Somogyi Hírlap, 1996. augusztus (7. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-03 / 181. szám
SOMOGYI HÍRLAP 1996. aug. 3., szombat ÚJ KÖNYVEK ISAAC BASHEVIS SINGER A Moszkát család Siger egyetlen, magyarra lefordíthatatlan nagyregénye, melyet a Nobel-díj indoklásában is feltüntettek. Kritikusai a zsidó Háború és béke-ként méltatják ezt a regényt. (Európa, 1200 Ft) MEZEI ANDRÁS Eredet A verskötet minden darabja „magyar táj magyar ecsettel”. Másként: az elfelejtett falu, amely már csak a szívünkben, érzéseinkben él. Sorait a féltés hatja át. (Múlt és jövő, 328 Ft) KLUCSIK MARI Amerika női szemmel Az igazi amerikai életet mutatja be: a bevásárlástól a szokásokig; intim ügyek amerikai módú ki- beszélése s még sok minden kiderül belőle. (Alterra, 397 Ft) Magyar autóatlasz Részletesen, 56 oldalon ábrázolja hazánk közúthálózatát, feltüntetve a vasútvonalakat, lakott helyeket. A települések nevezetességeit külön is jelzi. 23 várostérkép és névmutató teszi teljessé. (Cartographia, 1500 Ft) HAJDÚ ILDIKÓ Lányoknak, fiúknak A könyv nemcsak a kamaszok lelki problémáival foglalkozik. A kiadó orvosi, lelki tematikájú könyveinek sorozatába illeszkedik. (Enciklopédia, 397 Ft) S. PETER DANCE Csigák és kagylók KAGYLÓK Több mint 500 tengeri és puhatestű faj házának, héjának nagy képes, határozókönyve. Enciklopédikus alaposságú; leírja ezeknek gyűjtési lehetőségeit is. (Magyar Könyvklub - 1200 Ft) Baskír lovak a zselici legelőkön Az atomkor honfoglalói Muray Bősze Antal baskír lovat fogott a hintóba fotó: kőhalmi Egyedülálló vállalkozásba fogott tavaly 14 elszánt, bátor ember: honfoglaló őseink útvonalátjárták végig lóháton. — Hol hóbortos milliomosoknak, hol vándorló cigányoknak néztek bennünket. A társaság tagjaiban egyetlen közös vonás a ló és a lovaglás szeretete volt — meséli Sott János, aki húsz évig volt a fővárosban lovasrendőr. Ifjúként a somogysárdi ménesben dolgozott, most pedig visszatért szülőhelye — Mike — közelébe. Bányán telepedett le két társával, Baka Virággal és Muray Bősze Antallal, akik eredeti szakmájukat feladva itt próbálnak gyökeret ereszteni. Tizenhat lovat hoztak magukkal, köztük a Baskíriában megfogant és Magyarországon megszületett négy csikót. A lovasturizmus alapjait szeretnék megteremteni a zselici dombok között. A vendégek hin- tóval vagy nyeregben járhatják végig a környék útjait, az izmos lovaknak nagyon hiányzik már a munka és a szabad terep. Amíg a karámokkal el nem készülnek, addig egy bérelt istállóban tartják az állatokat. A vadóc csikók miatt csak lassan haladnak az építéssel, mert a mozgékony állatok kikövetelik maguknak a foglalkozást. Az őseiket 1100 évvel később követő baskír lovak jól érzik magukat frissen elfoglalt hónukban. Már a tervezgetéskor tudták, hogy nehéz feladatra vállalkoznak, amit eddig senki nem csinált végig. A legnagyobb akadály a támogatás, a pénz hiánya volt. Hiába nyerte meg a csapat a mille- centenárium alkalmából kiírt pályázatot, nyereményük valahol elakadt, nem kapták meg. A mikei születésű Sott János, a csapat egyik vezető embere szerint kesergés helyett szponzorok után néztek. Á 40 segítőkész cég közül a Generals Építőipari Kft volt a legjelentősebb, nekik köszönhető a tavaly májusi indulás. A társaság Baskíria fővárosába Ufába utazott, hogy ott megszerezzék a szükséges engedélyeket. — Nomád hazaútra készültünk, így nem vittünk magunkkal öltönyt, nyakkendőt —- mesélte Sott János. — Nagy kalapunk, sarkantyús csizmánk nem kis feltűnést keltett a repülőn, s még annál nagyobbat a baskír minisztériumokban. Tudtuk, számukra nem sokat jelent a mi honfoglalási évfordulónk, ezért a terveinket elvben ösz- szekapcsoltuk az ő vallási kongresszusukkal. Mivel annak a tiszteletére is lovagoltunk, így már megkaptuk az útvonalengedélyeket, sőt az ünnepségeiken is részt vettünk. Húsz baskír lovat vásároltak, amilyenen eleink is ülhettek. Azt mondják, ezek a ridegen tartott, szívós állatok kitartóak, jól feltalálják magukat a természetes környezetben, szemben az agyontenyésztett itthoni lovakkal. Kitűnően viselték a 4470 kilométeres, öt hónapon át tartó utat. Keményebb megpróbáltatást jelentett a vándorlás az ember számára, a csapatban három nő is volt. — Három ekhós szekeret szállítottunk kamionnal Baskíriába, s ott szereltük azokat össze. Ha kimerültünk, akkor felszálltunk a szekérre. A legtöbb időt talán épp a nők töltötték a nyeregben. Emberpróbáló hónapok voltak, leginkább a család és a tiszta, hideg víz hiányzott. Az erdős vidékeken még találtunk forrásokat, ám a sztyeppe alaposan próbára tett bennünket. A vizet sem ember, sem ló nem nélkülözheti, pedig előfordult, hogy a kísérő kocsi kétszáz kilométert is megtett, mire iható vizet talált. Idegileg leginkább a határ átlépése után fáradtunk ki, minél közelebb volt a cél, annál erősebb lett a feszültség, a türelmetlenség. A sztyeppén 40 fokos meleg izzasztotta az atomkor honfoglalóit, hajnalban és alkonyaikor keltek útra, a déli hőséget rögtönzött árnyékolók alatt töltötték. A nap minden szakában volt elektronikus összeköttetésük a külvilággal, a kísérő autók az élelmiszert szállították. A lovak számára vásárolt 40 mázsa zabot és majd ennyi szénát egy bérelt Kamaz vitte utánuk, mert olyan helyeken is jártak, ahol az állatok nem találtak maguknak élelmet. A csapat nem kis feltűnést keltett a négy és félezer kilométeres út során, bár azon a vidéken sokan járnak lovon. Már a legkisebbeket is nyereghez szoktatják. A tizennégy magyar sok-sok kilóval könnyebben, de lélekben ugyanannyit erősödve érkezett meg október 14-én a Hősök terére. Izményi Éva Apad a szolidaritás Eötvös József, a nagy gondolkodó a legtöbb önzést olyan embereknél találta, akik nagy észbeli tehetségük mellett kevés eréllyel, vagy akik nagy erély mellett kevés észbeli tehetséggel bírnak. E két típusnál azért több él Somogybán is, a szolidaritás mégis érezhetően apad. Ma már nem jelzik reflektorok villogtatásával egymásnak az autósok, hogy kicsit odébb rendőrségi trajfipax fényképezi a gyorshajtókat. A menőbb bűnözők lebuktatják a kishalakat, hogy a statisztika nélkülük alakuljon elfogadhatóra. Egyre több névtelen feljelentés érkezik az Apeh-hez is. De nem csak az élet árnyékosabb oldalán járva nem vigyáznak egymásra az emberek. A zsúfolt buszon sem jut hely az idős embernek, a kisgyerekes nőket már régóta nem engedik a férfiak maguk elé a sorban. A cégek jó része gazdasági gondokkal küszködik, s gyakran bajban vannak az önkormányzatok is. Az emberek többsége megérti, hogy az elbocsátásokról, a remélt béremelés, vagy épp fejlesztés elmaradásáról sok esetben nem a vezetők tehetnek, hanem a megannyi kényszer és szorítás. Megértik, de csak akkor, ha tapasztalják az együttérzést, ha az irodaházban ugyanúgy szűk napok járnak, mint a műhelyben. Ha tudják, mindent megpróbáltak értük, s ennyi sikerült. Háborgás és feszültség ott van, ahol nem vállalják velük - legalább lélekben - a sorsközösséget, ahol mindenki csak túlélni akar, s csak azt teszi ami neki hasznos. Az emberség az emberben az önzetlenséggel kezdődik. Az önzetlen érzelmek egyébként jóval több helyet foglalnak el életünkben, mint látjuk, hisz- szük. Az együttérzésnek azonban nincs mindig külső jele — olykor talán szégyelljük is kimutatni. Pedig gyakran akkor is segíthetünk embertársainkon, az nekünk semmibe nem kerül. Ha ezt nem tesszük meg, akkor követjük el a legnagyobb hibát... Czene Attila A muzsika örömét Békéscsabán a magyar fuvolástársaság által szervezett szakmai fórumon 240 magyar fuvolatanár előtt mutatkozott be növendékeivel Csupor László, a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskola tanára. A szakemberek a legmagasabb szinten értékelték produkciójukat. Két éve kezdték el ugyanis a francia fuvolaiskola alkalmazását, a hét-tíz éves gyerekek speciális képzését, melynek kiemelkedő eredményei vannak. — Isabelle Ory francia fuvolaművésznő készítette ezt az iskolát — tájékoztatta a Somogyi Hírlapot Csupor László. — A magyar fuvolástársaság bízott meg bennünket a módszertani anyag kipróbálásával. Hárman vagyunk fuvolatanárok, csapatmunkában fordítottuk angolról magyarra, s szerkesztettük meg magunknak. — Miben különbözik ez a módszer a korábbitól? — Alapvető különbség, hogy a gyerekekhez szól minden, a szerző a tanulót szólítja meg, a tanár csak közvetít. Ez didaktikai újítás. Sokkal könnyebb tanítani, nagyobb a fejlődés, és jobb a gyerekek muzsikáló kedve. Nem maradnak el az óráról, sőt elküldeni sem lehetne őket. A hagyományos pedocentrikus módszerben meghatározott követelmény- rendszer szabja meg a tanárnak is, a gyereknek is, hogy mit kell elérnie. Az átlag gyerek nyomorultul érezte magát, mert nem felelt meg a követelményeknek. Száz gyerekből kettő jut el a csúcsig, öt amatőr együttesekben érzi jól magát, a többi azonban eltűnik. Régóta számon kérik a nevelési intézményektől a hatékonyabb zeneoktatást: ez a liberálisabb oktatás lehetőséget ad rá, hogy a tanár a gyermek felé forduljon, s nagyobb eredmények születhetnek. — Új alapítványi iskolájukban ez a módszer lesz az alap? — Igen, ez a cél, bár még szerzői jogi problémákkal bajlódunk. Az előképzőben szeretnénk feltérképezni a hangszerhez való alkalmasságot. A gyakorlatban dőljön el, s ne szülői vágyak befolyásolják. Az igazi tehetséget a gyakorlati munkából lehet felismerni. Jó, hogy a Nemzeti Alaptanterv és a hozzá illeszkedő, szeptemberben belépő tantervek már mellőzik a kötelező előírásokat. (Izményi) Jeniffer-tanya a kapolyi szőlőhegyen Lovász István belgiumi-magyar kettős állampolgár 38 év után ismerte meg féltestvérét, a Kapolyon élő Bognár Zoltánnét. Az ötvennyolc éves férfi Kapolyon vett egy régi parasztházat, illetve egy tanyát. Feleségével együtt azt tervezik: a „birtok” rendbetétele után, akár fél évet is a településen töltenek majd... A Lovász családot 1945-ben Jugoszláviából telepítették át Magyarországra. István, kőműves szakképzettséget szerzett, majd 1956 decemberében Hercegszántónál szökött át Jugoszláviába. Hajtűkanyarok után Belgiumba vezetett az útja... 19 éves volt akkor. — Belgiumban három évet szénbányában dolgoztam — emlékezett vissza. — Charleroi-ban húsz magyar társammal éltünk együtt: eleinte nagyon nehéz volt a helyzetünk, hiszen nem beszéltük a nyelvet, ismeretlen volt minden. Egy év elteltével — túl a nyelvi gondokon — már könnyebben boldogultam. A várostól nyolc kilométerre egy kistelepülésen Landelies-ben telepedtem le. Megnősültem és az építőiparban helyezkedtem el. Lovász István később a feleségével együtt vásárolt egy élelmiszerboltot, s azt vezették hét éven keresztül, amikor úgy döntöttek: az élelmiszerkereskedésből a vendéglátásba ,.ruccannak” át. Italboltot nyitottak, melyet most a felesége vezet... — Mióta jár vissza Magyarországra? — Első alkalommal 1979-ben jöhettem, azóta rendszeresen hazajárok. Ka- polyra véletlenül kerültem: két éve ismertem meg a féltestvéremet, Erzsikét. Apám halála után a húgom édesanyja, illetve Erzsiké Csátalján élő nagynénje kezdeményezte a találkozást. — Milyen érzés volt megismerni egy közeli családtagot? — Leírhatatlan! Képzelheti: 38 év után megtudni azt, hogy van egy féltestvérem, akit megismerhettem. Boldog pillanatok voltak. — Úgy tudom, azóta már kötődik is Kapolyhoz? — Igen. A találkozásunk után vásároltam itt egy tanyát, hogy még gyakrabban látogassak Magyarországra, lehessek a féltestvéremék közelében. Ő ajánlotta az eladó birtokot Kapoly-szőlőhegyen is. A táj az első látásra megtetszett. Azóta több százezer forintért kivezettettem a villanyt és megkezdtük ott a helyreállítást. Csaknem egy hold nagyságú terület sok szép gyümölcsfával. Jövőre szeretnék egy ötven négyzetméteres fürdőmedencét is építeni, a házat rendbe tetetni, illetve bővíteni. Ahogy kitekintek a birtokra, lenyűgöz a sokféle madárfütty, gyakran látni az őzek vonulását is. Ideális hely ez a kikapcsolódásra. — Közben vett egy régi parasztházat is. — Ez afféle hétvégi ház. Csaknem teljesen rendbe tettük már, lakható. Csupán az udvar parkosítása van vissza. Azt szeretném, ha a két fiam és családja, valamint a baráti.körünk is rendszeresen ellátogatna ide. Az egyik fiam néhány hete már volt itt egy barátjával. Tetszett nekik Magyarország, a Balaton és Ka- poly... A nyugdíjas Lovász István autóba ültetett: megnéztük a hétvégi házat és a Jenif- fer-tanyát is. (Az egyik unokáról kapta a nevet a bírtok). Olyan hévvel beszélt terveiről, mint új házasok szoktak az életkezdésről. A zicsi út melletti tanyát négy szobával, konyhával, kamrával és fürdővel bővíti majd, hogy vendégfogadásra is alkalmas legyen, ugyanis belga ismerőseik, barátaik jönnének már Kapolyra — kikapcsolódni, üdülni. Krutek József Marcaliban a Noszlopy u. 98. sz. alatti akkumulátorüzletünket ismét megnyitottuk PERION, AKKSI és JÁSZ PLASZTIK akkumulátorok széles választékával várjuk vásárlóinkat! (25970)
