Somogyi Hírlap, 1996. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-03 / 154. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP GAZDASAG 1996. július 3., szerda Olcsóbb lett a benzin. Kedden hajnali 0 órától olcsóbban adják a benzint a Mol-kutaknál. A 98-as ólmozott benzin litere 2,60 forinttal lett olcsóbb, így most 126,30 forintba kerül. A 95- ös ólmozatlan benzin 2,70 forinttal kevesebb, literenkénti új ára 119,70 forint. Egyaránt 2,80-nal csökkent a 91-es és a 98-as ólmozatlan benzin fogyasztói ára, a 91-es litere 116,60 forintba, a 98-as pedig 127,60 forintba kerül. Borexport. Az első negyedévben mintegy 150 ezer hektoliter bort exportáltunk literenként 1 dollár körüli áron, amit jó eredménynek tartanak a szakemberek. A piackutatást érdemes folytatni, mert az idén elég jó szőlőtermés ígérkezik, így szüret után várhatóan 3-3,5 millió hektoliter bor kerül majd a hordókba. Iszapkomposzt. A keszthelyi öbölből kiemelt iszapot dolgozzák fel abban a tapolcai üzemben, ahol mezőgazdasági hulladékból készítenek nitrogén- és foszfortartalmú komposztot. Ezzel csökkenthető lesz a Balaton vizére veszélyes műtrágya használata is. Új lízing-cég alakult Creditanstalt Leasing Rt. néven közös lízingcéget alapított a budapesti Creditanstalt Rt. és a bécsi CA Leasing GmbH. Erről tegnap tartottak tájékoztatót az alapítók. A 200 millió, forint alaptőke 45 százalékát a Creditanstalt Rt., míg 55 százalé- kátz osztrák cég jegyezte. A lízingtársaságnak eddig is jelentős forgalma volt magyar cégekkel. Az új társaság a gépkocsi és a termelő- eszköz lízing területén a pénzügyi szolgáltatások teljes körét nyújtja, s jövőre az ingatlanlízing üzletágát is beindítják. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 238,70 Görög drachma (100) 63,89 Német márka 100,56 Olasz líra (1000) 100,01 Osztrák schilling 14,29 Spanyol peseta (100) 119,54 USA-dollár 153,29 Megsínylette a gabona a kemény telet és a késői tavaszodást Közepes minőség, kisebb termés A termésátlagok ugyan egyelőre csupán becsülhetők, annyi bizonyos, hogy a kemény telet, s a későn érkező tavaszt, majd az azt követő kánikulát többnyire megsínylette a gabona - összegezte a betakarítás első tapasztalatait lapunknak adott nyilatkozatában Király Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes főosztályvezetője. A nagy nyári munkák még csak a kezdet kezdetén tartanak, két hete, hogy - elsőként a déli megyékben - megkezdődött az őszi árpa aratása. A búza betakarításával a minap Bács-Kis- kun és Csongrád megye nyitott. őszi árpát tavaly még 186 ezer, az idén viszont csupán 150 ezer hektár termőföldön vetettek, így a hozam - a várható hektáronkénti 3,5 tonnás termésátlaggal számolva - ösz- szességében eleve kevesebb lesz a tavalyinál, minősége pedig eddig közepesnek ígérkezik. Eddig a betakarítás negyedével végeztek. Ha nem is sokkal, mintegy 50 ezer hektárral nőtt a búza vetésterülete. De hogy az immár 1 millió 150 ezer hektárról mennyi és milyen szem jut majd kenyérnek, azt egyelőre nehéz megbecsülni. Eddig Bács-Kiskunban és Csongrád- ban is csak kisebb mennyiséget takarítottak be, a többi megyében pedig ezután rajtolnak. Tavaly hektáronként 4,2 tonna volt e kalászos átlagos hozama, most valószínűleg kevesebb lesz. Országos átlagot meghaladó termésre csupán a dunántúli megyékben lehet számítani. Az utóbbi napok csapadékos időjárása több helyütt még jótékonyan hatott a tavaszi árpára. Ám az ország nagy részébe késve érkezett a régen várt égi áldás, s azt is nagy károkat okozó vihar és jégverés előzte meg. A terméskilátásokat erősen rontja, hogy pénzszűke nehezíti a gazdák dolgát. Az idén még a korábbinál is kevesebben engedhették, engedhetik meg maguknak, hogy a kedvezőtlen időjárás hatásait a jó minőséget garantáló, ám igen költséges fémzárolt vetőmaggal, továbbá gyakorta megismételt növény- védelemmel enyhítsék. Cs. Benkő Munkaügyi mankók Elhelyezkedést segítő tanfolyamok Eddig csupán közeli kilátás volt, július 1-je óta konkrét lehetőség a pályakezdő fiatalok tapasztalatszerző foglalkoztatása. Ennek lényege az, hogy a napi négyórás foglalkoztatás munkabérét a Munkaerő-piaci Alap fizeti ki, a munkáltatóknak csak a társadalom- biztosítási járulékot kell vállalniuk. A munkaügyi központok ezekben a hetekben különféle csoportos foglalkozásokat is indítanak a pályakezdőknek. Az úgynevezett impulzustanfolyamon például a fő téma a munkanélküli fiatalok és a munkaügyi központok dolgozóinak együttműködése, a közös munkahely- keresés. A pályaorientációs tanfolyamokra azokat várják, akiknek nincs szakmai végzettségük, és még nem döntöttek arról, hol próbálnak elhelyezkedni. A szakemberek vázolják előttük a különböző foglalkozási ágak kínálta lehetőségeket, s konkrét tanáccsal is igyekeznek megkönnyíteni a pályaválasztást. Az elhelyezkedést segítő tanfolyamok gyakorlati ismeretekkel szolgálnak az állást keresőknek. A „tananyagban” szerepel például, hogyan javíthatják esélyeiket egy-egy munkahely megpályázásakor. További drágulás várható júliusban A kenyéráremelés okairól Országosan 15 százalékos kenyérár-emelkedés várható júliusban — mondta Werli József, a Sütőipari Egyesülés igazgatója tegnap. A szakember ezt a költségek emelkedésével indokolta, szerinte a kenyérár emelkedését a különböző költségtényezők együttes hatása okozza. — Természetesen a sütőiparban a lisztet dolgozzák fel, így ennek árnövekedése sem hagyható figyelmen kívül a kenyér áránál — szögezte le Werli József. Kitért arra is, hogy nagymértékben drágult az energia és az összes többi költségtényező is az utóbbi időben, ami nem hagyható figyelmen kívül a kenyér árának meghatározásakor. Jelenleg egy kilogramm fehérkenyér ára átlagosan 81 forint 40 fillér kilogrammonként, míg a házi kenyéré 87 forint 40 fillér. Ezt a sütőipari üzemek 70 forint körüli átadási áron szállítják a kereskedőknek. Most a költségemelkedések miatt a pékek azt tartanák reálisnak, ha az átadási ár mintegy 20 százalékkal emelkedne és 89 forint 50 fillér lenne. Az egyesülés vezetője úgy gondolja, hogy a kenyér fogyasztói ára a hónap közepén, illetve végén 95-98 forint között alakul majd az üzletekben. Ugyanakkor a kereskedők önmérsékletét kéri a Sütőipari Egyesülés az árak kialakításakor. Werli József elmondta még: a finomliszt, amelyből a pékárukat készítik 1994 első negyedévében 22 forintba került kilogrammonként, ez jelenleg 40 forint. A kenyérliszt ára 18 forint volt, most 39 forint. Az áremelkedés az előbbi terméknél 81,8 százalék, az utóbbinál 116,6 százalék. A benzin ára két év alatt csaknem megduplázódott. A gázolaj ára 65 forintról 103 forint 90 fillérre nőtt. Az érdekképviseleti szervezet vezetője szerint a sütőipari vállalkozások egyharmadának jelenleg nincs nyeresége. Pillanatnyilag hazánkban e vállalkozások száma 1500-ra becsülhető. A nem kifizetődő termelés miatt technikai felújításra már nem is gondolhatnak az üzemekben. Húszmilliárd forintot hoztak Magyarországra a külföldi cégek Több befektető, nagyobb tökével Az év első negyedében a Központi Statisztikai Hivatal 970 új külföldi érdekeltségű gazdálkodó szervezet alakulását regisztrálta, e cégek 19,3 milliárd forint törzstőkével jöttek létre. A múlt év azonos időszakához képest mind az új alapítások száma, mind a befektetett tőke lényegesen gyarapodott. Tavaly az első negyedévben 901 vegyesvállalat létesült 6 milliárd forint tőkével. Az adatok azt bizonyítják, hogy az új külföldi érdekeltségű cégek lényegesen nagyobbak a korábbiaknál. Míg 1995-ben az átlag a tőke 9,5 millió forint volt, az idén az első három hónapban ennél kétszerte nagyobb alapító összegű vállalkozások alakultak. Az új cégek alapító tőkéje átlagosan 19,9 millió forint volt. Ez annak következménye, hogy ebben az időszakban több területen sok százmilliós, illetve milliárdos nagyságrendű cég is alakult, elsősorban a pénzügyi szférában, az ingatlanügyletek területén, és a feldolgozóiparban. A kizárólag külföldi tulajdonosok által alapított vállalkozásoknál is megfigyelhető ez az irányzat: ezek idén átlagosan 21 millió forintos törzstőkével jöttek létre. Az új alapítású cégek székhelye továbbra is a fővárosra és két megyére — Pest, valamint Győr-Moson-Sopron megyére —- öszpontosul. E két megyében alapították a vegyes vállalkozások 67 százalékát. A kizárólagos külföldi tulajdonban lévő cégeknek pedig 77 százaléka jutott ezekre a területekre. Bár az új külföldi érdekeltségű társaságok alapításában csaknem ötven ország befektetői vettek részt, az első negyedévben a vállalkozásokba befektetett külföldi tőke hetvenhét százaléka három országból, Ausztriából, Németországból és Hollandiából érkezett Magyarországra. Lehetőség a modernizációra Továbbra is ösztönzik a külföldi befektetést A modernizációs kormány- program megvalósítása érdekében együttműködési megállapodást írtak alá tegnap a Modernizációs és Integrációs Projekt Iroda (MIPI) és a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. (ITDH) vezetői. Az aláírást követő sajtótájékoztatón Rajcsányi Péter, a MIPI ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a projektiroda alapvető feladatának ellátásához együttműködési megállapodásokat köt különböző kormányszervekkel, intézményekkel. Az ITDH az első szervezetek közé tartozik, amellyel megállapodást kötnek. Áz együttműködés egyebek mellett kiterjed a külföldi befektetések magyarországi ösztönzésére, ipari parkok megvalósításának közös előkészítésére, az EU-csatlakozással kapcsolatos oktatási, továbbképzési programokra, egymás kiadványainak és kezdeményezéseinek népszerűsítésére. Májusig 40 milliárd Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. bevételei május végéig 40,296 milliárd forintra emelkedtek — ez derül ki az ÁPV Rt. Közgazda- sági és controlling ügyvezető igazgatóságának legfrissebb adataiból. Az év első öt hónapjában a privatizációs szervezet kiadásai 239,805 milliárd forintra rúgtak, beleértve azt a 192 milliárd forintot, amelyet a tavalyi rekordbevételekből közvetlenül a költségvetésnek utaltak át az év elején 1996. évi befizetési kötelezettségként és többletbevételként. Az ÁPV Rt. összes bevételéből 33,78 milliárd forintnyi készpénzben érkezett. A bevételek 93,2 százaléka az értékesítésekből származott. Az így befolyt 37,5 milliárd forintból 31,06 milliárd volt a készpénz, abból is 22,09 milliárd deviza. E-hitel és a hozzá kapcsolt részletfizetés formájában 417 millió forint, kárpótlási jegyben 6,09 milliárd forint folyt be. Társaságaitól 725 millió forintnyi osztalékhoz jutott a privatizációs szervezet. Egyéb forrásból 2 milliárd forint bevételt számoltak el, ide tartozik például az a 810 millió forint, amelyet a költségvetés utalt át a borsodi térség számára. Az idei kiadásokból 2,1 milliárd forintot tettek ki a privatizáció előkészítésének költségei további, csaknem kétmilliárd forintot fizettek ki az értékesítésekért járó díj gyanánt. Nemzetközi vásár nyílik Szegeden Kétszázötven kiállító mutatja be termékeit A fennálásának százhuszadik évfordulóját ünneplő Szegedi Nemzetközi Vásárról, amely pénteken nyitja meg kapuit, tegnap tájékoztatták a sajtó képviselőit. Katona András igazgató elmondta: tíz napon át kétszázötven kiállító mutatja be az érdeklődőknek legújabb termékeit. A harmincezer négyzetméteres területen minden iparág képviselteti magát, de az idén az Agóra élelmiszeripari és mezőgazdasági, valamint az Oázis lakberendezési és építészeti kiállítások kapnak nagyobb teret. Bemutatkoznak a vásáron továbbá vajdasági, finn, valamint szlovák cégek is; kiemelkedő programnak ígérkezik az Amerikai Hét gazdag kulturális és sportrendezvényeivel, üzletemberek találkozójával. Az igazgató elmondta: a következő évek nagy kihívása, hogy a szegedi vásár meg tud-e felelni azoknak a technikai, infrastrukturális, informatikai feltételeknek, amelyeket a külföldi és a hazai kiállítók támasztanak. Várhatóan nő a portfolió-befektetések szerepe A következő évek privatizációs esélyei A következő években várhatóan megnő a portfolió-befektetések — tulajdonrészek vásárlása — szerepe a magyar gazdaságban. A privatizált cégek • ugyanis keresni fogják a pótlólagos forrásokat és az intézményi befektetők figyelme is a működő vállalatok részvényei felé fordul majd az ingatlan- és kötvényvásárlások rovására. A világpiacon nagy a kereslet a kelet-európai részvények iránt, mintegy 100-120 intézményi befektető már most is a keleteurópai és a fejlődő piacra koncentrál. Az intézményi befektetők azonban érzékenyen reagálnak a makrogazdasági mutatók változásaira, ezzel a gazdaságpolitikának számolnia kell. Minderről Salgó István, a Me- esPierson EuroAmerica befektető, tanácsadó cég igazgatója beszélt előadásában tegnap a Magyar Privatizációs Társaság és az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. klubjában. Salgó István szerint az intézményi befektetések szerepe a magyar piacon eddig a privatizáció jellege miatt háttérbe szorult. A következő időszakban azonban a nemzetközi integráció folyamatában az intézményi befektetők már nagyobb szerephez jutnak, mint a szakmai befektetők. Intézményi portfolió-befektetőknek számítanak például a biztosítók, a nyugdíjalapok, a kockázati és befektetési alapok, esetleg befektetési bankok. Az intézményi befektetők olyan cégek részvényei iránt érdeklődnek, amelyeknek már vannak piaci eredményeik. Fő elvárásuk, hogy a cég menedzsmentje jó legyen és szempont az is, hogy a későbbiekben jól tudják értékesíteni a megvásárolt részvényeket. Benczúr Zsuzsanna, az ÁPV Rt. PR-menedzsere a privatizációs szervezet előtt álló idei fő feladatokat foglalta össze előadásában. Beszámolt arról, hogy megindult a bankprivat- záció a Pénzügyminisztérium és az ÁPV Rt megegyezésének köszönhetően. A bankkonszolidáció eredményeként kettős tulajdon alakult ki egyes bankoknál, ezért volt szükség a megállapodásra. A bankok számára stratégiai befektetőket keresnek a szükséges tőkeforrás biztosítására. Napirenden van a Magyar Hitel Bank és a Kereskereskedelmi Bank Rt. privatizációja. Az ÁPV Rt az idén folytatja a nagy stratégiai cégek privatizációját. Az energiaipari cégek magánkézbe adása folytatódik, s folyamatban van az önkormányzati részvények kiadása. Az ÁPV Rt feladatának tartja, hogy kínálatot biztosítson a piacon lévő kárpótlási jegyekkel szemben. A kár- pótlásijegy-részvénycserék folytatódnak, amelyeknél előnyt élveznek az alanyi kárpótoltak és az önkormányzatok is.
