Somogyi Hírlap, 1996. szeptember (7. évfolyam, 204-228. szám)
1996-09-13 / 214. szám
1996. szeptember 13., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TAJAK 5 Barcson sajttal alapozták meg a holnapot Siker a Dráva sikere Öt éve kezdte meg a termelést a Drávatej kft, s mára az egyik legjelentősebb tejipari üzemmé lett: az idén várhatóan 25 millió liter tejet dolgoz fel. Az ünnep sikert is hozott: vásárdíjat kaptak a kaposvári Alpok-Adria vásáron a Dráva sikere nevű vajkrémért. Ennél is büszkébbek arra, hogy napokon belül megjelennek a barcsi füstölt sajttal, mert azt tartják, évente legalább két újdonsággal kell kedvében járni a vevőnek. A barcsi üzem gazdasági kényszerből jött létre. Húsz éve ugyanis a helyi termelőszövetkezet beindította a napi 15-20 ezer liter tejet feldolgozó üzemet. Elsősorban olyan termékeket készítettek, hogy piaca legyen a szarvasmarhatelep napi húszezer liter tejének. A nyolcvanas évek végén azonban telítődött a piac; válaszút elé kerültek a barcsiak. A nehezebbet választották: fejlesztésbe kezdtek. A homokszentgyörgyi termelő- szövetkezet és a Veszprém, illetve a Baranya megyei tejipari vállalattal közösen létrehozták a Drávatej kft-t. Ma a barcsi szövetkezet az egyedülő tulajdonos. A kitartás meghozta az eredményét. Takács József üzemvezető szerint azt kell figyelni, hogy mire van szüksége a vevőnek s a kedvében kell járni. így született meg a sajtkrémcsaládjuk, amelynek ma kilenc tagja van. Záhonytól Csurgóig szállítanak belőle az üzletekbe. Somogybán ma már csak itt gyártanak trappista sajtot és két natúr sajtot, az Anettet és a Dráva nevűt. A kísérletezőkedv eredménye, hogy elkészült a füstölt sajtjuk is, és rövidesen az üzletekbe kerül. Öt évvel ezelőtt a Drávatejnél még napi 40 ezer liter tejet dolgoztak fel, az idén nyáron volt olyan nap, hogy százhúszezret. Ezzel elérik, hogy termelésük a tízmillióról évi huszonötmillió liter tej feldolgozására fut föl. A Drávatej története kétségkívül a somogyi gazdaság sikertörténete. Egy kicsit azt példázza: nem kell csodákra várni - elég ha alaposan körülnézünk a házunk táján. Nagy Jenő Fagyasztott szilva exportra Az idei szilvaszezonban mintegy 80 tonnányi fagyasztott gyümölcsöt készítenek elő németországi és svájci exportra a csurgói Hegedüs- Hűtőház. A felezett gyümölcsöt tíz kilós csomagokban szállít a megrendelőnek fotó: torok anett A kisebbségi cigány önkormányzat hétköznapjai Csurgón Munka a pályakezdőknek Mérleget vonni az első születési évforduló előtt mindenképpen korai, az elmúlt tíz hónap azonban elég volt a csurgói cigány kisebbségi önkormányzat öt választott képviselőjének, hogy kirajzolódjanak előttük azok az igények szülte lehetőségek, amelyek meghatározzák a mozgásterüket. Szépen berendezett irodát alakítottak ki a Rákóczi utcában, s délelőttönként csak ritkán üres. Az önkormányzattól kapott negyedmillió forint támogatás mellé újabb forrásokat keresnek. A Soros-alapítvány pályázatán nyert pénzen negyvenkét olyan óvodást és kisiskolást vittek el Pécsre kirándulni, aki talán sohasem jutott volna el az állatkertbe és a vidámparkba. A munkanélküliség súlyosan érinti a cigányokat. A megyei munkaügyi központ helyi ki- rendeltsége enyhített a gondokon; Olvasó Györgyné kirendeltségvezető törődését mindannyian érzik. Május eleje óta tíz embert foglalkoztathatnak közhasznú munkán. Bérüknek csak a 10 százalékát fizeti a város. Háromhónapi munkaviszony igazolásával így sokan nem esnek ki a járadékra jogosultak köréből. Szeptember elején nyolc pályakezdő is munkához jutott; velük a Dankó utca feletti elhanyagolt területet szeretnék rendbe tenni. Füsi Lajos, a városi közmunkák irányítója elégedett a 18 emberrel. A gépi munkát közösen végzik, s nem vallanak szégyent Felső-Csurgó rendben tartásában. Képviselőik a tisztségviselők életét élik. Ha sikerül valamit elintézniük, dicsérik őket, ha nem, őket is okolják. A Dankó utcai düledező házra szerelt parabolaantennáról ők tudják jobban, milyen életkörülményeket takar. Kiss Tibomé elnök ezért panaszolta:- Kértük, hogy a városi ön- kormányzat népjóléti bizottságának lehessen tagja az elnök- helyettesünk. Mi tudjuk, a kérvényben leírtak mennyiben igazak. Tudják, mire vállalkoztak. Dudli Jánosáé elmondta: már tavaly felmérték minden cigánycsalád helyzetét. Horváth József Kastélyosdombói gazdák gondja: a bénító pénzhiány Tizenöt portáról 300 liter tej Tizenöt gazda tart tehenet Kastéiyosdombón. Naponta mintegy háromszáz liter tejet hoznak a csarnokba. A legtöbbet András István adja le: nyolcvan-kilencven litert - mondta Zsifkó Györgyné, a tejcsarnok vezetője.- A tejcsamok az önkormányzat tulajdonában van, és a tehéntartók tartják fenn: havonta literenként 2,60 forint hozzájárulást fizetnek - mondta Zsifkó Györgyné. - Három környékbeli gazdálkodó is Kastélyosdombóra hozza a tejet. Innen a Baranya-tej Rt sellyei üzeme szállítja el; tisztességes, jó partner, mindig pontosan fizet. Literenként huszonnyolc forintért veszik át a 3,6 százalékos zsírtartalmú tejet. Volt olyan is, hogy a minőség elérte az extra fokozatot: akkor 36 forintot kaptak érte.- Csaknem ötven tehenet tartanak a faluban, néhány éve azonban ennek a kétszerese volt - kapcsolódott beszélgetésünkbe a férj. - Nekünk is volt hat fejőstehenünk, s csak egyet tartottunk meg és két növendék marhát. Ilyen takarmány- és húsárak mellett elkeseredik az ember. Nemrég húsz hízót hizlaltunk, de nem tudtuk eladni. A boltban meg nem adnak szép húst 600 forint alatt. Most hat hízót és egy anyagöbét tartunk: annyit, amennyi egy nagy családnak kell. Minden fillért megbecsülünk. 8700 forint szociális járadékot kapok, a feleségem fizetése tízezer forint. Amikor még javában dolgoztam, egy év alatt vettünk Daciát. Ezt manapság már nem tehetem meg. A tej még hoz szerény hasznot, ezen szeretném gyarapítani a szarvasmarha-állományt. Egy-két gép is elkelne még - tudtuk meg Zsifkó Györgytől -, mert az segítené a munkát. A gazdák számára azonban bénító a pénzhiány. (Gamos) Szívügyének tekinti a tantestület is a hagyományok ápolását Horvát nyelvvizsga Lakócsán Horvát gyerekek töltöttek egy hetet Harkányban a lakócsai általános iskola meghívására, a tótújfalui önkormányzat támogatásával. A Belovár melletti Roviscéből érkezett tíz kisdiák először volt együtt táborozáson a lakócsai iskolásokkal. A lakócsaiak legközelebb ok- tóberban látják újra vendégül déli szomszédaikat a nemzetiségi fiatalok találkozóján, ezzel is erősítve a két iskola kapcsolatait. — Lakócsán kilencvenöt diák kezdte meg a tanévet; tizenöt elsőst írattak be a szülők —- mondta Eszéné Romolicz Margit iskolaigazgató. — Nyolcvannégy tanulónk, köztük 56 vidéki igényelte a napköziotthonos ellátást. Három csoportban foglalkozunk velük. Örülünk annak, hogy tanintézetünk a kis létszámú osztályok ellenére is osztott iskola maradt. Nálunk a kötelező óraszám húsz; sok a túlóra, ezért szükségünk van történelem-testnevelés szakos pedagógusra. A lakócsai iskola tantestülete mindig szívügyének tekintette a nemzetiségi hagyományok és tudat megőrzését. Újdonság, hogy ettől az évtől a nyolcadikosok nyelvvizsgát is tehetnek. Pályázaton jelentős összeget is nyert az iskola; a magyarországi Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségért közalapítványtól kaptak egyebek között hetvenezer forintot sport- felszerelésre, negyvenezret szemléltető eszközökre, harmincezer forintot pedig író-olvasó találkozó szervezésére. Idegen nyelvet is tanulnak a gyerekek: a IV. osztályban kötelező a német, a felsőtagozatosoknak pedig fakultáció keretében van lehetőségük a nyelv elsajátítására. Gamos Adrienn Berzencén megnyílt a zeneiskola is A berzencei általános iskolában is megkezdte működését a zeneiskola. A hetvenhá- rom kisiskolás oktatását tegnap kezdték meg. A berzencei zeneiskola szervezőmunkáját Vargáné Fekete Ilona tagozatvezető, a zongora- és szolfézstanár végezte. Húszezer köbméter gáz Babócsáról A Mól Rt babócsai telepén 18-an dolgoznak, s naponta mintegy 20 ezer köbméter földgázt termelnek ki. Ezt a környékre, nyolc településre szállítják, egyebek közt Cso- konyavisontára és Bolhóra is. Most nem emelték a térítési díjakat A nyersanyagnormát az ön- kormányzatokhoz tartozó oktatási intézményekben nem emelte meg a csurgói képviselő-testület, így továbbra is érvényes az általános iskolai egésznapos ellátás 108 forintos térítési díja. A jövő évi költségvetés tárgyalásánál azonban felül kell vizsgálni a mostani összeget. Porrog is segítette a családokat Mintegy harminc, gyermeket nevelő család anyagi terheit enyhítette a porrogi önkormányzat a közelmúltban. A képviselők által megszavazott beiskolázási segélyt az óvodás és iskoláskorú gyerekek után kapták a családok. * Állásajánlatok Dél-Somogyban A barcsi munkáltatók takarító, raktári segédmunkás, eladó s villanyszerelő szakmában kínálnak munkát a helybeli és környékbeli munka- nélkülieknek. A barcsi munkaügyi kirendeltség tájékoztatása szerint alkalmazásra keresnek vízügyi képesítéssel és hajóvezetői vizsgával rendelkező jelentkezőt is. Csurgói házak állagmegóvása Csurgón is feszítő gond a város tulajdonában levő épületek állagmegóvása. Kevés a pénz, s nem jut mindenre. A gondon azzal próbálnak azonban segíteni, hogy munka nélkül maradiakból szerveztek felújító csapatot. A jól összeválogatott közmunkabrigád pedig már bizonyított: szépen rendbe tette a Baksay utcai hétlakásos házat, felújította a volt tanítóképző konviktusának a homlokzatát s az egyik lakást. A napokban a Csokonai utcából elköltöző bölcsőde helyén a IV. számú óvoda új épületét alakítják ki. Szó van arról, hogy a városi könyvtár szép, eklektikus homlokzatának a megújítását is rájuk bízzák. Hegyen-völgyön háromezer kilométer - három hét alatt Két keréken Rómáig Biciklivel jutott el Rómáig nemrég négy egyetemista, köztük egy barcsi fiatalember. Három hét alatt csaknem háromezer kilométert tettek meg, és közben megcsodálták a Medi- ciek városát, végigkerekeztek a Garda-tó partján, küllőt cseréltek Velencében, kifújták magukat a pisai ferdetorony mellett. Veronában Rómeó és Júlia nevezetes balkonja alá is letáboroztak egy kis időre... A négy fiatalember a Budapesti Műszaki Egyetemen tanul, és mindegyikük nagy kerékpáros, korábban már megjárták bringával Szlovéniát is. — Ilyen hosszú útra most indultunk először — mondta Se- beszta Zoltán, a négyes barcsi tagja. — A helyismeretünk is hiányzott, alig ismertük Olaszországot. Mindennek ellenére, vagy talán épp ezért óriási élmény volt az egész út. Nemcsak a turistáknak mutatott ki- rakat-Olaszországot láttuk, hanem az igazit is. Ez pedig olyan, hogy sokszor húsz kilométert is kellett mennünk, mire találtunk végre egy élelmiszer- boltot. Valamelyest megérez- tük az Észak és Dél közötti ellentétet is: nagyon sok falfirkát láttunk, amely Észak elszakadását követelte. Egyébként nagyon segítőkészek voltak a helybeliek. A különleges élményért meg kellett dolgozniuk. — Az autópályákra nem engedtek fel bennünket, és ezért a kisebb és te- kervényesebb utakon mentünk. Az autópályadíjakat ugyan megspóroltuk, azonban jócskán megnövelte a távolságot. Amíg az autósok a hegyekben csak átrepesztettek az alagutakon, nekünk hegyre föl, hegyről le volt a napi program. Különösen Firenze és Róma között emlegettük sűrűn az olasz úttervezőket. Azért a végén mégiscsak beértünk Rómába. Életre szóló emlék, és nem kis teljesítmény. Bár ami a teljesítményt illeti, két év múlva valószínűleg saját maguk múlják felül; akkor a franciaországi labdarúgó-világbajnokságra szeretne elbiciklizni a négy vállalkozókedvű fiatalember. N. L. Vállalkozó kedvű magyar egyetemisták — Olaszországban
