Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-03 / 154. szám

1996. július 3., szerda SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1 Megállapodás az alkotmány-előkészítő bizottságban Visszakérik a koncepciót Az Országgyűlés alkotmány- előkészítő bizottsága kedden úgy döntött, hogy visszakéri átdolgozásra a Háztól az új alaptörvény koncepcióját. Ezt Gál Zoltán házelnök je­lentette be. A frakciók ezt követően tisz­tázzák a vitás kérdéseket, majd ősszel a parlament elé terjesztik az átdolgozott dokumentumot. A döntéssel a kisgazdákon kí­vül minden frakció egyetértett. Eljárási szempontból ez a lé­pés azt jelenti, hogy az Ország- gyűlés szerdai plenáris ülésén egyszerű többséggel dönt a visszavonásról benyújtott bi­zottsági indítvány elfogadásá­ról. Bihari Mihály, az MSZP tárgyalódelegációjának vezetője kifejtette: az MSZP frakciójának szerdai ülésén kiderülhet, hogy az eldöntetlen kérdésekben kö- zelednek-e az álláspontok. Vé­leménye szerint a körülmények ismeretében bizonyosra vehető, hogy az új alaptörvény norma­szövege nem készül el az erede­tileg tervezett 1996. november 30-ai határidőig. Gál Zoltán úgy vélte: december végéig talán si­kerül összeállítani a törvényszö­veget, és akkor 1997 februáijá- ban már megkezdődhet a parla­menti tárgyalása. így legkésőbb 1997 őszén megerősítő népsza­vazásra bocsáthatják a norma­szöveget. Kis távolságok, csekély igény a szupersebességre Százhatvannal a síneken Miért nem száguldanak ná­lunk 200 kilométeres sebes­séggel a vonatok? Azért, mert a nagy sebességű hálózat ki­építése a kis távolságok, és a csekély piaci igény miatt nem indokolt. A kérdésre a választ Rigó Zol­tán, a MÁV Rt. vezérigazgatója tegnap adta meg A 160 kilomé- ter/órás közlekedés a MÁV-nál címmel rendezett nemzetközi konferencián. A vasúti fuvaro­zás 200-1200 kilométer között kifizetődő, Magyarországon azonban az átlagos szállítási tá­volság ennél jóval kisebb. Az optimális üzemeltetési sebesség 100 kilométer körül van. Mind­ezeket figyelembe véve nem indokolt az óránként 200 kilo­méteres nagy sebességű hálózat kiépítése - mondotta a vezér- igazgató. Fontosabb a MÁV gazdasági helyzetének a meg­szilárdítása. Égető feladat az infrastruktúra romlásának meg­állítása, a pálya, a vagon- és a mozdonypark felújítása, ami 2010-ig befejezhető. A vezér- igazgató szerint az igazi mo­dernizálás azonban csak ezt követően, 2020-tól kezdhető el. A pályafelújításról már tár­gyalnak egy 71 milliárd forin­tos beruházási csomagról euró­pai fejlesztési bankokkal és az EU Phare-programjával. Ugyanakkor - a sebesség növe­lésének érdekében - már folyik a Budapest-Hegyeshalom kö­zötti pálya átépítése. Itt előre­láthatólag a jövő év végtől 160 kilométer óránkénti sebesség­gel közlekedhetnek a vonatok. Rovó az igazgatónak Múzeumban szabad forgatni, de nem pornót Czoma László igazgató fele­lősségét is megállapították a keszthelyi Helikon Kastély- múzeumban történt pornó- film-forgatás kapcsán elren­delt minisztériumi vizsgálat során. Ezért az intézmény ve­zetője megrovásban részesült - jelentette be tegnap Honti Mária, a művelődési tárca ál­lamtitkára. Az indoklás szerint az igazgató nem kellő körültekintéssel kö­tött szerződést a forgatási hely­színeket kereső társasággal. Nem ismerte a forgatókönyvet, és nem kötötte ki, hogy a forga­tással erkölcsi kár nem okoz­ható a kastély számára. Az ügyre úgy derült fény, hogy egy külföldi prospektus Kelet-Európát pomófilmforga- tásokra kedvező régióként rek­lámozta, s az illusztrációk kö­zött szerepelt a keszthelyi kas­télymúzeum is. A vizsgálat nyomán kiderült, hogy a pati­nás épületben valóban készült ilyen jellegű film. Inkei Péter kulturális helyet­tes államtitkár a közgyűjtemé­nyek vezetőihez intézett körle­velében leszögezi: a miniszté­rium továbbra sem ellenzi, ha a múzeumokat - bevételük növe­lése végett - üzleti célokra, egyebek között filmforgatásra hasznosítják. Felhívta azonban az érintettek figyelmét, hogy olyan szerződéseket kössenek, amelyek az általuk vezetett in­tézményt nem hozzák méltatlan helyzetbe. Brüsszelt érdekli a civakodástól mentes szomszédsági politika Válasz az EU-nak 3500 oldalon Hazánk 3500 oldalon és 4000 mellékletben válaszol a Brüsz- szelből hozzánk küldött 159 oldalas kérdőívre. A 80 száza­lékban tényeket - részben államtitkot képező adatokat - fel­sorakoztató iratcsomagot július 26-ig továbbítják az Európai Unióhoz, abban a reményben, hogy 1998 elején megkezdőd­hetnek a csatlakozásról szóló tárgyalások - jelentette be teg­nap sajtótájékoztatón Horn Gyula miniszterelnök. A kormányfő ezt megelőzően a hét parlamenti párt frakció- vezetőit és az Országgyűlés külügyi- és integrációs bizott­ságának vezetőit informálta a kérdőívek kitöltésével kapcso­latos munkáról. Mint a sajtóér­tekezleten jelen levő külügy­miniszter, Kovács László meg­jegyezte, a megbeszélésen ér­dektelenség volt tapasztalható, mert a pártok részéről sem kérdés, sem észrevétel nem hangzott el. Ezt azért is fur­csállotta, mert az ellenzék ko­rábban hevesen bírálta a kor­mányt a kérdőív kitöltésének módja miatt. Horn Gyula hangoztatta, hogy Brüsszelben részben té­nyekre, részben a kabinet jö­vőbeni szándékaira és politi­kai magatartására kíváncsiak, vagyis a válaszokért egyedül a kabinet felelős. Az EU-t érdeklő fontosabb témák között a politikai stabi­litás, az emberi jogok tiszte­letben tartása, az államháztar­tási reform szociális hatásai­nak kiszámíthatósága, a rasz- szizmus elleni küzdelem, a ci- vakodásmentes szomszédsági politika is szerepel. Tájékozta­tást várnak a munkanélküli­ségről csakúgy, mint a kábító­szer elleni küzdelemről, a kör­nyezetvédelemről . Munkatársunk kérdésére Somogyi Ferenc külügyi ál­lamtitkár elmondta: a válaszok megfogalmazásakor a legtöbb probléma abból eredt, hogy az EU-val csak kétharmad rész­ben egyezik meg adatszolgál­tatási mechanizmusunk. Takács Mariann Helikopteren érkezik Pannonhalmára a római pápa Százezernyi hívőt várnak II. János Pál szeptember 7-én délelőtt, a győri ipari parkban tartandó pápai istentiszteleten szentbeszédben köszönti a millecentenáriumára emlékező Magyarországot - tudta meg munkatársunk Pápai Lajos győri püspöktől. A pápalátogatás előkészületei­ről tartott tegnapi budapesti sajtótájékoztatón a programot ismertető Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi főapát elmondta: a hívők először szeptember 6-án déltájban a pannonhalmi sportpályán ta­lálkozhatnak a Szentatyával. Itt száll le ugyanis a Ferihegyi repülőtérről érkező helikopter­rel. A délutánt és az estét az ezeréves monostorban szűk körben, a bencés közösség tagjaival tölti. A másnap délelőtti győri szentmisére mintegy százezer hívőt és érdeklődőt várnak itt­honról és határainkon túlról - mondta Pápai Lajos. Az ipari parkba csak jeggyel lehet majd bemenni, de jelentkezé­seket még elfogadnak a győri szervezőirodában. Azt terve­zik, hogy a díjtalan belépő mellé erre az alkalomra készí­tett díszes pápai kendőt, és a mise teljes liturgiáját tartal­mazó füzetet is kézhez kapják a résztvevők. Véglegessé vált, hogy a pá­pai szentmisén három-három olyan pap is segédkezik a legmagasabb rangú egyházi méltóságnak, aki hitéért bör­tönt szenvedett, illetve akit el­tiltottak lelkipásztori működé­sétől. Ez azt példázza, hogy az egyház utólag is elismeri ál­dozatukat. A pápa 50 hívőt személyesen áldoztat meg. A szektorok és a pápai oltár műszaki dokumentációi elké­szültek, a jövő héten az első kapavágásra is sor kerül az ipari parkban. (Deregán) Sasszem a levegőben. A Brit Királyi Légierő speciális repülőgépe a Nyitott égbolt szerződés keretében fényképez Magyarországon. Az egyébként harmincéves veterán a leg­korszerűbb panorámaoptikát hordja a hasán, amely 950 méter magasból horizonttól hori­zontig befogja a terepet. A gép Tökölről hajtja végre feladatát. fotó: feb/diösi imre Az Országos Választási Bi­zottság (OVB) tegnapi ülésén a testület átadta a megbízóleve­let Bogdánná Sárközi Ildikó­nak, aki az Országos Cigány Önkormányzatban (OCÖ) a mandátumát elvesztett Dömö­tör Attila helyét foglalja el. Az ünnepélyes aktust megelőzően az OVB sorsolással döntött a mandátumról. Erre azért volt szükség, mert az 1995. április 9-én megtartott cigány kisebb­ségi önkormányzati választáson a most soron következő két je­lölt — Bogdánné Sárközi Il­dikó és Horváth Aladár — azo­nos számú szavazatot kapott. Elutasítás. Az MDF és a KDNP nem működik együtt a kormánnyal az oktatásügy és az egészségügy „szétverésében”. Ezért a szerdai zárószavazáson nemmel voksolnak a parlament előtt lévő törvényjavaslatokra. Ezt a két párt tegnapi közös tá­jékoztatóján jelentették be. Vé­leményük szerint ugyanis a központi támogatás csökkenése az önkormányzati iskolák fo­lyamatos megszűnéséhez vezet. Befejezett vizsgálat. Az Or­szággyűlés honvédelmi bizott­sága ellenőrzési albizottságá­nak zárt ülésén befejezték a Honvédelmi Minisztérium ko­rábban kiírt, elbírált és érvény­telennek nyilvánított radarbe­szerzési pályázatának ügyében folytatott vizsgálatot. A tapasz­talatokat összegező záródoku­mentumot ma terjesztik elő. Túl a határon. Mától Okuca- niban, az IFOR-erők magyar alakulatánál vizsgálódik Polt Péter, az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosának általá­nos helyettese. Azt tanulmá­nyozza, hogy mennyire érvé­nyesülnek különleges körülmé­nyek között a katonák emberi és alkotmányos jogai. Az állo­mány tagjaival folytatott be­szélgetések közben az esetleges panaszokat és sérelmeket is fel kívánja tárni. 1500-2000-reI szeretné a jö­vőben évente bővíteni létszá­mát a Videoton, a novemberben működésbe állítandó új IBM üzembe pedig már a következő hónapokban ezer szakemberre van szüksége. Elsősorban önté- szeti, kohászati szakembereket, CNC forgácsolókat, valamint a gyártástechnológia karbantartá­sához, üzemeltetéséhez értő dolgozókat keresnek. Tévéelnökségre pályáznak. Húszán nyújtották be jelentke­zésüket az MTV Rt. elnöki posztjára kiírt pályázatra. A ku­ratórium még e hónapban dönt arról, hogy kit jelöl erre a tiszt­ségre. Pályázik Peták István, Kapuvári Gábor és Gombár Já­nos. Indult Koltay Gábor is, aki az első fordulóban a szüksé­gesnél eggyel kevesebb szava­zatot kapott. Magyar tévések közvetítik a világnak az olimpia vívóversenyeit Parányi kamera a sisakon? A hamarosan kezdődő atlantai olimpián nemcsak a magyar versenyzőkért, hanem a hazai televíziósokért is izgulha­tunk. Az amerikai rendezők ugyanis a vívóversenyek tel­jes közvetítését magyarokra bízták. Vitray Tamáshoz, a Magyar Te­levízió sportosztályának a veze­tőjéhez érkezett a felkérés, s ő Héder Barnát jelölte a kis csa­pat élére rendező-producernek. Vele hét operatőr, két képvágó, két visszajátszást lassító tech­nikus és egy rendezőasszisztens utazik majd Atlantába. Héder Barna a televízió kép­ernyőjén kívül a Radio Bridge- ből és a magyar nyelvű Euro- sportból is ismert.- Feltehetően azért esett rám a választás, mert tíz évig ma­gam is vívtam, tehát otthon va­gyok ebben a sportágban - mondta lapunknak. - No, meg jól beszélek angolul is, ami kint természetesen létkérdés. S hogy az amerikai tévések miért euró­paiakat kértek fel erre a mun­kára? Talán mert ott ez a sportág kevésbé ismert. Annak ellenére mondom ezt, hogy a versenyre már minden jegy el­kelt. Jó lett volna néhány ötlettel még érdekesebbé tenni a közve­títést, hiszen kevesen értik iga­zán a páston zajló eseményeket. A legtöbb elképzelés azonban a Nemzetközi Vívó Szövetség szerint megvalósíthatatlan. Ha például be lehetne vonni vala­milyen fluoreszkáló anyaggal a fegyverek pengéjét, sokkal lát­ványosabb volna egy-egy csörte. Érdekes lenne látni ví­vás közben a versenyzők arcát is, de a sisak rostélyát még nem tudják megfelelően helyettesí­teni valamilyen átlátszó anyag­gal. Ha a Forma-1 és a síelők világából ismert apró kamerát el lehetne helyezni a vívók si­sakján, akkor a versenyző szemszögéből is látnánk az el­lenfelet. De ma még ez sem megy technikailag. Maradnak alkalmanként a különleges ka­meraállások, a közeli képek. Azért ez sem kevés. (Németh) Túlságosan enyhék az ítéletek Fiatalok vezetik a rablási statisztikát Évről évre több bűncselekményt követnek el az országban, az utóbbi öt évben különösen a rablások száma növekedett. A bűnelkövetők életkora mind alacsonyabb, az ítéletek pedig egyre enyhébbek. Mindez tegnap az Igazságügyi Minisztériumban hangzott el, ahol dr. Vavró István profesz- szor, főosztályvezető részlete­sen is szólt napjaink nyugtala­nító jelenségéről. Emlékeztetett arra, hogy 1960 és 1970 között évente ál­talában száz embert ítéltek el rablás miatt. Ez a szám az el­múlt két évtized alatt megsok­szorozódott: 1990-95 között összesen 8 116-an kerültek bíróság elé. Különösen szomorú, hogy az elítéltek 70 százaléka har­minc év alatti. Ezek a fiatalok a bűnözők átlagánál is alacso­nyabb iskolai végzettségűek, és többnyire családi körülmé­nyeik is rendezetlenek. Míg nyugaton az erőszak eszköze többnyire fegyver, Magyaror­szágon az áldozatot rendsze­rint egyszerűen leütik. Újabb keletű jelenség, hogy már nem ötletszerűen, több­nyire alkoholos befolyásoltság alatt álló tettesek követik el a rablótámadásokat, mind több a módszeresen kitervelt bűncse­lekmény. Átlagosan 150 ezer forintos kár éri a sértetteket, akik közül sokan feljelentést sem tesznek, mivel gyakran a család előtt is titkolt kilengések közben éri őket a támadás. A korábbinál • több a nő az elkövetők között, bár ők inkább a csalétek sze­repét töltik be. A bíróságok a kedvezőtlen tendenciák ellenére egyre enyhébb ítéleteket szabnak ki a vádlottakra - vélte a főosz­tályvezető. A törvény rablás esetén 2-től 15 évig terjedhető szabadságvesztést enged meg, de a büntetések inkább az alsó határ körül mozognak, így nincs meg a szükséges vissza­tartó erejük. N. Zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom