el­enyésző a magánvállalkozások száma is. Várnai Ágnes Elmaradt bevételek, többletkiadás és esély a pályázaton Vízdíjvita és adók Marcaliban Téves az a hiedelem, hogy rossz a marcali víz minősége. A Tu­dományos Akadémia vizsgálati anyaga szerint ugyanis egész Somogybán mindössze 17 olyan település található, ahol az ívóvíz paraméterei megfelelnek az európai uniós szabványnak. Ezek egyike éppen Marcali Dr. Sütő László polgármester jelentette ki ezt a városi képvi­selő-testület tegnapi ülésén, ahol értékelték a DRV marcali üzemvezetőségnek szolgáltató tevékenységét is. A képviselők által fölvetett vízdíj kérdésé­ben a polgármester — a DRV és szakemberek kimutatásaival egybehangzóan — kifejtette: a köbméterenként fizetendő 102 forint, a nagyatádi hatvanhat­hoz képest soknak tűnik, az előállítás tényleges költségét azonban még így sem fedezi. Az egészségügyi alapellátás városi helyzetét elemző be­számolóban dr. Ledniczki Ist­Az Agroker Rt esetében a már korábban is többségi tulajdon­nal rendelkező közösség sze­rezte meg a még állami tulaj­donban lévő kisebbségi részvé­nyek tulajdonjogát — ez derült ki Farkas József vezérigazgató beszámolójából. A főleg So­mogy megyében tevékenykedő, döntően mezőgazdasági gépek és kemikáliák forgalmazásával foglalkozó cég privatizálásának első menetére 1993-ban került sor, amikor az MRP-program keretében a dolgozók megvásá­rolták cégük többségi tulajdo­nát, 50 százalék + 1 részvényt. A belterületi ingatlan ellenér­tékeként 13,7 százalékot az ön- kormányzat kapott, míg a mara­dék 36,7 százalék állami tulaj­donban maradt. Ebből tíz százá­vá« arra hívta fel a figyelmet, hogy miként a szakellátásban, úgy az alapellátás területén sincsenek kidolgozott szakmai standardok. Olyan városrészi rendelők, mint amilyen a meg­szüntetés határán álló horvát- kúti, csak a műszerezettség ja­vításával, valamint az egész­ségügyi-biztonságtechnikai feltételek garantálásával tart­hatók fenn. A jövő évi adókoncepció tárgyalásánál teljes volt az összhang abban, hogy a tény­leges mérték megállapítását széles körű közvéleménykuta­tás előzze meg. A dr. Árvái lékot később átadtak a társada­lombiztosításnak, így végül az egyszerűsített privatizáció első listáján a cég részvényeinek 26,7 százalékát kínálták fel, 40 millió forintos limitáron. A dolgozók kedvezményes kamatozású E-hitelt vettek fel az MRP-vásárláskor, így a hitel visszafizetéséig osztalékot sem fizet a cég, amely egyébként mindig nyereségesen gazdálko­dott. 1995-ben az 1,3 milliárdos bevételből mintegy 34 millió fo­rintos nyereséget realizáltak. Az idén magasabb nyereségre szá­mítanak, aminek egyik oka, hogy a cég bázisának egy részét bérbe adták a Somogy megyé­ben állomásozó IFOR-erőknek - jelentette ki a vezérigazgató. Az osztalék elmaradása is Zoltán jegyző vezette önkor­mányzati team novemberig kapott haladékot a részletes adóterv kidolgozására, amely előzetesen 20 és 30 százalék közötti emeléssel számol. Ez a tétel 1997-ben húszmillió fo­rintot meghaladó bevételhez juttatná az önkormányzatot, s nagyjából fedezné a működési többletkiadásokból fakadó hi­ányt, amelynek idei kiegyenlí­tésére pályázatot nyújtott be a város. Bár hitelfelvételre a költ­ségvetési mutatók első féléves alakulása szerint nem volt szükség, a bevételek elmarad­tak a tervezettől. Mivel a mű­ködés terhére az idén nem fej­lesztett a város, így eséllyel indulhat a Pénzügyminisztéri­umhoz szeptember 30-ig be­nyújtandó pályázaton. (Csíky) közrejátszhatott abban, hogy a cégre a listás meghirdetéskor nem érkezett érvényes ajánlat. Az Agroker menedzsmentje'vi­szont jelezi: élni kíván a verse­nyen kívüli vásárlás lehetőségé­vel. Ezért alakították meg az Agro Befektetési Kft nevű társa­ságot, amellyel az ÁPV Rt meg is egyezett, s így a vételár hama­rosan esedékes kifizetése és a részvények átforgatása után az Agroker Kaposvár részvényei­nek több mint a háromnegyede a társaság alkalmazottainak és ve­zetőinek birtokában lesz. A to­vábbi sikeres működést megala­pozandó most olyan tőkeerős partnert keresnek, amely forgó­eszközök biztosításával javít­hatná a cég pozícióit. Varga Ottó Az alkalmazottak veszik meg az Agroker Rt részvényeit Vásárlás versenyen kívül Az Agroker Rt mezőgazdasági gépek és kemikáliák értékesítésével foglalkozik fotó: lang Róbert Számvetés a tabi önkormányzatnál A tabi városi önkormányzat bevételei az első félévben összesen negyvennyolc szá­zalékra teljesültek. A saját bevételek aránya ennél ked­vezőbb: 61 százalékos volt. A tárgyi eszközök értékesí­téséből tervezett bevétel azonban mindössze 14 szá­zalékot tett ki. Ezt az eladott telkek, illetve törlesztő rész­lete, és egy lakás értékesí­tése adta. Terepjárót loptak Újvárfalván Újvárfalván elloptak egy Mitsubishi Pajero terepjá­rót, a benne lévő 7 mm kali­berű golyós vadászfegyver­rel és lőszerrel együtt. A jármű egy osztrák turistáé volt. Az anyagi kár mintegy 4,5 millió forint, a kaposvári rendőrkapitányság lopás bűntette miatt ismeretlen tettes ellen rendelt el nyo­mozást. Tönkrement a termés Segesden Jó terméskilátások mutat­koztak az idei szezonban a feketeszeder termelőknek 1 A segesdi és ötvöskónyi he­gyekben a nagy őstermelő gazdák, de még néhány nagyatádi termelő is re­ménykedett abban, hogy az alacsony felvásárlási árakat a nagyobb terméshozam pó­tolja. Az esős időjárás miatt az elmúlt napokban azonban már minden termés lero­hadt, az idei szezonban sem könyvelhettek el nyereséget a termelők. Szüreti felvonulás volt Miklósiban A Miklósi Ifjúsági Egyesü­let az idén hetedik alaka­lommal rendezte meg a ha­gyományos szüreti felvonu­lást és az azt követő bált. Az óvodások, az iskolások és az egyesület tagjai népviseleti ruhába öltözve a miklósi kultúrház elöl indulva lo­vasfogattal járták végig a fa­lut, az egyesület tánccso­portja közel félórás táncbe­mutatót tartott. Beszédjavítás Berzencén A beszédjavításra is kiemelt figyelmet fordítanak a ber- zencei általános iskolában. Külön logopédiai szaktante­rem is az oktatók rendelke­zésére áll, ahova az idei tanév foglalkozásaira ötven óvodás korú gyermek és ál­talános iskolai diák jár. Gyorsítják a kárfelmérést Újabb egyeztető tárgyalást tar­tanak az IFOR okozta károk felmérésének gyorsításáról. Dr. Németh Jenő, a megyei köz- igazgatási hivatal vezetője ta­lálkozott az amerikai fél kárté­rítési ügyekben illetékes helyi képviselőjével, és megbeszél­ték a felmérés gyorsításának lehetőségét. A héten újabb megbeszélést tartanak a Hon­védelmi Minisztérium szakértő­inek bevonásával. Az amerikai békefenntartókhoz pedig Né­metországból érkezett kársza­kértő, aki segíti a munkát. A beérkezett 356 káreset közül 297-nél már elvégezték a hely­színelést, és a többi ügyet is szeretnék befejezni a hónap vé­géig. A jegyzőkönyveket - vé­leményezve - küldik a HM fő­osztályára. Gondot okoz a nedves föld, a szemek magas víztartalma Túl zöld még a kukorica (Folytatás az L oldalról) A munka december közepéig is elhúzódhat, ha újabb esők áztatják a földet, s több szö­vetkezetnek még december végén is gondot okozhat a kukorica betakarítása. — Nagy gond az is, hogy magas a szemek víztartalma; ez elősegítheti a gombabe­tegségek terjedését is. A mes­terséges szárítás hasznos, ám sok gazdálkodó nem tudja ki­fizetni ennek költségeit — mondta Varga Gábor. — A szárítás elérheti, illetve meg­haladja a tíz százalékot, s így tonnánként legalább 300-400 forinttal növeli a takarmány- kukorica előállítási költségét. A kukoricapiacot most a kivárás jellemzi. A budapesti árutőzsdén augusztusban még 25 ezer forintot is adtak tonnájáért, most csak 23-24 ezer forintot ígérnek. So­mogybán a kereskedelmi tár­saságok tonnánként 19-22 ezer forintot kínálnak érte, így a szövetkezetek halogat­ják az üzletkötést. A babócsai Határőr mezőgazdasági szö­vetkezet 850 hektáron ter­meszt kukoricát, s a tegnapi határbejáráson még 38-40 százalékosnak ítélték a sze­mek víztartalmát. Toldi Já­nos, a szövetkezet elnöke el­mondta: a betakarítást csak október második felében kezdik, s hektáronként 5-5,5 tonnás átlagra számítanak. — A kukorica nálunk a legfontosabb növény, és el­adásából ötvenmillió forint bevételre számítunk — mondta. — Eddig csak 100 hektárnyinak az értékesíté­sére kötöttünk megállapo­dást, s úgy, hogy a hatszáz tonna termésért a szállításkor érvényes tőzsdei árnál húsz százalékkal többet kapunk. A többi kukoricát csak a télen adjuk el. A mernyei Terra-Product mezőgazdasági szövetkezet­ben is — mint Csór Zoltán mondta — késéssel, október közepén kezdik a betakarí­tást. A mernyei szövetkezet ötszáz hektáron termelt kuko­ricát. (Harsányi) Vizsgálják az új munkarend lehetőségét Szigorúbb követelmények a húskombinátban (Folytatás az 1. oldalról) A végleges megállapodás a cég­vezetés és a dolgozók közötti egyeztetéskor születik meg még az év vége előtt. Svajda József, az MSZOSZ megyei elnöke a munkahelyi béke fontosságát emelte ki hoz­zászólásában. Mint mondta, en­nek hiányában senkitől nem le­het elvárni a korrekt munkavég­zést. A szakszervezeti vezető szerint húskombinátban szemlé­letváltás történt, és az eddiginél sikeresebb együttműködésre le­het számítani. — Fontos, hogy az olasz tu­lajdonos tisztában legyen azzal: hazánkban is be kell tartani va­lamennyi munkaügyi jogsza­bályt. Emellett szorgalmazzuk a kollektív szerződések aláírását, a jövő évi béremelés mihamarabbi előkészítését —■ mondta az MSZOSZ megyei vezetője. Hozzátette: a vitás kérdések ren­dezéséhez további tárgyalásokra lesz szükség. A szakszervezet partnerként kíván segíteni. Célja az, hogy mihamarabb megoldód­janak a nehézségek. Szita Károly a munkásgyűlé­sen reményét fejezte ki, hogy az új vezetés mihamarabb lezárja a konfliktusokat okozó ügyeket és megteremti azt a konszolidált légkört, melyet ők is, a város is, a dolgozók is szeretnének.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom