Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)

1996-09-24 / 223. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1996. szeptember 24., kedd Hagyományteremtő szándékkal rendezett tanácskozást a kaposvári megyeházán a Somogy Megyei Jogászegylet A piacgazdaság és a jogrendszer Változás előtt a cégjog Dr. Gabányi Józsefnél Egységes szabályozást sürgetnek a jogalkalmazók Közel másfél évtizede, az első gazdasági munkaközösségek megjelenésével vertek gyökeret hazánkban azok a problémák, amelyek még ma is gondokat okoznak a jogalkalmazóknak. A gazdasági társaságról szóló jogszabályok azóta változtak ugyan, de közel sem olyan ütemben, amint azt a jogalkal­mazók szeretnék, derült ki teg­nap a jogásznapok civilisztikai témakörének szekcióülésén. — Leghamarabb másfél-két év múlva készülhet el az az egységes gazdasági szabályo­zás, amely lényegesen leegy­szerűsíti a jogalkalmazók szá­mára a cégekre vonatkozó sza­bályok és rendeletek használa­tát — mondta lapunk kérdésére dr. Gabányi Józsefné. A Leg­felsőbb Bíróság tanácselnöke a változó cégjogról, a cégjog és egyéb jogágak összefüggéseiről tartott előadást. — A legnagyobb kihívást a jogértelmezésben jelenleg a személyi és tárgyi feltételek hi­ánya jelenti. Negyven évig nem igazán működött a tanulási, jogalkotási és jogalkalmazási folyamat, ezért ezt most egy- csapásra kell megoldani. Ta­nítva tanulunk. Három éve kez­dődött az egyetemen az oktatás e tárgyban, tehát a most kike­rülő joghallgatók már szerve­zett, egyetemi tanulmányi szin­ten ismerik és kezelik majd ezeket a problémákat. Hiszem, hogy ebben a bírósági szerve­Dr. Gabányi Józsefné zeti változás és a most beinduló jogtechnikusi oktatás is segíteni fog. Dr. Gabányi Józsefné el­mondta: az államosítás idején a cégek nyilvánossága az akkori államigazgatási rendszerrel nem volt összhangban. A most hatályos, 1989-es bírósági cég­nyilvántartásról szóló jogsza­bály rendelkezett arról, a törzs­könyvi nyilvántartást át kell adni a cégbíróságnak. Ettől kezdve a nyilvántartás nyilvá­nos. Ma egy cégbejegyzésről szóló jogszabály és két igaz­ságügy-miniszteri rendelet ad eligazítást. Ez az a három for­rás, amit az új kodifikáció egy jogszabályban kíván tömörí­teni, hogy ne legyenek külön­böző szintek, ne kelljen három helyen keresni a megoldásokat. Bírók és a lavírozás Dr. Sárközy Tamás: A bűnözök miatt nem szabad túlszabályozni a gazdaságot — Alapvetően központi jog­szabályok hatására alakul a gazdaság ma Magyarországon, legalábbis az a része, amit nem szürkegazdaságnak nevezünk — mondta előadásában dr. Sárközy Tamás professzor. A magas színvonalú, és a tőle megszokott lebilincselő mó­don előadott, a kialakuló piac- gazdaság és az átalakuló jog­rendszer közti összefüggések­ről szóló expozéjában három állítását fejtette ki részletesen. Nevezetesen, hogy a magyar gazdasági jogalkotás sokkal jobb, mint a többi volt szocia­lista országban, hogy a gazda­sági jogalkotás mennyiségi Dr. Sárközy Tamás mutatói jobbak mint a minő­ségi mutatók, valamint, hogy a jogalkotás jobb állapotban van, mint a jogalkalmazás. — Mindegyik volt szocia­lista ország szívesen cserélne velünk, már ami a gazdasági jogalkotást illeti — mondta. — A magyar társasági jognak ugyanis vannak hagyományai, még akkor is, ha az általuk nyújtott lehetőségekkel sokáig nem volt szerencsés élni. Mára pedig az egész területet lefedik a törvények, csupán az ingat­lanjogban vannak még adós­ságaink. Ami a jogalkotás mennyi­ségi és minőségi mutatóit il­leti, Sárközy Tamás kifejtette: a kezdetekkor nem volt senki­nek gyakorlata arra nézve, ho­gyan lehet átvezetni az addigi rendszert a modern piacgazda­ságba. — A felkért nyugati szakér­tők, tanácsadók, akik tudták, hogyan kell privatizálni a Bri­tish Petrol részvényeket, értet­lenül álltak egy állami fodrá­szipari cég eladásra váró gépe­inek papírjai fölött, és nem tudtak segíteni. Ráadásul a ko- difikációs apparátus elvesz­tette a szakembergárdáját, a jogászok többsége a magán­szférát választotta. Törvénye­ket azonban alkotni kellett, így fordulhatott elő, hogy egyik törvény ellentmondott egy má­siknak. Ezért is törvényszerű, hogy a 1988 és 1990 között született jogszabályokat most felül kell vizsgálni. Addig is, míg a törvények készülnek, a jogalkalmazásban kell fejlődni. A bíróknak is tud­niuk kell lavírozni a joghéza­gok között, nem csak a jogtaná­csosoknak és ügyvédeknek. Fel kell vállalniuk a döntés kocká­zatát, és ha van rá mód szank­cionálni kell még akkor is, ha erre nincs egyértelmű törvényi előírás. A Somogyi Hírlap kér­désére Sárközy Tamás el­mondta: — A bűnözők miatt nem szabad túlszabályozni, és működésképtelenné tenni a gazdaságot. Ahhoz, hogy ezek kiszűrhetők legyenek, először engedni kell, hogy csináljon mindenki amit szeretne, máso­dik lépésként már a virágok kö­zül kiválaszthatók a gyomok. Ezért működik sok hibával a mai magyar gazdaság, de leg­alább működik. Jogalkotók hátrányban Dr. Szabó Gyó'zó': A klasszikus bűn- cselekmények, csalások és sikkasztás — A bíróságok elé kerülő — befejezett — gazdasági bűncse­lekmények száma igen elenyé­sző. Az elítéltek alig 1-1,5 szá­zaléka áll bíróság előtt gazda­. sági bűncselekmények elköve­tése miatt, s közülük a felelős­ségre vontak 60-70 százaléka vám- és devizaszabályokat sér­tenek meg — válaszolta a So­mogyi Hírlapnak dr. Szabó Győző, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, aki a somogyi jogász napokon az Új típusú gazdasági bűncselekmények a gyakorlatban, a feketegazdaság címmel tartott előadást. — 1995-ben csőd bűntett miatt csak 53 személyt, és csu­pán 180 adócsalót ítéltek el a bíróságok. Ezek a számok igen alacsonyak a gazdasági bűnö­zés mértékéhez viszonyítva. Ebből is kitűnik, hogy a gaz­dálkodással kapcsolatos ügyek zömében a klasszikusnak ne­vezhető, vagyon elleniek — többek között csalások, sik­kasztások, biztosítási csalások — területén születtek ítéletek. — A bíróság hogyan tud megfelelni az új gazdasági bűncselekményekkel kapcsola­tos felfokozott várakozásnak? Dr. Szabó Győző — A leggyakoribb kifogás a lassú ítélkezés. Az Igazságügyi Minisztérium vizsgálata szerint ennek az egyik legfontosabb oka, hogy sem a jelenlegi eljá­rási szabályok, sem pedig a vádlottak és tanúk fegyelmezet­lensége nem segítik a gyors és hatékony ítélkezést. S problé­mát okoz a szakértői kérdés megoldatlansága is. A helyi bí­róságokon a gazdasággal össze­függő bűncselekményeken dol­gozó bírók többsége nem ren­delkezik ötéves gyakorlattal, holott ezek az ügyek speciális felkészültséget igényelnek. A bírói hibák ebből és a túlter­heltségből fakadnak. Ezeket az okokat kell megszüntetni. En­nek érdekében jött létre az a bí­rósági reformkoncepció, ame­lyet a kormány a közeljövőben tárgyal. Ám ettől sem várható, hogy máról holnapra javulnak majd a. bírósági munkavégzés feltételei. — A gazdasági élet játék­szabályait számos kiskapu könnyíti. A jogalkotók miért nem szüntetik meg ezeket a joghézagokat? — A jogalkotók nehezen tudnak lépést tartani az újszerű társadalmi és gazdasági viszo­nyokkal. Ezek létrejötte hatal­mas feladatot, jogalkotási kényszert jelent számukra. A jognak kell „előre gondol­kodni”, s az átalakulással pár­huzamosan szükséges megol­dásokat megtalálni. Felelősséggel a közért Dr. Koday Zsuzsanna: A gazdálkodás eredménye és vesztesége is az önkormányzaté Az önkormányzatok vagyon­hoz juttatásának az volt a leg­fontosabb célja, hogy a lakos­sági közszolgáltatás ellátásához szükséges javak birtokba kerül­jenek — mondta dr. Koday Zsuzsanna, a Legfelsőbb Bíró­ság bírája, aki a szekcióülésen az önkormányzatok vállalko­zási lehetőségeiről is beszélt. Azt is elmondta: — Meghatá­rozott vagyontárgyak ugyan az önkormányzatokhoz kerültek, de ezek egyike sem kifejezetten vállalkozói vagyon. Mindezek ellenére az önkormányzatok a törvényben meghatározott fel­tételekkel vállalkozhatnak. Ezek a feltételek és korlátozá­sok az önkormányzati tulajdon köztulajdon jellegéből és a köz­feladatok ellátásáért, a közért való felelősségből fakadnak. — Mire kell ügyelnie a kép­viselő-testületnek, amikor vál­lalkozások létrehozásáról dönt? — Sok mindenre. Arra is, hogy az önkormányzati vagyon fontos része a törzsvagyon, amely a kötelező feladatok és a hatáskör ellátásához szükséges vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja. A döntésnél figye­lembe kell vennie, hogy a törzsvagyon forgalomképtelen, illetve korlátozottan forgalom- képes vagyontárgyakból áll. A helyi közutak és műtárgyak, te­rek, parkok vagy más ingó és ingatlan dolgok, amelyeket a törvény forgalomképtelennek nyilvánít, nem idegeníthetők el, nem vihetők be apportként gazdasági társaságba. A korlá­tozottan forgalomképes köz­művek, intézmények, középüle­tek sorsáról pedig csak az ön- kormányzati törvényben meg­határozott feltételek szerint le­het rendelkezni. Dr. Koday Zsuzsanna — Mit vihetnek akkor vál­lalkozásba? — Az önkormányzatok a törzsvagyonba nem tartozó eszközeikkel szabadon rendel­kezhetnek, tehát azokkal részt vehetnek vállalkozásokban is. De ekkor is fontos, hogy az ön- kormányzat mindig csak a saját felelősségére folytathat vállal­kozói tevékenységet, kötele­zettségeiért az állami költség- vetés nem tartozik felelősség­gel. A gazdálkodás eredménye és vesztesége egyaránt az ön- kormányzaté. A helyi önkor­mányzat vállalkozása a köte­lező feladatok ellátását nem ve­szélyeztetheti. E veszélyeztetés nélkül a törzsvagyonon kívül eső vagyonnal saját felelőssé­gére szabadon folytathat bármi­lyen vállalkozói tevékenységet, de csak olyan szervezeti for­mában, ahol a felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájá­rulás mértékét. Többen között ez is biztosítéka annak, hogy nem sérül visszavonhatatlanul a közérdeke. Az összeállítást készítették: Balassa Tamás, Király J. Béla, Lang Róbert, Lengyel János, Tamási Rita, Varga Ottó E HETI AJÁNLATUNK! Régi i ár: Akciós ár: 512. Alu. radar radiátor 10 400 Ft 9 360 Ft 515. Alu radar radiátor 12 900 Ft 11 600 Ft 520. Alu radar radiátor 16 700 Ft 15 OOO Ft 525. Alu radar radiátor 20 600 Ft 18 500 Ft 605. Alu radar radiátor 6 360 Ft 5 720 Ft 610. Alu radar radiátor 11 200 Ft 10 OOO Ft 612. Alu radar radiátor 13 100 Ft 11 780 Ft 617. Alu radar radiátor 18 100 Ft 16 250 Ft 620. Alu radar radiátor 21 100 Ft 19 OOO Ft 1007. Alu radar radiátor 11 200 Ft 10 OOO Ft Olasz 500 I szüretelőkád 9 490 Ft 700 I szüretelőkád 13 500 Ft akciós áron kapható, amíg a készlet tart. Várjuk kedves vásárlóinkat! Címünk: TITÁN 22. ÁRUHÁZ Kaposvár, Baross G. u. 18. (30335) A Kaposvári AGROKER Rt. gyümölcsfa- és dísznövénylerakata megkezdte a kitűnő fajtatulajdonságokkal rendelkező konténeres- gyümölcsfa- rózsa- szóló- évelő növények értékesítését Forgalmazunk továbbá talajjavító tápanyagokat, műtrágyákat, virágföldet, zsákos kerti tőzeget és egyéb kiegészítő anyagokat. Nyitva tartás: hétfő-péntek 8.00-16.00-ig, szombat 8.00-12.00-ig Kaposvári AGROKER Részvénytársaság 7400 Kaposvár, Jutái út Telefon: (82)311-055 (303 NAGYATÁDON, a KOSSUTH U. 3. sz. ALATT ÚJ HELYEN — a megszokott széles áruválasztékkal, kedvező árakkal, akciókkal várjuk kedves régi és új vásárlóinkat! VEGYI-HAZTARTASI SZAKÜZLET MŰSZAKI SZAKBOLT KÍNÁLATUNKBÓL: □ mosó- és mosogatószerek, öblítők □ kozmetikai cikkek □ festékek □ üvegáruk □ edények ❖ csillárok ■ő kábelek ❖ kerékpárok és alkatrészek villamossági szerelvények ■ő vízvezetékszerelési cikkek NYITVA TARTAS: hétfő-péntek 8.00-17.00, szombat 8.30-12.00 (30344)

Next

/
Oldalképek
Tartalom