Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-06 / 157. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1996. júl. 6., szombat ÚJ KÖNYVEK HAMISH MCRAE A világ 2020-ban A könyv izgalmas, provoka­tív és lelkesítő elemzés a 21. század első negyedéről. A szerző szerint a verseny sarkpontja inkább kulturá­lis, mint technológiai. Főbb témái: kormányzás, gazda­ság, élet. (Aduprint, 1960 Ft) Nem-mind-egy A könyvhétre megjelent an­tológiában nyolc fiatal, kö­tettel még nem rendelkező szerző mutatkozik be - versben, prózában. (M-szivárvány, 450 Ft) JUHÁSZ Á.-JUHÁSZ E. A természet csodái A kétszerző geológus; Ame­rika világhírű nemzeti park­jai közül azokat mutatják be, melyeknek különleges sziklái a jég s az élővilág történetének ritka szép ma­radványai. (Aqua, 1500 Ft) OROSZ István „A magyar kérdés” A kötet a Westminster-mo- dell címen megjelent munka válogatott esszéit adja közre. Az angol parlamenti életbe s mindennapokba nyújt érdekes bepillantást. Akadémia, 598 Ft) Guinness rekordok Az angol Guinness kiadó az egész világról folyamatosan gyűjti az új rekordokat az élet minden területéről. Az 1996. évi kötet sok magyar témájú cikkel is kiegészült. A kiadvány 350 színes ké­pet tartalmaz. (Magyar Könyvklub, 1850 Ft) Hartmann Kitty a posztimpresszionista stílust kedveli A festészet a mindene — Nagyon szeretek festeni — — mondta Hartmann Kitty, akinek festményeiből ezen a héten nyílt kiállítás Kaposvá­ron. Az emberben rengeteg gondolat kavarog, amikor dolgozni kezd. Gyakran ébred bennem kétkedés, bizonyta­lanság. A sok nehézség teszi teljessé ezt a csodálatos hiva­tást. — Hartmann Kitty hogy vélekedik a festészetről — A posztimpresszionista stílus áll legközelebb hozzám. Segítségével az ember kiélheti magát, megmutathat mindent. Ez a stílus alkalmas arra, hogy aprólékosan elmélyüljek a munkában. A festészethez alázat, türelem, kitartás kell. A posztimpresszionizmus nagy adag precízséget és szorgalmat is követel. A szí­nekkel fantasztikus hatást le­het elérni. Nem egyszerre ra­kom fel a vászonra, hanem ap­ránként. Munka közben szere­tek elmélyülni, ha kell, változ­tatok eredeti elképzelésemen. Ez a stílus egyfajta szabadsá­got is biztosít, ami megköny- nyíti a fantázia szárnyalását. Természetesen rám is nagy ha­tással vannak a művészet óriá­Hartmann Kitty FOTÓ: LANG sai: Manet, Cezanne. Alkotá­saikat mindig szívesen tanul­mányozom. Örömöt okoz ne­kem, feltöltődök. — Mi a célja? — Festő szeretnék lenni, jpinden áron. Tisztában va­gyok a pálya nehézségeivel. Mégsem riaszt el a kihívás. Akit egyszer megérintett a művészet, nehezen tántorodik el. A festészet már eddig is rengeteg élményt nyújtott, remélem, később sem hagy cserbe. Bízom benne, hogy képeimet el tudom majd adni. Bár ez manapság nem könnyű feladat. — Kiállítását Szász Endre festőművész nyitotta meg. Milyen érzés volt hallani el­ismerő szavait? — Nagyon jól esett, örül­tem neki. Szász Endre öt éve foglalkozik velem, remek pe­dagógiai érzékkel megáldott ember. Rengeteget tanultam tőle, a szakma valamennyi for­télyába beavatott. Művészete nagyon megérintett, az elején próbálkoztam az ő stílusával is, de ez nem sikerült. Ahhoz óriási tehetségre és szakmai gyakorlatra van szükség. Szász Endrétől nemcsak a szakmai fogásokat lestem el, emberileg is sok mindent lehet tőle tanulni. A festészethez nélkülözhetetlen kitartást, tü­relmet neki köszönhetem. Harsányi Miklós Mókust vett Földvár Berkes László: kisrégióban kell gondolkodni — Arra törekszem, hogy kis­régióban gondolkozzanak és dolgozzanak együtt a térség települései. A szomszédaink úgy nyilatkoztak: szeretnének együttműködni velünk — mondta Berkes László, Bala- tonföldvár polgármestere. — Persze nem akarunk bekebe­lezni senkit; mindenkinek a sajátosságaival illenék segí­teni a többieket. Nap mint nap érkeznek lá­togatók más önkormányzatok­tól Földvárra, ellesni azt: mi­képpen működtetik a Ga- meszt, a nyugdíjas egyesüle­tet, vagy hogyan virágosíta- nak. A polgármesteri hivatal szakemberei jól dolgoznak: ezt bizonyítja, hogy Szólád kérte, csatlakozhasson a kör­jegyzőségükhöz. Az elhúnyt szemesi jegyző munkáját is ők vették át. Idén már tizenkét te­lepülés orvosi ügyeletét látják el Balatonföldvárról. A zene­iskola és a Bajor Gizi Közös­ségi Ház rendezvényeire messze földről is érkeznek ér­deklődők... — Elértünk egy olyan szintre, ahonnan már nehéz látványosan tovább lépni — értékelt a polgármester. — Annak érdekében, hogy szol­gáltatásainkat szinten tudjuk tartani, sajnos emelnünk kell a helyi adókat. Széles körű egyeztetés után kerülhet csak sor erre, az előkészítő munka már folyik. Ugyanakkor a vál­lalkozókat differenciált mó­don adókedvezményben akar­juk részesíteni: az jár jobban, aki segíti a várost. Elit üdülő­helyié akarjuk fejleszteni Ba- latonföldvárt. Nincs is más le­hetőségünk; ipar, nagyüzemi mezőgazdaság nem adhat itt munkát az embereknek. Újabb szállodákat vesz a város: a háromszáz vendéget befogadni képes Juventust és a kisebb Mókust. Korábbi üz­letük fényesen bevált: a negy­ven millió forintért megvásá­rolt, aztán felújított Casinót nemrég 150 millió forintra ér­tékelték fel. Tenisz- és golf­pályákat építenek. Annak ér­dekében, hogy a turisták hoz­zájuk találjanak, több színes, német-magyar nyelvű pros­pektust jelentettek meg, még az idén Tourinform irodát akarnak nyitni, és öt fesztivál­lal is csalogatnak. Berkes László elmondta azt is: az önkormányzat még szo­rosabbra kívánja fűzni együttműködését a civil szer­vezetekkel. Egyrészt hasznát veheti a város speciális szak­mai tudásuknak, másrészt ők jelentős nyomást tudnak gya­korolni a döntéshozó politiku­sokra... Czene Attila Ossza meg velünk nyári élményeit! Ossza meg velünk nyári élményeit az olvasó. A nyár a sza­badságok, a nagy túrák időszaka is. Meg a kemény munkáé. A külföldön készült fényképek sok örömet szereznek a csa­ládnak, mert módot adnak arra, hogy később is felidézzék a felejthetetlen pillanatokat. A nyári itthoni kirándulások és a munka ugyancsak meg­örökítésre érdemes. Ha úgy érzi, hogy élménye nemcsak a kis közösségnek jelenthet örömet, kérjük, ossza meg velünk. Küldjön egy fényképet s írja le azt is, hogy miért érdekes ez az ön számára. Az általunk is jónak tartott fényképeket kö­zöljük a Somogyi Hírlapban, és beküldőjének a szokásos ho­noráriumot fizetjük. Sri Lanka fuvarosa az elefánt Lomha járása hatal­mas ereje az ott élő emberek nagy segítsége. A táj varázsla­tos, a nyár itt örök, s az örök nyárban magasra nőnek a kó­kuszpálmák. Azt mondják Sri Lanka szingalézül annyit jelent, hogy fenséges sziget. Megérteni ezt az tudja igazán, aki járt itt. (Beküldte dr. Kelemen László kaposvári olvasónk.) Lengyeltóti napjai A hagyományos Tóü napok rendezvény sorozatát nyitotta meg tegnap Papszt Lajos Len­gyeltóti polgármester a mille- centenárium jegyében. Városát 1116-ban említi először az al­mádi monostor almanachja. 880 éves a település, amely négy éve kapott városi rangot. Mindig is szorgalmas, egymást segítő közössége volt. A hat éve útjára indított nyári feszti­vál is az önkormányzat és a ci­vil szervezetek együttműködé­sével nyújt három napos szóra­kozást városi polgárnak és vendégének egyaránt. A „Len­gyeltótiért,, kitüntetést is ez al­kalommal adományozzák. Tegnap Tari János nyugdíjas pedagógusnak adta át Papszt Lajos a város ifjúságáért és sportjáért végzett áldozatos-te­vékenységéért, valamint Szo- ván Józsefnek, aki a tsz és a tűzoltó egyesület elnökeként elévülhetetlen érdemeket szer­zett a civil társadalom és a sportélet fejlesztésében. A tűz­oltók is most kapták meg a szolgálati érmeket az önkor­mányzat ajándékával. Nagylég, Farkaslaka és Die- lheim partnervárosok is képvi­seltetik magukat a fesztiválon. Vasárnap erdélyi és szlovák pap a város plébánosával tartja a hálaadó istentiszteletet. Szombaton roncsderbi pályát avatnak, amelyhez az önkor­mányzat adta a területet, míg a helyi vállalkozók és a verseny­zők építették európai színvona­lon. Ä hétvégén a tánc, a zene és a sport lesz a főszereplő Lengyeltótiban. G. M. Két hét alatt kétezer márkát költ a vakációzó német család Drága Balaton Az árak nem tántorítják el a palacsintaevőket — Kétezer kilométert zötykö- lődtem Alsóbélatelepig, a fá­radságtól már alig látok. A két­hetes nyaralás legalább kétezer márkába kerül, de nem izgat. Imádom a Balatont — mondta Helmut Hoffmann. Hamburgból jöttek, 10 éve járnak rendszeresen Magyaror­szágra. Hazánkból jószerivel csak a Balaton környékét isme­rik, azt viszont nagyon. Renge­tegszer jártak Siófokon, Lellén és Fonyódon. Érdekes módon az északi partot nem szeretik. A paradicsom számukra Fonyód és környéke. — A Balaton már majdnem olyan drága, mint Olaszország — mondta. — Az utóbbi két- három évben irgalmatlanul megnőtt az ennivaló, a szállás és a benzin ára. Régi baráta­inknál lakunk, ám naponta majdnem így is elköltünk egy százast Márkában. Igaz, most szabadságon vagyunk, a szo­kásosnál jobban szórjuk a pénzt. Persze van aki vigyáz a családi kasszára — mutat fele­sége felé. — Ha egyedül jön­nék, biztos többet járnék szó­rakozni. Meg kell hagyni: itt egy percet sem lehet unat­kozni. Rengeteg bár, diszkó van a környéken, sőt, már szép lányokat is láttam. A Balaton­nál pezseg az élet, teljesen megváltozott itt minden. — Olcsó szállást keresünk, de eddig nem találtunk — mondta az osztrák Klaus Fis­cher, aki barátnőjével érkezett. — A magánházakban fejenként harminc márkát is elkérnek, ez nekünk sok. Lehet, hogy a béla- telepi kempingben húzzuk meg magunkat néhány napra. A svéd Jenssen család elő­ször tölti szabadságát a Bala­tonnál. — Három nap alatt már tízezer forintot elköltöttünk — így a családfő. — Elmentünk kétszer ebédelni, meg a gye­reknek vettünk játékot. Ha ilyen gyorsan fogy a pénz, ha­marosan indulhatunk haza... Persze itt olcsóbb az élet, mint Svédországban. Csak egyre jö­vök rá nehezen: miként élnek meg a helybeliek. — Az idén már csak öt napig nyaralok — mondta Závodi Béla. — Pesti vagyok, de Bala­ton nélkül nincs nyár. A vizs­gák után melóztam, így semmi akadálya nincs a vakációnak. Egy a gond: három hétnyi munka fizetsége csupán öt napi nyaralásra elég. Ráadásul úgy, hogy a kaja nagy részét otthon­ról hoztuk. A nyíregyházi Tóth Emőke másodszor nyaral Alsóbélate- lepen, főiskolás barátnőjével jött. Mindennap főznek, tíz nap alatt mégis 15 ezer forintot köl­töttek fejenként. Éjszakánként diszkóba járnak, ami minimum egy ezres. Voltak Badacsony­ban is: az egész napos kirándu­lás két ezer forintba került. A tatabányai Nadrai Péter tél óta készül a nyárra. Minden hó­napban háromezer forintot tett félre. — 30 darab ezrest hoztam magammal. Két napja vagyok itt, de már majdnem a felét el­vertem. Megismerkedtem egy csinos helybeli lánnyal. Nem tudom, hogy szerencsémre vagy pechemre. Újdonsült ba­rátnőm mindennap bulizni akar, szereti az igényes bárokat. Ha így megy, még a hazautazáshoz is kölcsön kell majd kémem... Harsányi Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom